Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1912-03-17 / 11. szám

10-ik szám. N Y I R V I D É K 1912. március 10. 5 A beszédért megkapjuk a dijlevélben megálla­pított fizetést; többhöz is van jogunk de meg­telelő több munka révén. Lám, Némethy tanitó ur, szövetkezeti könyvelő is, és kap érte 600 K-t. A mi ifjú tanítónk szlöjdöt tanit, házi­ipart tanít, ifjúsági egyletet vezet, a vetítőgép­hez diapositiv lemezeket készit fényképészel és az egyházunk bizonyára mindezekért igen szí­vesen megfizet. Nem hálátlan a nép, csak látni akarja, ki mit csinál ? Ezekről érdemes beszélni. Lehet, hogy én is fogok, de most abbahagyom. Andrássy Kálmán. TANÜGY. Tanítónők Otthona. A Mária-Dorothea egye­sület gyüjtőivet küldött szét az orszagban abból a célból, hogy uj tanítónői otthont építsen közadakozásból. E nemes cél elérésére elsősor­ban a tanítónők és tanitó kartársak segítségére van szüksége az egyesületnek s tekintve a valóban humánus célt, remélhető, hogy Sza­bolcsvármegye tanítónői, tanitói és óvónői szívesen segítenek a saját érdekükben indított akció diadalra juttatásaban. Az adományok a „Mária-Dorothea-Egyesület" pénztárának (Buda­pest, VII., István-ut 93. sz.) küldendők. Az összegek átvételét az egyesület .Nemzeti Nő­nevelés" c. lapban fogja elismerni. Nyíregyháza, 1912. márc. 3.. Dr. Wilt György kir. lanfelügyelő A nyírbátori Sámuel Ilona-féle maganpol­gári leányiskolának a vall. és közokt. m. kir. miniszter, 1911/12. tanévi fentartási szükség­leteinek fedezésére 800 K. államsegélyt utal­ványozott a nyírbátori m. kir. adóhivatalnál. Az orsz. polgári iskolai egyesület észak­keleti kőre e hó 24-én Kassán tarlja meg ren­des közgyűlését. Tanítónő contra tanítónő. Ismeretes Gsorvás kisközség nagyhangú tanítónőjének elszólása, melylyel majdnem minden lap foglalkozott. Nem tárgyaljuk mi is a kiszólás jogosult vagy jogosulatlan voltát, nem pirítunk a tanítónőre Schoppenhauer filozófiájával, csupán a kiszólás­nak figyelmen kivül hagyott ethikai oldalát érintjük. Legouvé a nők ethikai életének irója azt mondja, hogy a nő több mint a férfi, a nő kevesebb mint a férfi. E paradoxon mutatja a nő szerepkörét, melyet erkölcsének fényével be tud világítani a családban s ugy lesz a férfi sorsa a nő. E szerepkört, ha elhagyja s a kül­világban beszéltet magáról, megtörnek, el­homályosodnak nőiességének fényei. Mert férfié a külvilág, ott a nö kevesebb mint a férfi, ez beszéltessen magáról; mert ennek van itt aktív szerepe. Nem azt akarjuk mondani, hogy a nők vonuljanak vissza a tanitói pályáról, mert tudvalevő dolog az, hogy fontos missiót töltenek be; de alkalmat és okot ne adjanak ily ki­szólásokra. A földi élet, a keresztény világ­nézetben, menyei célokat tüz ki és nem óhaj­tozik Nirvana, az örök megsemmisülés ölébe. Az őrökéletre törekvő múlékony emberi élet egyik feladata az élet fáklyáját átadni. Vitae lampade tradit — mondja a latin. Kit végzete a feladat teljesítésétől nem fosztott meg, ki betöltetheti rendeltetését: vonuljon vissza szű­kebb körébe, hogy azt teljes fényével bevilá­gíthassa s adja át a tisztet annak, ki talán nyomorogva várja saját és szülői részére a min­den napi kenyeret. Nincs szükség Turchányi Katalin-féle ki­jelentésekre, nincs az emberiségnek azokra, kik az aDyaság ellen agitálnak, kiknek leányos érzületei társnőjük fajszaporitásán művészileg felháborodnak, kik a házasságot csak törvényileg megengedett paráznaságnak tekintik, feledve azt, hogy ők is a diffamáit házasélet gyümölcsei. Beszéljen a társadalomban a női ész helyett az ékesebben szóló női szív, melynek hangjait csak azok hallják meg, kik könnyel sózzák kenyerüket, kik