Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1912-06-09 / 23. szám

4 23-ik szám. N Y I R V I D É K 1912. junius 9. désével nem illett a milieu-be. A teljesen meg­telt ház sokat, nagyon sokat tapsolt. Kedden a Györgyike, drága gyermek került előadásra Fenyvesi Hubner-ével, kinek második felvonása adott alkalmat a közönség elragadta­tására. Vajda Ilonkát a második és harmadik felvonás igazi sikerhez juttatta. Durczás, sze­szélyes, makacs volt, és érthetővé tette, hogyan alakul át egy pillanat alatt a megkínzott férfi csodálójává, midőn ennek erejét és szenvedé­lyességét felismeri. Bármily szigorúak vagyunk vele szemben epen azért, mert nagy reménye­ket füzünk jövőjehez, — ezúttal alig találunk megjegyezni, kifogásolni valót. És ha van is ilyen, ez alkalommal nagyon lényegtelenek, és önmagától lecsiszolódók. Csak igy előre, — fogunk még tőle látni tökéletesebbet is. Jo volt Virányi is, Kassay is, némi túlzásától eltekintve. Tökéletes volt üti Gizella a mama szerepében, kinek osztatlan elismerésben volt része. Ü a társulat egyik legnagyobb erőssége. Fenyvesi harmadszor a Kis pajtás-bm lé­pett fel. Bernstein vígjáték, finom, elegáns, és arról szól, hogy a férfi és az előtte fejlődő kis leány kis pajtási viszonyából hogyan támad öntudatlanul, észrevétlenül a szerelem. Az Egér annak idején hasonló themán épült fel. A Fenyvesi nagyv.lági elegantiájáról galans voltá­rói nem lehet eleget beszélni. Az előadás is a legjobbak közül való volt. Jól esett együtt szemlélnünk U i Gizellát, Vajda Ilonkát, Császár Kamillát, aztán Bérczyt, Virányit, Székelyt. Csütörtökön zsúfolt, ház tapsolt a Gyurko­vits leányoknak, ahol Császár Kamilla érvénye­síthette élénkségét, jó kedvét. Virányi, Kassay, Bérezi vitték a férfiszerepek javát. Pénteken a Babuska, operette, Fali Leó népszerű zenéje szórakoztat. A Cigányszerelem, az Élvált asszony szer­zője, a Lehár versenytársa ezúttal tucat ope­rette-et producált. Zenéje alig mutat érdekeset, még kevésbbé maradandót. A librettó sekélyes. Mindez nem akadály arra, hogy Borbély Lily páratlan jókedvét és szeretetrernéltóságát ne producálhassa. Nagyon sikkes Csanády Irma. Kassay, Falussy, Deésy egészítették ki a jó­kedvű ensemble-ét. Az egész hét élvezetes műsorán át a Papp Etel Tanitónő-je maradt igazán emlékezetes. Olyan volt ez az alakítás, mely hatását nem­csak egy színházi estére, hanem azon tul is, hosszú időre éreztetni képes. Heti műsor: S kezdődtek a gyönyörködések mindjárt az első percekben. Vidámkedvü, pajkos lányok sorra fedezték fel a búzatáblákat, — boldog volt, aki me;? tudta különböztetni a királytelki határban a kajszinbarack csemetéket a pipacs­virágtól. Az aranyos napsugárban uszó mezőről behatolt mezőről a verőfény a kocsiba, — ka­cagós, vidám gyermekarcok mosolyogtak kifelé az aprócska állomásokra, hamarosan nótás kedvük támadt a kicsiknek s attól kezdve végig az egész utazáson szinte szüntelenül dalolták a gyönyörüszép magyar parasztnótákat. Igaz, — ez nem egészen önkéntelenül volt. Rávezettük őket, — tudja Isten igazuk van a hadvezetőknek. Nótás kedvvel jobban bírja a marsot a baka is, — a mi kis lányaink sem ismertek fáradtságot, ha valahol fölhangzott a Csap-utca, vagy Zavaros a Bodrog . . . Közben az állomásokon apró megfigyelése­ket gyűjtöttek a gyerekek, megnéztük a kocsik ablakából egy pár matyó falu építkezését, csöpp kerekes kútjaikat, — s a ráncos szoknyás, liön­dörgős, sutás kövesdi menyecskéket. Ott fen Miskolcon tul már erős szükség lett bizony a kisérő tanítónőkre szerte a kupékban. A gyöngébb gyerekek sorra produkálták a tengeri betegséget, — száraz földön. Szerencsénkre jól el voltunk látra apró patikákkal, s befutva a kormos, füstös budapesti vasútállomásra, egyet­len gyermeknek sem volt komolyabb segélyre szüksége s egy alapos mosakodás után üdén, frissen jártuk sorra Budapestnek