Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 27-53. szám)
1911-07-30 / 31. szám
2 31-ik szám. N Y I R V I D É K 1911. julius 30. templomnak, hanem egész városunknak szolgálna díszére, előnyére. Ezen terv kivitele talán többe is kerülne az eddigi terveknél, de tekintve a fentebb említett s a nem is emlitett, de természetes fontos mellékkörülményeket, arra a meggyőződésre jutunk, hogy ez a legcélszerűbb, legészszerübb és mindenek felett egyedül s kizárólag mindenkinek éidekét: a közérdeket szolgáló terv. Ezen tervvel érdemes volna az illetékes köröknek is foglalkoznia s ha az egész telek, illitve háztömb mígvélele esetleg nehézségekbe ütközne, annak egy része is elegendő volna az emiitett cél szolgálatára. (=) takozva az Erzsébetliget mentén haladnék a város felé s a következő párbeszédet hallom: — „Már hiszen akármit is csinálok, ezt a galyat egy ember nem tudja letörni." — Megálljon csak Józsi bácsi, majd segitek én; ketten csak birunk vele! S csakugyan birtak vele s egy útszéli fának, — dehogy egynek, valamennyinek kiálló galyai végig az Erzsébetliget mentén — a földön hevertek és mint győzelmi trophéái a culturának a természet rendellenes kinövései felett, — ott hevernek ma is. Hát a kisvasutak napszámosaira kell bizni az ilyen, szakértelmet feltételező munkát? * * * A Sóstó hetekig lekötötte figyelmünket, mig végre a városba értünk. Mindenek előtt nézzünk szét a saját fészkünkben, rendben van-e minden, nem akad-e egy kis parázs pletyka, a lapok és a posta mit hoznak stb. És csakugyan - az utóbbi, t. i. a posta örömhírt hoz és nagy meglepetést; néhány tömör sor az egész; igaz, hogy a szemtelenségig őszinte, de legalább nem himez-hámoz íme a szövege: „T. c. A gőzmalom r. t. két főrészvényesei, kik a részvények mintegy 75% át birják, a részvénytársaság felszámolását határozták el; tekintve azonban, hogy egy szokásos felszámolás esetén a részvényeseknek alig szokott valami jutni, ennek akarjuk elejét venni, hogy a részvényeket átvétetjük. Minden egyes részvényért 50 koronát fizetnek ki irodánkban, ha e sorok átvételétől számítva 4 nap alatt átadni szíveskedik. A. részvények hátirattal látandók el. Tisztelettel: Gőzmalom részvénytársaság. " Bekövetkezett tehát, amit még távolról sem mertünk reményleni; A 200 koronás részvén yekért kapun k készpénzben Tizenegy óra felé kezdődött a katonai parádé. A kanstantinápolyban állomásozó gyalogezredek, tengerészgyalogság, nehéz és könnyű lovasság, tüzérség zeneszóval vonult el Mahmud Szoket pasa előtt szélben, gomolygó porban; de azért nagyon s?ép volt minden. Valósággal impozáns volt a pankallii katona iskola fekete kalpagoskét gyalogezrede, a jövendő török tisztikar; m g a tűzoltó ezred. A parádé utan gomolyogva tódult vissza a nép, irtózatos porban, szélben, napsütésben. Este kivilágítás volt, valósággal tündérfény ben úszott az egész város, az Aranyszarv, a Boszporusz, a Márványtenüer partvidéke ; de valaki, a jó Isten a megmondhatója, hogy ki : mas kivilágításról is gondoskodott. Stambulban tűz ütött ki, ezer meg ezer ház hamvadt el rövid par óra alatt s a vezér kari épületnek már csak puszta falai merednek az eg fele. Re tenetes, pokoli látvány volt a vérvörös láng'enger. L irasával nem is próbálkozom. Kimondhatatlan lehangoltság vett rajtam erőt s a hidon megállva beszédbe eredtem egy katonatiszttel meg a pankaltii iskola egyik növendékével. — Szepen fejeződik be a szabadsái'ünn^p. — Ezt is a reactiósok csinálták, szólt a hadnagy ur; kár volt őket kimúlni annakidején. Néma megilletődéssel néztem tovább a loboyó lángokat, a rémes füstfelhőket: mi lesz Törökországul, ha