Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 27-53. szám)

1911-08-06 / 32. szám

6 32-ik szára. N Y I R V I D É K 1911, augusztus 6. — Meghívó. A nyíregyházi egyesült vadász­társniat rendes évi közgyűlését 1911. évi aug. hó 6-án, ma délelőtt 10 és V2 órakor tartja a városháza kis tanácstermében, a következő tárgysorozattal: 1. A lefolyt vadászati évadról szóló elnöki jelentés. 2. A pénztárosnak a mult évről szóló számadása. 3. A jövő évi köliség­vetés megállapítási. 4. E;etl -ges indítványok. — Leeset a körtefáról Lán^ János lisza­nagyfaluí lakos 11 éves János fia körtére áhí­tozott és hogy elegendőt szedjen felmászott az udvaron levő öreg jó körtefára, de vesztére, mert a vén galy nem birta meg s oly szeren­csétlenül zuhant l 5, hogy szörnyet hilt. — Aratási ünnepély. A nyirpazonyi biitokosság az aratás és cséplés bevégeztévpl julius 30 án délután aratási hálaünnepélyt tar tott a következő műsorral: 1. Én°k és ima. Az imátref. segédleikesz Nyerges Ferenc mondta. 2. Ünnepi beszédet tartoti Nyerges Ferenc s. lelkész. 3. A földmivelés méltatása: Batári Ferenc főbíró. Beszédet mondott még Asztalos István algondnok. Az ünnepélyt az esti órákig tartó tánc fejezte be. — Mefrhivó. Az apagyi ifjúság 1911. évi augusztus hó 13 án, az iskola nagytermében műkedvelői előadással egybekötött jotékonycélu zártkörű táncmulatságot rendez Kezdete esie 8 órakor. Belépti-jegy személyenként 2 korona, család-jegy 5 korona. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. — Rákóczi muzeum. A felsőmagyarországi Rákóczi muzeum Kassán megtekinthető : ápril 1-től szeptember 30-ig d. e. 9—12-ig, d. u. 3—5-ig, október 1-től márc. 31-ig d. e. 9 —12-ig kedden, szerdán, szombaton és vasárnap díjta­lanul. Hétfőn, csütörlökön és pénteken 40 íill. belépő díj mellett. Jegyek a portásnál kaphatók. A muzeum zárva van: Újév napján, Nagy­péntektől Húsvét másodnapjáÍR, Pünkösd két napján, Szt.-Irtván napján, Október 6-án és Karácsony 3-ik napján. — Meghívó. Az apagyi református egyház uj iskolái felszerelési költségeinek fedezésére az iskola nagytermében 1911. évi aug. hó 13 án jotékonycélu táncmulatságot rendez. Belépti dij személyenként 1 korona. Felülfizetések a jóté­konycél érdekében köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugiáztatnak. Kezdete este 7 órakor. -- Sörárpavásár Miskolczon. A Borsodmegyei Gazdasági Egyesület, az OMGE, az Abaujtorna-, a Gömör-kishont, a Heves-, a Jásznagykun­szolnok- és a Zemplénmegyei Gazdasági Egye­sületekkel, a miskolci kereskedelmi és iparkama­rával karöltve Miskolcon augusztus hónap 23-án (szerdán) országos sörárpavásárt rendez. A vásárra bejelentett árpák eladását a jelentkező termelő, vagy ennek megbízásából a Magyar Mezőgazdák Szőve: kezete, a vásárbizottság fel­ügyelete mellett foganatosítja, mely a kötött ügyleteket ellenőrzi. Minden bejelentett minta után, tekintet nélkül az árpa mennyisegére, két korona bejelentési dijat kell fizetni. Felmerülő vitás esetekben a vásárbizottság azonnal és végérvényesen dönt és a vásár kezdetét meg­előzőleg egy óra időt ad a minták megtekinté­sére. A vásáron résztvenni óhajtó eladó árpá­jából legkésőbb augusztus 20 ig faj és minőség szerint 5 kilogrammos mintacsomagot tartozik a vásárbizottság címére (Miskolc, Széchenyi-utca 49. sz.) beküldeni. Előzetesen be nem jelenlett árpát a vásárhelyiségben nem szabad árusítani s a vásárra csak kicsépelt készáru jelenthető be. Per esetén a budapesti áru- és értéktőzsde vá­lasztott bírósága Ítélkezik. A miskolci hitelintézet a vásárra bejelentett árpát a vásár napjáig fekbér fölszámitás nélkül beraktározza s arra megfelelő előleget ad. A vásárbizottság élén Miklós Ödön főrendiházi tag áll. — Ne játsz