Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 27-53. szám)

1911-08-27 / 35. szám

33-ik szám. N Y I R V I D É K 1911. augusztus 13. 11 nem veszi közfogyasztásra, leszúrja a gazda házi fogyasztásra, igy tízszerte több a be nem jelentett sertés-vészben vagy orbánc betegségben elhullott sertés a be­jelentettnél, kis mérvben hasonlóképen vagyunk különösen tanyákon de még kisebb községekben elhullott lovakra és szarvasmarhákra nézve is. A másik felolvasás ezeknek az alap­ján kimutatta, hogy még a bejelentett, hivatalból boncvizsgált és ragályos beteg­ségnek megállapított elhullásoknál is igen sok az alkalom, hogy még mint előbeteg­ből is a ragály anyag széthurcoltatik, annál inkább a felboncoltból. Ezeknek ala­pos meggátlására fel lett olvasva azon alapszabály, melyet Biharvármegye elfoga­dott és a jövő 1912. évben gyakorlatba is vesz. Az alapszabályt Kondor Mihály állat­egészségügyi felügyelő ur készítette és olvasta fel. Az alapszabály több pontjai ezek. Biharmegye támogatásával alakult Nagyváradon egy hulla feldolgozó és ér­tékesítő társulat. Ezen társulat a vármegye külön pont­jain hulla beszállító kirendeltséget fog tartani. Minden község elöljárósága, ha bent a községben vagy a határában, bár­milyen állat hull el, azt azonnal sürgö­nyön vagy telefonon tartozik Nagyváradra, a központba bejelenteni. A központból azonnal értesíttetik a kirendeltség, hogy a hullát szállítsa be a központba, de arról a helyről, a hol el­hullott. A hullát felboncolni vagy azon leg­csekélyebb vágást tenni még a helybeli állatorvosnak sem szabad. A beszállított hullát a gyártelepen lakó állatorvosok azonnal felbontják. Ha ragályos betegség volt az elhullás oka, a központból ugy az illető elsőfokú állategészségügyi hatóság, a szolgabírói hivatal, mint az illető község az elinté­zendők miatt sürgönyileg értesíttetik. Az I-ső fokú hatóság állatorvosát a helyszínére kiküldi, a felvételi jegyzőkönyv elkészítésére, a fertőtlenítés végrehajtására és a zárlat foganatosítására. Ha pedig az elhullás oka nem ragá­lyos betegség volt, a kárt vallott tulajdo­nos visszakapja a bőr árát és minden métermázsa hullahúsért hat koronát. Ezek a sok nehézséggel járó intézke­dések, Európa több országában gyakorlat­ban vannak és bebizonyult, hogy a ra­gályos járványos betegségek terjedésének elfojtására a legcélszerűbbek, de ha jól keresztül gondoljuk, nem is lehet más­képen. Azon oknál fogva is közöltem ezeket ezen megyeszerte ismert és minden köz­ségházába küldeni szokott lapba, hogy azok az értelmiségek a kik hivatva vannak a nép vezetésésére, minél nagyobb körben terjesszék; mert ha ez Biharmegyében be­válik, pár év múlva az egész országra kötelezővé rendeltetik. Adja Isten. Polgár, 1911. augusztus 19. Dely Mátyás, állatorvos. 'Tollrsorsolc. A Margitsziget. ázegény jó édes apám beszélte el, hogy már házas ember volt, tehát a mult század 30 - 40-es éveiben, mikor Napkoron kidobolták, hogy a Keninger Hanzi szőllő­jében kél gyönyörű almaoltás látható, aki tehát ezeket megszemlélni akarja, fárad­jon ki a Rókásba jövő vasárnap a dél­utáni litánia után. Elsőrendű atrakció volt tehát két szép gyümölcsoltás abban az időben s a magyar országgyűlés is tettleg kötelezte a községeket faiskolák létesíté­sére és fenntartására. Ma amikor 40—50 filléren bárhol szerezhető be nemes gyü­mölcscsemete, díszfa és bokor, nincs ennek a községi faiskoláknak semmi értelmük. — Az ötvenes években mindnyájan lelkesed­tünk a „Jardin de plantes"-ért s egy „botanischer Garten" nélkülözhetetlen kelléke volt minden civilizált központnak. Ma a várostól egy mértföldnyire ott hever babérjain a jberlini, kong az ürességtől és látogatatlanságtól a bécsi botanischer Garten és sóhajt fel elhagyatottságá­ban a párisi füvészkert, a bánat köny­nyüit hullatva itt is mint mindenütt, a Gloire romjai és az egalité korszakának mindent ami szép és nemes eltipró durva­ságai felett. Az én diák koromban minden ünnep és vasárnap a növénygyüjtésnek volt szentelve. A Kahlenberg lejtőin, a Brüll, a Helenenthalban stb. csak ugy hemzse­gett a növénygyüjtő fiatalság, s mind­egyiknek az oldalán egy egy zöldre festett herbárium. S ma? Hát ma már nem is lenne stylszerü ilyet kívánni a fiatalság­tól s talán nincs is egy sem, aki arra vállalkoznék, hogy ilyen naivitásokkal az időt töltse, amikor e helyett alkalomszerű turista öltözetben jelen lehet egy foutball­maitschen s abban gyönyörködhetik, hogy X „összekötő csatár" miként juttatja „favoritját" két „gól" előnyhöz, s hogy Y minő bravourral „értékesiti" egy „fe­jessel" a visszapattanó labdát, s végre, hogy Z miként „fejeli" az utolsó és leg­szebb gólt. * * * Hiába ez a jelen idők szelleme; s ezen nem fog változtatni az 1898-ik évi XLVlII-iki t.