csakugyan a reactió müve ez a gyújtogatás, vájjon érdemes-e, tanácsos e nagy lelkűnek tenni a hatalomról letaszított zsarnokkal s?ernben, s mit szólhat mindezekhez Mahmúd Szoket pasa ? X 50 koronát! Mert igaz, hogy odaelőre az alakuló gyűlésen a beavatottak*) nagy jövőt jósoltak ennek az üzletnek, de az utóbbi „mostoha és csapásos" évek után, ugyan ki hitte és remélhette volna ezt a fényes eredményt? Családomban annál nagyobb a nem várt boldogság, minthogy részvényszerzés dolgában mindég felette elővigyázók voltunk: „Júlia gőzmalom", „Tiszabiztosító", „Nyíregyházi szinház", „Kisvasutak", „V.Naményi" és „M.-Szalkai" vasúti törzsrészvények, mind olyan jó papirok, amelyekért csak irigységet kelthetünk másokban. *) A 75 százalékosak. A piackérdés megoldásához. A napokban igen sok szó esett a piac kibővítéséről, illetve a létesítendő vásárcsarnok helyének kijelöléséről.*) Többféle magán- és közérdeket képviselő combinatio jött forgalomba, de amennyiben ezen ügy sürgős megoldást kívánva városunk kereskedelmi és gazdasági forgalmára valóban rendkívül fontossággal bir, alaposan és tüzetesen vizsgáljuk meg, mit cselekszünk ezen nagyfontosságú ügyben, hogy azután mindenkit kielégítve helyesen és célszerűen oldjuk mpg ezen problematikus kérdést. A combinátiók egyike arról szól, hogy a Zöldség-tér keleti oldalán három telek megvétele utján bővíttessék a piac, illetve ezen helyen emeltessék a vásárcsarnok. Ezen combinátiót sokan pártolják, már csak azért is, mert a közérdes mellett sok ott a magánérdek is, a telket körülvevő háztulajdonosok magánerdeke. Részünkről ezen krv olcsón és jól keresztülvihető s az egyedüli kifogás az, hogy a városnak kizárólag ezen a részén levő hazbírtokosoknak érdekét mozdítaná elő a terv kivitele. Már pedig egy ilyen nagyfontosságú ügyben első sorban a mindenkit kielégítő közérdeknek kell előtérbe kerülnie. A másik terv szerint a Vay Ádám utcáról a Zöldség-tér nyugati oldalára átnyúló két ház telek volna az említett cél javára megveendő. Ezen combinátio már csak azért sem helyeselhető, mert igen drága pénzért aránylag igen kis telket vásárolna a város, mely telek közvetlen közeléből a tér is hiányzik, mely térség egy vásárcsarnok mellől el nem maradhat. Ezeken s több kisebb érteknélküli combinátiókon kívül egy érdekes s mindenesetre figyelemre méltó terv is jelentkezett, melynek főérdeme az. hogy a pártokra oszolva vitatkozó Kossuth téri és Zöldség téri pártot kiengesztelve mindkettőnek érdekét szolgálná, amennyiben a leendő vásárcsarnok éppen annyira volna a Kossuth-téren, mint a Zöldség-téren. E szerint megveendő avagy kisajátítandó volna az a háztömb, mely a Zöldseg-tér 20., illetve 21. sz. háztol a kir. fogház, illetve a kir. törvény szék épületéig terjed. Itt nyerne a város ezen teljesen ócska s a város szépspgének összharmóniáját rontó háztömb helyett egy a város minden részéről ben könnyen megközelíthelő óriási területet szembtn a város tulajdonát képező Korona épület keleti homlokzatával, melyre azután a leendő vasárcsarnok alapját vethetné. Bár ezen vásárlás jelentékeny összegbe kerülne, de tekintetbe véve azt. hogy ezen háztömb legnagyobb része a/, uj szabályozás szerint rövidesen amúgy is ki sajátitás alá kerül, inkább ezen nagyfontosságú üggyel kapcsolatban most kellene azt végrehajtani olcsóbban, mint később drágábban. Egyszerre két szükségest elintézni. Aí értéket csökkenteni lehetne akkép is, hogy ezen telek keleti részére a fzomszéd falához s még esetleg másfelé is üzlethelyiségekét építene a város, melyeknek bérösszege legalább 200000 koronának a kamatját is fizetné s kapnánk a varosunk kellő