Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 27-53. szám)

1911-09-24 / 39. szám

4 37-ik szám. N Y I R V I D É K 1911. szepl.ember 10. és ellenőrzést még sem lehet birói feladatta tenni, amikor már mostani szervezeténei és előirt feladatánál fogva is arra nézve inkább utaltnak kell az emiitett árvaszékeket és gyámhatóságokat tekinteni. Hasonlóan iteli meg, hogy mind ez ideig a gyermek védelmi és a fiatalkora tettesek elleni eljárásról szóló törvények életbe léptetésévii kiadott 1907. évi 60000 és 1909. évi 160.000 száma b. ü. miniszt. rendeletek vonatkozó intézkedéseiben tett kezdeményező lépések dacára az országos kongresszus nem fejezte ki óhajtását, kívánalmát a belügyi kormányhoz intézendő feliratban, miszerint az ár»aszékeket és gyámhatóságokat a gyermek és fiatalkorú tettesek védelmének érdekében fejlessze és ehhez a tevékenységhez megkívántató képesítési kellékek felállításával átszervezze. A pártfogó tisztviselők is legcélszerűbben ezen hatósághoz volnának szerinte beoszthatok s a gyermekvédelem és fiatalkorú tettesek erkölcsi gyámolitására szolgáló eljarásban leg megfelelőbb közegek volnának az árvaszék szervezeteben álló községi és városok közgyámok. Abban a felfogásban vagyunk, hogy ez a kérdés nem fog lekerülni a napirendről és a közelebbi országos patronage-kongresszusnak egyik érdekes kérdését fogja képezni, a mint, hogy a kongresszus ilyen értelemben döntött. Ezen felvetett kérdés hatására visszavezethetőnek gondoljuk egyik fővárosi lapnak a kongresszus alkalmából annak méltatására meg • jelent cikkében már is olvasható azt a levezetést, hogy ne utánozzuk mindig és mindenben a külföldet és annak nagyvárosi intézményét: „ne csak a városi gamineknek hozzunk törvényt, hanem a törvény hatalmát, erejét, melegségét vigyük be a faluba is. De ne vigyünk a faluba egyesületeket. Ha a kormányzat akár törvényi, akár rendeleti uton gyermekvédelmi tisztet szervezne — nincs arra alkalmasabb a minden faluban meglevő kőzgyámnál, kit ma is ilyennek tekint és bizalommal övez a hagyományos közfelfogás. Az országos kongresszus bennünket közelebbről érintő eme mozzanatairól szóló közlemény nyel hozzá kívántunk járulni, hogy olvasóközönségünkben a gyámolitásra szorult gyermekek és fiatalkorú tettesek védelme iránti érdeklődést mindinkább és szélesebb körben felkeltsük, hogy ez alkalomból is ráirányítsuk közönségünk figyelmét, miszerint városunkban is létezik a felvetetti irányban működő társadalmi egyesület, az országos gyermekvédő ligának szabolcsmegyei jogvédő-bizottsága néven. Ezen egyesületnek az országos pátronage-kongreszszuson is megjelent előbb nevezett tagjai s egyáltalán az egyesület tagjainak buzgalma után elvárhatjuk, miszerinta közönség jövőben nagyobb érdeklődése mellett, városunkban is, amint az már minden kulturális haladásu városban tapasztalható — a gyámolitásra szoruló gyermekek és fiatalkorúak védelme — a kongresszus nyújtotta tapasztalatok után, üdvös lendületet fog nyerni. Klio. ás Berlitz módszer szerint. Az embereknek mindig törekvése volt más nemzetek nyelvét elsajátítani, hogy megnyíljék számukra a beszéd utján való érintkezés lehetősége s mindaz a szellemi kincs hozzáférhető legyen, amely egy kulturaiiag magas fokon alló nép irodalmában feltalálható. Nyelvek tudása után való vágyódás azonban soha sem volt annyira indokolt mint napjainkban, mikor a rohanó vasutak, automobilok, repülőgépek korszakában azt mondhatjuk, hogy nincs távolság. Az utazás könnyűsége és olcsósága folytán az év bizonyos szakában második nomád-élet korszak látszik kezdődni, amely sokakat arra indít, hogy idegen országokat keressenek fel üdülés, tanulás céljából. Ilyenkor dőlnek le a válasz falak a különböző nyelvű individium >k közt, ha egymás nyelvét beszélik s lesz érintkezésük éppen ezáltal közvetlenebb, melegebb. A nyelvek tanulásának megkönnyítésére mindenféle módon törekszenek. Az utóbbi időben még az iskolákban is talajra talált B

