Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 27-53. szám)

1911-11-19 / 47. szám

4G-ik szám. N Y I R V I D É K 1911. november 12. 5 Pedig a dohánytermelés redukálásával, illetőleg megszüntetésével a szőlőt talpra lehetne állítani. Mert a felszabaduló dohányföldek bármily takarmányfélét is megteremnek s forsirozott állattenyésztéssel — esetleg tehenészettel — a trágyatermelést megháromszorozhatjuk s a szőlőt termő erőben tarthatjuk. Ha túlságos sok a szőlő, redukáljuk ezt is. Egy kisebb szőlőtesttel, melyet képesek vagyunk állandóan jó termő erőben tartani és kellőleg felügyelni, nagyobb jövedelmet lehet produkálni, mint a nagy terjedelművel, melylyel nem bir meg a gazdaság. Példa rá a Sóstóhegy, ahol egy 30 holdas jól kezelt szőlőtest jövedelem tekintetében ma túltesz az 1500 holdas dohány telepes homoki mezőgazdaságon. Némely helyen oly sovány homokot telepitettek be szőlővel, hogy a tőkék még mielőtt teljes termésbe jöhettek volna, kimerültek, a törzs fejlődésben visszamaradt s a gazda később sem igyekezett trágyázással javítani az állapoton. Szakertelem hijján a telepítés is rosszul történt, az ültetvénynek fele sem fogant meg, a megfogantak gyenge, vézna bajuszhajtást hoztak s a következő tél folyamán ezeknek fele ismét elpusztult, innen a szőlő még 6—8 éves korában is hiányos, mert természete, hogy ha a rossz telepítés miatt hiányosan fakadt, annak teljes beállítása feiette nehezen megy és sok évet vesz igénybe. Másrészről pedig tudva van, hogy a homokon sima vesszővel is lehet oly sikeres uj ültetést létesíteni, hogy alig marad ki l OO-ból 1—2 s a hajtasok a várakozásnak megfelelő erőteljességet ernek el már az első évben. Csakhogy természetesen meg kell adni a módját az ültetésnek. A költségek kímélésével, redukálásává! a telepítésnél s általában a szőlő mivelésénél sokszor a célt teljesen szem elől tévesztettük el s csak később jövünk rá, hogy helyrehozhatlan hibát követtünk el. A telepítés előtt néhol nem mérlegelték, hogy vájjon az ültetvény nem lessz-e nagyon kitéve a szélfúvásnak, s fog-e bírni némi védelemmel az uralkodó széllel szemben ? Ily helyen az ültetveny — kivált a magasabb fekvésben sokat szenved. Sokszor a felső jobb talajreteg mind oda less

z, a szél elvitte, a tőkék nyaka magasan kimarad, a talaj soványsága miatt az ültetvény még fiatalon elvénül, kimerül. Az ilyen szőlőt lehetőleg mielőbb orvosolni kell, mielőtt az e

