Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1912-04-28 / 17. szám

17-ik szám. divatban vannak, nálunk pedig a törökök a XVI-ik században használták. Pedig hát a mi kis muzeumunkban is van vagy 30 darab honfoglaláskori kengyel, melyeknek jellegzete egyebek között az is, hogy előre és hátrafelé kissé lehajló, legfeljebb két ujnyi széles talpának al ó felületén egy — pár miliméter széles és magas — kiemelkedés fut végig, amit semmiféle más népek kengyelein nem tapasztalunk. Sem Árpádnak, sem kísérete egyik tagjának ruházatára, övére, vagy kardszijára erősített ezüst diszitést nem látunk, pedig a képnek megfestése idejéből is legalább száz külömbözöt ösinertetett dr. Hampel ,.A honfoglalás emlékei" cimü müvében, azóta pedig mintegy kétszázról tudunk. Hat, többnyire szépen díszített, tenyérnyi ezüst lemezzel borított tarsolyt ösmerünk, mely a vitéznek bal combján fityegett, acélt, kovát és kis bicskát tartalmazott A képen egyet sem látunk. A képen egy lófarkkal diszitett lándzsát hordó vitézt is látunk, mint azt a török basákról tudjuk, de a miről pedig Leó görög császár, aki a magyarok fegyverkezéséről és harcimodorukról irott terjedelmes ösmertetésében meg nem emlékezik. A meghódolt népek magasra emelt bütykös fokú török szablyával üdvözlik a hódító Árpádot, amilyen kard pedig eddig még egy hon foglaláskori sírból sem került. A falevél alakú honfoglaláskori nyílhegy is olyan jellegzetes, amilyen más népeknél elő nem fordult. Ilyent sem látunk a képen, pedig hát nem ártott volna egy vitézzel egy felettük repülő kétfejű sast lenyilaztatni. A legtöbb művész azt hiszi, hogy a művészetet csak az anyából lehet szopni, más szóval, hogy az vele születik, pedig hát Nagy Géza muzeumi igazgató őr és dr. Hampel ezen a téren többet tudnak, mint a világnak valamennyi művésze összevéve. Az ihlet és impresszió mellett nem ártana — ugy titokban — az ilyen uraKnál is tájékozódni, mielőtt babérleveleket megyünk szaggatni. Nem emlékezem, hogy honfoglaláskori korhű alakot festve vagy faragva valahol láttam volna, Egy jó vastag lenge nádpálca volt Palinál és akkor fordult s ugyancsak püföli az ő tejtestvérét, aki nála majdnem magasabb. — Hát te édes anyádat lopod meg, te az édes anyádnak haiudol, a te anyádnak ? Ah hát te hazudni tudtál a te anyádnak, az ín Zsuzsi nénémnek. Hol volt a lelked, merre engedtett kalandozni a szeretetet? A nagy ember ellenkezés nélkül, szótlanul tűrte az ütéseket. — Ez ugyan jól prédikál — mondtam Alfrédnak. Alfréd annyira szerette, ugy bízott Paliban, hogv még egy tekintettel sem kérdezte, hogy hát igazsági van-e Palinak, Pali megállott. A másik Pali pedig várta, hogy kap-e még többet. — Igazad volt. Sokat küzdöttem, mig még is megtettem. A Juliskának akarta adni. De hát ővé volt, Juliska is megérdemelte. Aztán leesett az anyja lábaihoz, elkapta mind a két kezét és csókolgatta. •— Visszahoztam volna én anyám, visszahoztam volna. Az öreg mosolyogva nézett mind a két Palira s örömkönnyek csillogtak szemeiben. Majd szólt: hát legyen a tied fiam. — Nem kell, nem kell anyám. Mindig emlékezném erre, mindig. Nem a verésre, hanem, hogy megtettem. — Igazad van Pali — szólt a nádpálcás prédikátor — hadd vigye majd, majd Juliska. Megélünk mi anélkül, vagy kaphatunk mi is. Zsuzsi néni! Alfréd azt mondta, hogy mielőtt elmenne szeretne még parazsnál sült pecsenyét enni. — Minek megy el. Nem laknak sehol ily jó fiuk, mint itt. Ahol még engemet is szeretnek ! . . . Honfoglaláskori emlékekben külömben szegények is vagyunk. Miután Béla király névtelen jegyzője szerint Szabolcs vezér két évig tartózkodott