urlitznek a módszere, mely különös sikerrel alkalmazkodik a gyakorlati élet kívánalmaihoz. Ez a módszer rendszerbe foglalt alkalmazása azon lélektani törvényeknek, melyek képessé teszik a gyermeket anyanyelve megtanulására ; ezen közben alkalmazkodik azon észbeli érettségi fokhoz, melyet az ifjúság, vagy a felnőttek elérnek. Berlitz rendszerében a fordítás, mint az idegen nyelvbeli készség megszerzésének eszköze, teljesen el van hagyva. A tanítványnak az elib órától kezdve csak a megtanulandó nyelven kell beszélni. A rendszer eme jellegzetességének okai a következők: 1. Minden fordítási metódusban a legtöbb időt a tanítvány anyanyelvén történő magyarázatok rabolják el, miközben a tanulandó nyelvnek csak néhány szavát mondják ki. Az észszerűnek ez épen az ellenkezője. 2. Az, aki a fordítás eszközével tanul valamely nyelvet, annak se szellemébe nem hatol bele, sem azon gondolkozni meg nem szokik; ellenkezőleg, meg van az a törekvése, hogy mindent arra alapit, amit anyanyelvén akar mondani s nem tudja magát azon teher alól felszabadítani, hogy anyanyelvét az idegen szólásmóddal összehasonlítsa, eközben az utóbbit vagy értelmetlenül, vagy legalább is helytelenül adván vissza. 3. A fordítás eszközével megszerzett nyelvtudás szükségképen rossz és nem teljes, mert semmi esetre sem mondható, hogy az egyik nyelv minden szavának meg van a pontos eqvivalense a másik nyelvben. Minden nyelvnek meg vannak a maga sajátságai, idiomái, fordulatai, amelyek fordítás utján nem adhatók vissza. Továbbá az egyik nyelvbeli kifejezéssel közölt gondolatok gyakran nem azonosak a másik nyelv ugyanazon szavaival közöltekből. Ezen tagadhatatlan tény egyedül elegendő annak világos kimutatására, hogy minden fordítási módszer hiányos és azt bizonyítja, hogy minden nyelv önmagától tanulandó. Eít az idegen országokban utazók tapasztalatai is igazolják. Ők keves fáradsággal s összehasonlítva rövid idő alatt folyékonyan beszélik az idegen nyelvet, mialatt az iskolában (ahol nem alkalmazzák a B. rendszert) tanuló, dacára a nyelvtannal és fordításokkal való fáradságos viaskodásának, éveken át hiába törekszik ugyanazon eredmény elérésére. A Berlitz módszer szerint való oktatás ugyanaz a tanulónak, mint az idegen országban való tartózkodás az utazónak. Éppen ugy csak a megtanulni kivánt nyelvet hallja és beszéli csupán, mintha idegen országban volna. A tanító, hogy magát megértesse, a Berlitz módszer szerint való tanításnál először tárgyi leckéket ad. Az idegen nyelv kifejezéseit a szemléltetéssel kapcsolatosan tanitja, így sajátítja el a tanuló az idegen nyelv önként való gyors használatát — éppúgy mint anyanyelvénél — és nem a fordítás kerülő utján. A nyelvtan nehézségei, amelyeket gyakran csak a fordítás és az anyanyelvvel való következetes összehasonlítást teremt, nagyban csökkennek. Pl. a tanulónak éppoly könnyű megtanulni ezt : „I you see* (francia forma), mint ezt: „I see you" (angol forma); a nehézség akkor kezdődik, mikor a tanuló az idegen kifejezést a saját nyelvénel hasonlítja össze, melynek szerkezete elütő. Nyilvánvaló az is, hogy a különböző szavak és szerkezetek sokkal könyebben meg érthetők a tárgyi leckék gyakorlati és találó példáiból, mint az elmélet elvont szabályai alapján. Sport. D. T. E. komb.