Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 27-53. szám)

1911-09-10 / 37. szám

Nyíregyháza, 1911. mii. évfolyam, 37. szám. vasárnap, szeptember 10. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. Zföflzetési feltételek: Egész évre 8 kor., Fél évre 4 kor., Negyed évre 2 kor., Egyes szám ára 20 fillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: YAROSHÁZ-TÍDR- 6. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. A nyilt-téri közlemények dija soronként 60 fillér Apró hirdetések 10 szóig 40 fill., minden további szó 4 fillér. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Vatuíhaiózaiunk. A vasutak közgazdasági jelentőségét fejtegetni ma már felesleges. Ezzel tisztában van mindenki, akinek nyitva vannak a szemei a látásra és fülei a hallásra. Aki például Szabolcsvármegye fejlődésének legutolsó öt évtizedére visszatekint, az tudja, hogy a vasutak milyen óriási változásokat okoztak a vármegye egész közgazdasági berendezésében. Közszájon forog, hogy Nyíregyháza városát is a vasút, illetve a vasutak tették azzá, ami. A Tiszavidéki vasút debreczen—miskolczi vonalának az ellene tiltakozó Nagykálló helyett a vasutat készséggel fogadó, sőt érette nagy áldozatokat hozó Nyíregyháza mellett való vezetése adta meg a legnagyobb lökést e város fejlődésére. Ezt az első vasutat követték a többiek. Az Északkeleti vasút Nyíregyháza — csapi vonala. Aztán a Nyíregyháza —mátészalkai vasút. A jelenlegi Görögszállás— tiszapolgári vasút. Majd a Nyíregyháza — vásárosnaményi; Csap—nagykárolyi; a Nyiregyházavidéki kisvasutak Nyíregyháza —dombrádi vonala. Ezek mind a fokozatos fejlődés következményei, de egyszersmind a további fejlődés előidézői voltak és lettek. Ez év nyarán rövid egymásutánban ismét három uj vasútvonal nyilt meg a vármegye területén. Időszerinti sorrendben a Debreczen—nyírbátori vasút Hajdusámsom—Nyírbátor közötti része; a Nyiregyházavidéki kisvasutak Buj—balsai szárnyvonala és a Nagykálló—nyíradonyi szárnyvonal. E két utóbbin a vonatok Nyíregyházáról indulnak és ide futnak be. Szabolcsvármegye vasúti hálózata tehát már tekintélyesnek mondható. Ámde még mindig igen messze vagyunk attól, hogy vasúthálózatunkkal megelégedettek lehessünk. Első sorban is hiányzik a közvetlen vonatösszeköttetésünk az ország fővárosával. Bárminő nagy és sűrű forgalmú legyen is a Debreczen—Szerencs, illetve Csap közötti M. A. V. vonalunk, csak mellékvonalon vagyunk. Maga a pályaudvar szűk, a felvételi épület félben maradt. Pedig személyforgalma, illetve a felszálló utasok száma az 1900. évi 222,000ről 1910-ben 655,000-re emelkedett, tehát tiz év alatt megháromszorozódott. A feladott áruk mennyisége 22,900 tonnáról 40,700 tonnára, a leadott áruké 40,400 tonnáról 59,400 tonnára emelkedett ugyanezen tiz év alatt. * Elengedhetlen szükség volna tehát a pályaudvar kibővítésére és a felvételi épület kiépítésére. De ezzel együtt az illetékes tényezőknek mulhatlanul sürgetniük kellene a közvetlen vonat összeköttetést is. A Debreczen—siánkii vonal Nyíregyházán keresztül kivezet az országból. Szinte hihetetlen volna, ha nem lenne igaz, hogy egy ilyen vonalon nem közlekednek közvetlen vonatok az ország központja felé. Fejlesztésre várnak más vonalak is, A Nyíregyháza—vásárosnaményi vonal tovább viendő lenne Beregszászig. És ugy ezen a vonalon, valamint a Nyíregyháza— mátészalkain a teherforgalomtól elkülönített személyvonatok járatandók Nyíregyháza—Beregszász, illetve Nyíregyháza—Szatmár között. A szerencsétlenül Görögszállástól kiágaztatott tiszapolgári vonalon is javítani kellene és lehetne naponként legalább 1 — 1 gyorsabb járatú személyvonattal. Uj vonalak is létesítendők. Tervben is van egy néhány. Igy Kisvárda—Nyirbakta—Nyírbátor között, esetleg Érmihályfalváig. Sikerül-e megvalósítani? még a jövő titka. . Hasonlóképen Kisvárda— Dombrád között. Nyíregyháza városára első rendű fontossága volna egy Nyíregyháza—Hajdudorog—Hajdúnánás közötti vasút létesítésének. Kivált ha ezt egészen Miskolczig lehetne vezetni Tiszapolgár—Alsózsolcza irányába. Ez a vonal nemcsak a közeli, gazdag, termelő Hajdudorog és Nánással tenné lehetővé az előreláthatólag felette élénk kereskedelmi és gazdasági összeköttetést, hanem Miskolczon át az ércekben és szénben gazdag Borsod és Gömörvármegyéket hozná Szabolcs közvetlen közelébe. A Nyiregyházavidéki