Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1912-04-21 / 16. szám

1°2 3-ik szám. N Y I R V I D É K 1912. március 24. A városok hatásköre. A városok gyakorol­ják az önkormányzatot, de szerveik igénybe vehetők tőrvény által reájuk ruházott állami közigazgatási teendők végzésére is A városok önkormányzati hatásköre kétféle ; u. m. megengedett tetszőleges és kötelező ; az utóbbi csak törvényben állapitható meg. A városok önkormányzati joguknál fogva mindazon közszükségletek kielégítését vonhatják közhatalmi körükbe, mely tőrvénynyel nincs az allamnak megtartva. (Megengedett hatáskör.) A városok önkormányzati kötelező hatás­köre pedig a jelen törvény szerint a következő : 1. a jelen törvényben megállapított módon való szervezkedés; 2. e szervezet és az önkormányzati műkö­dés költségeiről a jelen törvény rendelkezései szerint való gondoskodás ; 3. gondoskodás: a) a város szabályozási tervének és be­építési módjának megállapításáról, b) a városi utak, utcák, terek és hidak építéséről és fentartásáról, c) a vízellátásról, d) a csatornázásról, e) a kivilágításról. A városok önkormányzata az állami kor­mányzat felügyelete alatt áll. A kormány a városok határozatait jog­szabályok megsértése vagy hatáskör túllépése esetén, felfüggesztheti vagy megsemmisítheti; az önkormányzati kőtelező hatásköre pedig a törvénynek megfelelő határozathozatalt el is rendelheti, illetőleg ily határozathozatal meg­tagadása eseten, ezt rendeletével pótolhatja. A kormánynak mindezen tényei ellen panasznak van helye a közigazgatási bírósághoz. A felügyeleti jog gyakorlása érdekében a városi igazgatás bármely ügyében felvilágosítást kívánhat és az iratok felterjesztését elrendelheti. A képviselőtestület jegyzökönyvei mindig fel­terjísztendők. A kormány a városok ügyvitelét és pénz­kezelését megvizsgáltathatja, A városoknak következő határozatai a kor­mány jóváhagyására szorulnak: 1. szabályrendeletek; 2. törvényhatósági városokban 50,000 ko­rona, tanácsi szervezettel biró vármegyebeli városokban 30,000 kor., polgármesteri szerve­zettel biró vármegyebeli városokban 10,000 kor. érteket meghiladó ingatlanok szerzése vagy elidegenítése (terjedékek kivételével); 3. üzemek, intézetek felállítása, megszerí zése, magánüzernbe vagy intézetbe való belépés­4. mindennemű közszo'gáltatás behozatala vagy emelést! és 50o/ o-nál nagyobb póladó ki­vetese; 5. kölcsönvélel és kölcsőnátalakitás ; 6. jótállás és szavatosságvállalás ; 7. szabályozási terv megállapítása. A 2., 3, 5 és 6. pontban felsoroltakra vonatkozó határozatok jóváhagyása tekintetében a kormánynak 40 napon belül érdemben kell döntenie, különben a határozat jóváhagyottnak tekintetik. A városok határozatai állami hatóságokhoz nem felebbezhetők : felülvizsgálati kérelemmel azonban megtámadhatók; a közigazgatási bíró­sági panaszjog érvényben marad. Kölcsön. Kölcsön csak városi berendezésekre és beruházásokra vagy meglevő kölcsön vissza­fizetésére vehető fel. A város kezelése alatt álló alapokból vett előlegek szintén kölcsönök­nek tekintendők. Rendészet. A városokban a biztonság és a közforgalmi rennészet, valamint a rendőrségi szolgálat államosítandó; a biztonsági és köz­forgálmi rendészet terén is azonban a városok jogszabályalkotási joga épségben marad. Gyámügy. A gyámügyi igazgatás külön szervezete megszüntetendő. A városok szervei. A városi önkormányzat szervei: a törvényhatósági és a tanácsi szerve­zettel biró vármegyebeli városokban. 1. a képviselőtestület, 2. a polgármester, 3. a tanács; a polgármesteri szervezettel biró vármegye­beli városokban 1. a képviselőtestület, 2. a polgármester. A polgármester egyúttal gyakorolja a tör­vény állal reá ruházott állami közigazgatási teendőket; ezek szabályrendelet utján más ön­kormányzati szervre is ruházhatók. 