Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 27-53. szám)

1911-12-24 / 52. szám

52-ik szám. N Y I R V I D É K 1911. december 24. 9 kes életkép, sportképek, látványosságok stb. Vasárnap, hétfőn és kedden d. u. gyermekelőadások tartatnak speciális müsorokkkal. Ünnep utáni szerdán, csütörtökön es pénteken elite előadások keretében szinre kerül: Lelkiharcok elbukottja! Egy züllött nő életiajza. Társadalmi korkép 3 felvonásban. Bővebbet a falragaszokon. — A. DiTat Szalon, Magyarország első női lapja, értékben folyton emelkedve s munkakörét mindjobban kiterjesztve töltötte be huszonnegyedik esztendejét, melyet a lapok életében tán igazabban lehetne a teljes érettség és nagykorúság idejének nevezni. Most a XXV. évfolyamát járja és viszi az ország minden tája felé, — az uri házaktól a dolgos vairónő hajlékáig, — mindazokat a tudnivalókat, amelyeket ma már egy nőnek, mint leánynak, feleségnek, anyának, társaságbeli hölgynek, kenyérkeresőnek és háziasszonynak tudnia kell. Ez a tudás képesiti arra, hogy ne csak tájékozást nyerjen a divatról, de azt takarékosan hasznára is fordíthassa A Divat Szalon képei elsőrendüek, iparművészeti tanfolyamai páratlanok, a szépirodalmi olvasmányokat nem kisebb irónő, mint Szabóné Nogáll Janka elsőrendű irói gárda segítségével szolgáltatja: költeményekkel, novellákkal, szép és nagy regényekkel, női életrajzokkal, melyeket jól sikerült arckép kisér, oktató cikkeket, érdemes könyvekről, zenemüvekről, színdarabokról feljegyzett tudnivalókkal s egy olyan Szerk. Postáal, amely szinte a lexiconok színvonalára emelkedik és a legjárattanabb kérdezösködőhöz is szeretettel, segítséggel leszáll. — A Divat Szalon egyike a legolcsóbb lapoknak: előfizetési ára negyedévre csak három korona, dacára annak, hogy kiállítása diszes és bőkezű. Kéthetenként megjelenő színes, keménytáblás füzetei dus tartalm»kon kívül ingyen-mellékletekkel is szolgálnak : szabás ívvel, gyermekdivatujsággal stb. Az évfordulót pedig azzal teszi emlékezetessé, hogy előfizetőinek egy elegáns naptárt küld szintén külön dij nélkül. A legnagyobb elismeréssel ajánljuk olvasóink figyelmébe e derék nöi divatlapot, tudomásukra adva a Divat Szalon kiadóhivatalának cimét: Budapest IV., Eskü-ut 5. sz., ahol — éppen ugy az ország bármely postahivatala ulján is — elő lehet fizetni. Kívánatra mutatványszámot is küld e lap kiadóhivatala. 794—2—1. — Halálra vert gulyás. Lőrinczy András nagykállói gazdálkodó szerdán reggel a szakolyi uton, vértócsaban fekvő, elalélt, pásztorkinézésü emberre bukkant. Visszafordította fogatát s jelentést tett a csendőrségnek. A hatóság részerői a helyszíni szemle rögtön foganatosíttatott. A csendőrség nvomozása rövid idő múlva kiderítette, hogy a félholtra vert ember — kit időközben haldokolva beszállítottak a nyíregyházai Erzsébet-kórházba — Szegfű Mihály birii gulyás. A nyomozás azt is megállapította, hogy szerdán este 7—8 óra kőzött Szegfű Mihály Kertesz Márton mezőőrrel ment az uton beszélgetve. A nyomozás azt is kiderítette, hogy Kertész felesége másnap Szegfű Mihálynál járt és onnan 24 koronát ellopott, — igy nincs kizárva, hogy a halálra verés és a lopás között valami összefüggés van. Kertész Mártont és feleségét a csendőrség letartóztatta. — Gyomor- és bélhurutnál a rég bevált Ferencz József keserűvíz páratlan gyógyító ereje az egész világon elismert. A szervezet ezen tiszta ásványvizet kitűnően birja, mert oldó és elvezető hatása minden fájdalomtól ment és még súlyosabb esetekben sem okoz kellemetlen melléktüneteket. A párisi orvosi akadémia, valamint Nyugateurópa legkiválóbb belgyógyászai a hazai .Ferencz József" keserűvíz természetes vegyi összetételéről és gyógyhatásáról a leghizulgőbb mó • don nyilatkoznak. Az igazi Ferencz József keserűvíz a gyógykincsek egyik legértékesebb része és évenkint sok millió palackban az egész világba szétküldetik. Kérjünk a füszerkereskedésekben határozottan valódi Ferencz József keserüvizet, nehogy valamely csekély értékű utánzatot kapjunk. — Szemgyógyintézet van Miskolcon. 