Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1911-06-25 / 26. szám

21-ik szám. N Y I R V I D É K 1911. május ál. 5 is. Hanem a kósza pletykák azt rebesgetik, amit azonban sehogysem akarunk és szeretnénk elhinni, hogy egy sokkal fiatalabb és működési idejének rövidségénél fogva sokkal érdemtelenebb egyén — több. sokkal idősebb és mindenféle tekintetben érdemesebb egyénnel szemben van kijelölve erre a városi tanitói állásra. Emlegetnek még bizonyos paprokonságot, ezzel kapcsolatban Kris'/tusbarátságot, könnyű üdvözülést és több effélét. De mi bizunk az iskolaszék bölcsességében, igazságosságában és pártatlanságában. Nyugodtan varjuk tehát a határozatot, mely nem lehet más, mint a valódi érdemnek a jutalmazása, a méltánylása. E par szóval ez ügyhöz való hozzászólásunkat befejezzük. Ezzel — ugy gondolom — tartoztunk nemcsak önmagunknak, hanem az iskolaszék tekinlélyének, illetve reputációjának is. Bercsényi Pál, tanitó. Meghívó. A Szabolcsvármegyei Tanítóegyesület választmánya folyó hó 26-án d. u 3 órakor az ág. ev. központi iskolában rendes gyűlést tart, melyre a választmány tagjai meghivatnak. Tárgysorozat : 1. Jegyzőkönyvek felolvasása és hitelesítése. 2. Elnöki előterjesztések. 3. Több egyesületi tag folyamodványának az Eötvös-alap osztóbizottságához leendő felterjesztése ügyében intézkedés. 4. A tanítóegyesületek szövetségének több rendbeli megkeresése. 5. Singer és Wolfner könyvkereskedők ajánlata ügyében határozathozatal. 6. Az Eötvös-alap országos tanitói segélyegyesület elnökségének felhívása. 7. „Mely szempontok tartandók szemelőtt a gyermekek ideális testinevelesénél s miként valósithatók meg ezek az elemi iskolai tanítás keretében ?" cimü 200 korona pályadijat nyert munkaAiadasa tárgyában intézkedés. 8* Folyó év augusztus hóban tartandó szövetségi közgyűlésre képviselők kiküldése. 9. Pénztárnok jelentése a tagságidijak befizetéséről s a szövetségi tagdíj befizetésének elhatározása. 10. Indítványok tárgyalása. Nyíregyházán, 1911. június 23. Orsovszky Gryula Ozvald Jóssef elnök. főjegyző. Giardinetto. Megtiltotta az orvos M. bátyánknak a borivást, a pipázást is csak hosszú szárú csibukból engedélyezte. Par nap múlva meglátogatja a doktor betegét, aki 2 méteres csibukkal a szájában és ugyancsak hosszú nyakú boros üvegből töltögetve, itta a vinkót a lugasban, mikor az orvos belépett .... És ugy látszik, hála Isten használ a diéta. Amikor a Bocskay-utcai póstánál megy az ember, bizony ki van téve annak, hogy a pósta udvarról a mindig sebes trappban kijövő postakocsival nem kellemes érintkezésbe jut. A gyerekek leginkább. Ez a belőlről eshető veszedelem. De van kívülről eshető veszedelem is. A múltkor 8 óra után egy levelet dobtam be a postán s igyekeztem kifelé, s akkor ugyancsak sebes, vagy még sebesebb trappban jött befelé egy postakocsi, s biz' Isten alig tudtam a folyosóra visszaugrani. A főnök bizonyára nem rendelte ezt igy. Sőt biztos, hogy a főnök meg fogja tudni akadályozni, hogy ezután azt a 10—15 lépést a tüzes lovak is csak lépésben tegyék meg ! Tíz perckor a diákok kivonulnak a tágas udvarra. Csoportok verődnek itt is ott is. Lehet, hogy nagy része szorgalmasan vitatja a következő óra tantárgyát, azonban a kisebbek a távolabbi részeken leginkább játékokon törik a fejűket. Az egyik felügyelő tanárnak feltűnt, hogy ilyen kisebbekből álló csoport körüláll valami látni valót. Közelebb menve látja, hogy a csoport közepén Gzáját játszanak, ami abban az időben birkózást jelentett. Abban a pillanatban, amint a tanár közelebb ment, a