Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1912-01-14 / 2. szám

2-ik szám. N Y I R V I D É K 1912 .január 14 5 polgári iskolában eddig mint a latin nyelv ren­des tanára működött, de a kisvárdai főgimná­ziumkoz történt berendelésével állását a minisz­ter nem tölti be, hanem a polgári fiúiskola teljes megszűnéséig óraadó alkalmazásával ol dolta meg a kérdést. Változás a helybeli polgári fiúiskolánál. Sztraka Gódor János polgári fiúiskolái tanár, miután a szabadkai közs. főgimnáziumuál nyert állást, itteni állásáról lemondott. A polgári ref. iskolánál eddig a pap taní­tott. Minthogy azonban ez az állapot nem tör­vényszerű, de VVilt György kir. tanfelügyelő intézkedésére az illetékes egyházi főhatóság el határozta, hogy Polgáron külön lelkészi és kü­lfn tanitói állást szervez. A ref. tankötelesek e határozat végrehajtásáig a többi felekezeti iskolákba játnak. Az apagyi rk. iskolában Kótajba megvá­lasztott rk. taniló helyére az iskolaszék Rácz Béla iregi tanitót. válsztotía meg. A berkeszi ref. iskolaszék Szombati Sándor sényöi ref. tanítót választotta meg, a Legyes­bényéie távozott Thuróczy Miklós helyébe. Szabolcsvár/negye tanítóihoz és tanítónőihez azon kérelmet intézem, szíveskedjenek a gyer­mekvédelem ügyét figyelemmel kisérni, az ez­irányú mozgalmakban tevékenyen részt venni s főképen, ha egyik-mátik tankötelesnél a züllés veszélyét látnák fenforogni, erről Vay Tibor gróf főispán urat, mint a fiatalkorúak egyházi felügyelő-bizottságának elnökéi értesíteni, Nyír­egyháza, 1912. jan. 9. dr. Wilt György kir. tanfelügyelő. A Liszt-Emlék-bizottság gyűjtést indított Liszt Ferenc szobrára. A vk. miniszter ur ren­delkezése alapján felhívom Szabolcsvármegye iskolafenlartóit, ill. iskolavezetőit, hogy a saját hatáskörükben hassanak megfelelő módon oda, hogy az iskolában az e célra való önkéntes adakozásuxra mód és alkalom nyujlassék. Nyír­egyháza, 1912. jan. 9. Wilt György kir. tan­felügyelő. Az ismeretterjesztő előadások bejelentését il­letőleg utasítom Szabolcsvármegye összes ta­nítóit, hogy lervbevett előadásaikat azon helyi, vagy országos kőzraüv. egyesület, vagy szabad­oktatói szervezet utján jelentsék be, amelynek munkássága kereteben ezen előadások tartat­nak, ahol pedig ilyen szervezet hiányában az iqkota körében önállóan tartatnak, — a hej»­lentések hivatalom utján történjenek, mert a tanítók részéről az orsz. szabad oki. tanácshoz közvetlenül intézett bejelentések a jövőhen nein fognak tekintetbe vétetni. Nyíregyháza, 1912. jan. 9. dr. Wilt György kir. tanfelügyelő. Tájékoztató értekezletek. (VI.) E cím alatt a Nyirvidék mult évi utolsó számában közzétett cikkünkkel foglalko zott egyik helybeli lapnak ez évi első száma s erősen támadja az ipartestület elnökét azért, mert ez azon célból, hogy a városi képviselet lehetőleg összes tagjainak érdeklődése a köz­ügyek iránt felköltessék, fenntartassák, az azon cikkünkben tárgyalt üdvös eszméjének megbe­szélése, megvalósítása céljából értekezletre merte összehívni — nem az iparos képviselet tago kat s más foglalkozásuakból egyeseket, hanem a választolt összes képviseleti tagokat, akik közül csupán azok nem vehettek esetleg hiva­talosan tudomást az értekezletről, akikhez a köröző iv a rendelkezésre állott rövid idő alatt el nem juthatott. Ez meglátszott magán az érte­kezleten, melyen a képviselet mindenféle fog­lalkozású árnyalata képviselve volt s amelyen nem az iparosok voltak többségben. Ennyit az alaki ellenvetésre. A jelzett ( llencikk többi támadására nézve megtalálja kiki a megsemmisítő feleletet első cikkünkben, miért is elég volna itt egyszerűen arra hivatkoznunk. Csak azt akarjuk itt ismét és különösen hangsúlyozni, hogy igenis a kép­viselet tagjai érdeklődésének felköltésére szük­ség van, mert a közügyek szeretete eddig vajmi kis mértékben nyilatkozott meg. mihelyt nem választásról, vagy egyik-másik osztálynak sok­szor félrevezetés folytán nem tetsz ő ügyről volt szó; mert a múltnak sajnos tapasztalata igenis az, hogy a szakosztályokban a tisztviselőkön kivül mindig csak egy-két tag fejtett ki iga?