Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 27-53. szám)
1911-09-10 / 37. szám
37-ik szám. N Y I R V I D É K 1911. szeptember 10. 3 hogy Passaunál, Bécsnél, Komárom és Vácznál fertőzött lenne a Duna vize; s ha Pesten felül nem fertőzött, hát akkor nincs baj; hiszen az uj-pesti Dunavíz 48 óra alatt már úgyis lent, valahol Mohács körül mozog tovább S ha a tudomány csalhatatlanságával még is meglehetne állapítani, hogy a Duna csakugyan tele van bacillusokkal, hát akkor nem elég az, hogy czernirozzuk a Dunát s elzárjuk a Dunafürdőket, hanem akkor gondoskodni kell arról is, hogy a szegényebb néposztály, tehát az, amely a veszélynek leginkább ki van téve, másutt fürödhessen, lévén a tisztaság egyik ellenszere a fertőzésnek. De még itt sem lehet megállni, hanem be kell szüntetni s egyáltalán a szűrt Dunavíz ivást is, sőt az utcáknak e vízzel való locsolását is. Én azt hisszem hogy ragályról még szó sincs, csakhogy alacsony vízállásnál, bizony erősen megfertőzik a Dunát a város szenyvizei mindenkor. * * * Az esküdtszéki intézmény mindinkább lejárja magát. Egy helyi lapban olvassuk, hogy egy asszony előre megfontoltan ölte meg a vejét, aki különben egy durva, erőszakoskodó részeges ember volt. De kérdem, szabad-é az önbíráskodást bármely körülmények között is helyeselni és menteni?— Válóper tehát ezután felesleges komédia; el kell egyszerűen láb alól tenni hitestársunkat, a házasság felbontásának ez sokkal biztosabb, rövidebb és megengedett módja. Gondolatnak is szörnyűséges. A Debreceni Városi Nyomda Története. 1561—1911. Nagy napot ül Debrecen városa folyó évi szeptember 17-én. 350 éve áll fenn a nyomdája. Ennek örvend a tudományosságáról, puritán jelleméről, áldozatkészségéről hires város minden egyes polgára s velük együtt az egész müveit Magyarország, sőt — hisszük, — minden olyan kulturnemzet, mely a nyomtatott betű nagy hatalmát meg tudja becsülni. A város, ezen ritka ünnepély alkalmából kiadta nyomdája történetét olyan díszes köntösben, melv a nagy, negyedfélévszázados eseménnyel, belső tartalmával és külsőleg is, teljes összhangba kerül s nemcsak a jubileum fényét emeli, hanem megmarad értékes kulturhistóriai emlék gyanánt a későbbi évszázadok számára. A Debreceni Városi Nyomda Története a következő érdekes adatokat tartalmazza általában a magyar nyomdászat múltjára és különösen Debrecen város nyomdájára vonatkozólag: Magyarországon 1472-ben keletkezett az első nyomda. A tudományt és művészetet kedvelő nagy király, Mátyás, nem kevésbé műszerető, tudós főpapja, Geréb László, állíttatta Budán. Ennek a nyomdának azonban semmi kapcsolata nem volt a nemzeti élettel. Nyomda hamarább keletkezett nálunk, mint Európa későbbi vezérnépénél, az angoloknál. De, mert ntm a közszükséglet, hanem egy nagy tehetségű, a szellemi haladás iránt is fogékony királyi egyéniség akarata teremtette meg szellemi fényűzési cikk gyanánt, hatása nem is lehetett gyökeres. Hazánkban a könyvnyomtatás közszükségletié a XVI. század első felében vált. Külföldön a könyvnyomtatás már nagy fej'ettséget ért el, mire nálunk is annyira fejlődtek a viszonyok, hogy nyomdák állításának szüksége mint közszükséglet kezde't jelentkezni. » Az erősen érzett szükséglet végre hazánkban is kielégítésre talál és pedig a Krakórol való szellemi kapcsolat révén, lengyel segítséggel. Már annyiban, hogy az első magyar könyvnyomtató, Abádi Benedek, az újszigeti nyomda megalapítója, Krakóban