a Bodrogközön, mielőtt Rakamaznál a Tiszán átkelve Szabolcsvárát elfoglalta volna, (nem épitve, mint azt tévesen állítja) valószinü az, hogy ott a legtöbb hon foglaláskori nyomokra lehetne akadni. Ezt Dókus Gyula barátomnak a Bodrogközről igén rövid idő alatt kiásatott honfoglaláskori gyűjteménye is igazolja, amely az ország külömböző vidékeihez arányítva, a mi igen gazdag szabolcsi leleteinket megközelíti. Na de csak most veszem észre, hogy olyan sokáig okoskodtam, hogy ez már szamárkodásnak is beillik, mert hát eddig tücsköt bogarat összehordottam a helyett, hogy a micskei temetőről csak egy szót is szóltam volna. A következtetések levonása előtt tehát referálok. (Folyt, köv.) II SZABOLOSV&BMEOYEI TANITO EGYESÜLET KŐRE. A tanítóság helyzete. A magyar tanitók feladata bármely jellegű iskolában működjenek nem lehet más, mint a gondozásukra bízott ifjú nemzedéket valláserkölcsös alapon, hazafias szellemben nevelni és oktatni. E magasztos feladat teljesítésére a képzőintézetek egységes tanterve alapján nyernek tanitói oklevelet, melynek megszerzése után az iskolában teljesítendő kötelezettségeiket szintén egységes tanterv irja elő. Igy tehát a kiképzésben és munkában nincs megkülönböztetés, azonban az 1907-ben alkotott XXVI. t. c. állami, a XXVII. 1. c nem államiak csoportjára osztja, miszerint már jogaik sem fizetés, sem lakbér tekintetében nem egyenlők. Ezen igazságtalan eibánás és a mai nehéz viszonyok közötti megélhetés tarthatatlansága a különböző jellegű országos tanitói egyesületek vezeíőit arra indította, hogy ha már más dolgokban nem is, de az egyenlő képesítés és egyenlő kötelezettség melletti méltányos javadalmazás kérdésének megoldásánál egységes vélemény alakuljon ki. Ezzel azt igazolják, hogy az állami, községi és felekezeti tanitóknek közös céljuk szolgálatában, közős érdekeik is vannak, melyeket csakis egyetemesen, egymást megértve a speciális érdekeket tiszteletben tartva fejleszthetnek eredményesen. E tekintetben ma már a tanítóegyesületek, azok vezetői és tagjai között nincs nézet eltérés. A tanitói országos szervezetek képviselői a miniszterhez különkülön benyújtott kérvényükben a tanítóknak megkülönböztetés nélkül, mint a hasonló minősítésű állami tisztviselőknek teljes szolgálat betudásával a XI., X. IX. fizetési osztályokba való bosztását kérik. Sajnos azonban mint a lapok közlik, a tanitóság ebbeli óhaja csak oly mádon fog teljesülni, hogy a tanitói szolgálat 1893-ig visszamenőleg lesz beszámítva s igy a 25, 30, 35 éven át becsülettel teljesített munka csak 19 évet tesz ki, a korpótlék pedig megszűnik. Ha netalán igy történnék a rendezés, az ifjú tanitók helyzete valamivel javulni fog, de annál nagyobb mérvben fenmarad a sérelem azokkal szemben, kik önmegtadás és nélkülözés mellett éveket töltöttek a népoktatásügy szolgálatában. A tanitói fizetés-rendezésnek ily alapon való megoldásáról ma még hivatalos tudomása senkinek nem lehet, de a lapokban hangoztatott kombinációk a tanitók jogos és méltányos kérelmét nemcsak hogy ki nem elégítik, hanem az elégedetlenséget és elkeseredést még inkább fokozzák. De mert a tanitóság ma is egy véleményben van közoktatásügyi miniszterünk által mult évben összehívott ankéten előterjesztett fizetésrendezés módozataira nézve, a tanítóegyesületeknek, legyen az általános vagy felekezeti, közös egyetértéssel arra kell törekedniük, hogy a f. év julius hóban megtartandó egyetemes gyűlés minél több tanitó részvétele mellett folyjon le. Olt fejezze ki a tanitóság esetleges ujabb megaláztatása ellen tiltakozó szavát s hozza tudomására a törvényhozóknak, hogy