Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 27-53. szám)

1911-11-12 / 46. szám

Nyíregyháza, 1911, XXXII. évfolyam, 46. szám. vasárnap, november 12. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. Ilfflzstéii leltételek: Egész évre 8 kor., Fél évre * kor., Negyed évre 2 kor., Egyes szám ára 20 fillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: YÁHOSHÁZ-TÉR 6. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. A nyilt-téri közlemények dija soronként 60 fillér Apró hirdetések 10 szóig 40 fill., minden további szó 4 fillér. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit

. Ehes Hajdúk. Furcsa hír érkezik híres Debreczen városából. Az egyetemi álomnak valóra válása — úgy látszik — megnövelte az étvágyát a hajdú atyafiaknak. Azt mondja ez a hír, hogy a debreczeni ügyvédi kamara feliratot intézett az igazságügyminiszterhez s ebben a feliratban azt kéri a minisztertől, hogy Nyirábrányt, Nyiradonyt, Nyiracsádot vegye el a nyíregyházi kir. törvényszék területéből s csatolja a debreczeni kir. járásbírósághoz. Lám, lám! Tehát az ügyvéd urak! Milyen megható, hogy igy lelkűkre veszik ennek a mi három községünknek az igazság kiméréséhez fűződő érdekeit. Szinte el tudjuk képzelni, hogy áradozik az a felterjesztett kérvény a szent közérdek emlegetésétől, holott pedig valószínű, hogy valamelyes nem épen önzetlen magán érdek búvik meg a mozgalom hátterében Azt is mondja ez a hír, hogy az ügyvédi kamara Debreczen város törvényhatóságát is fölkérte, támogassa a kamarának ezt a kívánságát, sőt — és ez már igazán furcsa eljárás — az érdekelt három községben is mozgalmat indítottak már, hogy hűtlenségre bírva őket, ők is csatlakozzanak az elszakadási mozgalomhoz. Hát mi nem kívánunk itt szót vesztegetni arra, hogy milyen fontos általános érdek, s hogy különösen a lakosságnak milyen eminens érdeke az, hogy közigazgatási és törvénykezési központjai egy helyütt legyenek. Debreczen város törvényhatóságáról azonban nem tételezzük föl, hogy felüljön ennek a — nagyon is átlátszóan magán érdekeket hajszoló mozgalomnak, míg az érdekelt községekkel szemben egyenesen meggyanusitásnak tartjuk azt a szándékot, mely az ő hozzájárulásukkal akarja ezt a csúnya mozgalmat eredményre vezetni. Épen most, mikor a vármegye közönsége e vidék közlekedési igényeiről kő- és vasút építése által gondoskodott. A nyiracsádi járásbíróság létesítéséről inkább lehetne beszélni! Tollraj^ols:. A város. Városunk nem székhelye a szabolcsvármegyei agarász-egyesületnek ; nincsen itt hivatalos helyisége, nem lakik itt az elnöke, sem pénztárnoka ; de több mint négy évtizede, itt tartjuk gyűléseinket, innen indulunk a versenytérre, ide térünk meg s itt költjük el a bilikum-áldomást. A régi hires agarász bálokat is itt tartottuk már ezelőtt 50 évvel is. Egy régi vadásztörvény azt mondja, hogy a vadászat úri passzió s nem parasztembernek való ; s mennyire beválik ez az aranyigazság, az agarászatra alkalmazva! Hiszen hivatása sem más mint az, hogy egybegyűjtse a vidéki urirendet egy korszerű lovag-tornára s kibontakozva a mindennapi kötelességek teljesítésének terhes billincseiből, egy-két napot szenteljen az ismerkedésnek, érintkezésnek és barátkozásnak. Csak egy a baj; mindinkább szűkebbre szorul össze az agarász-terület s én azt hiszem, hogy ötven év múlva már csak híréből fogják ismerni a kopót és agarat. Szép számban gyűlt egybe ez évben is a vidéki gentry s pompás idő kedvezett a sportnak, ugy hogy az idegességtől reszkető kutyák is a hagyományos köpenyeg nélkül vonulhattak fel. A kékvérű fiatalság persze most is a már — sajnos — megszokott angol „dresszben." Csak azt bámulom, hogy mi az ördögnek utánozzák ezt a külföldi divatot azok is, akiknek ereiben egy csepp kékvér sem csörgedez. * * * Tanultuk és tudjuk, hogy a villamosság másodpercenként 800,000 métert halad, s mégis egy negyedszázad alatt jutott el a villanyvilágítás Edison hazájából mi hozzánk. Itt a tömegből mint első osztályú szakértő a városnak egy tisztviselője bontakozott ki, akinek szakértelmét a város annak idején 2000 forint jutalommal honorálta. Helyesebben cselekszik vala a város, ha megtartja a 2000 forintot és a szakértőt