Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1912-03-10 / 10. szám

4 1

,

0-ik szám. N Y I R V I D É K 1912. március 10. Muzeumunk sorsa, A vármegyei muzeum jövendőjének biztosítása, megfelelő elhelyezése s ezzel kapcsolatban Nyíregyházán kultúrpalota létesítése érdekében, a mult évi december hó 29-dikén tartott vármegyei közgyűlésből kiküldött bizottság e hó 4-dikén, a vármegye kistermében, Mikecz Dezső alispán elnöklete alatt ülést tartott s abban hozott határozatai értelmében a következő javaslatot terjeszti a 12-dikére összehívott vármegyei rendkívüli közgyűlés elé: A bizotlság a muzeumok és könyvtárak országos főfelügyelősége javaslatának és a vármegye alispánja előterjesztésének megfelelőleg javasolja, hogy addig is mig a vármegyei régészeti muzeum végleges elhelyezésének kérdése megoldva leend, a muzeumhoz egy muzeumi segedőri állás szerveztessék, az állami és törvényhatósági alkalmazottak IX. fizetési osztálya részere megállapított illetményekkel és mely állás betöltője mint a törvényhatóság alkalmazottja, a vármegye alispánja által neveztessék ki, szolgálati viszonyai tekintetében a törvényhatósági alkalmazottakra megállapított szabályok alá tartozna. Azon előterjesztést teszi a törvényhatósági közgyűlésnek, és Nyíregyháza város képviselőtestületének, hogy ezen állásnak hezdetben évi 2600 kor. fizetés és 700 kor. lakbér összeget tevő négy-négy évi szolgálat utan 300 kor. többlettel nörekedő javadalma fedezéséről közösen gondoskodni szíveskedjenek, még pedig a törvényhatóság ezen célra fedezetül jelölje ki az alispáni előterjesztésnek megfelelőleg a vármegyei millineumi alap évi jövedelmenek lekötve nem lévő részletét. Javasolja, hogy a törvényhatóság muzeum alap címén külön alapot nyisson, mely alapból lesznek fedezendők a muzeum évi fentartási költségei és a segédőri állás évi javadalma, felkéri a törvényhatóságot és a város képviselőtestületét, miszerint intézkedni szíveskedjenek arra nézve, hogy a segédőr évi javadalmának megfeleló összeg, fele részben a tőrvényhatóság, fele részben a város által, mint a muzeum alaphoz való évi hozzájárulás évente, mindég az előző év december havában ezen alap részére beutaltassék, hogy a muzeumi segédőr javadalma kellő időbeni folyósítása biztosítva legyen. Javasolja miszerint a tőrvényhatóság hívja fel a vármegye alispánját, hogy a muzeum ideiglenes kezelési szabályzata tervezetét mely szabályzat keretében állapíttatnának meg a muzeumi segédőr jogai, kötelességei, szolgálati szabályai, mielőbb készítse el és a törvényhatóság legközelebb tartandó közgyűléséhez terjessze be. Javasolja, hogy e szabályzat keretében egy allandó muzeumi bizottság szerveztessék, részben a törvényhatóság, részben Nyíregyháza városa által megválasztott tagokból alakítva, mely bizottság feladata lenne a muzeum vezetését, gondozását ellenőrizni, a muzeum fejlesztéséről gondoskodni, e tekintetben szükség esetén a törvényhatóságnak és a városnak javaslatot tenni és a muzeumi segédőr kinevezése tekintetében a vármegye alispánjának véleményt adni. kimondja továbbá a bizottság, hogy ezen szabályzat eletbe léptetéséig, illetve ezen muzeumi bizottság megalakulásáig működését tovább folytatja. Tekintettel azon körülményre, miszerint azon célból, hogy a muzeumi segédőr a muzeum