Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1912-06-09 / 23. szám

368 22-ik szám. N Y I R V I D E K 1912. junius 2. mintha mondta volna: utána pajtás, érd utói, állítsd meg ! . . . Bokrásznak több sem kellett. Most már őrajta volt a sor. Ugy rohant előre, hogy egy pillanat alatt eltűnt a szemünk elől. Nemsokára azután hallottuk éles visitó hangját, amely rövid idő múlva egy pontról csendült folytonosan. A kis bestia máris állóra'csaholt. Pordán csak most szólalt meg először. — Azt szerettem volna, ha a vackából lövi ki a tekintetes ur; én ugy szoktam! No de igy sem baj. Sietni akartam. Most már engem bosszan­tott, hogy mit fecseg annyit, hisz előttünk a nagy disznó. De Pordán megfogta a karomat. — Nem arra no; nem kell ugy sietni, a disznó most már ott van és ott is marad. Bok­rász nem ereszti. Minekünk pedig jó széllel kell fordulnunk . . . No, ebben igaza volt. Engedtem, hogy ve­zessen. Hisz ezt az erdőt csak ő ösmerte. ő tudta, merre juthatunk jó széllel a szoronga­tott vad közelségébe. Nagyot kanyarodtunk. Végre neki vágott Pordán az egyenes iránynak, arra, a visszhan­gos csaholás felé. Egyre közelebb jutottunk; de csak annál halkabban kellett mozognunk. Már hallottam, hogyan csattogtatja agya­rát a nagy kan, amint neki-neki rúgtat a fá­radhatlan ebnek, amely egymaga három más kutya munkáját végezte. Szünet nélkül támadta az erős agyarost, amely nem birt futni, mert amint mozdult, a Pordán társa már belekapott a hátuljába s arra kényszeritette, hogy meg­forduljon. Még néhány perc s egy sürü bokor mögül éppen odaláthattam s furcsa párviadal szin­terére. Előttem volt a két bajvivó, alig negyven, vagy legfeljebb ötven lépésnyire. A nagy kan­nak kefeszerüen meredt a sörtéje és torzonborz fejét félelmessé tette csattogó agyara, habos szája. Bokrász ugrásra készen lapult előtte és vérben forgó szemmel csaholta, ugatta. A kan a sok hiábavaló támadástól fárad­tan ült a hátulján és ravaszul várta a kedve­zőbb alkalmat, amikor vakmerő ellenfelével leszámolhasson. A kutya elbizta magát s alig két lépésnyiről szidta, ugatta a fekette ször­nyet, amely ugy nézte, leste, hogy majd el­nyelte mérges tekintetével. Most! Ohó! Most előre rúgtat; nekimegy a kutyának és mint a lokomotív tiporja maga alá! . . . Éles visitás! ... A porzik, mintha forgószél hajtaná fel és a következő pillanatban Bokrász kint van a disznó alól s ott folytatja, ahol elhagyta ; megtépi a nagy monstrum álla­tot, belemar a hátuljába és megint megállítja. Most már elég az izgalomból. Pordán is int, hogy itt az ideje a cselek­vésnek. Célba veszem a guggoló feketét s kis­vártatva eldördül a lövésem. A bozontos állat, mintha a mennykő érte volna, eldől. De Bokrásznak azért van esze és nem kerül előre, csak hátulról marja a haldoklót. Még ott is óvatosabban, mint amig semmi baja sem volt. Hisz most megrúghatná végső vo­naglásában és azzal alaposan kárt tehetne benne. Mire mink ketten odaérünk, a nagy kan alig hörög. Körülötte a havon vérrózsák vi­rulnak. „Pordán és társa" elégedetten örül egy­másnak. Velem nem is törődnek. A közönség köréből.* Tekintetes Szerkesztőség! A napokban a rendőrségre mentem, hogy panaszt tegyek, mert esténkint nincs elég fiakker az állomáson. Legnagyobb meglepetésemre egy Csengery nevü taligás osztozott ott a rendőr­biztosakkal, amiért én nem tudom milyen számú taligájával hivták vasúti szolgálatra. Előttem beszélte, hogy ő most csak egy taligával jár, a másik számú taligát nem használja évek óta, de le nem mond arról a számról, mert az pénzt ér. Hallottam, hogy vannak egyesek akik *) E rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősséget a Szerkesztő. 