Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1912-01-21 / 3. szám

3-ik szám N Y I R V I D É K 1912. január 21. 3 Felekezeti harc Nyirgelsén. Tisetelt SterJcettiö Úri Minthogy ma már nem tartozik a ritka­ságok kőzé, hogy közérdekű panaszokat és fel­szólalásokat a hírlapok hasábjain hoznak az érdekelt hatóságok tudomására, legyen szives felszólalásomnak becses lapjában helyet szorí­tani ; talán közérdekű voltánál fogva figyelembe •aszik az érdekeltek és találnak módot az ilyen aldatlan állapotok megszüntetesére. Nyirgelse lakói a gör. kath., ref. és róm. katb. vallásfelekezetekhez tartoznak, de ettől eltekintve a község lakosai mindig a legszebb és legjobb egyetértésben éltek egészen az 1905—1906. évig. Ez időtől kezdve a vallási türelmetlenség jeleit kezdtem észlelni s kutatva eredetét, nyomozásaim az 5—6 év előtt ide került gőr. kath. lelkész úrhoz vezettek. Mint fiatal kezdő pap foglalta el a nyirgelsei parochiat s akkor bizakodtam, hogy a fiatalos felhevülés csak szalmaláng, mely csakhamar hamuvá válik és ismét visszaáll a régi állapot. Feltevésemben alaposan csalódtam ; a lángra lobbantott tüzet folyton élesztette hívei fanati­zálásával s midőn már látta, hogy a tömeg vakon követi, csak az alkalomra várt, hogy a felekezeti harcot nyíltan bejelenthesse. Ez az alkalom végre 1911. oktober havá ban elérkezett. Ekkor tűzte ki ugyanis a járási főszolgabiró|',a községi képviselők választását, a főtisztelendő ur pedig kiadta a jelszót: ,Ki­buktatni minden református vallású képviselőt* Gélját a fanatizált tömeggel el is érte, mert a választás — mint azt a .Nagykállö és vidéke" cimü lapban megjelent kommüniké jelenti — az .orosz párt" fényes győzelmével s a „nemesi párt* — igy nevezi a nem gör. kath. valiásuakat — súlyos veszteségével vég­ződött. Most hallottam először, hogy ilyen párt is létezik Nyirgelsén, tehát kivánc i voltam meg­ismerni e pártokat. Az „orosz párt* támogatói, vagyis maga a párt, egy- két kisbirtokosból, a református vallású tőDiróból, napszámos, dohányos és cselédemberekből áll, na meg egy-két izraelita is támogatja. A ,nénit si pártot" a nagybirtokosok, a ref. vallású kisbirtokosok és napszámos emberek alkotjak. A község értelmiséget a reformátusok ké­pezték és képezik még ma is és vagyoni hely­zetük is nagyon felette áll a gör. katholikusok­nak és ők sohasem kísérelték meg kitúrni a gőr. katholikusokat. A ref. nagybirtokos nem nezte rossz szemmel, hogy az a gőr. kath. val­lású egyén, aki meg 10—15 évvel ezelőtt nála vagy szüleinél mint cseléd vagy mint dohányos s/olgalt, helyet foglal mellette a képviselőtestü­letben, hanem vele vállvetve működött a község anyagi, erkö'csi es kulturális eiőhalidásán. De ugylátszik. a tisztelendő ur nem hivJ a békés együttélésnek és küldetését más érte­hűiben veszi, mint ami különben a hivatása. Elfogultságával annyira vitte, hogy a g. kath. cseled vagy dohányos nem köszönt kenyéradó gazdájának és házanépének; az éretlen fiatal­ság pedig megtette azt, hogy a gyalogosan, nagybeteghez urvacsorát vivő ref. lelkész elől nem tért ki és a ielkész kénytelen volt bokáig érő sárban kerülgetni őket. A képviselőválasztás győzeimi mámorától megittasult 'ömegnek kevés volt az elért ered­mény s mert a jelszó mindig fülükben csengett, most már a ref. vallású elöljárók fejét köve­telte. Ugy festett a kép, mintha a községházán valami kongregáció megalakítása van tervbe véve. Azonban a gör. kath. lelkész ur tervezett, a jáiási főszolgabíró és a képviselőtestület pt dig végzett, még pedig ugy, hogy a bírói és egyéb elöljárói allásokra tisztán református vallású lett megválasztva, még pedig olyan egyének, akik ezen allásukat ezelőtt is kifogástalanul betöltötték. Na lett erre orrok nyúlása. .majd meg­mutatjuk!* kiáltozás, törvénytelenség, meg fő­szolgabírói önkény emtegetése. A főtisztelendő ur nemhogy csitította volna híveit, még inkább Női ruhadíszek tüzelte őket. Népgyűlés tartását határozta el, hogy ott tárgyalják meg az „orosz párton* esett sérelmeket. De miféle sérelmekről lehet szó ? Hogy az .orosz párt" által támogatott volt birot, bár pályázati kérvényét beadta, a főszolgabíró nem jelölte, hanem más három pályázót jelölt? Ez tudtommal nem jogsérelem, a főszolgabírónak ez törvényadta joga. Miért nem jelölte, biztosan nem tudom, csak sejtem s erről odébb fogok szólani. A többi állásokra pedig a jelölést a képviselőtestület szótöbbséggel eszközölte s hogy itt a „namesi párt*-nak az .orosz párt" 8 sza­vazatával szemben 9 szavazata volt, csak nem lehet szintén jogsérelem? Mádról nem lehetett volna szó a gyűlésen, mint erről s a főszolga­bíró ténykedéséről, melyet tudtommal a törvény vonatkozó szakaszai fednek. A népgyűlést elmosta az eső, vagy mint utóbb hallottam, a főszolgabíró véghatározata, mindazaltal a felebbezés írásban beadatott. Nem is egy, hanem két felebbezés. Egy biróválasztás ellen két felebbezés ! Ta­lán csak nem ezzel akarja az „Orosz párt" do kumentálni a volt biró pótolhatatlanságat ? De ha ez a cél, ugy ki kell mondanom nyiitan, csodálom hogy megtűrték eddig is állásaban, hiszen szolgálati ideje alatt, a község rendje fe­nekestől felfordult, az utolsó évben pedig a túlságba mentek a kihagasokkal. Napirenden voltak éjjelenként a kerítéseken való dörőmbö­lések, abíak beveresek stb., az engedély nélkül tartott táncmulatságból, vagy zugkorcsmából hazatérő „arany ifjúság" minden vasárnap éjjel véres csatát vívott s ilyenkor, ha a békés pol­gárok a lármára, lövöldözésre felébredtek és talán bátorkodtak kiszólni a csendháborítókra, volt mit hallgatniok. Tett-e csak egy esetben is feljelentést a biró s ha figvelmeztetve lett, soha sem tudott semmiről. Nem akart tudni. Végtelen birkatürelmüek voltunk mi ge'seiek. „Nem kötelessége a bírónak egész éjjel az ut­cán lakni* — mondhatja bárki — „az ilyen ki­hágások megakadályozása első sorban az éjjeli őrök kötelessége.* Igen ám, csakhogy a biró ur behozta Magyarországon azt a példátlanul álló esetet, hogy éjjeli őr gyanánt egy idős nőt alkalmazott. Nem hinném, ne lett volna ezen dolgokról a járás első tisztviselőjének tudomása és min­den valószínűség szerint ezek folyománya hogy újból nem jelölte. Mi a célja itt a telebbezéseknek ? Mi a nép izgalásanak? Az ilyen birót a hatóságnak kö telessége eltávolítani még az esetben is, ha a nép bizalma benne összpontosul, mert a lakos­ság nem tűrheti, hogy egy minden erély nél­küli ember a népszerűség hajhaszás miatt min­dent elnézzen. Ezek azok az okok, melyek feldúlták köz­ségünk békéjét, ily kicsinységért kár volt a fe­lekezeti gyűlölködést lángra lobbantani s a .Szeresd felebarátod* magasztos eszméjét a sárba taposni. Aggódva kell a jövőbe tekinteni. Mit hoz ez a harc ? Jót semmiesetre. Pedig már községünk rálépett a haladás, a fejlődés útjára s most meg fo?ja működését b?nitani ez a felekezeti háborúság. Végtelenül csodálom, hogy müveit ember, tudós pap létére, hogy folyamodhatik egy em­ber ily közönséges és mégis veszelyes fegyver­hez, olyan ember, aki a .szeretet* nevében szól a néphez. Nem gondolta meg a főtiszte­lendő ur „Minden, ami túlságos, hibává lesz!?