1. A képviselőtestület kizárólag a választó­közönség választottaiból áll, Tagjainak száma 80 lehet. 2. A tisztviselők képviselőtestületi ülése. — A képviselőiestül ben csak tagjainak, vagyis a választóközönség választottjainak leszen ülési és szavazati joga. Az összeférhetetlenség. Nem lehet képviselő­testületi tag, vagy amennyiben már az, tiszt­séget elveszti: a városnek, alapítványnak, vagy üzemének fizetett alkalmazottja. Az érdekeltekre nézve tartassék meg az adott esetben a tárgyalásból és a szavazásból való kizárás. Mondassék ki, hogy a képviselőtestület tagja a városnál elintézés alatt álló ügyekben díjazásért közben nem járhat." Ügyvédi minő­ségbfn pedig a képviselőtestületi tag csak oly ügyekb3n járhat el, melyekben a város mint hatóság szerepel; oly ügyekben ellenbeu, melyekben a város mint magánjogi alany sze­repel, továbbá kisajátítási ügyekben a képviselő­testület tagja a város ellen ügyvédi képviseletet nem vállalhat. A képviselőtestületi tagság megszüntetése hanyagság esetén. Aki képviselőtestületi tagsági kötelezettségét tartósan igazolás nélkül nem teljesiti, annak tagsága önmagától megszűnik (az idő és az igazoló oko'c meglesznek állapi­pilandók.) A képviselőtestület elnöksége. A képviselő­testület elnökségét saját kölelékeből választja. A képviselőtestületben való előadás. A kép­viselőtestületben az ügyeket a polgármester, illetőleg a tanács adja elő. A bizottságvk. A képviselőtestület a köz­gyűlés elé kerülő ügyek előkészilésáre általános előkészítő bizottságott, állandó szakbizottságot és külön bizottságokat alakithat; e bizottságok elnöküket saját kebelükből választják, előadójuk pedig a polgármester, illetőleg a tanács. Javas­latok a tanács utján kerülhet a képviselőtestü­let elé. A tanács. A tanácsnak — mely a törvény­hatósági és a nagyobb megyebeli városokban alakítandó — tagjai : a polgármester elnöklete alatt a helyettes polgármester, a tanácsnokok, az ügyész, az orvos, a mérnök és a számvevő. A tanács előkészíti és végrehajtja a kép­viselőtestületnek fentartott ügyeket és elsőfokon intéz minden más önkormányzati ügyet. A tanács a hatáskörébe tartozó ügyeset vagy testületileg, vagy a polgármester, ilietőieg az ügyágakat vezető többi tanácstagok utján intézi. A testületi intézés alá eső ügyeket sza­bályrendelet állapítja meg. A polgármester. A polgármester 1. önkormányzati hatáskörben: a) képviseli a várost ; b) a tanács elnöke ; e minőségben magá hoz vonhatja a tanács hatáskörébe tartozó ügyeket, azok kivételével, melyek testületi inté­zésnek vannak fentartva, de halasztást nem tűrő esetekben az utóbbiakban is intézkedhet saját felelősségére utólagos jóváhagyás kikéré­sének kötelezettségével; a tanács határozatait, ha azokat jogszabályba vagy a város érdekébe ütkőzőnék látja, felfüggeszteni, de egyidejűleg az ügyet a képviselőtestület elé terjeszteni köteles. c) a városi alkalmazottak főnöke és gya­korolja a törvény és szabályrendeletek által megállapított főnöki jogokat; d) kinevezi a kezelőszemélyzetet, az al­tiszteket és szolgákat, valamint az egész ideig­lenes személyzetet; e) tanácsi szervezettel nem biró vármegye­beli városokban ellátja a tanács hatáskörét; 2. állami hatáskörben végzi a törvények által reá ruházott teen­dőket és erre az önkormányzati alkalmazvttakat igénybe veheti, kik e minőségben segédeiként járnak el; szabályrendelettel a polgármester állami funkciója egyes önkormányzati tisztvise­lőre önálló jelleggel átruházható. Az alkalmazottak megállapítása. A városok minimális alkalmazotíai: Tanácsi szervezettel biró vármegyebeli városban : polgármester, he­lyettes polgármester, 2 tanácsnok, ügyész, orvos, mérnök, rendszeresített számvevő, pénz­tárnok, ellenőr, megfelelő