Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 27-53. szám)

1911-12-10 / 50. szám

6 50-ik szám. N Y I R V I D É K 1911. december 10. Orgonahangverseny az evangelikus Nemsokára rendkívüli műélvezetben lesz része városunk zenekedvelő közönségének. A jövő hónapban, január 6-án, Vízkeresztkor ugyanis egy nagyobbszabásu orgonahangversenyt rendez a helybeli evangelikus templom ban az ,Evang. Templomegyesület', illelve az egyesület égisze alatt Paulik János lelkész, az egyesületnek elnöke. A nevezett lelkész ur a mult hét folyamán Dábreczenben és Budapesten járt az orgonahangverseny előkészítése végett s amint halljuk, sikerült is neki két kiváló orgonamüvészszel megállapodásra jutni a conc rtet illetőleg. Antalffy Zsiross Dezső, a pesti magyar kir. Zeneakadémia tanára és Hammerstadt János a debreczeni Zenede tanára megígérték közreműködésüket a tervhevett hangversenyen. Már az előadásra kerülő műsorban is bepillanthatunk azon jegyzék alapján, amelyet a nevezett lelkész ur útjáról magával hozott. Szebbnélszebb orgonadarabok kerülnek bemutatásra. Igy nevezetesen : Hammerstadt tanár Bachnak hires „Dmoll Toccata és Fuga" cimü orgonahangversenyét, Beethoven „Adagioját" és ínég egy énekes darabot készül bemulatni, melyben az ének szólót egy debreczeni uri asszony fogja énekelni. Antalffy tanár meg egyenesen özönével készül ontani a szebbnél-szebb orgona compositiókat.^Eljátszani a következőket tervezi: I. a) Frank: Piece pour Orgue. b) Antallffy: Esti dal. c) Guilmont: Gyászinduló. II. a) Bossi: C inzoncina. b) Couperin : Soeur Monique. c) Bonnet: Matin provencal. Ezekkel a darabokkal Antalffy tanár ur, a ki egyike a legkiválóbb orgonamüvészeknek, a pesti zeneakadémián és a pesti deáktéri ev. templomban már bevezetett orgonahangversenyeken óriási hatást keltett. Azt hisszük, hogy városunk közönsége, a mely annyi érzéket tanusit a magasabb műélvezetek iránt, szívesen fogadja a Paulik lelkész urnák ezen uj s városunkban eddigelé ismeretlen művészi élvezet megszerzésére irányuló buzgal mát, aki, amint halljuk, oda törekszik, hogy ilyetén hangversenyek többszőr is megismételtessenek a luteránus templomnak most már ilyen célokra is alkalmas szép uj orgonáján, egyes nagyobb gyülekezetek, de különösen a küflöldi protestáns egyházak mintájára, amelynek évenként többször is megszólaltatják templomaikban az orgonazeneirodalom kiválóbb termékeit. Ezen a téren úgyis, a legtöbb ember előtt ismeretlenül, egy megbecsülhetetlen értékű kincshalmaz hever, amelyben pedig gyönyörűségét lelné new egy finomabb ízlésű ember, ha azt közelébe vinnék s vele hivatott kezek megismertetnék. Remél jük, hogy ezek az orgonahangversenyek mi hozzánk is utat találnak s méltán fognak sorakozni városunk mas téren való ilynemű műélvezeteihez. A január 6 án déíutin 5 órára tervezett orgonahangverseny némi csekély belépti díjjal lesz összekötve és pedig a Templomegyesület választmányának határozata értelmében a belépőjegy ára a földszinten 2 korona, a karzatra 1 korona lesz s az igy befolyó ősszeg a Templomegyesület céljaira fog szolgálni. A műsor végleges megállapitasa később történik majd s amint halljuk, helybeli zenészek is közreműködnek a hangversenyen. Az orgonahangversenyre felekezeti külömbség nélkül kaphat belépőjegyet mindenki, aki érette idejekorán jelentkezik. Előjegyzéseket már a holnapi naptól kezdve eszközöl az „Evang. lelkészi iroda." (Központi iskola épület, bejárat első ajló jobbra.) n.