tanulta a könyvnyomtatást. A német szellemi kapcsolat hatása alatt ugyan két évvel előbb, 1535 ben alakult meg az első magyar nyomda, a brassói. Tizenhárom évvel az újszigeti után létesül a kolozsvári nyomda, 1550 ben, nyolc évre rá Magyaróvárott működik rövid ideig a Huszár Gál vándornyomdaja, 156l-ben pedig megalakult az Alföld kereskedelmi és szellemi egyik erős középpontján, a hazai kálvinistaság legerősebb várában, a debreceni nyomda. A mai Magyarország területén — a társországokat nem, de Erdélyt beleszámítva — a debreceni nyomda az alapítás idejere nézve a negyedik. Mivel azonban a budai, újszigeti és magyaróvári nyomdák róvid idő múlva megszűntek, a kolozsvári is a kor viszontagságai és más gátló körülmények miatt hosszú időközökön át szünetelt, az első alapítású Heltai-féle nyomda 1660-ban végleg feloszlott, a szebenit és brassóit meg nem tekinthetjük magyar nyomdaknak, kiadványaik nyelve és természete miatt, a debreceni az első és egyedül álló mayyar nyomda, mely 1561-től megalapi tásának evétől kezdve a mai n^píg, tehát negyedfél szazadon át annyi zivataros évtized hányattatásain keresztüi, töröktől, némettől, kuructól háborgatva, többször porig égve, hamvaiból uj életre kelve, de mégis kimutathatólag megőrizve folytonosságát, megtartotta vezető helyét a hazai nyomdák sorában, mint a mai napig fenn álló magysr nyomdák között alapításra a leg régibb, nemzeti fontosságáras a magyar szellemi művelődésnek tett szolgálataira első. Mikor keletkezett a debreceni nyomda ? Régi és ujabb időben többen foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Debrecen város tanácsában a XVIII. században és a XIX. század elején több ízben fölmerült a kérdés. Kutatták a régi jegyzőkönyvekben, de pontosan megállapítani nem tudták a nyomda alapításának idejét. Több tudósunk (főleg Szabó Károly és Révész Imre) egybevágó kutatásai alapján ma már bizonyosan tudjuk, hogy a debreceni nyomdát 1561-ben alapította meg Huszár Gál. Melyik könyv lehetett Huszár Gál debreceni működésének első terméke tehát az első debreceni nyomtatvány f Legrégibbnek Melius Péter azon munkáját vehetjük, melyet Pál apostolnak a Colossá-beliekhez intézett leveléről irt. Mai tudásunk szerint ez a nyolcadrétü, 1561-ben nyomott, csonkán ránk maradt munka a legelső debreceni nyomtatvány. A nyomdának házi kezelésbe való vétele tehát mai értelemben való közüzemmé tétele az 1723 ik év elejétől számitható. Ugy a provizor, minta legények, de még az inasok is, meghatározott évi fizetést húztak. Viski Pál 1728-ból való conventiója (Okmánytár XXVII.) azt bizonyítja, hogy e fizetés a kor viszonyai hoz képes nem volt épen a legszegényebb. Maga a provizor 240 magyar forint évi készpénzfize tesben részesült, hozzájárult ehhez 10 köböl buza, 4 gönci hordó bor, sertéstartásra 8 frt., sóra 3 forint 50 dénár. Továbbá meg volt az a joga, hogy minden újonnan sajtó alól kikerült munkából 100 példányt a maga papirosára nyomva áruba bocsáthatta a maga hasznára. Egy szócius fizetése készpénzben 80 forint volt, ehhez járult 4 köböl buza, 2 gönci hordó bor, sertésre 6 forint, sóra 2 forint. Az inasé 40 forint készpénz, 2 köböl buza, sertésre 2, sóra 1 forint 50 dénár. Az 504 tömör oldalra terjedő történetet dr. Csűrös Ferenc, a debreceni kollégium tanára irta. Müvét az alapos tudományosságon kívül a világos nyelvezet, a m-nden sallangtól mentes közvetlenség teszi érdekessé és s forráskutatóra nézve nagy