programmba vett utcáit, a Városliget falé. Budapest, az utca, az üzletek, teljes im­ponáló nagyságukban állottak a gyermekek előtt. A tenger villamos közötti eligazodás próbára tette a vezető tanár éberségét, — az utcán járó nép kedves bámészkodása hízelgett a kis lányoknak, — hanem a Városligetben kitört a lokalsovinizmus. S általánosan konstatáltuk, hogy szebb ennél — a nyíregyházi erdő. Mindössze annyi engedménynyel a Városliget javára, hogy ezt jobban öntözik. No igy. Nem kell ezért minket rövidlátással vádolni, a gyönyörüszép erénynek a magunkéval "való megelégedésnek egyik hajtása ez, — nem is vadhaj tasa. Az állatkerti kedvezményes jegyek meg­váltása alatti várakozási időt arra használtuk fel, hogy útnak indítsuk az első fecskesereget, az első képeslap gyűjteményt hazafelé. Leónak, az állatkert sörényes királyának, az apró maj­mocskáknak, pingvineknek volt különös kelete a gyermeksereg előtt, ámbár, lehetetlenül rossz, színtelen, fakó, ködképszerü „nyomtatványok" biz azok. Végre megnyertük a bebocsáttatást s körbejártuk a gazdag és gyönyörű állatgyüj­teményt/ Összesen három óránk volt erre szánva, — kevés rája egy hét. Bizony, alig lehetett egy-egy ketrec vagy pl. a jegesmedvék, fókák és pingvinek sziklás-havas-vizes kis biro­dalma elől elcsalogatni a kislányokat. Legjobban tetszettek a kis oroszlánkölykek, akik olyan édesjámboran aludtak, összedugott fejjel, mint valami aranyszőrű fiamacskák. Meg a buta, lomhácska esetlen mozdulatu e'efántbocscsok. A „nagyok" persze másban, a kiveszőben lévő, gyönyörű hollókban, a pompás tigrisben, a karcsulábu, melegszemü őzekben tudtak gyö­nyörködni. Jónás lomhán düllöngött a viz alatt, semmi szóra nem volt hajlandó megmutatkozni, csak a szennyesbarna hátából rengetett tel néha egy­egy félasztalnyi területet a viz fölé. Az aquarium fullasztó levegőjébe kevesen merész­kedtek, a többiek kin maradtunk s várva léstük, mozdulna tán egyet valamelyik, szinte fatuskó­ként heverő, csúf krokodilus. Az állatkerti séta végeztével pompás hideg kávét vagy tejet ettünk az állatkert kapuja melletti étkezőben, aztán megindultunk be a város felé s tekintettel a még programmba vett Dunaparti sétára, omnibuszokra pakkolóztunk fel s ezen a nekünk szintén újfajta equipageon döcögtük végig az Andrássy-utat, ki a méltó­ságos nagy öreg Dunáig. Nem tudom, mi volt inkább a pihenés, a kocsizás vagy a leszállás. A korzóról a Nemzeti színházba vonultunk, meghallgattuk Várady Antal értékes felolvasását Dóczi es koráról, utánna Márkus Emília asszonynyal a címszerepben Szécsi Máriát. Színház után ismét gyalogsorral haza, a József fhg. szállóban lévő lakásunkra, vacsorázni. (F*lyt. küv.) a SZflBOlfiMlEfilfEl TÜTO EGYESÜLET íMl A szabolcsvármegyei tanítóegyesület vá­lasztmányának folyó év május 22-én tartott gyűlésében egyhangúlag elfogadott s a tanítók országos szövetségéhez beterjesztett javaslata I. A tanitói fizetésrendesés kérdésében. 1. Magyarországon az összes elemi iskolai lanitók, tanítónők az 1893. és 1904. évi fizetés­rendező törvény hatálya alá helyeztessenek s a kántori jövedelem beszámítása nélkül egysé­ges statusba foglaltassanak. 2. Teljes szoigá.ati éveik és szerzett jogaik figyelemne vételével és annas alapján a XI., X. és IX. fizetési osztályhoz soroztassanak. 3. A fizetési osztályokba való sorozás akként történjék, hogy a 12 évnél kevesebb szolgálati idővel biró tanítók a XI., a 12 évnél töbD, de 24 évnél kevesebb szolgálati idővel biró tanítok a X ik s a 24 évnél több szolgálati évvel biró tanítók a IX. fizetési osztály megfelelő fokoza­tába jussanak. Igazgató-tanítók és igazgató­•Lanitónők kivétel nélkül a IX-ik fizetési-osztályba helyezendők. Azok a tanítók, kik a tanügy terén 12 év­nél egy helyen tovább szolgáltak és kiváló ér­demeik vannak fokozatosan a VIII. fizetési osz­tályba léptessenek elő. Egy fokozatban a várakozási idő 4 év, és akire nézve a várakozási'idő tényleg letelt, az a következő fokozatba helyezendő. 