Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 27-53. szám)

1911-08-13 / 33. szám

33-ik szára. N Y I R V 1 D É K 1911. augusztus 13. h Jóisef-keserüviz hatásában abban válik ki, hogy kisebb adagokban is hat és hosszabb használat után sincsenek rossz következményei." Mindig használni kell olyankor, ha szükség van rá, de tanácsos néha olyankor is használni, amikor azt hiszszük, hogy szükségtelen. A valódi Ferencz József keserüvizet jobb füszerüzlelekben és az összes gyógytárakban árusítják. — Megállóhelyek uj elnevezése. A K1s vasutak Tennispálya nevü megállóhelye a jövőben I. Eresébetligeti megálló, az eddigi Erdei megálló II. Eresébetligeti megálló, az eddigi Erzsébetliget Erdei kitérő néven fog szerepelni. — Nyomor elé néz a felvidék. A perecsenyi járásban, mint tudósítónk irja, a májusi fagy, utóbb a hosszas esőzés oly kiszámíthatatlan károkat okozott, hogy a nép a legnagyobb Ínségnek néz elébe. A tavaszi fagy következté • ben a gyümölcstermés, tengeri, paszuly és burgonya teljesen tönkrement. A tavaszi nagy szárazság miatt az idei szénalermés 75%-al kisebb a tavalyinál. A fenyegető veszedelmet még súlyosbítja a fellépett ragadós száj- és körömfájás, ugy, hogy a lakosság még meglevő takarmánykészletét is felhasználni kénytelen, mert legeltetni nem lehet. A takarmány keszletek korai felhasználása az amúgy is minimális marhaállomány csökkenését fogja előmozdítani. Kovássy Elemér perecsenyi főszolgabíró, fölismerte a veszélyt, sürgős beadványnyal fordult a vármegye alispánjához, hogy intézkedésével a nagyobb veszélyek bekövetkezésének elejét vegye. — Váradi Zsiga külföldön nagy sikert aratott cigányprímás teljes zenekarával a Pannónia kávéházban e hó 12 ikétől megkezdte hangverseny estélyeit. — Affér a hivatalban. Egy vidéki városka vasúti állomásán a férj is hivatalnok és a felesége is. És a hivatalban megfordítva történt az eset: vagy's a férj volt fölebbvaló, holotL odahaza a családi életben határozottan az asszony hordta Orbán süvegét. Történt a minap, hogy a férj uram ebéd után át akart menni a kaszinóba tarokkozni. Hivatalos hangon rászólt hát a feleségére: — Kérlek, helyettesíts engem ma a hivatalban. De az asszony nem ment bele a hivatalos hangba, hanem csípőre tette a kezét és amúgy familialiler rátámadt: — Ejnye, te korhely, le kártyás, gézengúz! Már megint kártyázni akarsz menni ? Mars a hivatalba ! — Velem beszélsz igy, a fölebbvalóddal ? — Fölebbvalóm ? Hát nesze te fölebbvaló ! Te alávaló! A főnök ur egy hatalmas pofont kapott alárendeltjétől. Ez már sok volt és a főnök dühösen mondta: — Nohát ezért meglakolsz! Ezennel elitéllek tíz forint pénzbírságra ! — Fütyülök az ítéletedre! De a férj ezúttal nem tréfált, hanem írásban is tudatta feleségével a megbírságolást. Az asszony sem volt rest és rögtön fölebbezett az igazgatósághoz. Persze másnap már kibékültek és szépen megfelejtkeztek az egész afférről. De néhány nap múlva visszaérkezett az igazgatóságtól a felebbezés. Az igazgatóság elutasította a főlebbezést es elrendelte, hogy csak fizessen be az engedetlen hivatalnok tiz forintot az államkasszába. Bezzeg, most már a férj keservesen vakarta a füle tövét, mert hát a tiz forintot végezetül mégis csak a saját zsebéből kellett kifizetnie. — Dr. Katona Mihály sárospataki homeopata orvos aug. hó 18-án egész nap és 19-én déli 11 óráig ismét meg tartja rendelő óráit Debrecenben Darabos-u. 55 szám alatt, ahol különösen a gyomor- és tüdőbajosok szokták felkeresni a sikeres gyógyításáról hírneves orvost. 461-1-1 Tudnivalók a koleráról. 