értékűvé. G-iardinetto. Azt hiszem nagyon sokan tudnak a k—y Pista bátyánk Gábor-disznójáról, amelyen egy téli napon több mint egy óráig állott Pista bátyán* egy hajtásnál, s amelyben, hitelesít-tt mérték szerint, 15 kilonyi golyót találtak. M >st akadt a hires Gábor disznónak vetely társa, i gy őzbak személyében. Az itteni erdőben évek ota ismerlek már egy hatalmas őzbakot, amelybe Szikszai György kir. ügyész szerint (ki ne hinne neki ?) már minden vadász belelőtt legalább egy golyót. Ugy, hogy bizonyára ebben a Gáborbakban is kell lenni 10—15 kiló golyónak. A napokban sikerült elejteni a Gáborbakot is, szinten hiteles megállapítás szerint, egyetlen egy golyó sem volt benne, ellenben majdnem 15 kilót nyomott. * Szólt a tanár : Na gyűrűkkel felpiperézett hetyke legenyke X.Y. folytasd! A nebuló épen gyürüi köveit nézegette, neve hallatára ijedten kapta fel fejét, de persze azt sem tudta miről van szó. — Csak azért mondom folytatta a tanár — mert ékszereid fénye elvakit s nem a könyvekben, hanem abban gyönyörkődöl. Pedig ékszerek gyűjtésére ráérsz, de tanulnod most kell. * A főpapnál a gombócos levesbe csak két gombócnak volt szabad lenni, többet senkinek sem volt szabad tenni. K. volt a titkár, s egy izben hogy-hogy nem, 3 gombóc került a tányérjába. A főpap véletlenül észrevette. — Mi az fiam, miért van a te tányérodban 3 gombóc. Nem tudta azt a titkár. Ugyanakkor észrevette a főpap, hogy kedvenc papagája szótlanul, mintegy gondolkozva gubaszt. — Nézd fiam, min gondolkozik a Lóri ? — Talán azon — felelt a merész titkár — hogy, hogy került ide ez a 3 gombóc. * Egy kedvenc plébánosa kérelemmel járult elé. Hitközsége részére volt néhány kérelme. — Ülj le fiam s add elő, mit kérsz. A plébános elkezdte. — Eiőször. Ezt, meg ezt. A főpap intett, a plébános folytatta. — Másodszor. A második kérés hosszú volt, a főpap kőibe kérdéseket is tett, ugy, hogy befejezés utan a plébános a sorrendet eltevesztette. — Negyedszer. — Hohó fiam, hát a harmadszor hol maradt ? Sport. A NyTVE. rendezésében augusztus hó 27-én lefolyt szépen sikerült kerületi bajnoki viadal ismét egy hatalmas lépéssel vitte előbbre a sport ügyét, szeretetét városunkban. Az érdeklődés, a testedzés és nevelés iránt mind szélesebb körökben terjed s ha a jelenlegi mérvben fejlődik, méltán hihetjük, hogy Nyiregyháza rövid időn belül a magyar vidéki sportélet egyik igen jelentős támasza lesz annál inkább, mert már egyesülete ma is valóban számottevő tényező e téren. De beszéljenek helyettünk a tények. Mindenekelőtt le kell szögeznünk azt, hogy az idei egész szezonban, tehát kora tavasz óta Nyíregyházán rendeztetett az első athletikai viadal. Sem Kassa, sem Debreczen, Eperjes, Saujhely vagy Miskolc a többiről nem is szólva, nem rendezett még a folyó évben athletikai mérkőzést, pedig már ide s tova kki is jövünk az időből. Nyiregyháza volt tehát az első, ahol alkalmunk nyilt a felsőmagyarországi athlétáknak küzdeni az ,erő babéraiért*. Talán már magában véve ez a körülmény is elegendő volna a NyTVE. életrevalóságának, egyben a közönség sport iránti érdeklődésének igazolására, de nem hallgathatunk el egy még ennél erősebb argumentumot. Két meghívó fekszik előttünk. Az egyik a Kolozsvári Egyetemi Athletikai Club (KEAC.) országos pályamegnyitó viadalát jelenti be, — HirHpfpQpk úgy a » Ny írvidé k"' min t »Szabolcsvármegye Hiva* * " UCICoCK talos Lapja" részére kiadóhivatalunkban felvétetnek. *