két birkózó eltűnt a szeme elől. A fiukra kiáltott. A csoport szétvált s látta hógy K. Laczi erősen nyomkodja a Sz. G. vállait a földhöz. A tanár láttára a két birkózó is felugrott. — Te voltál alul Sz. — szólt a tanár. — Most igen ? — felelt a lihegő Sz. — de Lac^i is volt már. — Szeretném fiuk, ha a tanulásban is igy versenyeznétek]!! . . . Egy közeli, volt mezőváros rendőrségének P. volt a feje. Alárendeltjei mindössze 4—5-en voltak. Többre nem is volt szükség, mert abban az időben nem voltak olyan sokan, akik a másokén szerettek osztozkodni. P-t ismerősei „rendőrkapitányának nevezték, és ő nem is tiltakozott e címzés ellen. Végre is az egész rendőrség fej3 volt. Esténkint maga vezette összes embereit a piac-térre. Ott megállt előttük a szólító borízű, recsegős hangján : Fiuk ! Az egész város szeme rajtunk függ; vigyázzatok ! Te Lakatos mégy a Csillag-utcába, te Kovács mégy a Sánta Pista utcájába, te Gorondi a Flórián térre, te Gombos a vasút felé .... én pedig megyek a „Lepkébe" halat vacsorálni. Ha valami baj lesz, ott reggelig megtaláltok. J. főorvos rendelőjébe két lépcsőn kellett lelépni. Egy jómódú gazdának szüksége volt orvosi tanácsra s kopogtatás után be akar lépni ugy, amint más szobába szokás. Azonban nagyon gyorsan került a szobába, és pedig elterülve a doktor lábai előtt: Feláll, megtörölgeti ruháját és szól : Bocsánat bátor belépésemért!?.... Szép, ifjú nő megölte gyermekét. Mi vitte rá?! a biró kérdezi. Bánatosan néz, s lesüti szemét S halovány arcát most is köny fedi. . . Fény gyul s lelkembe, derengő világ; Oh ! látom már a nagy tragédiát! A tömegből egy rózsa szállt reá, Tépett virágra, letépett virág ! „Ezt a szoknyát úgy hívják, hogy * bukj el szoknya ..." Igy kezdődik az a bizonyos dalrefrén, amelyet hétfőn délután dúdolt mindenki, aki a nyiregyházi pályaudvaron végignézte az utasok felszál.ását. A debreczenből érkező személyvonat már kipihente magát és jelt adtak a felszállásra. Már mindenki a maga helyén volt, csak egy közepes korú és meglehetősen terjedelmes átmérőjű és köbtartalmu hölgy állott a kocsi lépcsőzete előtt és — folytonosan körülnézett. Jön a kocsivezető és szól: „Beszállni, beszállni!" A hölgy tehát keresztet vett és megpróbálja az egyik lábát az első lépcsőre csalogatni. A láb persze szives örömest menne, de ám nem bir menni, mert fojtogatja a Bukjelszoknya. A hölgy a másik lábával próbálkozik meg, de eredmény nélkül. A nézők pedig egyre szaporodnak. A hölgy nagyon restelkedik, de az utazásról nem mondhat le. Gondolkozni sem lehet, mert a vonat itthagyja. Nohát: félre az etikettel! Két kézzel ragadja meg a szoknya alsó részét, mely szerelmesen simul a lábakhoz, és finoman diszkrétül kezdi fokozatosan feltűrni,, hogy az akadályt elhárítsa. S tényleg sikerül is az egyik lábát a lépcsőre emelni. De hopp! A másikat csak ugy tudná utána húzni, ha az első a földön lenne. Hiába könyörög kedves szoknyájához, az hajthatatlan marad. Segítségére siet egy kis diák : — Tessék felugrani a lépcsőre, de mind a két iábával egyszerre! A felelet erre a publikum kacaja. S a hölgyet már már az ájulás környékezi. Előre hajol és négykézláb igyekszik feljutni, (oh kérem : ne méltóztassék most arra gondolni, hogy csakis ilyen helyzetben érvényesül leginkább a Bukjelszoknya!), de hasztalan minden erőlködése. Hogy mikép jutott fel, azt nem tudom, mert nem bírom végignézni egy ember szenvedését. Cak a nézőközönségen csodálkozom, hogy nem volt két férfinek annyi bátorsága, hogy a hölgy segítségére siettek volna és — felugratták