Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1912-02-25 / 8. szám

116 7-ik szám. N Y I R V I D É K 1912. február 18. TANÜGY. A Nyíregyháza vidéki kisvasutak üzletveze­tősége értesítette a kör tanfelügyelőséget, hogy a vasút mentén tartózkodó tanítóknak megadja azt a kedvezményt, hogy III. oszt. jegygyei az I. osztályon utazhassanak. Dr. Wilt György kir. tanfelügyelő ugy intézkedett, hogy az igény­jogosult tanitók egy arcképet és egy koronát küldjenek Hornyik János ibrányi tanitó kezéhez, aki az arcképeket és a kiállítási dijakat össze­gyűjti és beterjeszti az üzletvezetőséghez. Ebben az ügyben portómenles levelezésnek nincs helye. Snalolcsvármegye elemi iskoláiban a farsang utolsó napján alkoholellenes napot tartottak. A tanitók a tanfelügyelőség által rendelkezé­sükre bocsátott füzetekékből felolvastak, melybe beleszőtték a községből vett elriasztó példákat is, majd a gyermekekkel fogadalmat tétettek, hogy a szeszes italoktól tartózkodni fognak. Az alkohol ellenes napnak megyeszerte mély ha­tása volt s csak az a sajnálatos, hogy sok szülő otthon lerontja, amit a tanitó épített, guny tárgyává téve a tanitó nemes igyekezetét. Igy például Kótajban, — ahol Kecskeméthy Mihály igazgató-tanitó tartott előadást az alkoholelle­nes napon, — a kis Deák Györgyöt előadás után otthon azzal fogadták a szülői, hogy bele diktáltak egy kupica pálinkát. A tiszadadai izr. iskolaszék elnöke elragadtatással számol be az alkoholellenes nap hatásáról. Itt Löwy Ármin tanitó buzgólkodott. A MÁV. igazgatósága e hó 17 én 167 tanitó arcképes vasúti igazolványát küldötte meg az 1912 évre való érvényesítés után a kir. tan­felügyelőségnek, ahonnan azokat a tanítóknak nyomban továbbították. Aki tehát igazolványát még nem kapta volna kézhez, ne a tanfelügye­lőségnél sürgesse, hanem az MÁV. igazgató­ságánál Budapesten. Körlevél szabolcsvármegye összes tanítóihoz és tanítónőihez! A mult év junius havában min. rendelke­zés alapján figyelmeztettem e tankerület tanító­ságát, hogy a tankönyvek kijelölésénél néhol üzleti szempontok iparkodnak érvényesülni (igy a Tanitók Háza részére kedvezményeket helyez­nek kilátásba), holott a tanügy jól felfogott érdeke azt kívánja, hogy a kijelölést tisztán pedagógiai szempontok irányítsák. — Minthogy a min. ur e rendelkezés óta is tapasztalta, hogy egyes kiadók ily módon akarnak kiadványaik­nak tért hódítani, hivatalom utján újból figyei • mezteti a tanítóságot, hogy a tankönyvek beve­zetésében ily melléktekintettől a legszigorúbban tartózkodjanak, mert ha beigazolódik, hogy egjeseket a tankönyvek kiválasztásánál bármily kedvezmények elfogadása vezetett: az illetők ellen a min. ur fegyelmi uton lenne kénytelen eljárni. Ajánlatos, hogy a tankönyvek kérdése a tanítóegyesületek közgyűlésein a Hivatalos Közlönyben megjelent hivatalos bírálatok ismer­tetése mellett megvitattassék; ezen tárgyalá­soknak azonban csak tájékoztató jellegük lehet, amennyiben a tankönyvek használatba véte lére vonatkozólag határozathozatala kizárólag az iskola tantestületét, egy lanitós iskolánál az illető tanítót illeti meg. Nyíregyháza. 1912. február 20-án. Dr. Wilt Oyörgy kir. tanfelügyelő. A nyirpazonyi ref. egyház, Bedő Miklós Sóstó-szőlőtelepre távozott tanítónak helyére Rácz Margit okleveles tanítónőt választotta meg. A „Rác" név nem ismeretlen előttünk. Nyíregyházán bizonyára sokan emlékeznek még egy kedves modorú, vigkedélyü, szellemes ref. káplánra, Rác Istvánra, kit Kisvárdán válasz­tottak rendes lelkészszé, majd Szatmárnémetibe hivták meg. Itt halt meg férfi kora derekán, özvegyet és öt árvát hagyott bátra. Énnek leánya, Rácz Margit urleány, ki mint kitűnő képesítésű tanítónő, bizonyára