Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1911-06-18 / 25. szám

21-ik szám. N Y I R V I D É K 1911. május ál

. 18 Mint volt termelő ma is figyelemmel kisérem a termelést, és több ösmerősömnél megyek el megnézni a hernyókat; s mondhatom passzióval figyelem ez apró állatkák fejlődését, és bámulom ma is, hogy a mikor azt az apró pici hernyókat kiosztják — csak kevés gondozás mellett is — mily szépen fejlődnek, s mily mohó jóétvágygyal rágcsálják az eperfa leveleit. Abban az időben más volt a felügyelet, s ugy látom, hogy ma szintén más; mert az ismerőseimnél ugyanakkor már többször voltam megnézni a selyemhernyókat, a mikor a felügyelettel megbízott felügyelönö jókor reggel szintén megjelent, s fültanuja voltam annak, hogy szép szóval, jó tanácscsal látta el a termelőt, a szeme minden hibát meglátott, s figyelmeztette a termelőt a hibákra; voltam abban a helyzetben is már nem egyszer, hogy a férfi felügyelő is pár perc múlva lépett be ugyanazon selyemtenyésztőnél, tehát egyszerre két oktató volt jelen, s azon tapasztalatra jutottam, hogy a felügyelőnő jó tanácsait a felügyelő igen ritkán hagyta helybe; én hazamenve a selyemtenyésztésről nálam levő naptár könyvemet kikerestem — elolvastam belőle a termelés körüli teendőket — teljesen azon tapasztalatra jutottara, hogy a felügyelőnő egészen korrektül adta meg tanácsait, no de ez csak az én egyéni nézetem, mert azóta haladt a világ — halad a selyemtenyésztés is — és hogy az újonnan kiadott utasításba ma mi áll ma még nem olvastam el — de azt hiszem, hogy alig változott valamit. A mikor a felügyelőnő egy termelőnél elmegy es a talált hibákra ezeket figyelmezteti, a felügyelő pedig később ezen figyelmeztetést jobban mondva tanítást nem helyesli — mert fültanuja voltam, hogy előírás szerint a termelők correctül voltak oktatva, ezt egyébnek nem tekinthetem, mint anüak, hogy a felügyelő ezt kötekedésből teszi, talán azért, mert ezzel azt akarja megmutatni, hogy ő már e téren nagy tudásu férfiú, és e megbízott nők szavai, illetve oktatásai meg ne állhassanak, sőt hallottam, a mikor a felügyelőnő ellen a termelők előtt elég dúrván kelt ki — már bocsánatot kérek merész állításomért, de ezt egyáltalán nem helyeslem. Ezen észrevételemre bátran kijelentem, hogy a selyemtermelést igy előmozdítani és fokozni nem lehet, mert a tetmelők a sok különféle tanácsot megunják és a jövő szezonban inkább felhagynak a termeléssel, semhogy magukat az amúgy is nehézségekkel járó fárasztó munkával — mivel elegendő eperfával sem rendelkezünk — magukat ilyen kellemetlenségeknek és zaklatásoknak kitegyék. Szóval a jövedelmi forrást csak ugy lehet fokozni, ha termelőket simán, nyájas szép szóA nyomorúságos kis hónapos szobában csakugyan vendég várta. Egy köpcös, magas, elegáns ur. — Winkler Károly úrhoz van szerencsém ? — Mivel szolgálhatok? A köpcös ur mosolyogva nyújtotta felé a kezét: — Kérem, engedje meg nekem a szerencsét, hogy elsőnek gratulálhassak önnek. A Bajor-banktól vagyok ... Jó hirt ho?.ok Winkler urnák . . . Winkler urnák kihúzták a sorsjegyét . . . Kétszázezer korona, Winkler ur . . . Kétszázezer korona . . . A Winkler ur viaszsárga arca kékre vált. A szeme mintha megfagyott volna, szinte kísérteties nézéssel meredt a látogatójára. A melle zihált és az ajkai közül tompán bugygyant ki a szó: — Kétszázezer korona ... És most . . . Most . . Most! . . . Harmadszor már szinte kiáltva és fenyegető hangon mondotta ezt a szócskát, hogy: — Most! A bank embere mód nélkül meglepődött erre a hangra és mikor látta, hogy Winkler ur reszket és tántorog, ijedten szólt rá: — De Winkler ur, az Istenért . . . Winkler ur! Winkler ur rá sem hederített többé. Leroskadt a székre és ugy sirt, hogy alig lehetett érteni a szavát: — Az