* Apropó. Néhai Rólh Simon, — aki mel­lesleg mondva, rendezetlen vallású volt — egy folytában 32 évig volt nemes Gelse község bí­rája anélkül, hogy a nyakas kálvinista nemes­ségnek, vagy a főszolgabírónak csak egyszer is eszébe jutott volna vele szemben ellenjelöltet állítani, pedig Nyirgelse községben ugyancsak volt es van most is a bírói tisztség betöltésére alkalmas református birtokos. Ajánlom ezt az .Orosz párt" vezetőségé­nek figyelmébe. Nyirgelse, 1912. jan. 9 G. G. farsangi idényre a leg­nagyobb választékban Városi közgyűlés. Ez évi első közgyűlését január hó 19-én tartotta a varos. A közgyűlés terme réyen volt oly zsúfolt­ságig megtöltve. Most mutatkoztak be az uj város atyák. Részben ez a körülmény, de a szokailanul nagy tárgysorozatnak érdekessége hozta össze ily nagy számban a képviseletet, melyet 3 órakor nyitott meg a polgármester. Üdvözölte a megjelenteké s ezek közölt az uj tagokat; a város érdekeit szolgáló, egyet­éitő munkálkodásukra az Isten áldását kívánja. Majd bejelenti, hogv a képviseletnek egyik érdemes tagja Dojcsák Mihály elhalt, helyebe dr. Kerekes Pál pottagot hívja De a közgyűlés. A városnak azon íontosabb ügyeit, melyek ez időszerigt a kormánynál vannak, Budapesten léte alkalmával megsürgette a város érdekeit szivén viselő polgármesterünk s ezekről is be­számolt. Igeretet kapott a kereskedelemügyi miniszter úrtól, hogy a város karára már évek óta vajúdó kövezetvám kiterjesztési ügyünket mielőbD érdemleges elbírálás tárgyává teszL Alapos reményünk lehet, hogy a miniszter in­tézkedése megszünteti a házi pénztárnak foly­tonos ráfizetesét a kövezetvamot terhelő mun­kálatokra. A betterment szabályrendelet sürgős elin­tézését is megigerték ugy a pénzügy mint a belügyminisztériumban; biztató igeretet nyertünk továbbá arra nézve is, hogy rendőrségünknek mielőbbi átszervezését a kormány kezébe veszi. Ezen bejelentések után a tárgysorozatra került a sor, melyből kiemeljük a következőket. Az 1912. évi képviseleti tagok névjegyzé­kének bemutatásánál élénk ovácioban részesí­tették Imre Jánost, képviseletünknek régi s ambiciózus tagjat, kit a legutóbbi választás alkalmával — szeletjük hinni — tévedésből ki­hagytak, de mint őzv. Kellner Edéné megbi­zoitja ismét elfoglalta hosszú éveken át önzet­lenül szolgált tagsági helyét. Hosszabb vita indult meg Klár Lajosnénak azon kerelme felett, hogy a régi tanítói kertből 2400 négjszögöt területet faraktar céljára ad­jon bérbe a város. A szakosztályok s a tanács egyértelmüleg javasolták a kérelem teljesiteset akként, hogy a kert területet évi 1640 koron i bérért 10 évre, de 5 ev utan már a város ré­szére egy evi felmondási jog biztosításával adja bérbe. Az iparosok azonban, támogatva a gaz­dák által 3 szavazat többséggel a tanács javas­lata elien foglaltak állást azon indokból, hogy arra területre a szűknek bizonyult vásártér miatt az országos vá-árok alkalmaval szüksége van az iparosoknak. Nem használt itt ezen téves indokolás megtörésére felhozott semmi nemű érv s igy a város ha csak 5 évet veszünk is számításba, több mint 8000 korona bevételtől esett el. Megválasztotta a különböző szakosztályok tagjait. A 2-ik számú próba kútnak 80 méterről 120 méterre lejebb fúrását a belügyminisz­térium műszaki osztályának véleménye alapján elhatározta. A debreczeni üzletvezetőségnek azon rneg­keresesére, hogy az állomás bővítése céljából építeni szándékolt fütőháztelep részére 2 hold és 1247 •-ölet engedjen át a város, kijelen­tette, hogy a kert területet átengedni nem haj­landó, mert azon feltételeket, melyeket az államvasutak 26 katasztrális hold terület ingye­nes átengedése ellenében vállaltak, — nem teljesítették s ismételt sürgetések után is csak az állomás felvételi épület középső részét épí­tették meg. Kiemeljük, hogy a közgyűlés ezen hatá­rozott állásfoglalása amennyire jogosult, ép annyira szükséges is volt. Ugyanis az 1908. évben megtartott közigazgatási bejárás alkal­mával illetékes tényezők részéről szükségesnek talált munkálatok a várost mintegy félmillió korona értékű áldozatkészségre bírták s ezzel szemben azon az állomásépület részen kívül semmit nem kaptunk, pedig a pályaudvar déli és északi részén megígért aluljárók,, a Széchenyi­ut végénél megígért gyalog felüljáró, az uj állomás felvételi épületek megépítése, az állo­nöi-, férfi- divat és rövidáru üzletéoen Nyíregyházán Telefon 129. u Kohn Ipáiz

Next

/
Thumbnails
Contents