kezelőszemélyzet. Pol­mesteri szervezettel biró vármegyebeli város­ban : polgármester, helyettes polgármester, ügyész, orvos, mérnök, nem rendszeresítve szám­vevő, pénztárnok, ellenőr, megfelelő kezelő­személyzet. A városok a kormány engedélyével akár külön, akár szövetkezve, kötvényeket bocsát­hatnak ki, melyek mindenkor bélyeg- és illeték­mentességet, valamint óvadékképességet élvez­nek. A bélyeg- és illetékmentességet a váro­soknak pénzintézeteknél felvett kölcsönei is élvezik. Adóztatási jog. A városok szükségleteik fedezésére egyenes és közvetett adókat, illeté­keket, díjakat, járulékokat, vámokat és hely­pénzakat szedhetnek. A városok ezenkívül valamennyi állami egyenes és kivetett adó után pótadót is szed­hetnek. Az egyenes állami adók után 50o/ o ig terjedő pötadó kivetéséhoz jováagyás nem kell, minden egyéb kiszolgáltatás igénybevételéhez a kormány jóváhagyása kell. Megtérítés. A városoknak igényük van a szerveiknek az állami közigazgatásra való alkal­mazásából felmerült költségeknek megtéritésére. Költségvetés és számadás. A költségvetés és a számadás jóváhagyást nem igényelnek, de a törvényesség szempontjából való felülvizsgálat végett a kormányhatósághoz felterjesztendők. A költségvetést a kormányhatóság csak akkor és annyiban semmisítheti meg, ameny­nyiben a bevételek közt felvett közszolgáltatások a törvények, szabályrendeletek által megenge­dett határt meghaladják vagy ha azok a kiadá­sok, melyek törvény vagy szabályrendelet alap • ján a várost terhelik, a költségvetésbe nem vétettek fel; ha a képviselőtestület valamely kötelező kiadás fedezetéről gondoskodni felszó­lítás után is vonakodnék a kormányhatóság annak a költségvetésbe való beállítását elren­delheti ; a kormány megsemmisítő vagy vala­mely kötelező kiadásnak a költségvetésbe való beállítását elrendelő határozata ellen panasznak van helye a közigazgatási bírósághoz. A képviselőtestület a hatályba lépett költ­ségvetés tételei közt hitelátruházását engedélyez­het. A kormányhatóság a költségvetést legké­sőbb a költségvetési év március hava 31-ig átvizsgálni és az eredményt a várossal közölni tartozik; ez ideig a kormányhatóság elintézése hiányában az előző évi költségvetés alapján történhetnek a bevételek és kiadások; április hó 1-én az uj költségvetés a kormány értesítése hiányában egészében, kifogás esetén, nem kifogásolt részében feltétlenül hatályba lép. Az alkalmazás módja. A tanács tagjait, va­lamint polgármesteri szervezettel biró városok­ban a megfelelő tisztviselőket a képiselőtestület választja hat évre; az állásra újra meg nem választott egyénnek igénye van a szolgálati idejének megfelelő, de legalább is a minimális nyugdíjra. A többi tisztviselőket és a hivatalnokokat, a kezelőszemélyzet kivételével, a tanács vá­lasztja élethossziglan. A kezelőszemélyzetet, altiszteket és szol­gákat, valamint az ideiglenes alkalmazottakat a polgármester nevezi ki. A képviselőtestület által megejtendő vá­lasztásokat kijelölés előzi meg, mely azonban csak a pályázók minősítésének megállapítására és a pályázóknak ennek megfelelő sorozására szorítkozhat. A kijelölést a képviselőtestület ke­beléből alakított kijelölő választmány végzi, melynek üléseire a polgármester meghívandó. A minősítés. A törvényhatósági városokban az egész fogalmazási személyzet jogi képzett­ségű legyen. A vármegyebeli városokban a tanács tag­jainak, polgármesteri szervezet mellett a pol­gármesternek és helyettes polgármesternek kell Tavaszi idényre „(jj fUhaCltSZek a legújabb a már megérkeztek. Szőrme áruk az idény előrehaladottságánál .l fogva mélyen leszállt­legnagyobb választékban tott árban kaphatók Kohn Ignátz nöi-, férfi- divat és rövidáru üzletében Telefon 129.. 653-28-52

Next

/
Thumbnails
Contents