mlitett állapotba jutott volna. Bőségesen meg kell trágyázni istálló trágyával, a hiányzó helyeket bujtassal, döntéssel (homlitás) ha lehet kipótolni, az ültetvényt haladéktalanul felkarózni, a mi szintén védelmet nyújt a s elek ellen. Ha elegendő, avagy éppen semmi istálló trágyával nem rendelkezünk, iparkodjunk a gazdaságban komposzt telepet létesíteni. Egy kut közeieben verem forma mélyedésbe halmozzunk össze mindenféle szemetet, gyomot, zöld hajtást stb., hogy az ott elkorhadjon s a szőlőben felhasználni, lehessen. Szóval a kifuvástól elsoványodott ily talajokat igyekezzünk oly trágyafélékkel megjavítani, amelyek a talaj korhanytartalmát nevelik, fizikai tulajdonságát javítják. Ilyen helyekről a műtrágyák használata ki van zárva, mert a talaj humusban véghetlen szegény, vizfoghatósága jóformán semmi, a műtrágya nagy esőzesek folytán érvényesületlenül vész el az altalajba s ha szárazság van a szél lassankint kifújja, elhordja, szóval nem érvényesül. Homokhegyes szőlőkben a dombélek ily talaj elkopás miatt rendesen hamarabb ki szoktak soványodni, mit a tőkék terméketlenségéről, gyenge hajtásairól észrevehetünk. Az ily dombélek egyéb trágya hiányában komposzttal, valamely árokból összekapart televénydus földdel igen jól megjavíthatok. A legtöbb hiba aminek a szőlők kevés hozama a következménye, a szőlő mivelése, tavaszi és nyári munkái körül elkövetett okszerütlenségekből, helytelenségekből származik. Ilyen helytelenség pl. hogy a sima ültetésü és még felette fejletlen 3—4 éves tőkén 7-8 rügyes csapot metszenek (a mi már félszálvesszőnek is beválik), hogy mielőbb nagytermést nyerjenek. Akárhány tőkén egyetlen erőteljes hajtas van s ezt is ily hosszura metszik. A szakember, ki a szőlő élettanat ismeri, ily szőlő szemléletében a szó szoros értelmében elszomorodik, ha elgondolja, hogy mi lessz jövő sorsa az ily fiatalon igyon nyomorított szőlőnek, temetőben képzeli magát. Mert az ily metszés folytán a gyenge törzs gyakran nem hoz semilyen uj hajtást, csupaszon marad, s mivel a hosszú csap aisó rü^yei sem szoktak kifakadni — ami kész veszedelme a törzsnek, — ellenben a felső rügyek hajtásai a szükségesnél nagyobb mérvű növekedésben elhízásban részesülne*, a törzs combbá alakul, amelyet a követ kező tavasszal szabályszerint vissza kell metsze nünk, tehát termésre nem metszhetünk, legfeljebb ha ledöntjük, ami kötséges mivelet. Sokszor az egész tőke megvakul, vagy haszontalan csenevész hajtásokat hoz, fiatalon elpusztul, ki kell lökni. A túlságos hosszura való metszés különben a teljes termésben lévő idősb szőlőnél sem indokol , illetőleg ha a fajtak ezt nem igénylik, nem is szabad forszírozni, mert ezzel a termés mennyiségét alig mozdítjuk elő, a minőségben a nagy lombozat miatt veszíthetünk, a talaj tápanyagokban felettébb fokozott mérvben szegényedik, évről-évre satnvább hajtásokat nyerünk és kevesebb termést, a törzs egyrésze elhagyja a fejét, felugrik, másik része féloldaluvá válik, az ilyen szőlőben idővel ahány tőke, annyiféle metszést kell keresztül vinnünk ami a munkálat költségét megkétszerezi. A szőlőmívelésnek majdnem minden fogá sánál találkozunk elkövetett oly helytelenségekkel, melyek a teimés mennyiségére és minőségére lényeges befolyással vannak. Az ez irányban szerzett tapasztalataimat egy másik alkalommal óhajtom előadni. Leveles János, nyug. szőlőintézö. Szőlőművelés Szabolcsban. Még pár szó dr. Zinner Samu ur utóbbi cikkére. A „Szabolcsvárcnegye" nov. 11-iki számában közölt cikkre kényszerítve vagyok az alábbiakban pár szóval előbbi közlésemet Kiegészíteni, magamat pedig, amennyire lehet, kimenteni. Ütköző pontunk a Sóstótelepi boroknak a hegyiekkel szemben felállított versenyképessége volt. Meggyőződésem szerint akár általában a hegyiekkel, akár különösebben a hegyaljaival, avagy hacsak tisztán cukortartalmukat illetőleg is állítjuk a Sostőtelepi borainkat és éppen ezen aktuális kérdéssel kapcsolatosan — versenybe, egyrészt tévesen, másrészt hibásan tesszük. Téves ezen versenyre hivás, mert sem általános öss'/tulajdonságaiban, sem speciál's zamat- vagy cukortartalmával — mindenütt az átlagot véve — nem versenyezhet sem a hegyi, sem a hegyaljai szőlők termékeivel, hanem igenis büszkén állíthatjuk, hogy termelésünk céltudatos szakszerű kezeléssel nemcsak mennyiség, de minőségben is örvendetes javulást, emelkedést mutat és hogy a keresletben igenis bármely más vidékével szemben kiállja a versenyt. Hibás és nem helyénvalónak pedig azért tartom e kihívást éppen a borközraktár eszméjével kapcsolatosan, mett hiszen éppen mi, szabolcsi homoki borvidék vagyunk vagy legalább is voltunk eddig főldmivelésügyi kormányunk mostoha gyermeke s amidőn szeretetet, támogatást innen kérni készülünk, ezt előzőleg ha a kedvencet igyekezünk bemártani, lekisebbitení, ugy alig hihető, hogy mi ezért a szeretet aldásaival kitüntettetnénk. Már pedig ha még oly kitűnőek és versenyképesek is vagyunk, törekvéseink eszközei és formáiban sem lehetünk eltggé óvatosak. Csekélységemet illetőleg pedig csak annyit látok szükségesnek megjegyezni, hogy ugy ezen, mint bármely más közérdekű ügyet tisztán közérdekből tudok szerény tehetségem szerint szolgálni s dicsőséget sohasem kerestem. Szikszay Sándor, gazd. egvi. titkár. Legszebb ©kszer^h^ pontos órais, ezüstnemüe Szaboicsvármegyei gazdasági egyesületi közlemény. Szarvasmarliakiállitás és díjazásunkról. Félreértések kikerülése céljából kötelességszerűen pó

