Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1912-06-02 / 22. szám

4 22-ik szám. NYIRVIDÉK 1912. junius 2. A bábok és az azokból kibúvó lepkék a gyömőlcsfáinknak már nem ártanak. Azoknak egyenként való leszedése egyrészt óriási munkával járna s eredményre még sem vezetne. 1. Mert az összes bábokat ugy se találnók meg. 2. Mert pillangók a szomszédból is jöhetnek. Sokkal célravezetőbb lesz tehát, ha bevárjuk a lepkerajzást s az azt követő uj hernyó generatiót s ezt kikelése után (juliusban) permetezéssel elpusztítjuk. Ismételni a permetezést csak akkor kell, ha az eső a klorbaryumot hamarosan lemossa. Ez az eljárás csak a galagonya és káposztalepke hernyói ellen nyújt védelmet. A gyürüs lepke, a gyapjas pille, a téli araszoló lepke és a pókhálós moly (nem almamoly !) petéiből csak tavasszal kell ki a hernyó, azokat szintén kikelésükkor, tehát májusban (de lehet még most is) kell a klorbaryutn 2—3 o/o-os oldatával megsemmisíteni. A klorbaryum oldattal pusztíthatjuk még a cserebogarakat is és mindennemű rovart, mely a iák (szőllő) leveleivel él. A takarmány- és cukorrépát az ormányos bogár és hamvas vincellér bogár pusztítása ellen a répa kikelésekor három-négyszer klorbaryum oldattal permetezzük meg. Amint látjuk, a klorbaryum alkalmazása igen széleskörű. Ezt a nagy elterjedését olcsóságának is köszönheti. Sajnos, hogy ez a fontos védekezőszer Nyíregyházán nem kapható. Azért e helyütt kérem városunk tisztelt kereskedőit, legyenek segítségünkre a hernyók és rovarok ellen viselt háborúban; árusítsák a klorbaryumot is, (miként a dendrint) hogy módunkban legyen azt itthon kis mennyiségben is beszerezni. Mi, gyümölcstermelők pedig készüljünk a nagy irtóháborura. Demeter Béla. II SZflBOLCSV&BMEEYEI TAMITO EGYESÜLET KÖRE. Felhívás. A társadalomban nincs ember, ki hivatása avagy foglalkozása körében az egyesüles használ mérlegelni ne tudná. És ha valakinek, ankor nekünk tanítóknak van szükségünk az egyesülésre, a közösségben létező erőnek kihasználására különösen azért, mert az egyenlő képesítés mellett egy és ugyanaz a kötelességünk. de jogaink nem egyenlők. Ezt mindnyájan tudjuk, hátrányát erezzük, méltatlankodunk, kérünk, sőt már követelni is kezdünk, de csodálatos, hogy e mellett a társadalomban éppen mi vagyunk azok, kik legkevésbbé tudjuk belátni annak előnyét, hisz még tarthatatlan jogi helyzetünk kérdésének megoldásában sem ertjük meg egymást. Ebben a tekintetben is csoportokra oszolva s különböző eszközökkel harcolva akarunk célhoz jutni. Kedves pályatársaim! Minden tanítónak kötelessége iskolája jellegével összefüggő érdekeket hiven szolgálni, ez azonban nem zárja ki, hogy közös ügyeinket figyelmen kivül hagyjuk, hiszen ezt tőlünk az ugyanazon cél szolgálatában álló érdekközösség is feltétlenül megköveteli. Ennélfogva mindenkinek be kell látnia, hogy a valláserkölcsös és hazafias szellemben teljesített tanítói munkán kivül vannak oly érdekeink is, — egys. javadalom, nyugdíj, szolgálati pragmatika, Eötvös-alap, tanitók-háza, stb. — melyeket eredményesen szolgálni nem egyes tanitói csoportok, de vármegyénként önállóan szervezett tanítóegyesületek képviselőiből megalkotott országos tanitói szövetség feladata, mit eredményesen csak akkor oldhat meg, ha ugy ezen, mint más létező közintéz ményeinket széthúzással, elfogultsággal és közönyösséggel