680—11—5. — Mindenki élvezi a Papp Géza csemegekereskedő kiváló finom tea, teasütemény és rumjait, amelyek minőségben utolérhetetlenek. 603-6-? Dr. Bernáth Zoltán ügyvédi irodáját Kálvin-tér 14, szám alatt Lipthay Jenő-féle házban megnyitotta. 798—3—1 — Bámulatos szép perzsa szőnyegek, diványteritők, egész nagy szőnyegek stb. érkeztek, és csak rövid ideig kaphatók Hoffmann Arthur kárpitos üzletében. — Vadászok és természet kedvelők figyelmébe ajánlja Kovács Béla festő és preparátor műtermét Virág utca 12 Emlősök és madarak molymentes kikészítése természethü elhelyezésben egész, vagy (relief) képalakban. Több kiállításon kitüntetve. Legmagasabb elismerés. 729-6-2. — Legalkalmasabb karácsonyi és újévi ajándékok vásárlására felhívjuk t. olvasóink figyelmét lapunk mai számában közzétett Vrabecz Andor nyiregyházi ékszerész hirdetésére. Termeljünk gyümölcsöt! i. Ez alkalommal olyan gyümölcsnem termelésésére kívánom az olvasóközönség figyelmét felhívni, amelyről általánosan el van terjedve, hogy vidékünkön nem díszlik. Ez az őszibarack. Ennek az általános hitnek megdöntése és ellenkezőjének bebizonyítása képezi jelen cikkem tárgyát. Az őszibarack már gyermekkoromban nagy érdeklődésem tárgya volt. Még most is emlékszem rá, midőn 1896. év őszén bevitt apám a Magas-Tátra tövében fekvő falucskából a gimnáziumba — Késmárkra. Ott egy kirakatban megpillantottam néhány őszibarackot. Addig esengtem édesapámnak, mig bementünk a boltba. De amilyen nagy volt az örömem, mikor oda beléptem, oly nagy szomorúsággal hagytam el azt. U. i. a kereskedő egy drb őszibarackért 20 krajcárt kért. Ennyit apám nem adott, lévén akkor kedves fiára nagy kiadása, mert a beiratás, tandij, könyvek, füzetek stb. stb. már akkor is rémítő pénzt nyeltek el. Egy szegény tanitó pedig csak nem táplálhat fiában ily költséges igényeket. Az őszibarack elmaradt, de a rá való igényemet fentartottam. S mert — talán nem is véletlenül — én is apám mesterséget folytatom, bizony nekem sem áli módomban, hogy az őszibarackot boltból vegyem. Nem maradt más választásom, minthogy magam termeljem ki nemcsak a saját, de módosabb embertársaim szükségletét is, akik majd nekem adóznak 20—40 fillérekkel. 1904. év őszén ültettem is négy őszibarack oltványt egyelőre próbaképen, mert egyebet nem tudtam róla, csak annyit, hogy gyümölcsét kitűnőnek mondják s hogy azt drágán fizetik. Ha nem volnék tősgyökeres magyarabb és még sovénebb tirpákok környezetében, igy kiáltanék fel: „Und was macht Gott ?" Következő évben mind a négy őszibarackfám elpusztult. Ezekután én is csaknem terjesztője lettem ama tévhitnek, hogy őszibarackot nálunk nem lehet és nem érdemes termelni. De egyszer egy neves gazda társaságában járok a mezőn. Egy helyen tömérdek vadkendert látok burjánozni. — Milyen csudálatos — mondom én — ezt senki sem vetette, senki sem gondozta s mégis mily dúsan tenyészik. Ez a természet ujj mutatása, — szólt — amely vidéken valamely növényféleségnek vadon termő válfaja díszlik, ott diszlenie kell nemes válfajának is. Ez a pár szó erősen megmaradt emlékezetemben s ez adott irányt — mint a reflektor fénye — további megfigyeléseimnek. Vad, illetőleg magról kelt őszibarackfa számtalan van Nyíregyházán, tehát nemes válfajainak is kell diszleniök. Ebből az következik, hogy fáink azért pusztulnak el időelőtt, mert helytelen kezelésben van részök. Nem akarván ismét ugy járni, mint a hajdú a harangőntéssel, neki fogtam az őszibarackfa okszerű művelésének