Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1912-01-07 / 1. szám

Nyíregyháza, 1912. ffllll. évfolyam, 1. szám. cí V 7 4 Yasámap, január 1 A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. fffiSzetési feltételek: Egész évre 8 kor., Fél évre 4 kor., Negyed évre 2 kor., Egyes szám ára 20 fillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: YAROSHÁZ-T4R 6. SZÁM. Telefon száin: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. f szervezése, a fízetésjavitás kérdése legyen a tanitóság első dolga. Nincs is egyéb teendő. A megyei általános tanítóegyesület választmánya üljön össze, vonja be érdekkörébe a megye székhelyén lakó összes tanítókat, tanárokat. Keressék módját, miként lehetne a várost, a megyét, a sajtót a tanítók fizetése ügyében mozgósítani, hasznosítani. A társadalom minden rétege látja és érzi az idők változását. Alig akad ember, talán Tisza íí&'ánt kivéve, aki a tanitóság nyomorúságát ne ismerné és a fizetések javítását ne tahaná szükségesnek. Nem hihetjük, hogy ha megfelelő módját találják, a társadalom a tanitóság érdekében meg ne mozdulna. A kezdeményezés természetesen a tanítókat illeti meg. Szabolcsvármegye vasúti politikájához. A Nyirvidék egyik ulolsó számában egy közlemény jelent meg Mezőssy Bela őméltósága tollából, melyben az illusztris szerző Szabolcsmegyi! vasúti fejlődésével foglalkozva, bizonyos irány elveket állapit meg a jövőre nézve. Szabolcsmegye kőzdolgainak irányításában őméltósága oly döntő sulylyal bir, hogy hibának tartanám cikke egyei tévedéseit szó nélkül hagyni, s talán késő is volna ezekkel akkor foglalkozni, mikor esetleg már egy ezen irányelvekkel ellentétben álló vasutügyi kérvény lenne a törvényhatóság és az illetékes tényezők előtt. Ezért Hirdetések árszabás szerint számittatnak. A nyilt-téri közlemények dija soronként 60 fillér Apró hirdetések 10 szóig 40 fill., minden további szó 4 fillér. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. A tanítók. Decemberben anyagi helyzetük javi tására a tanitóság országos gyűlést tartott Budapesten. Ma megállapitható, hogy csekély eredménynyel. — a követeléseket illetőleg. De igenis mérhetetlen nagy a két napon lefolyt gyűlések szervezeti értéke. Soha agitáció ily óriási tanitó tömeget összehozni nem volt képes és még soha tanitógyülés nem hozott a kormány hatalom politikájával annyira szembehelyezkedő határozatot, mint dec. 8 án. Az állami tanitók kimondották a kultur sztrájkot Nehezen vihető keresztül. Hiszen jól tudjuk, az a falusi tanitó nemcsak lelkesedésből, hanem a remélhető anyagi javadalomért tanit analfabétákat, tart ismeretterjesztő felolvasásokat. Azt a pár koronát nehezen nélkülözi. De meg fogják ragadni az alkalmat, hogy minden egyesületből, amely csak pénzbe kerül, kilépjenek és amig a fizetésük rendezve nincsen, semmi néven nevezendő célra nem gyűjtenek Érdekesebb az Orsz. Szövetség határozata, amely a népparlamentől, tehát az általános választói jogtól várja sorsa javulását. Ez is a jövő álma, amiből a ma tanítósága még nem haraphat. A jelen munkáját a bihariak által összehívott országos gyűlés határozta meg. A tanítóegyesületek megyénkénti bármilyen komikusnak tartom, hogy az én jelentéktelen személyem kritizálja őméltóságának fejtegetéseit, teszem abban a reményben, hogy számosan lesznek a kózdoigainkat irányit" tényezők között, kik állításaimnak igazat adnak, s kik közvetlenül befolyásolhatják őméltóságát egyes nézeteinek megváltoztatására. A cikkében megállapított főbb irányelvek ezek : 1 Csak oly vonatot szabad támogatni, mely a forgalmat Nyíregyházához tereli. 