ha az államot továbbra is nemzeti irányban akarják fejleszteni és a tanitók egyetemére, kik ugyanazon munkát végzik szükségük van, akkor részükre nem részleges, egyenlőtlen, de teljes fizetésrendezést biztosítsanak. iVIi pedig tanitók vonjuk le a tanúságot országos képviselőink egyetértéséből arra nézve, hogy nem az egymásiránti idegenkedéssel, féltékeny bedéssel, széthúzással és erőszakos követelésekkel, hanem csakis összetartással, erőink összpontosításával kell és lthet közérdekeinket előmozdítani s fejleszteni, az eltérő véleményeknek kölcsönös megertés alapján való összeegyeztetéssel eredményt elérni. Ha ezen tudattól át leszünk hatva mindannyian, akkor ugy erkölcsi mint anyagi tekintetben mind jobban érvényesülhetünk, a társadalmi életben pedig nemcsak önmagunk értékét és erejét, de munkánk becsét is jobban tudhatnánk biztosítani. Meghívó. A Szabolcsvármegyer Tanitóegylet nyiregyházi járásköre 1912. év május hó 8-án szerdán d. e 9 órakor az ág. h. ev. központi elemi iskola disztermeben közgyűlést tart, amelyre a járáskör tagjait, a tanügy barátait tisztelettel meghívjuk. Nyíregyháza, 1912. április hó. Nandrássy Aurél, jegyző. Kubacska Istvánt Tárgysorozat 1. Elnöki megnyitó és előterjesztések. 2. A szabolcsvármegyei tanitói otthon létesítése és megalapításának módozatai. Előadó :• Király Imre nyiregyházi tanitó. 3. Megfigyelések a számtan és földrajz tanításánál. Előadó: Fábián Ferenc nyiregyházi tanitó. 4. A tanitók fizetásrendezése. Előadó: Bercsényi Pál nyiregyházi tanító. 5. A VII-ik egyetemes tanitói gyűlésre felhívás. Előadó : Varga György nyiregytaázi tanitó. 6. Kubacska István az „Eötvös-alap" helyi gyűjtő bizottsága elnökének jelentése. 7. Tisztújítás. 8. Indítványok. Délben 1 órakor a nagy Korona éttermeben kőzebéd. Egy teríték ára 4 K. Ugy a nyiregyházi, mint a vidéki kartársakat kérjük, hogy azok, kik a közebéden résztvenni óhajtanak, május 6 ig Kubacska István elnöknél jelentkezzenek. A tagsági dijakat kérjük Tóth György pénztárosnál befizetni. Sport. Ny. T. V. E. — D. M. T. E. 8:0 8:0 a Ny. T. V. E. javára a vasárnapi mérkőzés eredménye. Ez a meglepő arány azonban korántsem reális kifejezője a két egyesület játékerejének. Szándékosan irunk .egyesületet", mert a viszonyokat ismerve, egész bizonyossággal állithatjuk, hogy a két club között nem lehet ily nagy goal differencia s az is bizonycs, hogy ha a D. M. T. E. csapatának összeállításánál gondosabban, sőt sportszerűbben jár el, akkor nem éri a fenti súlyos vereség. Igazán nem tudank mást gondolni, miDt hogy a vendégcsapat összeállítását valamely hibás taktika, avagy általunk nem ismert kényszerítő körülmények befolyásolták, aminek azután nem maradhattak el a következményei. Legjobb emberük egyébként a kapus volt, aki igazán sok veszélyes lövést mentett, a folytonos munka azonban annyira kimerítette, hogy a játék végefelé bizony már igen sokat hibázott. Rajta kivül a centercsatár és half játéka érdemel említést, de mindhármuk igyekezete is kevés volt a többiek hibáit pótolni, avagy az eredményen bármit is változtatni. A Ny. T. V. E. csapatán, dacára ellenfele inferioris játékának, igazán örvendetes javulás tapasztalható. Ez különben természetszerű következménye a kedvezőbb időjárás folytán lehetőve vált és szorgalmasan folytatott trainingnek. A csapat egyébként csupa fiatal erőkTavaszi idényre „(jj f

U|ladíSZ6k a legújabb a már megérkeztek. Szőrme áruk az idény előrehaladottságánál .l .f. fogta mélyen leszáll!legnagyobb választékban tott árban kaphatok Kohn Ignátz nöi-, férfi- divat és rövidáru üzletében Telefon 129. 653-29 52