-cikk, amely füvészkertet akar csinálni a Margitsziget kellő közepéből. Ugyan gondolják meg a tervező urak, hogy, hogy nézne ki a Margitsziget, ha ez a tervük megvalósulna, s ha a füvész­kertet bár élősövénynyel is körül keríte­nék — épületekkel és üvegházakkal ellát­nák ! Nem vették-e észre, hogy az a jóval kisebb terület is, amely jelenben külön kertnek használtatik, mennyire megzavarja és megbontja a sziget összhangját? Én nem osztom azt a nézetet, hogy a Margitsziget talaja füvészkertnek nem alkalmas, sőt merem állítani, hogy e célra a Margitszigetnek egész területe a lehető legalkalmasabb; de éppen ezen nézetem­ből folyólag azt tartom, hogy a füvész­kert a sziget egész területére lenne kiter­jesztendő. Ugyan mi igazolná a füvészkert el­különítését, s igy e gyönyörű park össz­hangjának teljes megbontását, mikor a haszon és díszfáknak nálunk honos min- „ den neme képviselve, de elszórtan van kép vi­selve az egész szigeten — s mikor egyéb dísz­növények, díszfűvek és virágok számára az alkalmas árnyékot, félárnyékot és napos helyeket csakis ugy kaphatjuk meg-, ha azokat az egész szigetnek tág területén keressük ki és használjuk fel. Ugyan minek kizárni a füvészkertből a szigeten pompázó remek példányait a piatanok, Accrek, fraxinus, prunus, ulmus, betula, liliodendron és más kiváló fane­meknek, olyanoknak, aminők bárminő gondozás mellett sem fognak többé a szi­geten nőni, s minek összeszorítani egy kis területre a füvészkertet, mikor e célra a Margitsziget teljes egészében a lehető leg­alkalmasabb. Csakis azon esetben érdemes a sziget­nek fejlesztéséről tovább beszélni — ha ezen első és nélkülözhetetlen előfeltétel­nek elég lesz téve; s csak azután jöhet­nének még figyelmébe a következő szem­pontok, * * * 1. Nem szabad megtűrni azt, hogy a hídlejáió melletti és az alsó kávéház előtti fák túl magasra felnőjenek, nehogy elvegyék azt a remek perspectivát, amit innen Pest, a lánchíd, a Szt. Gellért­hegy és Budavára felé élvezünk. Minden 10-12 évben megujuló parkírozásnak van itt helye. 2. A régi romok körüli, a kápolna előtti tért planirozni s újból olyformán kell beültetni, hogy e romok távolabbról is láthatók legyenek. 3. Kocsi közlekedésnek a sziget nyugati oldala rendezendő be. 4. A felső gyógyfürdő és környéke megóvandó a gyakran napokig tartó nyu­gati szelektől. 5. A sziget felső csúcsa, ahonnan egy igen szép tájkép tárul elénk, üdülő­helynek volna berendezhető. 6. Meredek kőpartokkal szükséges el­látni az egész szigetet és eltüntetni minden vízálló helyet és apadást — a szunyog­rajok állandó fészkeit. 7. Ne csináljunk a szigetből népkertet s a belépti dijak felemelésével zárjuk ki onnan a csőcseléket. Ezeket szemelőtt tartva és megvaló­sítva széppé és vonzóvá tehetjük a Margit­szigetet. A drezdai kiállításról, ii. A magyar pavilon után az angol következik, melyen Britannia felírás látható. Ebben, eltekintve, a minden ország kiállításában többé kevésbbé bemutatott fertőző betegségek reprodukálása — egészségügyi intézetek — hajó egészségügyi ki­állításoktól — különösen a rákos betegségek vannak nagyszámú preparátumokkal s táblás kimutatásokkal kiállítva. A chinai inkább természetrajzi gyűjteménye az ehető állatok, növények s ezek productumai­nak. Igy például Sója babból való „sa;'<" van. Ugyanebből laska-tészta, mely piszkos gelatinhoz hasonlít. Csodálatos gyümölcsök s csúszó-mászó állatok, mely mind táplálékul szolgul nekik. Mérges kígyók s bécsi származással gyanú­sított paoir maché preparátum néhány darabja. Hanem aztán fűszer és selyem áru, az már van (ez sub tituló „ruházat" egészségügyi dolog). Hirrlí^f^Cí^lz »Nyírvidék", mint „Szabolcsvármegye Hiva­1 111 LICICoClv talos Lapja" részére kiadóhivatalunkban felvétetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents