Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 27-53. szám)

1911-08-06 / 32. szám

u^l'ilV öicUU. N Y I R V I D É K 1911. augusztus 6. Tollrajzok. A város. I. Természetes, hogy minden vidéki városnak a központja bir legnagyobb vonzó erővel. A mi városunk teljes egészében is jó benyomást tesz mindenkire, mert nincs benne semmi cifra, semmi kirívó, hanem inkább egy teljesen harmonikus egyöntetűség adja meg annak a sympatikus jellegét; a legnagyobb gondossággal és előrelátással kell tehát ügyelnünk arra, hogy a Kossuth Lajos-tér is egy, e keretbe beillesztett szép és lehetőleg szabályos központ legyen. E célt szolgálni volt hivatva a város főteréi^k kerté való átalakitása is. Az eszme maga helyes, egészben véve a kivitel is jó Ízlésre vall s az alak meghatározásánál irányadó volt az, hogy a kertnek két oldala párhuzamos legyen a városháza és a róm. kath. templommal ; csak maga a kert berendezése nem állja ki a kritikát s miután minden kertészetnek alapfeltétele a viz, enélkül nem lehet csinálni semmit, nem lehet különösen gyepet fenntartani sem most, sem jövőben. Igazán bosszantó dolog az, hogy a város akkor, amikor ma már magánosok is rendelkeznek megfelő vízvezetékkel, egyetlen egy viztartánynak sincsen birto kában. így aztán sinylik bokor, virág s tönkre megy a gyep. * * * Kevés ma már az olyan ember, akinek minden kívánsága és gyönyörűsége egyedül a bő étkezésben és minél tovább tartó alvásban, minden szórakozása pedid a kártyajátékban összpontosul és merül ki. Nemesebb igényeknek kielégithetése után törekszik ma már minden művelt ember saköz oltárára letett áldozatainak ellenértékéül joggal megkövetelheti különösen minden várospolgár, hogy a lába alatt elterülő kövezet és távlátását minden oldalról korlátozó falazat után itt-ott egy-egy üde oazisban kipihentethesse munkában kifáradt szemeit. Ezt Nyíregyházán elérni nem lehet. Kerttelepitései sorban arra vallanak, hogy nincs ember aki ahoz értsen, aki legkevésbbé is konyítana ahoz, hogy mit hová kell ültetni s megértetné a városi tanácscsal, hogy viz nélkül pedig semmire sem lehet menni. Itt van p. o. a Bessenyei-téri kert. Egy egész kis botanikus kert ez; össze van itt hordva minden — de minden cél és rendszer nélkül. U. i. parkoknál és nagyobb kerteknél az a feladat, hogy azokban és azokból nyíljanak szép perspestivák a környezetre; kisebb s különösen városi kerteket ugy kell tartani, hogy azokon keresztül és azok felett legyen biztosítva e perspectiva. Ennek az utóbbi előfeltételnek nincs elég téve a Bessenyei kertnél: A kert körüli gömb ákácok már elvénültek, a gesztenye és bálványfák — amelyek különben már régen kiestek a díszfák sorából — annyira felnőttek, hogy a vármegyeházát már teljesen eltakarják. — A Széchényi-téri kert nem egyéb, mint egy egységes óriás thuja-bokor, mig a Kossuthtéri kert buxusz tultengésben szenved. Kíméletlen razziát kell itt tartani: eltávolítani mindazt, ami oda nem való s mással helyettesíteni. A nyári virágokat teljesen ki kell küszöbölni, hacsak azokat legalább 3-szor egy évadban másokkal nem pótoljuk s nagy súlyt kell fektetnünk törpe vagy magas szőnyeg virágokra és főleg a simpla pelargoniák különböző remek válfajaira. Mintául lehetne p. o. venni a vármegyeházához tartozó kis kertet, amelynek berendezése és tartása jó ízlésre vall. A Széchényi-téri kertet pedig eltávolítása után a thuja erdőnek, ki kellene venni a közkertek categoriájából s rendelkezésére bocsájtani a kaszinónak, ahol esténként egy kizárólagosan előkelő társaság gyűlhetne egybe, s természetesen, a kaszinó nőtagjai képeznék a társaság díszét. Úgy látszik, hogy a Kossuth Lajos-téri kert nincsen fatenyésztésre szánva, és ez helyesen van igy; kezdetleges annak berendezése ez idő szerint, de hiszen majd fejlődik az jobban-jobban. A szép zöld pázsitra kell mindenütt fektetni a fősúlyt, csak hogy ezt a tűzoltóság közbejöttével s vízvezeték nélkül megoldani nem lehet. Hol van íielye a vásárcsarnoknak?") Hál' Istennek már nemcsak a tanács, hanem a város közönsége is foglalkozni kezd a vásárcsarnok kérdésével és egyértelműen sürgősen megoldandó feladatnak tartják. A mai tarthatatlan állapotok javulása tehát küszöbön van. Több terv merült fel, amelyeknek van némi előnyük a környezetre nézve, de magára a vásárcsarnok helyes kiépítésére, helyének a cél, szükségszerűség és alkalmatosság szempontjából való helyes megválasztására egyik sem törekedett. Nem szabad tekintet nélkül hagyni, hogy a város ilyen nagyszabású intézményt nem öt és nem tíz esztendőre épít, tehát annak az évlizedeken keresztül megnövekedett forgalmat és igényeket is ki kell elégítenie. Olyan helyen kell tehát lennie, ahol vagy már most van elegendő hely, vagy a tovább építése nagyobb akadályokba nem ütközik. Bár a helyesen beosztott vásárcsarnoknak be kell hoznia saját amortisatióját, mégis helyes dolog, ha a szükséges telek kevesebbe kerül, mert igy a helypénzeket olcsóbban lehet megszabni és ez által közvetve a közélelmezést is olcsóbbá tehetjük, a mi a nagy közönségre nézve bizony nemcsak ma, de mindég elsőrangú dolog. A harmadik szempont, hogy szekerek és más alkalmatosságok könnyen férjenek hoz'á, ne akadályoztassák vele a forgalom és kényelmesen lehessen egyenesen a szekerekről lepakolni, a mi viszont idő és fáradság megtakarítást jelent, igy szintén hozzá járul a közólelmezés olcsóbbá tételéhez. A negyedik és most már mondhatom a legfontosabb szempont, hogy a vasúti kocsik ki- és betolatása a lehető legegyszerűbben, a legrövidebb uton, a legkevesebb sinpár lefektetéssel legyen keresztül vihető, anélkül, hogy ezzel a közforgalmat csak némikép is megbénítanák. Ezt azért mondom legfontosabbnak, mert Nyíregyháza vidéke már ma is meglehetősen be van kapcsolva a városba a Nyiregyházavidéki kisvasutakkal. Tervbe van véve a tanyáknak bekapcsolása is, későbben pedig bizonyára más községekbe is fog vezetni vasút, mert ezen vonalak kiépítése a város fejlődésére és közélelmezésének olcsó ellátására feltétlenül a legnagyobb befolyással bir. És busásan meg fog térülni az a nagy pénz, a mit a város eddig adott és ezután adni fog a környékbeli vasutak kiépítésére. Hol van az a hely, hol megfelelő nagyságú terület áll aránylag olcsón rendelkezésre ? Amely *) Szívesen adunk helyet minden, az ügy érdekét szolgáló cikknek — ha nem is egyezik teljesen meg a mi nézetünkkel. előtt még kihasználatlan nyilt tér terül el ? És legfőképena hol a vaggon tolatás legkönnyebben keresztül vihető ? A Bessenyei-téren van a kisvasutak állomása, ide fog betorkoini a tanyakról jövő vasút is, a mi esetleg Polgárig kiépíthető. Elcsúfították ezzel az állomással ezt a szép teret, de mintha egy bölcs előre látás helyezte volna ide. A