Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1912-01-21 / 3. szám

3-ik szám N Y I R V I D É K 1912. január 21. 3 Felekezeti harc Nyirgelsén. Tisetelt SterJcettiö Úri Minthogy ma már nem tartozik a ritkaságok kőzé, hogy közérdekű panaszokat és felszólalásokat a hírlapok hasábjain hoznak az érdekelt hatóságok tudomására, legyen szives felszólalásomnak becses lapjában helyet szorítani ; talán közérdekű voltánál fogva figyelembe •aszik az érdekeltek és találnak módot az ilyen aldatlan állapotok megszüntetesére. Nyirgelse lakói a gör. kath., ref. és róm. katb. vallásfelekezetekhez tartoznak, de ettől eltekintve a község lakosai mindig a legszebb és legjobb egyetértésben éltek egészen az 1905—1906. évig. Ez időtől kezdve a vallási türelmetlenség jeleit kezdtem észlelni s kutatva eredetét, nyomozásaim az 5—6 év előtt ide került gőr. kath. lelkész úrhoz vezettek. Mint fiatal kezdő pap foglalta el a nyirgelsei parochiat s akkor bizakodtam, hogy a fiatalos felhevülés csak szalmaláng, mely csakhamar hamuvá válik és ismét visszaáll a régi állapot. Feltevésemben alaposan csalódtam ; a lángra lobbantott tüzet folyton élesztette hívei fanatizálásával s midőn már látta, hogy a tömeg vakon követi, csak az alkalomra várt, hogy a felekezeti harcot nyíltan bejelenthesse. Ez az alkalom végre 1911. oktober havá ban elérkezett. Ekkor tűzte ki ugyanis a járási főszolgabiró|',a községi képviselők választását, a főtisztelendő ur pedig kiadta a jelszót: ,Kibuktatni minden református vallású képviselőt* Gélját a fanatizált tömeggel el is érte, mert a választás — mint azt a .Nagykállö és vidéke" cimü lapban megjelent kommüniké jelenti — az .orosz párt" fényes győzelmével s a „nemesi párt* — igy nevezi a nem gör. kath. valiásuakat — súlyos veszteségével végződött. Most hallottam először, hogy ilyen párt is létezik Nyirgelsén, tehát kivánc i voltam megismerni e pártokat. Az „orosz párt* támogatói, vagyis maga a párt, egy- két kisbirtokosból, a református vallású tőDiróból, napszámos, dohányos és cselédemberekből áll, na meg egy-két izraelita is támogatja. A ,nénit si pártot" a nagybirtokosok, a ref. vallású kisbirtokosok és napszámos emberek alkotjak. A község értelmiséget a reformátusok képezték és képezik még ma is és vagyoni helyzetük is nagyon felette áll a gör. katholikusoknak és ők sohasem kísérelték meg kitúrni a gőr. katholikusokat. A ref. nagybirtokos nem nezte rossz szemmel, hogy az a gőr. kath. vallású egyén, aki meg 10—15 évvel ezelőtt nála vagy szüleinél mint cseléd vagy mint dohányos s/olgalt, helyet foglal mellette a képviselőtestületben, hanem vele vállvetve működött a község anyagi, erkö'csi es kulturális eiőhalidásán. De ugylátszik. a tisztelendő ur nem hivJ a békés együttélésnek és küldetését más értehűiben veszi, mint ami különben a hivatása. Elfogultságával annyira vitte, hogy a g. kath. cseled vagy dohányos nem köszönt kenyéradó gazdájának és házanépének; az éretlen fiatalság pedig megtette azt, hogy a gyalogosan, nagybeteghez urvacsorát vivő ref. lelkész elől nem tért ki és a ielkész kénytelen volt bokáig érő sárban kerülgetni őket. A képviselőválasztás győzeimi mámorától megittasult 'ömegnek kevés volt az elért eredmény s mert a jelszó mindig fülükben csengett, most már a ref. vallású elöljárók fejét követelte. Ugy festett a kép, mintha a községházán valami kongregáció megalakítása van tervbe véve. Azonban a gör. kath. lelkész ur tervezett, a jáiási főszolgabíró és a képviselőtestület pt dig végzett, még pedig ugy, hogy a bírói és egyéb elöljárói allásokra tisztán református vallású lett megválasztva, még pedig olyan egyének, akik ezen allásukat ezelőtt is kifogástalanul betöltötték. Na lett erre orrok nyúlása. .majd megmutatjuk!