2. Semmifele kis vasutat nem szabad, hogjr a vármegye közönsége támogasson. 3. Vicinális vasutak helyett kő utakat kelt építeni lehetőleg mennel nagyobb terjedelemben. 4. Az útadó alap terhére nem szabad vasutakat segélyezni. Ezen elvek elsőjével nem kívánok foglalkozni minthogy avval teljes mértékben egyetértek. A többi 3. tételnek azonban mint mezőgazda a legteljesebb ellenkezőjét vallom, akár a személy akár a teherforgalom szempontjából állítom szembe a kis vasutakat a kő úttal. Az utóbbi években fellépett óriási drágulás a föld árak és bérletek emelkedése arra kény • szerilik a gazdát, hogy szakítva a régi traditiókkal az ugar müvelíssel s a kalászosok egyoldalú termelésével, földjét oly mivelés^el hasinálja ki

r melyből legtöbb hasznot lát. Országszerte redukálódott a kenyérmagvak termelése s e helyett egyes vármegyékben a tenyész allat és tej, másvármegyékben a gyümölcs, zöldség stb. stb. lett jobban kultiválva. Szabolcs vármegyében a kalászosok szintén redukálva lettek, s e helyett burgonya, cukorrépa, káposzta, cigoria termelés lendült fel rohamosan s teszi képessé a gazdát arra, hogy a nagyobb haszonbért, s nagyobb kiadást kikeresse. Ezen termeivények lebonyolításához semmi esetre sem kőut, nem is a nehézkes és egyenes vonalakban nagy távolságokban megálló rendes vasút, hanem a kis Az obeliszk. Történt az örök városban Századok előtt, A pápák ősi otthonában Szt. Péter templom előtt. Megbízá Quintus pápa Fontana építészt, Diszitené becses műemlékkel A szent templom terét. „Épits Fontana! — te művész vagy — Műved a félvilág Csodálja majdan áhítattal Örök időkön át! Maradjon Quintusnak szent emléke Ha áldozatot hozott; Maradjon Fontanának neve Ha művészit alkotott!" A híres római építész Kért, — s kapott húsz hajót, Hogy azzal szerezzen nagy művéhef Minden hozzávalót. Bejárta a görög partokat S körül Kis-Ázsiát; Egyiptom volt végső útja Hol műkincset talált. Talált egy műremek obeliszket Mit barbár népkezek, Négy hosszú ezred év után Le, — porba döntöttek. Fontana a műremekkel Haza megérkezék, Gyűlt a világ sok tájáról Bámész kíváncsi nép. Munkájában a néptömeg Meg ne zavarja, Kérte Quintust tiltaná meg Hogy egyse szólana. Erre a szent pápa kiadta Megmásithatlanul: „Bárki egy hitvány szót emel Feje a porba hull!" Úgy — vagy százezer vegyes nép Némán viselkedék, Lélekzetét visszafojtva nézi Faraók emlékét. — Forog a csiga, ébren a fék Feszülnek a kötelek, Pattog a kender, szorul az ék, A száztonnás kő már lebeg. „No még! no még! — kiált a pallér Egy arasznyira még !" Szótalan megrendülve bámul Fontana és a nép. Nem ért még a világ Ily pánikot soha . . . „Vége ! vége ! — a kötél nem bírja !* Kiáltja Fontana. Eközben egy ifjú révész Vesz leheletet, Ordítja a munkás fülekbe : „Vizezd a kötelet!" Mint a villám — csap a mentő eszme Óh mily isteni kép — Miként locsolja a parázs kötelet Vizzel a munkás nép. A száraz kender viztől duzsadra Láthatóan dagad, A sok kötél a nedvességtől Újult erőre kap. Emberi elmét össze zavar Ily csodás müvelet. Miként emelé a nedves kötél Helyére a követ. olcsón = felvétetnek. művészi kivitelben készülnek lapunk nyomdájában. Nagy nyomtatón) raktár. L