án elismerésre méltó, de épen azért, mert állan­dóan csupán ők voltak kénytelenek minden üggyel foglalkozni, túlságosan fárasztó, megter­helő munkát, amit elvégre a kényérkeresetre utalt embertől elkívánni nem lehet, nem sza­bad. Ha minden szakosztályi tag teljesiti köte­lességét mindig, amikor csak teheti, akkor meg­lesz a munkát megkönnyítő felváltás is. Ami a tájékoztató értekezletek célját, össze­tételét illeti, az teljesen kizárja még a feltevést is, hogy ilt akár a város elleni állásfoglalásról — amit különben a jelzeit cikk is kizártnak tart, — akár klikkrendszer képzéséről lehetne beszélni. Ezt csak az állithatja, aki múltkori cikkünkről hallott valamit harangozni, de azt el nem olvasta. Ma is állítjuk, hogy ugy a városi tisztviselőkre, mint a város egyetemére csak hasznos eredménye lehet anrak, ha a szőnyegen levő tárgyat a képviselet tagjai ala­posan ismerik, mert igy kevesebb hatása lesz a sohasem hiányzó, önérdekét mindennek elébe helyező bujtogató munkának. Valamely eszmének helyes volta nem attól függ honnan patfant ki, hanem áltól, hogy megvalósulása esetében milyen a hatása. A becsületes szándék mindig becsületes marad, s mindig érdemes a megbecsülésre. Ám tessék jobbat ajánlani a képviselet nagy többségében igenis mindenkor tapasztalt közöny megszünte­tésére, meg fogunk hajolni a helyesebb eszme előtt. De addig, mig ez a helyesebb eszme bármerről fel nem tűnik a láthatáron, köszö­nettel tartozunk az ipartestület érdemes elnö­kének, szülővárosa iránti szeretetétől sugalt akciójáért. Orgona hangverseny. Rég előzött meg oly nagy érdeklődés valamely hangversenyt, mint a szombatit és rit­kán láhatni együtt oly nagy és diszes publiku­mot, aminő azon megjelent. S már e helyütt ki kell emelnünk ama kulturális eredményt, hogy nemcsak az uri osztály, hanem a nép egyszerű fiai, a tirpák gazdák is tekintélyes számmal képviselve voltak a hallgatóság sorai­ban s mindvégig a legnagyobb figyelemmel, áhítatos csendben hallgatták a művészet töké­letes produkcióit. Gyöngének érezzük tollúnkat, hogy játéku­kat megkritizáljuk. Hiába keresnők a superla­tivusokat, nem találnánk megfelelő dicsérő sza­vakat erre. Antalffy Zsiros Dezső az orgona igazi nagy mestere, ki souverén biztossággal kezeli e hatalmas hangszert. Játszi könnyüség gel halmozza egymásra a legnagyobb technikai neiiézségeket, szó szerint „játszik* e nehéi hangszeren. Hát még a pazar hangszerelés, az ezernyi csodás hangszín, amit a változatok (re­gisterek) mesteri beillesztésével csal ki a pom­pás orgonából. Nem egyszer a mennyekben éreztük magunkat, az angyalok karát énekelni véltük, oly légies finomsággal játszott. Ami nemcsak az orgonamüvészet legmagasabb fokát, de a legnagyobb musikalitást, az egyetemes zenei tudást és zeneköltői talentumot is bizo­nyítja. Nem tudjuk, műsorának melyik darab­ját dicsérjük, hisz egyik szebb volt a másiknál. A közönség hangulata után itélve legfeljebb azt jegyezhetjük meg, hogy különösen tetszett a bájos zenéjü Gouperin-féle „Soer Monique" Bossi; Gauzoncina, Franch: Pastorale és Grieg : Áse halala. Igen hangulatos és pazarul hang­szerelt darab a saját szerzeményű „Esti dal." A műértőknek pedig élve; elet szerzett az orgona fejedelmének, Bachnak nagy stylü Fantáziá ja a briliáns előadásban. A műsorba pompásan illeszkedett be a két gordonka szám. Füredi Samu gordonkaművészt többször élvezettel hallgattuk már eddig is, de talán sohsem ért el oly közvetlen hatást, rnint az orgonakisérettel előadott régi styiusu darab­jaival. A két hangszer hangja művészi tökély­ben olvadt egymásba jeléül két. egymással rokon­szenvező, congeniális müvészléleknek. Szinte beleképzeltük magunkat a régi boldog, gond­talan