* kiáltozás, törvénytelenség, meg főszolgabírói önkény emtegetése. A főtisztelendő ur nemhogy csitította volna híveit, még inkább Női ruhadíszek tüzelte őket. Népgyűlés tartását határozta el, hogy ott tárgyalják meg az „orosz párton* esett sérelmeket. De miféle sérelmekről lehet szó ? Hogy az .orosz párt" által támogatott volt birot, bár pályázati kérvényét beadta, a főszolgabíró nem jelölte, hanem más három pályázót jelölt? Ez tudtommal nem jogsérelem, a főszolgabírónak ez törvényadta joga. Miért nem jelölte, biztosan nem tudom, csak sejtem s erről odébb fogok szólani. A többi állásokra pedig a jelölést a képviselőtestület szótöbbséggel eszközölte s hogy itt a „namesi párt*-nak az .orosz párt" 8 szavazatával szemben 9 szavazata volt, csak nem lehet szintén jogsérelem? Mádról nem lehetett volna szó a gyűlésen, mint erről s a főszolgabíró ténykedéséről, melyet tudtommal a törvény vonatkozó szakaszai fednek. A népgyűlést elmosta az eső, vagy mint utóbb hallottam, a főszolgabíró véghatározata, mindazaltal a felebbezés írásban beadatott. Nem is egy, hanem két felebbezés. Egy biróválasztás ellen két felebbezés ! Talán csak nem ezzel akarja az „Orosz párt" do kumentálni a volt biró pótolhatatlanságat ? De ha ez a cél, ugy ki kell mondanom nyiitan, csodálom hogy megtűrték eddig is állásaban, hiszen szolgálati ideje alatt, a község rendje fenekestől felfordult, az utolsó évben pedig a túlságba mentek a kihagasokkal. Napirenden voltak éjjelenként a kerítéseken való dörőmbölések, abíak beveresek stb., az engedély nélkül tartott táncmulatságból, vagy zugkorcsmából hazatérő „arany ifjúság" minden vasárnap éjjel véres csatát vívott s ilyenkor, ha a békés polgárok a lármára, lövöldözésre felébredtek és talán bátorkodtak kiszólni a csendháborítókra, volt mit hallgatniok. Tett-e csak egy esetben is feljelentést a biró s ha figvelmeztetve lett, soha sem tudott semmiről. Nem akart tudni. Végtelen birkatürelmüek voltunk mi ge'seiek. „Nem kötelessége a bírónak egész éjjel az utcán lakni* — mondhatja bárki — „az ilyen kihágások megakadályozása első sorban az éjjeli őrök kötelessége.* Igen ám, csakhogy a biró ur behozta Magyarországon azt a példátlanul álló esetet, hogy éjjeli őr gyanánt egy idős nőt alkalmazott. Nem hinném, ne lett volna ezen dolgokról a járás első tisztviselőjének tudomása és minden valószínűség szerint ezek folyománya hogy újból nem jelölte. Mi a célja itt a telebbezéseknek ? Mi a nép izgalásanak? Az ilyen birót a hatóságnak kö telessége eltávolítani még az esetben is, ha a nép bizalma benne összpontosul, mert a lakosság nem tűrheti, hogy egy minden erély nélküli ember a népszerűség hajhaszás miatt mindent elnézzen. Ezek azok az okok, melyek feldúlták községünk békéjét, ily kicsinységért kár volt a felekezeti gyűlölködést lángra lobbantani s a .Szeresd felebarátod* magasztos eszméjét a sárba taposni. Aggódva kell a jövőbe tekinteni. Mit hoz ez a harc ? Jót semmiesetre. Pedig már községünk rálépett a haladás, a fejlődés útjára s most meg fo?ja működését b?nitani ez a felekezeti háborúság. Végtelenül csodálom, hogy müveit ember, tudós pap létére, hogy folyamodhatik egy ember ily közönséges és mégis veszelyes fegyverhez, olyan ember, aki a .szeretet* nevében szól a néphez. Nem gondolta meg a főtisztelendő ur „Minden, ami túlságos, hibává lesz!?