a fegyverrel. Daskó Pál 12 éves csordásbojtár egy ócska pisztolyt kerített valahonnan és avval játszadozott. Egy berozs­dált töltés elsült és a fiat agyonlőtte. — Bankhelyiségváltozás A Népbank Rész­vénytársaság Nyíregyházán és a Szabolcsváj ­megyei Népbank mint Szövetkezet, üzlethelyi­séget a Szabolcsi Agrár Tkptár volt helyiségébe (Úngár féle ház) helyezte át. — A legyek elíhése az istállókból. Azt szokták ajánlani, hogy az istállók belsejét ho­mályossá tegyük az által, hogy az ablaküveget kékitővel kevert mésszel bemázoljuk. Az ennek folytán előálló félhomály miatt a legyek pár nap alatt elhúzódnak az ólból. Nem mindenkinek van azonban ínyére az, hogy istállóját, elsötétítse. Aki tehát a terhes légyrajoktól más módon akar szabadulni, rae-z Ije ki istállóját oly mésztejjel, amelybe 2°/j antinonnia van keverve. Ez nagyon erős fertőtlenítőszer, amely a mészfestéknek halványsárga szint kölcsönöz. Ellentétben a carbol, krezol és mis kátrányos folyadékkal szagtalan, sőt elkergeti a bűzös szagokat az istállókból s ezekkel együtt a legyeket is. De éppen nagy fertőtlenítő hatása miatt az anti­nonnin megakadályozza a penészképződést az istálló fal- és farészein. — Az epeutak megbetegegésénél a legkivá­lóbb orvosok már évtizedek óta a Ferencz Jó­zsef-keserüvizet erőteljes és természetes oldó erejénél fogva a legkitűnőbb eredménynyel ren­delik. Naponkinti adag: 1 pohárral felmelegítve reggel éhgyomorra veendő. Dr. Lutaud, a pórisi St. Lizare kórház or­vosa, irja egyik legelőkelőbb orvosi szaklapban: „A Ferencz József-k^serüviz vegyi összetételé­nél és hatásánál fogva a természetes hashajtó ásványvizek közölt első helyre helyezendő." Látható, hogy a valódi Ferencz József­keserüviz világszerte ismert jó hirnevét kizáró­lag kilünő minőségének és gazdaságos alkal­mazhatóságának köszönheti, minek következté­ben a földgömb minden részén található. Az összes gyógytárakban, valamint jobb füszerüz­letekben árusítják. — Jegyzők figyelmébe. A Sági—Vajda-féle telekkönyvi mintatárban megjeleat (adás vevési) telekkönyvi szerződési minták kaphatók: Jóba E ek könyvnyomdájában Nyíregyházán. — Németszó. A következő iskolaévre egy vagy két, az elemi iskolába járó fiúgyermeket — a német szó elsajátítása végett elfogadnék. Bővebbet: Lám Pál bir. hivatalnok, Szepes­szombat. 471—3—1. — Mindenkinek saját érdeke, hogy Baross­Gyógyforrás ásványvizet igyon, melyből kizáró­lagos főlerakat PAPP GÉZA fűszer- és csemege üzletében van. 10 üveg vételnél egy 1 literes üveg viz ára 20 fillér üveg nélkül, mindenkinek házhoz szállítva! 409-?-1 2ongoratulajdonosoknak szives tudomására hozzuk, hogy Fink Loó, a híres Keresztély-féle fővárosi zongoragyár hangverseny hangolója városunkba érkezett és itten, valamint a környéken is egyes hangolásokat. 6 koronájával végez. Javításokat külön alku sze­rint. Előjegyzéseket szívességből itt elfogadnak. 4-72-1 — 1 Iz állatvédelem szempontjai. Az állatvédelemnek két szempontja van, melyek mindenkinek elsősorban eszébe ötlenek u. m. az ethikai és a gazdasági, az altruisztikus és az egoisztikus szempontok, de ezeken kívül még számos indítéka van az okszerű állat­védelemnek. Az erkölcstan azért pártolja az állatvédel­met, mert az állat is olyan érző lény, mint az ember s igy az állatok kímélése és fájdalmak­tól való megóvása is a humanizmus feladatai közé tartozik. Az élet szenvedéseit csökkenteni, apasztani ép ugy kötelessége az emberséges embernek, ha állatok érzik azokat, mint ha emberek. Itt a szenvedései vannak homloktér­ben a szív sugarai által mígvilágitva. E szem­pontból az állatokon akar segíteni az etaoer, még pedig egyedül az állatokért, n>m a magi érdekében. Van azonban az erkölcstannak egy oly