egesz életem ... Az egész életem. A bank emberének majd leesett az álla bámulatában. Sose hitte volna, hogy a váratlan örömnek ilyen furcsa kitörései is lehetnek. % val buzdítják a hibákra, kéréssel igyekszenek rábírni a hibák rendbehozatalára — mit ma már minden egyén is megkövetel — s ha látja a finomságot, jó bánás modort, jóságot, jó akaratot, mely a termelőket a tenyésztésre buzdítja, teljesen máskép gondolkozik és a termelést év ről-évre megismétli; mert verebet dobbal nem lehet fogni. Nyíregyháza, 1911. junius 11. Én. özmfa áz. Kiválóan jó, igen szép színházi hétről adhatunk számot. Márkus Emilia, a Nemzeti Színház kiváló művésznője volt nálunk négy estén. Már ez magában elég lenne, hogy a hét kiválónak legyen minősíthető. Meg is látszott a színházban minden este, hogy a mi közönségünk hálás és a szépért, az igazi művészetért tud lelkesedni. Mondanunk sem kell, hogy a színház minden este tömve volt. Szombaton és vasárnap a Hercegkisasszony ment igen jó előadásban. Zilahyne gyönyörűen énekelt, Horváth Kálmánnal együtt. Igen jó volt Ferenczy Frigyes, Deésy és Rónai Hermin. Hétfőn a Leányvásár, talán a leggyöngébb napja volt a hétnek, már a darabot tekintve. Az előadás gördült. Tetszett Zilahyné, Horváth, Harkányi Gizella. A Percei nővérek csodaszép táncukért rengeteg tapsot kaptak. Kedden Márkus Emília felléptével a MonnaVanna került színre. Márkus művészetéről irni igen nehéz feladat volna és szükségtelen is. Annyit jegyezhetünk meg mégis, hogy elragadóan szép is volt a Monna-Vanna szerepében. Deésy méltó partnere volt Márkus Emiliának és ennél nagyobb elismerés nem is illetheti. Pataki gyenge, ellenben Kemény ma is igen jó volt. A közönség sokat tapsolt a kitűnő előadás alatt. Szerdán a Kaméliás hölgy Gautier Margit szerepében Márkus Emiliával. A magas niveauju előadást nem zavarta meg, sőt észre sem lehetett venni, hogy a Thury szerepébe Deésy ugrott be, aki azonban előző este, dacára annak, hogy ma sem hagyott kivánni valót, jobban tetszett. Csütörtökön tökéletes előadásban néztük meg a Balga szüzet. Kemény Lajos, Vajda Ilonka, Márkus Emília mellett is megállták helyöket. Pedig Márkus felülmúlta önmagát. Ennyire érzéssel még nem láttuk játszani. A legnagyobb jelenetnél könyüt láttunk a szemében; de azt hiszem alig maradt szem a néző-téren is, amelyet el ne fátyolozott volna az érzés, amely magával ragadta a közönséget. Jól alakított Uti Gizella és kedves volt Kardos Géza is. A közönség tombolt és a harmadik felvonás után, már regen lejött a vasfüggöny, mikor a tapsorkán lassan, nehezen, szűnni kezdett. Pénteken 5 felvonásos dráma, Sardou Boszorkánya rekesztette be a Márkus estéket. Heti műsor: Junius 18-án, Vasárnap délután: Kormánybiztos, énekes bohózat. Junius 18-án este: Muzsikuslány, operett újdonság. Páratlan szelv. bérlet. Junius 19-én, Hétfőn: Anatol, vígjáték újdonság. Páros bérlet. Junius 20-án, Kedden: Csákó és Kalap. Itt másodszor. Bohózat. Páratlan szelv. bérlet. Junius 21-én, Szerdán: Becstelen, szinmü újdonság. Páros bérlet. Junius 22 -én, Csütörtökön". Bábjáték. Újdonság szinmü. Páratlan bérlet. Junius 23-án, Pénteken: Luxemburg grófja, operett. Beleznay Margit fellépte. Páros bérlet. Junius 24-én, Szombaton: Obsitos, daljáték. Beleznay Margit fellépte. Páratlan bérlet. Junius 25-én, Vasárnap: Tatárjárás Beleznay Margit fellépte. Páros bérlet. Vasárnapi előadások. Vasárnap, mint rendesen, két előadás tartatik. Délután 4 órakor félhelyárakkal Guthy Soma kacagtató énekes bohózata, a Kormánybiztos kerül színre a címszerepben Horváth Kálmánnal. Este 7 órakor rendes helyárakkal bérletben Járnó világhírű operettje a Muzsikuslány adatik másodszor. Anatol. Schnitzler szellemes és rendkívül mulattató vígjátéka hétfőn kerül bemutatóra. Az újdonság, mely Berlinből kiindulva, egész Európa minden nagyobb színpadán adatott, egész uj problémát tárgya'. Az újdonságban két férfi és őt nő szerepel.. A címszerepet Thury Elemér barátját Kemény Lajos játssza. Az öt női szerepet T. Gsige Böske, Vajda I., Huzella I., Rónai H. és Császár K. adja. * * * Közönségünkre és különösen az úgynevezett szinügyi bizottság jóizlésére nézve jellemző, hogy Márkus Emília, aki pedig végre is egyik legnagyobb művésze ma és dicsősége a magyar színészetnek, egyetlen egy csokrot sem kapott Nyíregyházán. Aszabol