4 számot is lefoglalva tartanak, melyek közül csak egyet használnak a többit pedig jégre tették a jobb időkre. Mások pedig bérbeadják a számot és igy üzérkednek vele. Nem tudom mit mond a városi szabály­rendelet, de hogy ez a rendnek a közönségnek óriási kellemetlenségeket okoz az bizonyos. Egyrészt nincs annyi taligás amennyit a szabály­rendelet előir és ezért nincsenek a vasúti állo­máson és másutt elég számban, másrészt pedig a közönség kénytelen egymásra licitálni a vitel­dijaknál, mert nem jut mindenkinek fogai. Az is megesik, hogy a tarifa háromszorosát kéri és kapja a taligás, mert ha nem, akkor mást ültet fel. A közönség nevében kérem fel a rendőrfőkapitány urat gondoskodjék, hogy mind­azoktól elvonassék (ha kell a szabályrendelet megváltoztatásával is) az ipar, aki 2 héten át azt nem gyakorolja. Végtére is becsukják az orvost, ha megtagadja a segélyt, csendőrileg vezetik elő a kéményseprőt, mészárost ha abban hagyja az ipart egyedül a taligások volnának azok akik felelősségre vonás nélkül garázdál­kodhatnak a közönség zsebében. Vagy pedig tessék a taligásságot szabad iparnak kijelenteni és a számhoz való kötöttséget beszüntetni, akkor a konkurrencia rá kényszeríti a bérkocsis ura­kat is egy kis előzékenységre és a közönség megbecsülésére. Nyíregyháza, 1912. május 31. Tisztelettel P. D. Irodalom. Az Élet 1912. junius 9-iki száma a kö­vetkező tartalommal jelent meg: Buborékok, (y. K.) — Londoni levél. Cusevenné Györy Ilona. — A nyitrai főispán. F. Ábrahám Ernő. — Nocturno (Költemény.) Téglás Dezső. — Roppant nagy szerelem. (Regény.) Kanizsay Ferenc. — Holt falu pasztellje. (Költemény.) Móricz Károly. — A megértés. Toma István. — Panu. (Regény). Aho-Kara. — Várok . . . (Költemény.) Kiss Menyhért. — Wagner-kérdés. Kern Aurél. — Irodalom és művészet. — Mozgó­képek. — Szerkesztői üzenetek. Gyermekek szavazati joga. A kikre a politikusok nem is gondolnak: a gyermekeknek Sebők Zsigmond és Benedek Elek képes gyermek­lapja, a Jó Pajtás ad szavazafi jogot, amelylyel ők döntik el, hogy az almanachban hirdetett pályázatra beérkezett s a lapban közölt pálya­művek körül melyik érdemli meg a pályadíjat. Erre a célra a junius 9-iki számhoz szavazó­cédula van mellékelve. Ugyanebbe a számba verset irt Benedek Elek, elbeszélést Holló Sári és Szemere György, Dörmögő Dömötör utazá­sát Budapest körül folytatja Sebők Zsigmond, kedves képet rajzolt Garay Ákos, Zsiga bácsi kedves mókája, Rákosi Viktor regénye, a rejt­vények, szerkesztői ízenetek egészítik ki a szám gazdag tartalmát. A Jó Pajtást a Franklin-társulat adja ki; előfizetési ára negyedévre 2 korona 50 fillér, félévre 5 korona, egész évre 10 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetéseket elfogad és mutatványszámokat küld a „Jó Pajtás" kiadó­hivatala Budapest, IV., Egyetem-utca 4. A Magyar Flgyelő-nek most megjelent 11. száma vezető helyen közli gróf Tisza István: Sado­wától— Sedánig cimü nagyszabású tanulmányának 3. és 4. fejezeteit, amely egészen az 1866-iki esztendőig viszi az eseményeket. Rakovszky Béla orsz. képviselő, aki sokáig vezeti diplomáciai állás­ban élt Keleten, ,A tripoliszi kérdés" cimen nagy­érdekü közleményben világítja meg azon diplomáciai és történeti szempontokat, amelyek