in­dítéka is, mely csak látszólag altruisztikus Es az, hogy azért védjük az állatokat, hogy erköl­cseink nemesedjenek. Ez tehát már az ember java, ha lelki jó is. Ezt az elvet fölhasználni egyik elsőrendű feladata a pedagógiának, a népnevelésnek, közoktatásnak és minden kultu­rális törekvésnek, mert az állatok szeretete mindenkor legbiztosabb alapja leend a közer­kölcsi-égnek s az emberek szereteté íek. Eszem­pont tehát inkább a pedagógiáé, mint »z ethikáé. És épugy magáénak vallja e szempon­tot a vallástan is, midőn a teremtés urán.k kötelességeire oktat. Ily kötelességet teljesített az állatvédők őse, Noe apánk, midőn az áilatok mind;n fa­jából epy párt tett a bárkába tekintet né kül arra, hogy az emberre nézve közvetlenül hasz­nosak-e vagy károsak. Noe a zoologiai szempontnak hódolt, melynek hivei folyton azt vetik az allatvédők szemére, hogy a gazdasagilag káros állatokat nem védik. De az ilyen urak hallgatnának e az ellenkező esetben? Vannak, akik minden jó ügyetszofiiz­mákkal igyekeznek lerontani. Az okszerű állat­védelem a zoologia szempontnak csak abban enged, hogy tiltja bármely faj kiirtását, de ká­ros fajok irtását megengedi, mert a gazdasági szempont kívánja ezt. Az oeconomia a két főszempont másika, n ár azért ápolja az állatokat, mert ugy veszi hasznát az ember aí állatnak, ahogy tartja. Miféle nagy állami tőkét képvisel a polgárság­nak arra való készsége, hogy a házi állatokat jól gondozza, a hasznos madarak és vadak te­nyésztéséről gondoskodik ! Itt a hasznot vilá­gítja meg az ész lámpája. De ki mondhatja, hogy nem jogosult ez az okos álláspont is ? Sőt a gazdasági szempontnak azt a részét is jogosultnak kell tartanunk, amely a káros álla­tok pusztítását s a használható vadak és házi­állatok leöléset kívánja. Az észszerű állatvéde­lem e részben csak azt követeli, hogy az élet kioltása a lehető legkevesebb fájdalommal tör­ténjék és hogy ne lelje benne az ember gyö­nyörűségét. Még egy nevezetes ellenvetéssel találkozunk ennél a pontnál. Azt mondják, hogy épenúgy joga van az állatnak az életehez, mint az em­bernek. Ezt a jogot a természet nagyon csúffá teszi, mikor némely fajokat csak azért hoz letre, hogy másoknak táplálékul szolgáljanak. Miért ne volna a világ uranak jogában a természetet tenyésztéssel és irtással a saját céljai szerint korrigálnia és dirigálnia? A jog csak addig ter­jed, mig mások jogába nem ütközik. Miért magyarázná az ember e tételt az állatok javara ? Csak nem fogaz ember lemondani az ő termé­séről a nyulak, rovarok vagy a madarak javára, csak nem áldozza föl magát a fenevadaknak P Indiában évenkint 20,000 embert esznek meg a vérengző vadak, mert az indusok nem ölik meg őket. Vannak jogaik is az állatoknak az embe­rekkei szemben, az bizonyos, különösen azoknak, melyek ezen jogokat kötelességeken veszik meg. A jó háziállatoknak csak van joguk hasznos szolgálataikért a jó eltartás és bánás minden tényezőjére, ragaszkodásukért a méltányosság és emberi érzés minden nyilvánulására ! Óket meg­fosztottuk attól, hogy ősi módjuk szerint lássák el magukat és kicsinyeiket, tehát nekünk kell róluk gondolkodnunk. Munkájukat s egyéb szolgálmányaikat rabsággal fizetjük meg, legyen legalább ez a rabság elviselhető és fajukhoz szakszerűen alkalmazott. Az eszthetikai és a hygieniai szempont is az ember önös álláspontja. E?ek szerint azért gondozzuk az állatokat, mert a szép, egészséges t i Mentaszekrények teljesen felszerelve 7 koronától feljebb kaphatók, továbbá egyes részei külön is. ; E rvkö és mintaeöaü kötszereit mérték szerint kissit! —--—•—• ­v 401-13-4 Telefon sz. 96. — Alapittatott 1880. Blumbery József specialistMyiregyMza,katli : parochia épület.

Next

/
Thumbnails
Contents