világba, melyben a darabok szerzői éltek. Áhítatos csendben, végtelen élvezettel hallgattuk a mélabús dallamokat, melyeket Füredi oly nagy művészettel, benső érzéssel csalt ki csodás hangszeréből, mint amelynél szebben maga a szerző sem gondolhatta azokat. S a legnagyobb művészet életet, lelket önteni a hideg kottákba. Megfogta, elvarázsolta szivünket, lelkünket gor­donkájának bűbájos hangjával. Ha nem e szúk keretben produkálta volna magát, még teljeseb­ben ervényre juttathatta volna művészetét, amire csak a koncertpódium nyújthat alkalmat. Re­méljük is ott a mielőbbi viszontlátást. Bár Isten házában a közönség külsőleg, tapssal nem nyilváníthatta tetszését, annál job­ban kisugárzott a hallgatóság szeméből az él­vezet, melyhez foghatót eddig még nem kapott. A nagy erkölcsi siker mellett megvolt az anyagi siker is, amennyiben a hangverseny a kegyes célra (a költségek levonása ut£n) kis hiján 1000 koronát tisztán jövedelme?ett. A hála és elismerés hangján kell megem­lékeznünk Paulik János lelkész úrról, ki időt és fáradságot nem kiméivé, heteken át buzgól­kodott a siker érdekében. Az ő lelkes odaadá­sának, kiváló szakértelmének eredményéül tu­dandó a fényes erkölcsi és anyagi siker. Méltán kiérdemelte azt az osztatlan elismerést, mely a hangverseny után városszerte megnyilvánult irányában. S idézzük az ő bevezető szavait, hogy e hangverseny első volt ugyan, de nem utolsó és reméljük, hogy nemsokára hasonló élvezetben fog bennünket részesíteni. Szabolcsvmgyei gazdasási egyesületi közíemfay. Országos kerületi gazdagyülés Nyíregyházáit, február 4-6n. Felhívás dohánytermelőinkhez. A földáraknak, munkabéreknek, gazdasági terményeknek és anyagáraknak az utóbbi évek­ben történt nagyméretű emelkedése következ­tében a dohánytermelés jövedelmezősége a mai dohányárak mellett mindinkább csökkenőben van. Azon körülmény pedig, hogy a munka­bérek magassága miatt a dohánykertészek mind­kisebb mériékben óhajtják magukat e termelési ág üzésére lekötni, — mert más le nem kötött munkánál többet képesek keresni — maga a dohánytermelés rövidesen válságba kerülhet. Ennek következménye nemcsak az lehet, hogy országos, virágzó dohánytermelésünk a mini­mumra redukálódik, hanem egyben az is, hogy termelő gazdáink e termelési ág érdekében tett nagy összegű befektetései nagyobbrészt kárba vesznek. Ezen fenyegető veszély elhárítása, illetve a veszélyt megelőzni alkalmas óvszerek, illetőleg óvintézkedéseket keresni és megállapítani lesz hivatva Nyíregyházán, február 4-én d. e. 10 óra­kor a városháza nagyterméban tartandó kerületi gazdagyülésünk, melyet egyesületünk a Gazd. Egyesületek Orsz. Szövetségének kezdeménye­zésére ugy ennek, mint szomszédos vármegyéink dohánytermelő közönségének, a m. kir. dohány­jövedék és dohánykisérleti állomás bevonása, illetve meghívásával rendez. Egyesületünk részéről igyekszünk ez alka­lommal dohánytermelőink egyenkénti és össz­érdekeinek egyaránt megfelelően előkészülve, azokat megvédeni, de ennek sikere érdekében felhívjuk dohánytermelőinket, hogy e közös űgy támogatására minden körülmények között e gyű­lésen okvetlen személyesen megjelenni szívesked­jenek, annyival is inkább, mert kellő eredményt egyedül a termelők összességével, vagyis szám­szerűleg is imponáló érdeklődéssel és erélyes fellépéssel érhetünk el. Felhívás burgonyatermelöinkhu. Az utóbbi években hazánkban is fellépett több burgonyabetegség — főként a tevélsod­rosodás — pzen fontos termelési águnkat máris oly veszélylyel fenyegeti, hogy ellene — külö­nösen vármegyénk területén működő gazda­közönségünk minden egyes tagjának — köte­lessége a veszély elhárítása iránti akcióban közreműködni. E célból, vagyis e kár elleni védekezé», fajtiszta és egészséges burgonya beszerzése és Herpay Ernői Béli UidORSáflOk nri divatáruliáza Nyíregyháza, Zrluyl Iloua u. 5. r H J JJ valasztekban. •„ •, r ;„ L

Next

/
Thumbnails
Contents