működésében nem akadályozzuk, hanem erkölcsileg és anyagilag egyaránt támogatjuk. Mint köztudomásu, a tanitók országos szövetsége a VII. egyetemes tanitógyülést f. év julius 2., 3. és 4-ik napjaira összehívta, melynek tárgyai ugy az állami, mint a felekezeti vagy községi tanitót közvetlenül érdeklik. Önmagunk és egymás iránt tartozó kötelességünk tehát ezen gyűlésen résztvenni, mert egyetemességünk részéről ott elhangzó szó jövőnkre irányadó lesz s óhajtásunknak eredményét csak akkor várhatjuk, ha akaratunk nyilvánításában egyek leszünk és ezt megjelenésünk számával is bizonyítjuk. Ugyanazért bizalommal hivom fel egyesületünk tagjait, vármegyénk összes tanítóit és tanítónőit, vegyünk részt mi is szabolcsvármegyeiek teljes számmal abban a harcban, melyet nem csupán a magyar tanítóért, hanem egyszersmind azon egységes nemzeti érdekért fogunk megvívni, hogy szeretett hazánk továbbra is magyar legyen. Az államhatalom jogos és méltányos kívánságunk elől nem zárkózhatik el, mert ha munkánk értékét elismeri és a magyar államot mint eddig továbbra is nemzeti irányban óhajtja fejleszteni, akkor kérésünket nem csak meghallgatja, de teljesíteni is fogja. Ha netalán ebben a feltevésünkben is mint annyiszor már, most is csalódnánk, ne csodálkozzék senki, hogy a nép oktatói azon irányzathoz csatlakoznak, mely munkáját csak gazdasági szempontból bírálja és az adott viszonyokhoz mérten anyagi ellátását is kizárólag ezért akarja rendezni és biztosítani. Ismételve jelzem, hogy az egyetemes gyűlés tagdija 5 kor., melyet Dallos István pénztáros címére Budapest, VIII. k. Práter-utca 31. sz. méltóztassanak legkésőbb junius 15-ig beküldeni s kiki jelezze, mely tanitó-egyesület tagja, mert a szövetség alapszabályainak 30. §-a értelmében „az egyetemes gyűlésen sem szavazó, sem tanácskozó joggal nem vehet részt olyan tanitó, ki a szövetség kötelékébe tartozó egyesület valamelyikének neoi tagja." Egyidejűleg a tagdíj beküldéséről Varga György alelnökünket (Nyíregyháza, Bethlen-utca) levelezőlapon értesítsék, hogy az együttes elindulás és elszállásolás iránt intézkedését Kellő időben megtehesse. A jelentkezett s a tagdijat befizetett tag megkapja az egyetemes gyűlés naplóját, jelvényét, igazolójegyét s részesülnek mindazon kedvezményekben, melyeket ezan alkalomból a rendezőbizottságnak sikerül kieszközölni. Ezen gyűlés rendezőbizottságának irodája VIII. ker. Mária Terézia-tér, 8—9. szám alatt (IV. emelet 123. ajtó.) van elhelyezve, hol a gyűlésre felmenő kartársak minden irányban tájékozást nyerhetnek. Tisztelt Kartársak ! Hogy ugyanazon épületben megfelelő együttes szállást biztosithassunk, legkésőbb junius 5-ig alelnökünknél jelentkezzenek, mert ellenkező esetben a rendezőség kellő elhelyezésünkről nem gondoskodhatik. Abban a hitben és meggyőződésben, hogy a múltban megtartott országos gyűléseken számra nézve sem az utolsók között foglaltunk helyet, ugy most, midőn több mint háromnegyedrészben minden nemes, szép és üdvös eszme iránt lelkesülni tudó ifjú tanitók és tanítónők állanak vármegyénk népoktatásügyének szolgálatában, bizonyára az elsők között leszünk. Kívánom, hogy ugy legyen! A Szabolcsvármegyei Tanítóegyesület választmányának megbízásából, ezen felhívásomat szives figyelmükbe ajánlva maradtam, Nyíregyházán, 1912. május 22-én Kartársi szeretettel Orsovszky Gyula, egyesületi