közepén egy nagy kiburkolt térségnék közvetlen közelében egy hatalmas monumentális épületet, mely nemcsak a közelében fekvő diszes kath. *) Szívesen adunk helyet minden, a* ügy érdekét szolgáló cikknek — ha néni Is egyezik teljesen meg a mi nézetünkkel. Levél a Szerkesztőhöz. Kelt Erzsébetligetben, 911. jul. hó. Tekintetes Szerkesztő ur! Tudós rokonunk, a bagoly újságolta, hogy a Nyíregyházán megjelenő „Nyírvidék" 29-ik és 30-ik számában szó van rólunk madarakról is; nevezetesen, hogy a hasznos énekes madarak az erdőben elszaporodtak. A 29-ik számú kis közlemény irója ugy látszik, tudja ez elszaporodásnak okát. A 30-ik számú közlemény irója nem tudja, minek tulajdonítsa ezt. De nemes szívű, dal- zenekedvelő ember lehet, mert csak ily 'ember irhát rólunk a természet ingyen zenészeiről elismerőleg. Tekintetes Szerkesztő ur csillag alatt megjegyzi : „a madárvédő egyesületnek." Tekintetes Szerkesztő ur helyes nyomon jár. Azonban mi madarak tudjuk legjobban ennek okát, ezért becses engedelmével — mindenki által szívesen olvasott lapjában — válaszolunk. E soraink megírására felkértük Kubacska István tanitó urat, mint aki legjobban ismeri ami ügyesbajos dolgainkat Kedvenc madaraim kérelmének szívesen teszek eleget. Mindenekelőtt köszönetet mondok — nevükben — a két kis közlemény Írójának azon elismerésükért, hogy erdőnkben a madarak szaporodnak. — Meg kell jegyeznem, hogy szaporodnak azok a szőlőkben, temetőkben, a tanyákon. Jóleső érzés tölt el az elismerésért. Minket illet — tanítókat — első sorban az elismerés. 1907. év október havában a „Szabolcsvármegyei Tanítóegyesület" nyíregyházi járáskörének gyűlésén Dr. Kukuljevic József állatorvos előadást tartott az állat és madárvédelemről. A gyűlés megbízta Kubacska István járásköri elnököt, hogy kartársaival karöltve, tegyen lépéseket egy állatvédő egyesület megalakítása érdekében. Az akkori városi tanügyi tanácsos Balla Jenő ur buzgó támogatásával sikerült még azon év november havában az állatvédő-egyesületet megalakítani. Alapszabályai miniszterileg jóváhagyattak. Megválasztotta tisztikarát és megkezdte működését. Elnök lett: Májerszky Béla. Ügyvezető alelnök: Balla Jenő Másodalelnök : Leffler Sámuel. Pénztáros : Surányi Imre. Jegyző : Trak Géza. Ügyész : Halasy János. Titkár: Kubacska István. Az állatvédő-egyesület többek között célul tűzte ki a madáivédelmet is. E célja elérésében minden rendelkezésére álló eszközöket felhasznál. Elnöke: Májerszky Béla és ügyvezető alelnöke: Balla Jenő közbenjárására a város hét nagy madáretetőt állíttatott fel, ahol télen át rendszeresen etetik az erdő és népkerti őrök a madarakat. Minden évben 100 drb fészekodut helyeztet el. (Ily fészekoduk kaphatók Debrecenben a fészekodugyárban.) Minden évben ezer drb gyermeknaptárt — állat-, madárvédelmi tartalommal — ingyen osztat ki a városi és tanyai iskolák növendékei között. (Ily naptár drbja 10 fillér. Kapható: Országos állatvédő-egyesületnél Budapest, IX. ker., Ernő-utca 11 —13. sz.) 1908-ban Kubacska István tanitó ur megalakította — az elemi, főgimnáziumi, polgári, iparosés kereskedőtanonciskola — növendékeiből az ifjúsági madárvédő-ligát, amelynek tagjai a belépéskor nyilatkozatot irnak alá és fogadalmat tesznek, hogy a hasznos madarakat, állatokat nem bántják; a hasznos madarak fészkeit, tojásait, fiait nem pusztítják ; a hasznos madarakat sem gumipuskával, sem flóberttel nem lövöldözik, sem lépvesszővel, sem tőrrel nem fogdossák. A liga tagjainak száma ma 2200. A liga tagjai felügyeletet gyakorolnak mindenütt és ha fészek — madárpusztitó fiúra akadnak azt feljelentik Kubacska tanitó urnák, vagy saját