1. A kolera hasmenéssel, hányással, görcscsel és gyors elgyengüléssel jár. 2. A kolera nagyon ragadós betegség; csirája (ragálya) a beteg bélürülékében és hányadékában van. 3. Átragadhat az egészségesre mindarról, ami a kolerás bélürülékével, vagy hányadékával bepiszkolódott és pedig különösen: a betegről, ápolójáról, ruha-, fehér- s ágyneműjéről, evő-, ivó-eszközeiről s edényeiről, ételéről, italáról. Veszedelmes az a holmi is, amelyeta kolerás beíeg nem használt ugyan, de a lakásából, házából való. Veszedelmes az is, ami sok ember kezén fordul meg, pl. piaci, korcsmai, kávéházi evő s ivóeszközök, továbbá bepis«kolódott pénz stb. 4 A kolera leginkább arra ragad át, aki a beteggel, vagy holmijával bánik és mosatlan kézzel eszik, isiik, vagy mosatlan kézbe fogolt tárgygyal (dohányzó, iró vagy egyéb eszközzel) nyul a szájához. 5. Igen sokan betegedhetnek meg akkor, ha a kolerás beteg ürléke, hányadéka, vagy szennyes mosdóvize ku'.ba, forrásba, fotyóvizbe vagy egyéb ivóvízbe jut, amelyet sokanhasználnik. 6. Leginkább az betegszik meg kolerában, aki gyomrát romlott (soká állott) eledellel, nyers zöldseggel (pl. ugorkaval, salátával, hagymával), gyümölcscsel, szeszes itallal elrontotta, aki magát s lakását tisztátlanul tartja és zsúfoltan, azaz sokadmagával szük n lakik. 7. A kolerától mjgóvhatja magát az ember: ha nem látogat kolerás beteget ; ha nem jár összejövetelekre (halotti torra, vásárokra stb.-re); ha gondosan mosakodik s különösen kezét minden étkezés előtt tiszta vizzel, szappannal mossa ; ha csupán frissen főzött vagy sütött eledellel él és evő- s ivóeszközeit forró, lúgos vízben mossa, a kolera-fertőzésre gyanús vízből származó halat pedig forró vizben bontja és mossa meg; ha ivásra olyan vizet használ, amelyet felforraltak, aztán lehütöttek és ha az eltett eledelt s al ivóvizet gondosan fedve tartja ; ha evésben, ivásban mirtéklates és gyomorrontó eledeltől és gyomorrontó italtól tartózkodik; ha önmagát, ruházatát, úgyszintén lakását (házát) és udvarát tisztán tartja. Gondoskodni kell arról, hogy a ház udvarán gödör legyen ülőkével s hog> ott végezze a szükségét az egész háznép, mert abból is veszedelem támadhat, ha a belürülék szanaszét szivárog (kútba, folyóvizve), vagy, ha kütya, tyúk vagy egyéb háziállat szétkordja. 8. A kolerás, ugyszjntén a gyanús beteget az elöljáróságnál mennél előbb be kell jelenteni. 9. Az egészségesektől azonnal el kell különíteni és gondosan ápolni, orvossal gyógyíttatni. Mindezt a leghelyesebben kórházban tehetjük. 10. A kolerás beteg — ha csak teheti — edénybe ürítsen. Bélürülékét, hányadékát, tnosdós mosóvizét ártalmatlanná kell tenni (fertőtleníteni), ugy, hogy ugyanannyi oltott meszet öntsenek hozzá, vagy más szert, amelyet az orvos fertőtlenítésre rendel. 11. Aki a beteggel bánik, gondosan mosakodjék; kezét szappannal s vizíel s aztán ecettel mossa, száját (naponta többször) ecetes vizzel öblítse és ne egyék, ne igyék a be'eg szobájában. Tanácsos a kolerás szobájának küszöbe elé ecetbe mártott rongyot teríteni s arra lépni. 12. Ha a beteg egészen meggyógyult, langyos, szappanos vizzel tetőtől talpig mosakodjék vagy fürödjék meg és tisztába öltözködjék. 13. Ha a beteg meghalt, nem kell lemosni s öltöztetni, hanem csak azt cselekedni, amit az elöljáróság rendel. 14. Akár meggyógyult, akár meghalt a kolerás beteg, szobáját mindenestül ártalmatlanná kell tenni (fertőtleníteni). Nevezetesen : Mosható szennyes ruhát, ágy - s fehérneműt csak akkor lehet kivinni s mosásba adni, ha legalább 2 órán át forró, lúgos vizben áztatták (pl. teknőben, dézsában). Szalmazsákot, úgyszintén dunnát, párnát, paplant a külső boríték lehúzása s forró, lúgos vízbe áztatása után, erős ecetes ruhával jól le kell dörzsölni és a napra kitenni. Num mosható ruhát ugyanígy, vagy olyan szerrel kell kezelni, amelyet orvos rendel. A beteg szobájában tartott holmit, ha nem is használta a beteg, úgyszintén a mosott, tisztogatott holmit is a napra kell kitenni A kolerás ágyszaimáját, ételmaradekát és a szobájábót kikerülő