4. A tanitói rangsort a vallás- és közokta­tásügyi minisztérium minden év február havá­ban tegye közzé. 5. A tanitói fizetéseket készpénzben, min­denütt az illetékes m. kir. adóhivatalok havi előleges részletekben fizessék ki, miért is az összes iskolafentartók az évi adóikkal egy idő­ben legyenek kötelesek a terhükre eső tanitói járandóságokat az illetékes m. kir. adóhivatal­nál az állam pénztárába befizetni. 6. A tanitói lakpénzek a fizetési osztályok­nak megfelelőleg állapíttassanak meg s e tekin­tetben a többi tisztviselőknél alkalmazott lakbér osztályokba való sorozási eljárás legyen irány­adó. Ahol a vármegyei közigazgatási bizottság megállapítja, miszerint az 1893. évi XVIII. tör­vénycikknek megfelelelő lakást |a tanitó lak­pénzéből nem bérelhet, az iskolafentartó köte­leztessék, hogy a tanitó számára szabályszerű lakást építsen. 7. A tanítóknak eddigi törvényben bizto­sított ötödéves korpóttéka továbbra is megma­radjon azon változtatással, hogy a korpótlékok mindenike 200 koronás és 5 esetben legyen esedékes. 8. Az óvónők fizetése is egységesen ren-. deztessék. II. A nyugdijrevizió tárgyában. 1. A nyugdijalap jogviszonya rendeztessék. 2. Az alapvagyona ne iVa^o-os állam ­papírokban, hanem legalább a postatakarék által is nyújtható °/o mellett kamatoztassék. 3. Az alapügyeinek intézésében a kezelés ellenőrzésével a tanítóságnak a hozzájárulás arányában rész adassék. 4. Állittassék vissza az 1875. évi XXXII. t.-cikknek az az üdvös intézkedése, hogy Magyar­ország minden tanítója, köteles tagja az orszá­gos tanitói nyugdíjintézetnek. Ehez képest a nyugdíjintézetbe való felvétel újra hivatalból történjék. 5. A teljes nyugdíjra jogosító szolgálat ideje 40 esztendőről 35 évre szállíttassák alá. 6. A szolgálati idő kezdete a tanitó élet­korától függetlenül a szolgálatba lépés napjá­tól számittassék. 7. A tanitó nyugdijképessége, 10-ik szol­gálati évének betöltésével kezdődjék ugyan, de özvegye és árvái már 5 évi szolgálat után nyer­jenek ellátást. 8. A 2°/o-os évi hozzájárulás töröltessék, az iskolafentartók évi hozzájárulása ne bizonyos összegben, hanem tanítóik nyugdíjigényének megfelelő °/o-okban állapíttassák meg. Az állam az eddigi 300,000 korona helyett a szükséghez képest segélyezze évenként az országos tanítói nyugdíjintézetet. 9. A fizetésemelkedésre kirótt 50% 30°/»-ra szállíttassák le. 10. A tanitó özvegyének nyugdija férje be­számítható teljes fizetésének 50®/*-a legyen. Hétfőn, 10-én Cigányszerelem. Operette, páros bérlet. Kedd, 11-én Babuska. Operette, páratlan bérlet. Szerda, 12-én Madarász. Operette, páros bérlet.. Csütörtök, 13-án Rablólovag. Szinmű, pá­ratlan bérlet. Pénteken, 14-én Nincs elvámolni valója. Páros bérlet. Szombaton, 15-én Lengyel menyecske. Operette, páratlan bérlet. Vasárnap, 16-án délután Babuska. Operett. Este Lengyel menyecske. Operett, páros bérlet. Hétfőn, 17-én Nagyapó. Énekes vígjáték, pá­ratlan. A fiumei útról. i. A mult hó 28-án, kedden reggel 7 órakor indult el a nyíregyházi polg. leányiskola és a női kereskedelmi tanfolyam összesen 56 növen­déke 3 vendégkislánynyal Bencs Berta, Juhász Ilonka, Mayer Lipótné, Ostiadal Anna, Sztempák Mariska tanítónők és Tas János tanár kísére­tében. Nem minden aggodalom nélkül bocsátották útra a kikísérő szülők. Mindannyiunknak szinte külön-külön a lelkére kötötte mindenki a maga kis lánykájára való ügyelést, meg is ígértük szorgalmasan azt, amit hiszen ugy is meg­tettünk volna. Dehát, — messzi ut az mégis, azután meg, alföldi ember előtt a maga isme­retlenségében félelmetes fogalom némileg a tenger. A gyermekek persze mindezzel nem gon­doltak. Előttük csak az ujak látása, a különös szépben való gyönyörködhetés reménye lebegett. 1 • k

Next

/
Thumbnails
Contents