volna a kocsira. Ellenben mind erősebben es kifejezőbben énekelték ! „Ezt a szoknyát ugy hívják, hogy Bukjelszoknya ..." * * * Az igeragozás. Most történt az egyik elemi iskola vizsgáján, A tanito az igeragozásról adott fel kérdést. — Ragozd fiam ezt a szót: inni. A fiu hallgatott. A tanitó ugy akart rajta segíteni, hogy elkezdte : — Én iszom, te iszol ... na folytasd. Nem tudta folytatni. Ellenben a tanitó folytatta : — Ő iszik, mi iszunk, ti isztok, ők isznak. Na ismételd meg. A kis fiu egyszerűen oldotta meg a kérdést. Röviden ennyit felelt: — Mindenki iszik. * * * A sugó. A szinházűan premiérre készülődtek. Az egyik színész borzasztoan drukkolt a premiértől, annyival inkább, mert szokása szerint nem tudta a szerepét. Elővette a súgót és szigorú intstrukciókat adott: — Az első szót, öregem, tudod : az első szót, azt mindig hangosan sugd. — És a többit? — A többit — ordítva, öregem! TANÜGY. Fölvétel a főgimnázium 1-sö és 2-ik osztályába. A főgimnázium első és második osztályába f. évi junius hó 30-ik és julius hó 1-ső napján a főgimnázium dísztermében d. e. 8 órától 12ig vételnek fel a tanulók. Első helyen a nyiregyházíak, azután a vidékiek. A felvétel a jelentkezés sora szerint történik. A beiratás d. u. szünetel. Az első osztályba lépő tanuló köteles az elemi iskola negyedik osztályának sikerrel való elvégzését igazoló bizonyítványt, anyakönyvi kivonatot és himlőoltási bizonyítványt felmutatni. A fölvétel alkalmával minden nyilvános tanuló köteles az összes iskolai fizetések első felét, és pedig tandíjban 30 koronát, felvételi s egyéb címeken 15 koronát, összesen tehát 45 koronát befizetni; ezen kivül még a reformátusok es izraeliták a vallástanitásért egész évre 6 — 6 koronát fizetnek, melynek fele szintén előre fizetendő. Fizetéshalasztásnak helye nincsen. A felvett tanuló okmányai a tanév végéig az intezetnél maradnak. Az első osztályba felveendő tanulókkal szemben joga van a tanártestületnek meggyőződést szerezni arról, vájjon a fölveendő gyermek magyarul helyesen, folyékonyan olvasni es irni tud-e, s a mennyiségtan elemeiben (negy alapmüvelet) kellő jártassaggal bir-e ? Az elemi iskolát magánúton végzett tanulók kivétel nélkül csak a fölvételi vizsgálat sikeres letétele után és alapján vehetők föl. Ennek tárgyai: a) magyar nyelven való biztos, értelmes olvasás, irás, az olvasottak értelmezése, a beszédrészek ismerete es az egyszerű mondatok elemzése ; a mennyiben a felveendő anyanyelve nem magyar, a negyedik osztály teljes penzuma, b) a mennyiségtani négy alapmüvelet egész számokkal; c) alapismeretek a földrajzból. Az első és második osztályba fölvett tanulók a jövő 1911 —1912-ik tanév elején, és pedig szeptember hó elején, 3-ig bezárólag, a fölvétel alkalmával kapott igazolványnyal az osztályfőnöknél személyesen jelentkezni kötelesek; akik ezt elmulasztják, a belépésre való jogosultságukat s befizetett tagdijaikat elvesztik. Nyíregyháza, 1911 evi május hó 31-én. Leffler Sámuel, főgimnáziumi igazgató. Értesítés. Az Eperjesi Jogakadémián az 19U —12. tanév I-ső felére a beiratások 1911. szeptember 1-től 12-ig eszközlendők; az előadások szeptemder 16-ikán veszik kezdetüket. Utólagos felvételnek szeptember 12—15 napjain dékáni-, azután pedig tanári-kari engedélylyel lehet helye. A kik jogi tanulmányaikat csak most fogják kezdeni, azok az érettségi bizonyítványt, a kik pedig az egyetemről vagy más jogakadémiáról lépnek át, azok eddigi leckekönyvüket és távozási bizonyítványukat tartoznak a beiratkozásnál felmutatni. Azok az egyéves önkéntesek,