szemetet el kell égetni. Evő ivóeszközeit, edényeit forró vizzel tisztára kell lemosni. Festetlen ágyat, széket, szekrényt s egyéb festetlen bútordarabját forró lúggal, vagy szappanos vízzel, festett vagy finomabb bútort s némely más tárgyakat olyan szerrel kell lemosni, amelyet az orvos arra a célra rendel. A szobát, amelyben a kolerás feküdt, ki kell meszelni, még a földjét is; ajtót, ablakot és ha a szoba padlózott, a padlót is forró lúggal, vagy olyan szerrel, amelyet az orvos rendel, kell fertőtleníteni és azután súrolni. A szoba ajtaját, ablakát nappal tárva-nyitva kell tartani. A belügyminiszter. KÖZGAZDASÁG, Homoki gazdáink figyelmébe. A „Műtrágyát Értékesítő Szövetkezet" a mult évben egy 176 kat. holdas homokbirtokot vett bérbe az esztergomi határban, abból a célból, hogy a zöldtrágyázás és a műtrágyázás eredményét kézzel foghatólag mutassa be az ország gazdaközönségének. Egyszersmind egy ellenőrző bizottság kiküldését körte az OMGE.től, amely ellenőrzőbizottság f. évi junius hó 10 én járt a helyszínén, s tapasztalatairól a kővetkező jegyzőkönyvet vette fel. Jegyzőkönyv. Felvétetett a .Műtrágyát Értékesítő Szövetkezet" sátorkő-pusztai bérbirtokáról az OMGE. által kiküldött bizottság alulírott tagjai által 1911. évi junius hó 10 én. A .Műtrágyát Értékesítő Szövetkezet* 1910. évi junius hó 1-től kezdődőleg az esztergomi határban, Sátorkő pusztán egy 176 kat. hold nagyságú birtokot vett bérbe. A bérlettel célja volt annak tanulmányozása és igazolása, hogy tisztán zöldtrágyázásra és műtrágyázásra alapított gyenge homokta'ajon is lehetséges jövedelmező gazdálkodást folytatni. A „Műtrágyát Értékesítő Szövetkezet" felkeresése folytán az Országos Magyar Gazdaegyesület még az 1910. év folyamán alulírott bizottságot küldötte ki a bérgazdaság ütemének, a műtrágyázás alkalmazásának és eredményeinek állandó ellenőrzésére. A bizottság 1910. évi október hó 10-én tartotta első helyszíni szemléjét s ezúttal megállapította, hogy a bérgazdaság talaja laza homok, teljesen kizsarolt állapotban. Megállapította a bizottság, hogy a bérbevétel első esztendejében a rozs kat. holdankint 2 01 q átlagtermést adott; a zab annyira elsült, hogy nem volt aratható. Az 5 és fél hold szőlő össztermése 42 hl. must és 2 q szőlő volt. Talált bizottság a birtokon összesen 4 pár igásökröt, 2 tehenet, 1 borjut, 2 lovat. A műtrágyák hatásának ellenőrzését a következő év tavaszára tartotta fenn a bizottság. 1911. év junius hó 10-én ismét megjelent a bizottság a helyszínén és szerzett tapasztalatait a következőkben foglalja össze : 1, Az őszi rozs ugy a vetés sűrűségét, mint magasságát és a kalászok fejlettségét tekintve, kifogástalan volt. Mig az előző. 1910. évi rozstermés — melyet még a bérlet átvétele előtt a tulajdonos vetett, az 1. számú jegyzőkönyv alapján csak 2'01 q ás termést adott, addig a most megszemlélt rozsból 10—11 q-ás termés várható kat. holdanként. Ez tagadhatatlanjai a céltudatos talajmivelés és helyes műtrágyázás eredménye. (VIII. és X. tábla. 2. Takarmánynövények közül (melyek takarmányozási és zöldtrágyázási célból termeltetnek) a szőszösbükköny kiváló nagy és bő termésével tűnt fel. Becsléseink szerint a zőldszöszösbükköny tömege 180—200 q át tett ki kat. holdanként. A sátorkőpusztai bérgazdaság homoktalajain mindenesetre a szöszösbükköny az, amely ugy a tákarmánytermelés, mint zöldtrágyázás és talajjavítás szempontjából a legnagyobb jelentőséggel bir. A szöszösbükkőny, mint légenygyüjtő növény kálifoszfáttrágyázást kapott. A biborherének már csak a tarlóját láthattuk, apró, de egyenletes sűrűségű tarlóherével. Tekintettel arra, hogy a biborhere, mint egy éves növény (őszszel vetve, tavasszal káA legfinomabb fraawia és amerikai FriedmannS.Sándornál cipő újdonságok kapbatók Nyíregyházán. 312-16*3