könnytől ázott párnán töltik álmatlan éjjelüket. Beszéljen a női sziv, de hangjait ne a földi rög hangozza vissza, hanem törjenek a hatalmas Ég felé; mert hiszen a Megváltó ügyét karolják fel azok, kik az árvák keresztjét hordozzák. Az ész és sziv harcában győzzön a sziv; mert esz teszi az igazságot, ennek győzelme boldogít. A népiskolai tanulók sorozása. A tanügy van olyan fontos mint a katonaügy, legalább ezt mutatja a német iskolamesterek közismert dicsőítése. Ha a katonákat sorozás utján veszik és nyerik, kell, hogy az iskolába lépő gyer­. meket is megvizsgálja egy bizottság, hogy alkalmas vagy alkalmatlan voltukról meggyőző­dést szerezzen. A Néptanítók Lapja egyidőben napirenden tartotta a tanulók sorozását, mely­ből kitűnt ennek fontossága és célszerüsőge. E sorozás magával hozná a nyilvántartást s mindazon eljárásokat, melyek által a katonát s ennek minden lépését, távozását szemmel tartják. A népiskolai törvény sok kibúvót enged, melyen át a kiskorú gondolkodású nép hasonló észjárású gyermekével, mint a meredek sziklán elfogott zerge: megszökik, ha gonddal nem őrizzük. A helyi szokások a törvényt sokhelyütt nemhogy kiegészítenék, hanem ezt még héza­gosabbá teszik az által, hogy köztudatba en­gedik átmenni, hogy az egyház is adhat ab solutoriumot az iskolai kötelezettség alól. Az összeírásra — melynek adatai, mint a jelek mutatják, mindég tévesek — fordított s kidobott pénz hasznosabban értékesíthető a sorozásnál és nyilvántartásnál — különösen a cselédnép gyermekeinél — s elejét és élét venné annak a sok zaklatásnak, melynek az iskola és község elöljárói ki vannak téve s meglenne a kivánt népiskolai 6 osztály. Az a gyermek, ki 1911. év aug. hó 31-én töltötte be a 6. életévét, e tanévben tanköte­les; de az, ki szeptember 1 -sejétől dec. 31-ig tölti be a 6. évet a népiskolai törvény szerint: nsm tanköteles; 7 éves korában kezdi az isko­lát a jövő tanévben. Az, ki a tanév első felében betöltötte a 12. életévét: felmenthető a népiskolai kötele­zettség alól. A hiba ott van a laza intézkedés­ben s a határjelölésben, mely a 12. évvel megelégszik s nem követeli a 6 évi iskoláztatást. Azzal nem eme célt a népiskola a mai adott viszonyok és körülmények között, ha a törvény bizonyos állasokhoz kötné a népiskola 6 osztályának elvégzését. Ily indítvány elhang­zett még 1908. évben a borsodmegyei tanító­egyesület gyűlésén. Ez indítvány azt követelte, hogy biró, vasúti bakter stb. csak az lehessen, ki a népiskola 6 osztályát elvégezte. Érthető az, hogy miért maradt visszhang nélkül ez in­dítvány ; mert hiszen legtöbb állásnál a szel­lemi képzettség mellett a rátermettség, testi épség, a katonai szolgálat stb. dönt. Feltéve — de meg nem engedve — hogy csak ez a képzettség jönne figyelembe, kérdem: vájjon változtatna-e ez a mai állapoton ? Utalok a nép szük látókörére, melyből nézi gyermekének jövőjét, melyben látja saját önző céljait, de nem gyermekének boldogságát. A nép látva azt, hogy a népiskola elől, mint a katonaság elől nincs tisztességes me­nekvés : kötelességének tudtára ébredve gyer­mekenek életévét nem tagadva le, de nem is tagadhatná. Nem foszthatná meg a szülő a gyermeket attól a lelki kincstől s ennek szer­zési módjától, melyért hála fejében csak keserű szemrehányásokat várhat egykoron, ha a gyer­mek tudatára ébred elmaradottságának. Szükség van átmeneti intézményekre mind­addig, mig a szülő útját állja a gyermeknek, mint egykoron a tanítványok a Mesterhez igyekvőknek. Megszűnik az erőszak majdan, ha a nép érett gondolkodásával megérti az Üd­vözítő hívó szózatát: .Engedjétek, hogy jöjje­nek hozzám e kis gyermekek és ne tiltsátok el őket, mert ilyeneké az Istennek országa.