—Ny. T. V. E. 3 : 2. Mint előre jeleztük, vasárnap délután mérkőzött a két csapat a bujlosi sporttelepen. A match látogatottságán rendkívül sokat rontott a kora hajnaltól dühöngő szél s a délelőtti eső. E nem épen kedvező körülmények dacára is leszögezhetünk egy örvendetes jelenséget, azt t. i., hogy már nálunk is van a footballnak „törzs-publí kuma". A mi közönségünk körében is mind többen vannak olyanok, akiket már nem tart vissza az időjárás a mérkőzés látogatásától. Azonban, ha a közönség nagyobb részét visszatartotta is a hűvös, szeles idő, a játékosoknak annál inkább konveniált. Ugy a kéksárgák, mint a kék-fehérek mindvégig megtartották csak nem teljes frisseségüket s igen szép és változatos játékot produkáltak. A vezető goolt egyébkéntThaiszrévén, akiSchönteld szépcenterét már az első pereikben a kapuba vágja, a Ny. T. V. E. szerzi meg. Debreczen azonban kevéssel utóbb 1 l-eshez jut és kiegyenlít. Ennél a tizenegyesnél azonban igazán érdemes megállani, ez volt ugyanis az egész match sportszerűtlen momentuma. A Ny. T. V. E. térfelén, a 16-os vonalon belül a labdáért folyó heves küzdelem közben Kandelt hátulról meglökik, ez hanyatt esik s estében pattan kezére a labda. Hát kérem ezt „hans"-nak minősíteni nem lehet s nagyon sajnáljuk, hogy a biró: Hajdú (D. T. E.) aki egyébként az egész mérkőzést a legkorrektebbül vez?tte, ennyire — hogy is mondjuk — elhagyta magát ragadtatni. Erős és változatos játék után, ugyancsak Thaisz révén, aki most a Garay jól sikerült beadását értékesiti goollá, ismét frontba jut a Ny. T. V. E. A kék-sárgák csak hosszabb küzdelem árán, Markovics szabad rúgása révén kepesek .kiegyenlíteni. Kevéssel utóbb a biró sipja a félidő végét jelzi. Eredmény a fentiek szerint 2: 2. A második félidőben a kék-fehérek állandó offensivában vannak, a csatár soron azonban erősen érezhető megszokott bal összekötőjének hiánya s mivel a labda szinte végzetes következetességgel ezen az oldalon volt legtöbbször, a legszebb gool-helyzetek maradna kiaknázatlanul. A mindinkább védekezésre szoruló D. T. E. a félidő közepetáján egy vehemens támadásból folyólag cornert ér el s az ebből fejelt labdát a kapus a goolba ej'i. Összegezve a mérkőzésen szerzett tapasztalatokat, az eredmény egyáltalán nem adja hü képét a két csapat produkált erőviszonyának. A vasárnap délutáni forma szerint a Ny. T. V. E.-nek feltétlen győzni kellett volna s ha nem kell legalább kapujában tartalékkal szerepelnie, bizton állithatjuk, hogy egész mis képe lett volna az eredménynek. Ez azonban a küzdelem sport értékéből mit sem von le, a jelenvoltak a megmondhatói, hogy mindvégig szép, változatos és főképen padig fair lefolyásá küzdelemben volt részünk, amelynek érdekességét csak fokozta, hogy az eredmény az utolsó másodpercekig nyílt volt. A D. T. E.-ből a balösszekötőben játszó Markovits igazán jó erőt képvisel, rajta kívül Szűcs (kapus), Bródi Károly nyújtottak érdekes játékot. A Ny. T. V. E. játékosai nagy és előnyös változáson mentek keresztül, különösen áll ez a szorgalmas, traininget folytató Thaisz, Nagy és Kandelre. Schönfeld — különösen a második félidőben — állandó labdainségben szenvedett s igy nem igen nyilt alkalma képességei kifejtésére. Sokat fejlődött Grosszmann is, Jók voltak még Hercz, Garay, Pivnyik is, bár ez utóbbi játékát betegsége erősen bafolyásolta. A Ny. T. V. E. — mint értesülünk — a legközelebbi matchet október l-re tervezi. ÚJDONSÁGOK. Telefon szám 139. Tűzoltók napja. Szeptember 25-én mozgalmas lesz hát az élet a nyíregyházi korzón, ahol a szürke délelőttökön és hétköznapokon is egymást érik a színes női toalettek és az elegáns, seiyemkihajtásu felöltők. Ezúttal még sűrűbben fognak hullámozni a sétálók tömegei, az utcasarkon pedig apró ládák előtt Nyíregyháza elitjének úrnői és leányai fognak könyörületes szivü emberektől fényes filléreket gyűjteni a tűzoltóknak. Apró és jókedvű pumpolások esnek majd uton és útfélen. De azért a némes célért, melyet ez a nap szolgál, mindenki enged a jókedvű kéréseknek és azért sietnek mind a perselyekhez A iegfiaomabb francba és amerikai FriedmannS.Sándornál cipo újdonságok kapbatók Nyíregyházán. 312-17-28