csYármegyei tanitó-egyesttlet köréből. Felhivás tanitói segélyegyesület alakítására. Felhívom mindazon igen tisztelt kartársaim, kik önmaguk és családjuk iránti kötelesség tudatában vannak; kik ismerik az egyesülésben rejlő és kifejthető erőt: jöjjenek az egyesülés zászlaja alá s alakítsuk meg a tanitói segélyegyesületet. Ezen egyesület részben az eperjesi cherogerotikon nevü segélyegyesület mintájára, a helyi viszonyok figyelembe vételével lenne alakítandó. Az egyesület célja: a helybeli egyházközségek nyugalomba vonuló tanítóit, haláluk esetén özvegyeit, kiskorú árváit segélyezni. Felvételi feltétel: minden nőtlen tanitó életévei számának megfelelő 2 (kettő) koronát, a nős tag 4 (négy) koronát fizet. Ezen összeg ötödrészét a belépéskor s a többit 5 éven belül, negyedévi részletekben, 6°/o-os kamattal rendesen tartozik fizetni a tag. Ki a felszólítástól számítandó 3 hónapon belül bármi okból is elmulasztotta a belépést, 5 évig még beléphet, de csak úgy vehető fel, ha a wörzsdij háromszorosát s az évdijakat a visszamenő évekre kamatos kamattal lefizeti. 5 éven túl — nehogy naiv spekulációk áldozatává legyen az egyesület — senki, semmiféle áldozatokkal sem vehető fel. A tagság megszűnik: eltávozás, elmozdítás, fizetés mulasztás esetén. A tagság megszűnésével a segélyjogosultság is megszűnik. A befizetett összeg vissza nem követelhető. Segélyre jogosult: 1. Oiy tag, ki bármi okból nyugalomba vonult. 2. Oly tag, ki 30 évig tanítóskodott s tovább működik tanitói pályáján, 3. A^ elhalt tag özvegye évről-évre megkapja azt az összeget, melyet férje kapott volna. 4. A kiskorú árvák, mig nagykorúak lesznek. együtt kapják az elhalt tag megillető segélyösszegét. 5. Az elhalt nőtlen tanítók segélyre szoruló, támasz nélküli szülői 3 egymásután következő évben kapják azt a segélyösszeget, melyet az elhalt tag kapott volna. A segélyezés megszűnik, ha a segélyt élvező tag, illetve özvegye, árvája erkölcstelen, kicsapongó életet él; ha az özvegy újból férjhez megy. A segélyösszegek kiosztása évról —évre a közgyűlés teendőinek egyike. A segélyegyesület jövedelmét képeznék: a törzsdijak, tévdijak kamatok, nemeslelkü emberbarátok adományai, tanítói mulatságok jövedelmei, iskolai perselypénzek, iskolai jótékonycélu gyűjtése 4°/o-a stb. stb. Hozzávetőleges számítás szerint, ha az egyesületnek csak 30 nős tagja lenoe, átlag 35 életévvel s 20 nőtlen tag, átlag csak 23 évvel, akkor is már a törzsdijak és évdíjakból 5 év múlva 7620 korona, azaz hétezerhatszázhusz korona gyűlne össze. Ehhez hozzáadva az időközben megnősült tanítók megkettőzött törzsdiját, az összes összeg kamatos kamatját s az egyéb jövedelmi forrásokból befolyt összeget (nem számítva arra, hogy itt is akad mint Eperjesen oly nemeslelkü végrendelkező, ki az egyesületnek 4—5 ezer koronát adományoz) bátran nézhet egyesületünk a jövőnek s bizton számithat arra, hogy 5 év múlva 10,000 K megfelelő kamatai évről-évre kiosztásra kerüli.etnének az 5 év múlva nyugalomba vonuló tagok között s 10 év múlva pedig 30 éves tanitói működés is megkapná a maga méltó jutalmát, a segélyt Az igen gyenge sikerekre számítás s ezen alapuló kimutatás is jelzi azt a reális alapot, melyre építeni lehet,