elnök. A tiszaeszlári pör aktái. Ides-tova harminc esztendeje lesz, hogy az akkor még itthon a hazában is alig ismert nevű kis városka: Nyíregyháza világhírre vergődött egyszerre a „tiszaeszlári pör" révén. A „rituális gyilkosság" jegyében indult vérvád nyomában, a telefondrót érzékenységének villámszerű gyorsaságával terjedt el a hir, s a Tiszamenti kis falu: Eszlár, a Scharf Salamon, meg az apja ellen vádat emelő fiu: a Scharf Móricz neve, s a „nagy pörnek" itt nálunk való tárgyalása révén: Nyíregyháza egyszerre híressé lett, talán az egész világon, minden esetre azonban mindenütt, ahol a perhez fűződő érdekek érzékeny szálain át megkopogtatták a távíró drótok masináit. A „nagypör" törvényszéki tárgyalása az 1888-dik év junius hónapjának 19. napján vette kezdetét s az ugyanazon-év augusztus havának 3-ik napján hozott Ítélettel nyert befejezést. Ennek a nagy izgalmakkal, az egész művelt világ méltán lázas érdeklődésével kisért pörnek a napról-napra való lefolyását. teljesen megbízható, revideált s igy feltétlenül authentikus gyorsírói följegyzések alapján, napról-napra való kiadásban, nyomtatásban kiadta a „Nyirvidék" kiadóhivatala. Kevesen vannak, akik ennek a pörnek igy napról-napra közzétett iveit megőrizték, nem is gondolva akkor arra, hogy ez ivek összegyűjtésével a század egyik legnagyobb és legtanulságosabb nagy pőrének autentikus és teljes följegyzését szerzik és őrzik meg. Látjuk és tudjuk ezt, a szinte naprólnapra való érdeklődésből, amelylyel — különösen orvosok, ügyvédek, birák fordulnak hozzánk, (külföldről is) kérve — nagyárakon is — a gyorsírói jegyzetek alapján készült pör feljegyzésekről szóló kötet megküldését. A rendelkezésre maradt kevés példány ilyeténképen elfogyván, elhatároztuk, hogy a tiszaeszlári pör törvényszéki tárgyalásának teljes anyagát képező „nagy pör'-ről szóló munkát — kötetbe gyűjtve — kádjuk, abban az esetben, ha a körülbelül 126 ivnyi (2000 oldal) terjedelmű, két kötetre való mű tetemes nyomdai előállítási költségeit, ez előfizetési fölhívásunk eredménye révén, legalább megközelítőleg biztosítva látjuk. A mű két kötetben fog megjelenni, egyszerre, a fentebb megjelölt terjedelemben, a „nagy pör" ügyében hozott kir. táblai és kir. kúriai Ítéletek és megokolásaik teljes szövegű közlésével kiegészítve. Előfizetési ára: 20 korona, mely összeg a tett megrendelések alapján, a teljes mű megjelenésekor, a megrendelt példányok árának előleges beküldésével, esetleg utánvételezésével lesz kifizetendő. A megrendelések és előfizetések lapunk kiadóhivatalába küldendők. Gazdasági egyesületi közlemény. A Miskolci Hitelintézet a Borsodmegyei Gazdasági Egyesülettel és a miskolci kir. gizd. felügyelőséggel karöltve f. évi junius hó 12-én Miskolcon a Miskolci Hitelintézet áru- és terményraktáraiban gyapjú vásárt rendez. A raktárak a jelzett napon reggeli 6 órakor kinyittatnak s a vevők a gyapjúkat megszemlélhetik; a vásár pedig hivatalosan délelőtt veszi kezdetét. A gyapjúért bálonkénti 1 K 20 fillér, vásárdíjon kivül, — bármikor is érkezik a gyapjú a vásár előtt a raktárakba — sem fekbér, sem egyébb költség nem számíttatik s a gyapjúra a helvbeli érték 80 o/

0-a előlegeztetik. nyakkendők, cipők, keztyük, uti bőröndök, Ingek, sétabotok nagyválasztékban érkeztek j Olcsó árak. Herpay Ernő uri diYatárulíáza Nyíregyháza, Zrínyi Ilona a. 5.