vezetésébe, gondozásába dr. Jósa András muzeumi igazgató vezetése mellett mielőbb betanittassék, és a muzeum mielőbb egy állandó gondozót nyerjen, szükségesnek találja, hogy e segédőri állás mielőbb rendszeresittessék és betöltessék, ennélfogva javasolja miszerint határozza el a törvényhatóság, hogy mihelyt a muzeumőri állás javadalma tárgyában hozandó határozata felsőbb jóváhagyást nyer és Nyíregyháza város képviselőtestülete a szükséges és jelzett hozzájárulást megadja és e tekintetbeni határozata felsőbb hatóságilag jóváhagyatik, a segédőri állást ezen időtől rendszeresiti és a vármegye alispánját felhívja, hogy ezen állásnak betöltése iránt intézkedjek, egyúttal felkéri a törvényhatóságot és Nyíregyháza város képviselőtestülelét, hogy a szükséges javadalomnak már a f. é. jumus hó 1 tői leendő folyósításáról gondoskodni szíveskedjenek. Javasolja továbbá, hogy a muzeum jelenlegi igazgatója mellé az aligazgatói tisztség elvállalása dr. Zimmermann Rezső főgimnáziumi tanáí- felkéressék. A régészeti muzeum végleges elhelyezése kérdését a bizottság egy muzeummal kapcsolatos közművelődési ház létesitésevel tartja megoldhatónak, e tekintetben a vármegye alispánja előterjesztésében foglaltakat mindenben magáévá teszi, és ezen kulturális tekintetben nagy fontossággal biró intézmény megvalósítása előmozdítása céljából anyagi hozzájárulás iránt ugy a tőrvényhatósághoz, mint Nyíregyháza város képviselőtestületéhez előterjesztést tesz, ennek megfelelőleg javasolja, miszerint mondja ki a törvényhatóság, hogy egy Nyíregyháza városában muzeummal kapcsolatos közművelődési ház létesítését anyagilag támogatni kész és amennyiben Nyíregyháza város is e célra 50000 koronát és megfelelő ingyen telket megszavazni hajlandó, kilátásba helyez a vármegyei milléniumi alap terhére 50000 koronát, mely összeget tőkeben, vagy kölcsön felvétele esetében, az évi törlesztési és kamat részletek átvállalása által fogja nyújtani. Felkéri továbbá Nyíregyháza város képviselőtestületét, hogy a hozzájárulás megadása tárgyában lehetőleg mielőbb határozni szíveskedjék. Megjegyzi továbbá a bizottság, hogy a törvényhatóság hozzájárulását a régészeti múzeumának, tulajdonjoga fenntartása melletti átadásával egészítené ki, és igy ezen közművelődési ház létesítését anyagi támogatásán kivül egy nagybecsű és igen értékes gyűjteménnyel egészitni ki hozzájárulását. Javasolja továbbá a bizottság, hogy a törvényhatóság hatalmazza fel a vármegye alispan ját, hogy Nyíregyháza várossal illetve megbízottjaival egyetértőleg ez^n közművelődési haz létesítéséhez a megfelelő hozzájárulások megadását a törvényhatóságnál neveben az illetékes tényezőknél kérelmezze, ezek elnyerésére a szükséges lépéseket tegye meg, a törvényhatóság nevében felkérve a vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter Urat. úgyszintén a muzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőségét a szükséges anyagi támogatások megadására, a földmivelésügyi és kereskedelmi m. kir. miniszter urakat megfelelő könyvtárak és a muzeumok és a könyvtárak országos főfelügyelőségét, a vidéki könyvtárak támogatására rendelkezésére álló 25000 koronás nagydíj és addig is mig ez megadható, a 2000 koronás nagy népkönyvtár adományozására. Színház. Ujabb négy előadásra jött át hozzánk a Zilahy társulata, k