— A Bessenyei Kör estéje. — december 5. — Dicséretére legyen konstatálva a Besseuyei Körnek, ez az este egyike volt a legkevésbbé sikerülteknek. És ennek több oka van. Az este inkáb a kegyeletes megemlékezésnek volt szánva, mint a műélvezetnek. Liszt Ferencz emlékének adóztunk. És Liszt Ferencz nemcsak, mint zongora-virtuóz, hanem, mint zeneszerző, főleg mint reformátor a zeneszerzés megcsontosodott formáival szemben, vált világhírűvé, magyar létére. — A megemlékezésnek tehát helye van minden magyar kultúregyesület kebelében. Lisztet azonban az is jellemzi, hogy kevés súlyt helyez a melódiára, inkább fest a hangjaival. Akkordjait végig vezeti az összes hangnemeken és a hallgatót a kibontakozás utáni sóvárgásra ingerli. Két órán át ez — fárasztó. Egyébiránt Somsich vezette be az estét Lisztről tartott élet- és jellemrajzával. Azután jött volna a két zongorán előadott Mazeppa. Hálásak voltunk Jászai Marinak, hogy előbb a Hugó Victor hasonló cimü költeményét ismertette és ezzel érthetővé tette a zenemüvet. A két zongora tobzódása az akkordokban a rohanó paripát festette, a gyorsan tovatűnő tájakat, a rohanás alatt összefolyó tájképeket, a dübörgést, a vágtató patacsapásokat. A paripj elsőrangú, nehezen fárad, és a midőn oda ér, hogy összeroskad, akkor már a hallgató is végkép kimerül. Damiens i élvezet, immár a cseppenként hulló vért szemlelni. Ebben a pillanatban felhangzik a hymnusz, azután az orosz népdal motívum. És ez már szép volt, csak egy kicsit későn jött. Ugyanez a hatása a „Hullámokon járó szent Antal" cimü mü nek. Az első része megkapó, de később nem akar vége szakadni a tengeri viharnak. A Bing által énekelt dalok is nehezek és nem meg kapók. Más hangnemmel kezdődnek és végződ nek. Ellenben a Polonnais, főleg az első, poétikus, Chopin szám. Es bűbájos a ráadásul előadott mü, ha jól tudjuk, a Rosignol. Legvégül egy magyar motivumu nagyon hosszú mü lelt ismét két zongorán előadva, a minek a végére 11 óra tájban jutottunk. Közben Jászai Mari szavalt Vörösmartyból és Petőfiből, óriási hatást keltve, főleg a fiatal ság előtt, mely rettentő tapsokban tört ki. Az estének fénypontja Thoman István csodás művészete. Briliáns technika, megértő és érző interpretálás jellemzik. Hamarjában nem tudjuk, melyik a bámulatra méltóbb, a virtuozitás, avagy a meleg előadás. Ez a művészi játék tette az estét a többi hires-neves estékhez méltóvá. A szivekhez. Irta: Rákosi Jenő. Az első szóra, az első kiáltásra szárnya nőtt a legsiebb gondolatnak: a beteg gyermekről való gondoskodás gondolatának. Szárnya nőtt és a gondolat szárnyát csattogtatva berepülte a haza tereit és ahol megkapott egy szivet, a sziv kinyilt s befogadta a gondolatot. És a munka egyet lépett, s nagyot lépett. Varázsütésre tetté vált a szándék és ma már nem kezdeni, hanem csak folytatni kell a dicső müvet, amely a tavalyi esztendőnek egy históriai tényévé leve. Hiszen mentő révet építettünk az élet, a szenvedés tengerén tehetetlenül vergődő lelkeknek. A gyermekvilág a nemzet életének a forrása. Amily bőven fakad, amily zavartalanul folyik, amily épen csörgedez: abban a mértékben vetődik fény, öröm, remény arra az útra, amelyen a nemzet a maga jövőjének titkai felé vándorol. A nemzet ereje, a nemzet hatalma, a nemzet dicsősége lélekzik a bölcsőkben, szólal meg a gyermekszobák vidám zajában es dobog fel a gyermekek szivében. A gyermekvilágon kell a nemzet szemének pihennie, mert a maga jövőjének a képét szemléli benne. Jusson eszetekbe a krisztusi mondás: Bocsássátok hozzám a kisdedeket, mert övék a menyeknek országa. A Nemzet pedig, Krisztus szavával ezt mondja : Jertek velem a kisdedekhez, mert ők az én Menyországom. És nem a boldog gyermekről van szó, amikor én a Ti szivetek ajtaján zörgetek. Nem a gazdag vagy jómódú emberek gyermekeiről, akikért a szülék képesek mindarra az áldozátra, Herpay Ernő amely szeretetüknek megfelel; nem is az ép és egészéges gyermekekhez hívlak ezúttal benneteket, akiknek vidám zaja, csengő nevetése a világ legdicsőbb és legédesebb muzsikája, hanem