a mostani olasz­török háborúban jelentkeznek. Herczeg Ferencz „Keleti Svájc" cimen polemizál azon felfogásokkal, melyek nemzetiségi politikánk utolsó megnyilatkozá­sában Magyarországból egy keleti Svájcot szeretné­nek csinálni. Ezzel szemben Herczeg kimutatja, hogy magában Svájcban a nemzetiségi kérdés mind­jobban dominál és mindjobban kiélesiti az ellentéte­ket. Dr. Schachter Miksa „A kuruzslókról" cimen igen értékes orvosi szempontokat ád. Az aktuális cikkek között ott találjuk még Eöttevényi Nagy Olivér dolgozatát „Elszász-Lotharingia és a német császár" cimen, amelyben a most felmerült konfliktus okait magyarázza. A szépirodalmi részben Krúdy Gyula „Zoltán estéje" cimű bájos novelláját talál­juk. Kiemeljük még a számból Marczali Henrik cikkét, amely egy uj világpolitikai elméletet ismer­tet, és igen gazdag a Feljegyzések rovata, mely a számnak amúgy is gazdag tartalmát kiegészíti. Elő­fizetési ára negyedévre 6 K. Mutatványszámot kívánatra küld a kiadóhivatal: Budapest, VI. ker., Andrássyut 10. Piaczi árak. Nyíregyháza, 1912. junius hó 8-án. A nyíregyházi keresk. és gazdák körénél jegyzett termény in-. iíi,,„<-, sh „„,«. 1 n xr nz ci. Buza Rozs Árpa Zab Tengeri ó Tengeri új 50 klgramm 10 K 75 íili. 50 klgramm 10 K 05 fill. 50 klgramm 50 klgramm 50 klgramm 50 klgramm 9 K 75 fill. 9 K 75 fili. — K — fill. 9 K 85 fill. Felelős szerkesztő: Inczédy Lajos. Kiadó-tulaidonos: Jóba Elek. Nyilt-fér. • 1 &EIPL1TZ-PQ8 Enyhe, oldó háziszer mindazoknak, kik emésztési zavarok­ban és az ülő életmód egyéb következményeiben szen­vednek. Egy eredeti doboz ára 2 koronás. Vidéki gyógyszertárakban kérjük MOLL készítményeit Fáj dle°e"S pit ő bedőrzsöíss, elismert, régi jó hírnevű házíszer szaggatás és hülésből származó mindennemű betegségek ellen. Eredeti üveg ára 2 korona. Kapható minden gyógyszertárban és drogériában Föszétküldési hely fflOLL A. gyofjyszer ész cs. és kir. udv. szállító, Bécs, I. Tuchiauben . 21—52—18 Köszönet nyilvánitás. Mindazon nemes lelkű barátainknak és isme­rőseinknek, kik felejthetetlen emlékű testvérünk Nádassy Gyula soproni főgímn. tanár junius 3-án végbement temetésén résztvenni, vagy minket részvétnyilatkozattal felkeresni szíves­kedtek, ezúton fejezzük ki hálás köszönetünket. A testvérek nevében: Nádassy János, ny. ev. lelkész. 379-1 1 :- Valódi Borsalinó kalapok -;: kizárólag Eisler Károly utóda cipő-, kalap-, női- és férfi- divatáru üzletében kaphatók. Nem tévesztendő össze az utánzatokkal. Telefon 114. Minderalilixeli; ki fest, vagy festet, érdeke, hogy festék, firnis és egyéb anyag áru szükségletét BfüII Simon festék üzletében, Megyeház­tér, — szerezzék be. Í5=S Telefon 234 Telefon 234. Garantált vegytiszta firnis. Állandó gipsz raktár! Thtirzó-Füred A déli Szepességnek egy remeke, ősi fenyvesek köz pette. — Vasúti állomás Gölniczbánya. 572 m. Post és távírda helyben. Elsőrangú klimatikus gyógyhely. Vizgyógyintézet, vizkúrák, inhalácziók, diétás kúrák nap- és szabad tófürdők, villanyozás és massage' Mindennemű idegbajos, légzési, emésztési, vérkeringési' anyagcsere és más egyéb bajok ellen. Igen védett hely> állandóan enyhe, szép tayaszi időjárás. — Kitűnő konyha és olcsó ellátás. Elő- és utóidényben 30%, julius elejétől 6 heti tartózkodás után 60% árenged­mény. — Szobák egész idényre olcsó átalány árban bérelhetők. — Állandó • fürdőorvos Yladár József Dr. Prospektussal szolgál 265—6—4 a fürdőigazgatóság.

Next

/
Thumbnails
Contents