kisvasutak is alaposabban megfelelne nevének, ha immár emlegetni kezdett uj vonalait megépíti. Ezek a vonalak egyfelől a Pazony— Tura—Sényő irányában Ramocsaházáig Forgácsok a Bach korszakból. Közli: Pataky István. VII. Szalonna szakértők. Szent-Imrey Kálmán, turai birtokos kamaráját 1854. augusztus 9-én feltörték s onnan mintegy 1000 forint értékű szalonnát, sódart, hájat, lisztet, lekvárt elloptak. Bombár Mihály szakáesnak, hogy-hogy nem, orosi lakos Bárányi Isvánra esett a gyanúja és két csendőrrel harmadnap megjelent Oroson és a Bárányi István padlásán négy oldalszalonnát találtak, amire Bárányi István ugyan azt mondta, hogy azok az <5 általa levágott sertések maradványai, ellenben Bombár Mihály szakács ur a szalonnákat makkon hizott sertések szalonnáinak találta s azoknak vastagsága és vágásából megállapította, hogy az ö tőlük lopott szalonnák közül való. A Szenllmrey sertései ugyanis makkon hiztak, Bárányi pedig bemondta, hogy az ő sertései csak az orosi határban termett egyszerű tengerin nevekedtek levághatási kövérségig. Nyíregyházáról kiment Dobsa Elek, szolgabíró s a Bombár Mihály szakács, szakértő vallomása alapján s mert a kár nagy, letartóztatta BaraDyit, s vele a négy oldalszalonnát is. Az ügy a nagykállói társas bírósághoz került és Bárányi négy tanúval bizonyította, hogy az előző télen négy hizott sertést ölt s abból augusztusra ami maradt, inkább kevésnek, mint soknak mondható. Dessewffy Ede, megye törvényszéki biró, helyet les járásbiró két kállói hentesnek, mint szakértőnek meghallgatását rendelte el s egyúttal 1854. szeptember 1-én szabadlábra is helyezte Baranyit, aki aztán nem győzte irni a kérvényeket, hogy végezzenek már ügyével s adják ki a szalonnáját, mert mind megromlik. Szeptember 16 án hallgatták ki a szakértőket. Hogy hogy nem, ekkor már csak három oldalszalonna volt. Kovács Flórián azt adta elő, hogy az egyik oldalszalonnát tengerin hizott disznóból eredőnek hiszi, a másik kettőt pedig .makkosból lenni gondolja", Azonban, ha kiolvasztanak belőle, akkor esküvel is kész megerősíteni adandó véleményet „mert a makkon hizott sertés szalonnájából olvasztott zsir sohasem alszik meg tökéletesen". Pollner Mátyás, a másik szakértő azt mondta, hogy mind a három oldalszalonna „valóságban makkon hizlalt sertések szalonnája". Minthogy pedig két oldalszalonnára vonatkozólag a „műértők" véleménye egyhangú volt, ideiglenesen megint letartóztatták szegény Baranyit s egyúttal figyelmeztették, hogy a sok kérvényezéssel hagyjon fel, mert a dolog anélkül rendes mederben folyik. Azonban elrendelték mind a három oldalszalonnából egy darabnak kiolvasztását és külön csuporba helyezését. Az olvasztás ellenőrzésére Géczy Ádám járásbirósági írnokot küldték ki. Az olvasztás megtörténte után a műértőket ugy október vége felé újból kihallgatták és ekkor Kovács Flórián kijelentette, hogy mind a három csuporban tengerin hizlalt sertés szalonnájából olvasztott zsir van; Pollner Mátyás pedig azt mondta, hogy ő nem ért a zsírhoz, hát nem tud mit mondani. A műértők eképen nem csak egymásnak, de maguknak is ellent mondván, Baranyit újból szabadlábra helyezték, aki kijelentette, hogy ő most már mindenféle műértők ellen tiltakozik, mert mihelyt egyet először kihallgatnak, bezárják, a másodikra kieresztik. Az iratok ezután áttétettek az álladalmi ügyészséghez, ahol Király József h. álladalmi ügyész indítványa alapján és Molitor biró előadása alapján a cs. és k. debreczeni megyetörvényszék azt határozta, hogy : .... vádlott a b. p. r. t. 198. § b) pontja értelmében Fölhagyási határozmánnyal az ellene indított vád és vizsgálati költségek fizetése alól felmentendő volt". Hanem azt hiszem, nem alaptalan gyanút fejez ki az indokolásban felvett az a kijelentése, hogy „panaszló szakácsa Bombár Mihály tanuzmánya, azért is, mert egyes tanú, de azért is, mivel panaszló Szent-Imrey Kálmán előadása szerint, az ő felügyelete alatt állottak az eltolvajoltatott vagyonok, — e szerint ő lévén értök a felelős, érdekeltnek tekinthető". Azt hiszem, hogyha a zsandároknak ez s azonkívül még az is eszükbe jut, hogy különféle és nagy mennyiségű tárgy lopatott el és Baranyinál vagyoni viszonyainak megfelelő és csak egyféle élelmi cikket találtak, valamint az, hogy Bombár Mihály vezette őket az| e\6z& életmódja mellett mem gyanúsítható Bárányi-