viszlek benneteket a szegénység és betegség tanyáira, ahol ez a leglelketlenebb zsarnokpár a gyermekvilágot fojtogatja. Letörli nedves kezével arca szép színét; ujjával megérintvén szemét, elveszi ragyogását; irtóztató szájával elfújja öröxre kicsi ajakáról a mosolyt. Akinek a szive e gondolatra össze nem facsarodik, aki még nem látott boldogtalan szülőt, ki beteg gyermekén nemcsak segíteni nem, de nem tud szenvedésein csak enyhíteni is; aki nem látott kisded koporsót, amelyet szegénységgel szövetkezett betegség ácsolt; aki nem látóit tehetetlenül vergődő anyai szivet megszakadni; nem látott gondban kimerült atyát bomlott elmével vagy megrontott erkölcscsel; aki a szenvedések szenvedését, a kinok kínját, a győlrelmek gyötrelmét, a nyomorban pusztuló gyermeksereget nem látta: az ám zárja el beszédem elül a szivét. Dá aki Krisztus örökét, a gyermeket szereti, a maga gyermeke boldogságáért abban hálás, hogy italt, ételt és orvos ságot kíván nynjtani az elhagyottak és elesettek ártatlan gyermekeinek; aki be akar menni a boldog sziv, a nyugodt eírne és a békés lelkiismeret paradicsomába ; aki szereti gyermekét, Istenét és az álmát, melyben testi és lelki ereje megujul: az jöjjön, az tárja ki szive kapuját szózatom előtt és áldozzon az oltáron, melyet pipokként nemzetünk iegszebb, legdicsőbb, legnemesebb asszonyai és legtiszteletreméltóbb, legfönkeltebb, érzésben, gondolatban és c;elekedetben legfényesebb férfiai vesznek körül. Az áldozati tüz meg van gyújtva, a láng ég, füstje égnek száll: hozza el ki-ki azt a hasáb fát, amelytől a legtisztább, legideálisabb oltár tüze messze világító máglyatüzzé lesz; abban égjen el ezrek nyomora, százezrek gondja, milliók elhagyottsága. És a Nemzet szeretete gyermekei iránt, hite önmagában és reménye jövöjében szálljon égre a füsttel, mely az Istennek áldozati oszlopként emelkedik a magasba. ÚJDONSÁGOK. Telefon 139. szám. W Mai számunk 20 oldal. Kultura Nyíregyházán. Araikor Nyiregyháza várost kedvező fekvési viszonyai Szabolcsvármegye élére állították, rálépett arra az útra, amelynek kilométerköveit a tudomány és művészet ragyogó oszlopai jelzik s amely uton az igénytelen külsejű kis vidéki város a modern nyugati város kapujához érkezik, amelynek hét lakatos zárjait fölpattantani, a megtett út fáradalmaihoz képest már csak kevés erő szükséges. Egy-egy ilyen kilométert jelző a haladás utján a Bessenyei-kör és a maga szerényebb körében fontos missziót teljesítő szabad lyceum. Lelkes, művészi ambícióktól hevült fiatal úttörők alig két éve ujabb határkővel jelölték meg a haladás mesgyéjén megtett kilométernyi utat: a zenekultusz fejlesztésére megalakult a Zenekedvelők Egyesülete, zászlóján a zene népszerűsítésének jelszavával. A kemény rögökkel ádáz küzdelmet folytató emberek pedig városunk minden szép és nemes iránt fogékony polgárai — csodálkozva hallgatták az eddig ismeretlen bűvös-bájos hangokat és élénk érdeklődésükkel és önzetlen támogatásukkal lehetővé tették a legszebb törekvés megvalósulását, a Zenekedvelők Egyesületének haladását. A törtetők eme lelkes pártfogása, a zeneművészet hangulatos berkeiben megtett sikeres haladás arra ösztönzi szüntelen a Zenekedvelők Egyesületét, hogy hatalmas symfonikus zenekarának állandó otthont biztosítson, ahol fennhatósága alatt egy zeneiskola is felütné tanyáját. És hogy eme óhaja nem hiu álomkép, bizonyítja az a ma már köztudomásu tény, hogy a kultuszkormány a vidéken építendő kultúrpaloták egyikét Nyíregyházán szándékozik létesíteni, (Csak moz. nri dlvatárubáza Nyíregyháza, Zrínyi Ilona n. ». ©3 ift cr> O Ajánl dús választékban hires Kobrák cipőket, Pichler vadász kalapokat, elsőrangú fehérneműt, keztyüt, sétabotot ernyőt, nyakkendőt, pénztárcát, még öe» létezett olcső árban,