vásárcsarnok, ha nem mellőzzük ezen a vásárcsarnok létérdekeit képező szempontokat csakis a kisvasutak Bessenyei-téri állomásával szemben felivő — a Körte- és Ke keny-utcák közötti telkeken helyezhető el. Ez országúton fekszik, megfel-lő nyilt tér van előtte, szemben van a vasúti állomással, elég olcsón meg lehet szerezni a szükséges telkeket és annyit, amennyi szükséges, ha k 41 2000 •ölet. központi fekvése van — sokkal inkább központi, mint a Zöldség térnek, közel van a postához. Az utcai vonalon esetleg építendő bolthelyiségek jól értékesíthetők. Ez elhelyezés nem volna ártalmára a Kossuth téri kereskedőknek sem, mert e téren csak engrosisfák vannak és középületek. Szóval a legideálisabb megoldás volna ugy a város, mint a fogyasztók és termelők, valamint a kisvasutak szempontjából is, melynek egyik főrészvényese szintén a város. Szerintem megveendő, vagy kisajátítandó volna a Bessenyei-téri 8., 9., 10., esetleg 11. számú telek és az ezek háta megett levő két nyilvános ház. Ezeknek kihelyezésével megoldható lenne a Keskeny-utca lakóinak régi sérelme is és bizonyára szívesen fizetnének tetemes értéknövekedési adót, a mi pénzügyi szempontból szintén ezen oldalra billenti a mérleget. Utcában, különösen forgalmasabb utcában nem lehet elhelyezni vásárcsarnokot, mert a szekerek ki- és behajtása, valamint a vasúti . kocsik tolatása zavarná a közlekedést és sok előre nem látható veszedelmet okozna, a miért a felelősséget nem vállalhatja a város. Többen erősen szorgalmazzák a Zöldségtéren való elhelyezést is és miután a bujtosi egészségtelen rétek kiépítését olyan erővel tudják végrehajtani, nem lehetetlen, hogy sikerülni fog tervük, de akkor vigyék oda a kisvasutak állomását is és ne számítsanak pince raktár helyiségekre és tegye lehetetlenné a város a legyek és szúnyogok elszaporodását az egész bujtos alagcsövezésével és a gödrök kitöltésével. Ami a városnak legalább háromszorannyi pénzébe kerülne, mint magának a vásárcsarnoknak felépítése. N. K. Állatvédő-egyesületi kö£?< gyűlés. A nyíregyházi állatvédő egyesület julius hó 29-én, szombaton d. u. 4 órakor a városháza kistermében Májerszky Béla kir. tanácsos, polgármester elnöklete alatt tartotta közgyűlését. Jelen voltak: Balla Jenő. Bogár L tjos, Dr. Virányi Dezső, Moesz Béla, Géczy Géza, Oberlánder Károly, Juhász Etele, Bánszky János, Sípos Péter, Ruhmann Andor, Pataky Lajos, Neumann Jenő, Prekopa István, Kubacska István és még többen a rendes tagok közül. Elnök üdvözli a megjelent tagokat — kiemelve az állat és madárvédelem nagy fontosságát — a gyűlést megnyitja. Kubacska István titkár a kővetkező jelentést terjeszti elő: Mélyen Tisztelt Közgyűlés! Egyesületünk működésének 3 ik évéről teszem meg ez alkalommal jelentésemet. Szeretném, ha e jelentésem azokhoz is eljutna, akik még mindig távol tartják magukat — egyesületünk — tagjainak sorából. Vannak még nagyon sokan, akik tudomással sem birnak arról, hogy Nyíregyházán á'lat védő egyesület is létezik. Sőt bátran kimondom, hogy sok ember nem bir érzékkel az iránt, hogy az állatokkal kíméletesen kell bánni, hogy a hasznos madarakat védelmezni, az elültetett fákat nem kitördeln', hanem ápolni, oltalmazni kell. Az ily gondolkodású embereket igyekezzünk megnyerni az állatvédelem eszméjének. Egyesületünknek tanitó tagjai igyekeznek az iskolában növendékeik szivébe beleoltani az