;tünő repertoir ral bemutatván a fővárosban is népszerű Csitri-t két előadásban és a sensatiós Rablólovag-ot. Ez a néhány előadás alkalmat adott nekünk arra, hogy a társulat friss, uj erőivel is megismerkedjünk. Meg kell állapitanunk, hogy csupa üdeség, fiatalság sugárzik le a színpadról, kellemes arcok, alakok teszik vonzóvá az előadásokat. És meg kell állapitanunk, hogy Virányi Sándor van elől a tetszés és sikerek terén. Játéka elegáns, nyugodt, érzelmes, — de érzéseiben discrét, finom, — nem rikító. A Csitriben az öregedő művészt, . — a Rablólovag-ban a cynikus Kürth őt adta, — az utóbbinak II-ik felvonásában árulta el, hogy mélyről fakadó érzéseknek is hű tolmácsolója. Feltűnt Fabinyi Feliczia ugy a Csitri-ben Nancy szerepében, mint a Nők kedvencében, hol Claudine-1 adta. Baloghné stylszerűen alakit. A Csitri két előadása abban külünbőzö't egymástól, hogy egyszer Császár Kamilla, másszor Vajda Ilonka adta a címszerepet. Kár volna összehasonlításosat tenni. Császár Kamilla sohasem adott nagyobb szerepet oly jól, mint ezt. Nagyot nőtt szeműnkben, — temperamentumos volta, élénksége, vidámsága magával ragadott. Vajda Ilonka elenben tele van érzéssel, játékának drámai jellege domborodik ki. Élénkségében discrétebb, — de ez nem megy a Császár Kamilla rovására. A Vajda Ilonka organuma több modulaiora képes. A Császár Csitrijének gyermetegsége nem ismeri a szemérmet, — igazi gyermek. A Vajda Csitrije az asszonnyá válás bizonytalan, de hullámzó előérzeteivel van tele. Mindkét Csitrinek meg voltak tehát, az előnyei. A Nők kedvence hamisítatlan — frivolitás, és nagyon mulattató azok számára, kik ezt a zsanért kedvelik. A Rablólovag azt bizonyítja, h< gy ennél sokkal jobb a — Sárga ülöm. L'hetetlen cinismus vonul végig a darabon. Érthetetlen az Anna bosszú érzete főleg az öreg grótfal szemben, ki nőül akarja venni, és milliót ajándékoz neki. Sok a ferde helyzet. Anna (T. Csige Böske) nem volt leányos, — Virányi es Fabinyi Feliczia találták el a hangot és modort, Deésy itt is, a Csitriben is nagyon szeretetreméltó volt. Egyébiránt — mondanunk sem kell — mind a négy estén zsúfolásig megtelt kis színházunk közönséggel, mely jól mulatott és sokat tapsolt. Tiszteletteljes válasz. Nagytiszteletü Andrássy Kálmán árnak. A „Nyirvidék" folyó évi 9-ik számában egy csomó nyilt kérdést méltóztatott az ibrányi ref. tanítókhoz intézni. Mint a megkérdezett tanitók között legidősebb s ez idő szerint igazgató-tanító is, de. mert a viszonyokat csakugyan gyermekségem óta ismerem, a tantestület felhatalmazása, illetőleg megbízása alapján a következőkben én leszek bátor a választ megadni. De mielőtt ezt tenném, egy pár saját külön gondolatomnak is hadd adjak kifejezést. Azt méltóztatik kérdései bevezetéseként, mondani: „Mind a két szomszédom háza ég s iszonyattal gondolok arra, hogy ez emésztő tüz az én portámra is átcsaphat" stb. Ha ibrányi és paszabi lelkésztársai házát méltóztatik érteni, én a magam nyugodt vérmérséklete szerint ugy látom, hogy nagyobb annak a füstje, mint a lüze. Csak nem kell élesztgetni, nem lesz abból emésztő tüz soha, igy átcsapni se tud. Felesleges idegizgalom tehát az iszonyodás. A füst — igaz — bosszantja az emberek orrát, mindenkiét, tehát az enyémet is, de észszerű és jóindulata körültekintéssel, egészséges szellőztetéssel el lehet &ít hárítani még a bányákból is: alkalmas csőveken, kürtökön el lehet azt vezetni, még a szomszédjai házáról is. Tegye Nagytiszteletü ur! Kérem erre. Kérdései okát nem ismerhetam, mert azok — megvallom — ama füst gyanánt hatnak rám is. Am azért őszinte, jó lelkiismerettel, sőt mondom (!!) jól eső érzessel jelentem ki kérdéseire a következőket: 1. Tény, valóság, igaz, hogy mikor Szikszay András Ibrányba jött papnak, két tanítója ugyan, de csak egy iskolája volt a ref. egyháznak. A másik nyomorúságos, földes, de nem taksás ház, hanem kiérdemült paplak volt. Látott-e benne Nagytiszteletü ur moslékos dézsát? nem tudom, de, hogy tanítói lakásnak és iskolának nem való volt, azt állítom. 2. Igaz, hogy Ibrányban ma négy tanítói állomás van s az iskolák közül, méreteikre nézve, három törvényszerű, egy azonban kívánni valót hagy hátra. Kiigazítása tervbe van véve, hanem azért mind a négy kellemes otthona a gyermekeknek. Ötödik felállítását is elhatározta már az egyháztanács. A fölszerelés törvényszerű. 3. Igaz, hogy Sz. A. lelkész Ibrányba jövetelekor a környék tanítóiból, papjaiból énekkart alakított, (róm. kath jegyzők is voltak-e A legfinomabb fr&aczia és amerikai Friedmann Sándornál. cipő újdonságok kaphatók Nyíregyházán. 31i5

2