szép eredmény­nyel fogja nevelni a gondjaira bizott, tanítvá­nyokat. Sztrájkoló tanitók. Makóról, a hagymák szentföldjéről jött e hír s végig szárnyalva az országot, bizonyságot tett arról, hogy a tanitók ügyeit nem egy­forma érzésspl kí<ro'iák fel mindenűlt s vannak helyek, hol a szeretet kellő gyakorlatot nem nyer még akkor és ott sem, ahol a lélfentar­tási ösztön alázatos kérés alakjában nyilatkozik meg. Orbi el urbi hirdetik a testvériséget, a felebaráti szeretetet, a jog és kötelesség egyen­súlyát: mégis ingadozik a mérleg, mihelyt ez a serpenyőbe téve szerepre hivatik. Midőn a makói ref egyház a tanitók drágasági pótlék iránt benyújtott kérésüket, — dacára a ren­delkezésére álló anyagi erőknek — a legride­gebben visszautasította : a tanítóság lemondott a tanfolyamok, felolvasások tartásáról s a ta­nítói énekkar stóláját felemelte. A mellőzés kínos fájdalmában itt sein rombol a 20 főből álló tantestület, hanem visszavonul a társadalmi tevékenységtől szűkebb körébe. S e hatalmas testület, mely erőt tudna kifejteni, visszavonu­lásában époly megrázó, mint. egykoron Ajax, a mellőzés fájdalmának elnémult nagy hordo­zója. A tanítóság keblét ne fogja el a csügge­dés, adjanak kitartást ez égi szavak: küzdj és bízva bízzál. Tanonciskolák statisztikája. Az ország iparos tanonciskoláinak 1910—11. tanévi állapotát fel­tüntető jelentés szerint 583 iskolában 113174 lanonc volt beiskolázva. Ezen iskolák fentartá­sára államsegélyből 425832 kor., az országos tanonciskolái alapból 193664 kor., az egyes városoktól 1843988 kor., összesen 2462481 korona fordíttatott. Ha iskolák szerint a tanulók számát tekintjük — Budapestet kivéve — husz elsőrendű város körül: 1. Szeged 2005. 2. Nagyvárad 1959. 3. Debrnczen 1707. 4. Arad 1604. 5. Temesvár 1480. 6. Pozsony 1414. 7. Brassó 1337. 8. Nagyszeben 1143. 9. Kolozs­vár 1093. 10. Szatmár 1063. 11. Szabadka 1052. 12. Pécs 1004. 13. Győr 919. 14. Kassa 816. 15. Sopron 800. 16. Nyíregyháza és Szé­kesfehérvár 735-735. 17. Marosvásárhely 694. 18. Kecskemét 691. 19. Nagykanizsa 685. 20. Szombathely 674 lanulóval. A fentartási össze­get számításba véve: 1. Nagyvárad 59900. 2. Debreczen 40926. 3. Brassó 34070. 4. Arai 29460. 5. Nagyszeben 28780. 6. Szeged 16890. 7. Pozsony 25710. 8. Temesvár 24000. 9. Győr 23740. 10 Kassa 23270. 11. Pécs 19160. 12. Sopron 18-50. 13. Nagykanizsa 18060. 14. Kecskemét 17000. 15. Kolozsvár 16670. 16. Székesfehérvár 16040. 17. Szabadka 15030. 18. Szatmár 14370. 19. Szombathely 11430. 20. Nyíregyháza 10100 koronával. Szabolcsvármegyei gazdasági egyesületi közlemény. A Biharvármegyei Gazdasági Egyesücet f. évi március hó 17. és 18-án Nagyváradon tenyészbika kiállítást rendez. A kiállítás részletes programmja a gazda­sági egyesület titkári hivatalában megtekinthető. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület f. évi március hó 13-án Szatmáron tenyészbika­vasát t rendez. A vásár részletes programmja a gazdasági egyesület titkári hivatalában megtekinthető. ÚJDONSÁGOK. Telefon 139. szám Lapunk zárta pénteken este. WW Mai számunk 16 oldal. Közgyűlési naptár. Az Uj fehértói Takarékpénztár Részvény­társaság február 25-én d. e. 10 órakor. A Tiszapolgári Gazdasági ós Kereskedőim Hitelbank r.