* Apropó. Néhai Rólh Simon, — aki mellesleg mondva, rendezetlen vallású volt — egy folytában 32 évig volt nemes Gelse község bírája anélkül, hogy a nyakas kálvinista nemességnek, vagy a főszolgabírónak csak egyszer is eszébe jutott volna vele szemben ellenjelöltet állítani, pedig Nyirgelse községben ugyancsak volt es van most is a bírói tisztség betöltésére alkalmas református birtokos. Ajánlom ezt az .Orosz párt" vezetőségének figyelmébe. Nyirgelse, 1912. jan. 9 G. G. farsangi idényre a legnagyobb választékban Városi közgyűlés. Ez évi első közgyűlését január hó 19-én tartotta a varos. A közgyűlés terme réyen volt oly zsúfoltságig megtöltve. Most mutatkoztak be az uj város atyák. Részben ez a körülmény, de a szokailanul nagy tárgysorozatnak érdekessége hozta össze ily nagy számban a képviseletet, melyet 3 órakor nyitott meg a polgármester. Üdvözölte a megjelenteké s ezek közölt az uj tagokat; a város érdekeit szolgáló, egyetéitő munkálkodásukra az Isten áldását kívánja. Majd bejelenti, hogv a képviseletnek egyik érdemes tagja Dojcsák Mihály elhalt, helyebe dr. Kerekes Pál pottagot hívja De a közgyűlés. A városnak azon íontosabb ügyeit, melyek ez időszerigt a kormánynál vannak, Budapesten léte alkalmával megsürgette a város érdekeit szivén viselő polgármesterünk s ezekről is beszámolt. Igeretet kapott a kereskedelemügyi miniszter úrtól, hogy a város karára már évek óta vajúdó kövezetvám kiterjesztési ügyünket mielőbD érdemleges elbírálás tárgyává teszL Alapos reményünk lehet, hogy a miniszter intézkedése megszünteti a házi pénztárnak folytonos ráfizetesét a kövezetvamot terhelő munkálatokra. A betterment szabályrendelet sürgős elintézését is megigerték ugy a pénzügy mint a belügyminisztériumban; biztató igeretet nyertünk továbbá arra nézve is, hogy rendőrségünknek mielőbbi átszervezését a kormány kezébe veszi. Ezen bejelentések után a tárgysorozatra került a sor, melyből kiemeljük a következőket. Az 1912. évi képviseleti tagok névjegyzékének bemutatásánál élénk ovácioban részesítették Imre Jánost, képviseletünknek régi s ambiciózus tagjat, kit a legutóbbi választás alkalmával — szeletjük hinni — tévedésből kihagytak, de mint őzv. Kellner Edéné megbizoitja ismét elfoglalta hosszú éveken át önzetlenül szolgált tagsági helyét. Hosszabb vita indult meg Klár Lajosnénak azon kerelme felett, hogy a régi tanítói kertből 2400 négjszögöt területet faraktar céljára adjon bérbe a város. A szakosztályok s a tanács egyértelmüleg javasolták a kérelem teljesiteset akként, hogy a kert területet évi 1640 koron i bérért 10 évre, de 5 ev utan már a város részére egy evi felmondási jog biztosításával adja bérbe. Az iparosok azonban, támogatva a gazdák által 3 szavazat többséggel a tanács javaslata elien foglaltak állást azon indokból, hogy arra területre a szűknek bizonyult vásártér miatt az országos vá-árok alkalmaval szüksége van az iparosoknak. Nem használt itt ezen téves indokolás megtörésére felhozott semmi nemű érv s igy a város ha csak 5 évet veszünk is számításba, több mint 8000 korona bevételtől esett el. Megválasztotta a különböző szakosztályok tagjait. A 2-ik számú próba kútnak 80 méterről 120 méterre lejebb fúrását a belügyminisztérium műszaki osztályának véleménye alapján elhatározta. A debreczeni üzletvezetőségnek azon rnegkeresesére, hogy az állomás bővítése céljából építeni szándékolt fütőháztelep részére 2 hold és 1247 •-ölet engedjen át a város, kijelentette, hogy a kert területet átengedni nem hajlandó, mert azon feltételeket, melyeket az államvasutak 26 katasztrális hold terület ingyenes átengedése ellenében vállaltak, — nem teljesítették s ismételt sürgetések után is csak az állomás felvételi épület középső részét építették meg. Kiemeljük, hogy a közgyűlés ezen határozott állásfoglalása amennyire jogosult, ép annyira szükséges is volt. Ugyanis az 1908. évben megtartott közigazgatási bejárás alkalmával illetékes tényezők részéről szükségesnek talált munkálatok a várost mintegy félmillió korona értékű áldozatkészségre bírták s ezzel szemben azon az állomásépület részen kívül semmit nem kaptunk, pedig a pályaudvar déli és északi részén megígért aluljárók,, a Széchenyiut végénél megígért gyalog felüljáró, az uj állomás felvételi épületek megépítése, az állonöi-, férfi- divat és rövidáru üzletéoen Nyíregyházán Telefon 129. u Kohn Ipáiz