foljuk es egészítjük ki e címen lapunk mult heti számában megjelent közleményt. Azon sajnálatosnak nevezett körülmény: „hogy ugyanis gazdatársadalmunk intelligentiája nem érdeklődik ezen közérdekű kiállítások iránt" korántsem értendő akként, mintha azokról a közvetlen vidék intelligenüája hiányzott volna — bárha innen is többeket reméltünk — hanem főként hiányosnak találtuk az által, hogy köztenyészetünk iránt más alkalommal eddig oly meleg érdeklődéssel viseltetett más vidékünk nagyobb tenyésztői mind, de ezen járás nagyobb tenyésztői közzül is néhányan elmaradtak. Mert hiszen csak természetes ezen kifakadás ugy a magas kormány képviselete mint egyesületünk részéről is. Kauzsay Tibor kir. gazdasági felügyelő ugyanis egyesületünk ez irányú törekvéseit nemcsak hogy hatáskörében mindig teljes mértékben támogatta, de éppen az ő szemelyes közbenjárásának köszönhető főldmivelésügyi kormányunknak minden even magasabb anyagi hozzájárulása; egyesületünk pedig ugyancsak igyekszik minden alkalmas eszközzel oda hatni, hogy e kiállításokat népszerűvé, általános érdekűvé és igazán közhasznúvá tegye s ezen tények alapján méltán számíthattunk is nagyobb érdeklődésre. Igaz őrömmel láttuk a tiszalöki kiállításunkon gróf Szirmay Ottó, Szomjas Gusztáv, Báró Vay László, Reck Géza, Reviczky Tibor nagybirtokos urakat; Tiszapolgaron ellenben a nagybirtokos osztály képviseletében egyedül az egri főkáptalan gazdatiszti kara Hunyor Béla tiszttartó éléi, de ezen urak csaknem teljes számban és Reck Géza nagybérlő ur voltak jelen. ÚJDONSÁGOK. Tataion 139. szám. — A Bessenyei Kör. A kör vezetősége a f. évadban Gulp Júlia. Dömötör Ilona, Jászai Mari, B. Sándor Erzsi, továbbá Beregi Oszkár, Bing János, Dienzl Oszkár, Herczeg Ferenc, Kun László, Pap Zoltán, Somssich Andor, Thomán István és a Szimfonikusok (60-an) közreműködésével öt estét rendez, amelyekre ki-ki bérletjegyet is válthat. A bérletjegyek árusítására nézve tájékoztatásul a következőket hozza T. Tagjainak és a Né. Közönségnek szíves tudomásara: 1. Mind az őt estére szóló bérletjegy ára tagnak az első és második sorban, továbbá az emelvénytől jobbra és balra eső első és második sorban és a zenekari emelvény első sorában 30 kor.; a harmadik és negyedik sorban 25 kor.; az ötödik és hatodik sorban, továbbá az emelvenytől jobbra és balra eső harmadik es negyedik sorban 20 kor.; a többi sorokban 15 kor. Nem tagok ezen összegeknek kétszeresét fizetik. 2. Minden bérletjegy nevre szól és bejelentés nélkül másra át nem ruházható. Aki jegyét valamelyik estén nem tagra akarja átruházni, tartozik a különbözetet a Kör titkáránál kiegyenlíteni. 3. Kiváltott bérletjegyet a Kör vissza nem vált. A mult évadban elmaradt estének az árát a vezetőség az újra bérlőknek az új bérletéből leszámítja, azoknak pedig, akik az idén nem bérelnek, a tagdijába számítja be. — A Bessenyei Kör estélye. A Szabolcsvármegyei Bessenyei Kör a Petőfi Társasággal karöltve november hó 21-én, kedden este 8 órakor a Korona-szálió disztermében, a Petőfisíremlék javára estét rendez, melyre tagjait és az érdeklődő közönséget tisztelettel meghívja. Műsor: I. Megnyitó beszéd. Tartja : Herczeg Ferenc, a Petőn Társaság elnöke. 2. a) A szemedbe néztem . . . b) Beteg vagvok . . . c) Hírbe hoztak . . . Énekli Dömötör Ilona úrhölgy, az Opera művésznője. 3. a) A busuló felhő . . . b) Angyal kellett az Istennek . . . c) Jó Isten, de kegyetiándor Rezső K ékszerésznél za Varostiáz-utca 3. szám. 61

5.

M.

U