tanulmányozásához. Összeolvastam mindent, amiben az őszibarack termeléséről csak szó volt, kérdezősködtem szóban és írásban, miglen összehordtam az aoyagot. Következett az elméleti tudomány gyakorlati kipróbálása. E célból 1908. év tavaszán ültettem 22 drb őszibarackfa-oltványt s örömmel jelenthetem, hogy megvan mind a 22, növekedik mint a fűzfa, sőt már terem is. Azóta még 57 drbbal szaporítottam őszibarack-csemetéimet, mert biztosra dolgozom. Ebben a tudatban megerősített Fekete Mihály ny. v. ügyésznek Pécsett 1910-ben kiadott „A francia baracktenyésztésről* cimü könyve, mely az első magyar nyelvű szakkönyv az őszibarack termelését illetőleg, amelyből megbizonyosodtam, hogy helyes uton járok. • * * Az őszibarackfa a szőlő-égalj növénye. Tenyész-feltételeí ugyanazok, s mivelési módja is — különösen a metszése — a szőlőével csaknem azonos. Az őszibarack szaporithitó magról is, de a magról kelt csemete gyümölcse sohasem lesz ugyanolyan, mint az anyanövényé. Lehet jobb, de lehet rosszabb is. Ha egy meghatározott fajt akarunk elszaporitani, ezt csak oltással tehetjük. Az oltásmódok közül legmegfelelőbb az alvószemzés. Alanyul — száraz, laza talajra — a keserű mandula felel meg legjobban. A szemzés nem nagy mesterség, azonban jobb, ha azt a hivatásos kertészekre bizzuk, mert a tökéletlen szemzésnek tökéletlen forradás az eredménye, a tökéletlenül összeforrt oltvány pedig rövid életű lesz. A szükséges csemetéket azért megbízható faiskolából szerezzük be. Ellentétben a többi gyümölcsfanemekkel, az őszibaracknak az egy éves nemesítései fogannak ás fejlődnek legszebben, azért csakis egy esztendős oltványokat ültessünk. Az ültetésről most nem szólok; sokkal fontosabb ennél a metszés. Metszéssel adjuk meg a fának a kivánt alakot, metszéssel tartjuk meg a fa növekedése és terméshozama között az egyensúlyt, végül metszéssel akadályozzuk meg a fa felkopaszodását. Ennél fontosabb munkája nincs az őszibarack kulturának, azért erről részletesebben kell szólnom. I. Alakitó metszés. Az elültetett egy éves őszibarack-oltványt metszésnek vetjük alá, hogy a kivánt alakot felvegye. A sokféle alak közül legjobbnak tartom — viszonyaink között — a kehely (tölcsér) alakot. Ennek nevelése elég egyszerű és természetes s előnye, hogy a fakorona belseje üres s gyümölcsét a nap minden oldulról éri, mely ezáltal színesebbé és zamatosabbá válik. Az alakitó metszés kivitele következő : Ültetéskor az egy éves oltvány főhajtását 35—40 cm. magasságban 4—5 egészséges szem fölött visszavágjuk. A megmaradt rész lesz a fa törzse. A 4—5 szemből fakadó hajtás közül négyet szabadon hagyunk nőni, csak ha merőlegesen nőnek, vagy nagyon is elhajlanak a vízszintes irány felé, ugy tanácsos azokat kikötni olyanformán, hogy körülbelül 45° elhajláruk legyen. Második évben a négy vezérhajtást felére egy-egy kifelé, harmadik évben két-két oldalt álló szem felett vágjuk vissza. Második évben a vezérhajtások száma marad — mint az első évben — négy, a harmadik évben elágazás folytán azok száma nyolc lesz. Negyedik évben már nyolc vezérhajtást kell felére (mindig csak az éves hajtás feléről van szó) egy-egy kifelé álló szem felett visszavágni. Ötödik évben ismét két-két oldalt álló szemre vágjuk vissza a vezérhajtásokat, melyeknek száma 16 lesz s melyeknek szép köralakban egymástól cca 60 cm-nyíre kell elhelyezkedniük. Ezzel a fa alakítása be van fejezve, A hatodik évtől kezdődőleg a vezérhajtásokat már csak mindig egy-egy kifelé álló szemre vágjuk vissza s igy azok száma nem is fog növekedni. II. Termésszabályozó metszés. Az alakitó metszéssel egyidejűleg — tél végén — kell végeznünk már az első évtől kezdődőleg a termésszabályozó metszést is. Ez kissé különösen hangzik, miért is magyarázatát adom. (Folyt, köv.)