* Tanitók Otthona. Az Otthon nem fogja gyöngíteni a tanitó-egyesületet, hanem majd azt kiegészíti, törekvésében támogatja. Ebbeli törekvésének elérése céljából szüksége van arra, hogy az Otthon ügyét az egyesület magáévá tegye s igy belekapcsolódjék az Önsegélyző­egyesületbe is. E kapocs lenne hivatva meg­szüntetni azon balvéleményt, hogy az Otthon status in statu akar lenni, mely megakarja semmisíteni az Önsegélyzőt, holott szélesebb alapokra fektetve biztosítani és állandósítani akarja a tagok érdekét s az egyesület életét. E kapcsolódás lesz hivatva a status naturalis megteremtésére, mely közóhaj csak megnyug­vást szülhet. Gazdasági egyesületi közlemény. Sortrágyázó gépek bemutatása Hatvanban. Az országos Magyar Gazdasági Egyesület — tekintettel arra a nagy érdeklődésre, mely az utóbbi években a sortrágyázás iránt mutatko­zott, — a sortrágyázó vetőgépekből bemutatást rendez, mely bemutatásra gazdaközönségünk figyelmét ez úton is felhívjuk. A bemutatás czelja az újabb szerkezetű sorban trágyázó vetőgépeket a gazdaközőnség­nek munkában bemutatni s azok szerkezetét s használati módját megismertetni. Ezen czél elérésére a nyilvános bemutatás napján az összes résztvevő gépek egymáshoz közel dolgozni fognak s a gazdakőzönség azokat megszemlélheti, miközben az országos m. kir. növény termelési kísérleti állomás vezetője előadást tart a sortrágyázásról" s az ezzel eddig elért eredményekről; a műszaki bizottságnak ezzel megbízott tagjai pedig magyarázattal szolgált ak a gépek szerkezetére nézve. A gépek technikai kipróbálása a nyilvános bemutatás előtt márczius 21-én veszi kezdetet s remélhetőleg a nyilvános bemutatás előtt be is fejeződik. A kísérleti táblák bevetése a nyilvános bemutatás előtt vagy azután történik aszerint, amint azt a növénytermelési kísérletet kívánják, illetve amint az időjárás megengedi. A nyilvános bemutatás: 1912. évi márczius hó 24 és 25-én tartatik meg a hatvani uradalom czukorgyári gazdaságában. Eladó baraezkojtványok. Az egyesületünk által — a kir. ügyészségi fogházkertészet kezelésében — készíttetett gyü­mőlcsoltványokból még mintegy 100 drb szépen fejlett 2—3 éves magyar kajszin áll eladásra a t. gazdaközönség részére. A venni szándékozók kéretnek ez irányú igényüket az egyesület titkári hivatalánál be­jelenteni, ahol is az ojtványok árainak befizetése ellenében a fákra az utalvány kiadatik. A SZflBOLCSVÁRMEGYEI TANITÓ EGYESÜLET KtBE. Kérelem a „Ny. V. K. V." mentén működő Tanitó Urakhoz. Amennyiben szétküldött felhívásomra mind­ezídeig csak 12 arckép érkezett be, tisztelettel felkérem mindazon érdekelt tanitó urakat, kik a „Ny. V. K. V." által nyújtott kedvezményt igénybe akarják venni, szíveskedjenek arcképü­ket — alul aláírva — T04 kor.-val (nem bélyegekben) f. hó 30 ig bezárólag, nevemre címezve, annyival is inkább beküldeni, mert a később érkező küldeményeket sajnálatomra el nem fogadhatom. Ibrány, 1912. március 11. Hornyik János tanitó. A Szabolcsvármegyei 48-as és független­ségi párt 1912. évi március hó 21-én délelőtt lO 1/^ ólakor, a Korona szálló­ban Nyíregyházán közgyűlést tart. Ezt megelőzőleg a végrehajtó-bizott­ság ül össze, hogy a közgyűlésnek javaslatot tegyen. A közgyűlés tárgya: Vay Gábor gr ót elnök lemondása a párt elnökségéről. A pártvezetőség ezúton is felkéri a párt tagjait, hogy a tárgy fontosságára való tekintettel minél nagyobb számban jelenjenek meg. nyakkendők, cipők, keztyük, uti bőröndök, Ingek, sétabotok nagyválasztékban érkeztek Olcsó árak. Herpay Ernő uri dlvatáruháza Nyíregyháza, Zrínyi Ilona a. 5. 64 iíi

Next

/
Thumbnails
Contents