-t március hó 17 d. e. 10 órakor A Kereskedő- ős Gazdák köre március hó 3-án d. u. 2 órakor. A nyíregyházi kerületi munkásbiztositó pénztár március 10-én, határozatképtelenség esetén március 17 én délelőtt 10 órakor. Az iskolák és a magyarosodás. A lapunk legutóbbi számában a cim alatt megjelent vezető cikkre igen érdekes, alább egész terjedelmében közölt levelet kaptunk a nyíregyházi ifjabb gazda generáció egyik intel­ligenciája és vagyoni viszonyai szerint is elő­kelő tagjától. Ajánljuk e levelet az illetékes körök szive* érdeklődésébe. Tekintetes Szerkesztő Ur l A „Nyirvidék" 7-ik számában, a vezércikk­ben szóvá lett téve az ág. hitv. ev. lemplomban a magyar istenitisztelet hiányossága, amelynek megszüntetését mi, 25—30 éves tanyasi ember­nek nagy része, a 25 éven aluliak pedig álta­lában óhajtjuk s kívánjuk a magyar isteni tisz­teletek tartását, de persze azon szertartás sze­rint és időben, mint a lót nyelvű isteni tiszte­let végeztetik. Vannak nagyon idősebb emberek, akik ta­lán joggal elsőbbséget adnak a templomban a tót nyelvnek, mint a magyarnak, de mindany­nyian Isten gyermekei vagyunk, akik nem ért­jük azt az isteni tiszteletnél használt — inkább cseh, mint tót nyelvet, minek megyünk a templomba? Ásítozni, — amit az ifjúságnál elég gyakran tapasztalni, csak azért, mert nem érti már az előadott nyelvet. Lehelne már, legalább havonkint egyszer, továbbá az ünnepnapok második napján, a?, országos vásárok vasárnapjain magyar isteni tiszteletet larlani, amikor ugy is a magyarul tudók legtöbben vannak a városban. íme e levél, amelynek minden sora igazat ad nekünk abban, hogy az iskola után most már a templomnak kell következnie s meg kell tenni az első lépést előre, legalább annyira előre, aminf azt a fentebb közölt levél írója kívánja. Farsang vége. Csillogó, fényes tánctermek helyett, kopár, sötét, ásitó szobák; zajos, lük­tető vidám elevenség helyett unott, köznapi fásultság; szellemes, kacagó hangulat helyett keserű tegnaposság: vége a farsangnak, Carne­vál lteünik a heti programmról, hogy egy évig újra a szigorú munka szerepeljen a műsoron, állandóan telt színtér előtt. És jól van ez igy. Az élvezetek állandósítása a pusztulás csirái­nak elültetését jelentené; a munka az élet záloga, amely hosszú lejáratot biztosit a vele észszerűen élőnek, mig az élvezet uzsorás, mely a pillanatnyi gyönyörért busás kamatot szed. És mig az élvezet erősen arisztokratikus érzelmű, addig a munka demokrata jellegénél fogva a legerősebb faltörő kos, melylyel a kasz­tok a jelen század szégyenfoltjai várfalát sike­resen döngetni lehet. A munka az egyetlen, bár tagadhatatlanul győzhetetlen, fegyver az elnyomottak kezében, melylyel jogaikat bizto­sithatják, illetve megszerezhetik, melynek bir­tokában sikeresen dacolhatnak a tőke abszolu­tisztikus uralmával. De amilyen egyenes és csalhatatlan fegyver a munka tisztességes ke­zekben, ép oly veszedelmes és alattomos esz­közzé sülyed fanatikus, lelketlen emberek bir­tokában, kik a munkát önzö céljaik szolgálatá­ban harcra uszítják a tőke ellen, gyűlölettől izzó csatadal hangjai mellett, amelynek refrainja: ami a tied az az enyém is, de az enyémhez ne nyúlj! Nagyhatalom a munka, ha az ész és cél­szerűség jegyében folyik, orgyilkos kés azonban, ha azt esztelenség és őrület bitorolják. A társadalom vérkeringésének középpontja, melynek lüktető ereje táplálja az egyes szer­veket s hatásában föntartója az egész szerve­zetnek. Ba a munka világában zavarok fordul­nak elö, megbénul az egyes és megremeg a társadalom, ha megszűnik a munka, elsorvad, elsenyvednek a tagok és elpusztul a tagok ösz­szesége. Ha azonban munka zakatol a legkisebb, legparányibb testatomtól kezdve a legnemesebb szervekig mindég idegágazatban, ugy virulnak, gyarapodnak a tagok és erős, hatalmas lesz a szervezet. E megdönthetetlen tény valóra ébredt századunkban s a multak vérkeringési zavará­beállott abnormitásokat kiheverve : a jövő képe a munka alapján felépült erős, kitűnően szer­Legszebb ékszerek, pontos órák, ezüstnemüek h ándor Rezső ékszerésznél za Városház-u. 3. sz. lelefon 252. 5 2!*

Next

/
Thumbnails
Contents