is; igy most már szakértő hiányában vagyunk kiszolgáltatva, egy pislogó, fel-fellobbanó és ismét elsötétülő villanyvilágításnak. Ugy tudom, hogy a városi képviselőtestületnek egyes tagjai részvényesei a villanyvilágitási vállalatnak is. Ez ugyan csak akkor lenne helyes dolog, ha a városnak mint erkölcsi testületnek is lennének részvényei; de ha ez enélkül is helyes, miért nem képviselik ezek az urak hathatósabban a közönség érdekeit ? * * * A „kisvasutak" szintén egyik specialitása a városnak. Ismerjük annak szégyenletes történetét, hogy mi úton-módon jutott az idegen kézre. Sajnáltuk, hogy igy történt, de nincs is köszönet benne. Egy hatalmas pénzcsoportnak lett az kegyelemre kiszolgáltatva, amely azonban hatalmát csak negatíve érvényesiti: Nincs elegendő személyszállító s még kevesebb teherszállító kocsija, e őbbieken nincs jól záró ajtó s ablak, a fűtés még most november közepén is el-elmarad, pontos indulás és érkezésről szó sincs. Én ugy látom, hogy az érdekeltség képviseltetésére hivatott igazgatóság épp olyan tehetetlen, mint Nero császár alatt a senatus vala. Pedig lehetne ez másként is, s hogy igy legyen, miért nem fognak össze igazgatósági és közgyűléseken alispán, polgármester és az érdekeltség a ,szakértőkkel" szemben, akiknek a mult és jelen mizériáit köszönhetjük ? Beszámoló az 1911. október 4-től 14-ig tartott közigazgatási és birói továbbképző tanfolyamról. Irta: Olohváry Pál főszolgabíró. II. Dr. Piósz Sándornak előadása a polgári perben a tényállás megállapításáról elvont fejtegetésekben merült ki s miután inkább a birói köröket érdekli, csak nagyon röviden érintem. Beszélt a per céljáról, a tényállás megállapításáról, a tényállításról, a tények bizonyítási ferhéről, módjáról, a bíró kutatási jogáról, a beismerésről stb. Kenedi Gusztávnak a ügyédi jogokról és kötelességekről tartott különben igen magas színvonalú előadását, miután az ügyvédi képviselet a közigazgatási eljárásban általában véve nem kötelező, szintén mellőzni kívánom. Meg kell azonban röviden emlékeznem Schwarc Gusztáv egyetemi tanárnak a törvényhozás technikájáról tartott előadásáról. Mellőzni kívánom a törvény tartalom és forma szerinti lényegére vonatkozó abstrakt fejtegetéseit, ellenben rendkívül érdekesnek tartom a törvényeink hibájára reá mutató megjegyzéseit. Példákkal illusztrálta egyes törvényeink érthetetlenségét, (pl. a felmentő itélet az elitéltnek kézbesítendő), a szükségtelen utalásokat, melyekkel a legfontosabb közigazgatási törvényeink pl. az 1898. II. tcz.-re hivatkozó munkás törvény tömve vannak, s az úgynezett fictiókat. (Malacok kutyáknak tekintetnek). Kifogásolja a feleslegesen hosszú paragrafusokat, stb. Ezek után áttérek a tágabb és szorosabb értelemben a közigazgatáshoz tartozó előadások és intézmények rövid ismertetésére. És itt meg kell állanom! Mióta a civilizált világ fenn áll, nem volt még oly generáció, amely oly korszakos átalakító időben élt volna, mint a mai. Minden téren oly óriási léptekkel haladunk előre, mintha a mesebeli mérfőldjáró csizmát huztuk volna fel. Káprázatos, szédületes az a látvány, mely minden lépten nyomon elénk tárul. A korszakot alkotó felfedezések oly gyors tempóban követik egymást, tolulnak előtérbe, hogy a konzervatizmusra hajló társadalmi intézményeink, törvényeink fejlődésökben messze elmaradnak. Forrongásban van az egész társadalom, melyben az egyéniség mindjobban elenyészik. A villamosság, a gépek korszaka uj világrend rohamos kialakulására nyit utat, a néptömegek gyors kiművelődése a társadalmi osztályok között ősidők óta fenálló korlátok lerombolására s ennek következtében egészen uj socialis társadalmi rend keletkezésére vezet. Állításomat igazolják a látott társadalmi intézmények sokasága, sokfélesége és minősége. Harrer Ferencz székesfővárosi tanácsjegyző rendkívül érdekesen vázolta a modern városi igazgatás problémáit utalással a gépkor felléptére. Rámutatott a városi élet fellendülésére, statisztikai adatokkal bizonyította a városok lakosságának a vidék lakossága rovására történt roppant szaporodását. Elég felemlítenem, hogy az utolsó 40 év alatt a városok népessége 85°/» al szaporodott s hogy ez a szaporodás foly-