Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1911-05-21 / 21. szám
6 24-ik szám. N Y I R V I D É K 1911. junius 11. holott ez a választás eredményét, mely már úgyis eldőlt volt, aligha befolyásolta. A másodhelyen jelölt megyei tisztviselő megszégyenítése tehát elkerülhető lett volna. A törvényhatóság azon tagjai, kik a hatalmat mindenkor támogatni szokták, ezúttal kétségtelenül felösmerve a felsőbb akaratot, harsogó lármával kezdték éljenezni az első helyen jelöltet, mig a másik tábor, érezvén hogy kisebbségben van, csöndesen viselkedett. Az elnöklő főispán úr ekkor a következőket mondotta: „Ezek után azt hiszem, hogy kimondhatom a választás egyhangú eredményét ?" Én, tudva azt, hogy nekem ehez éppen annyi jogom van, mint bármely más bizottsági tagnak, ekkor szólásra jelentkeztem s nem akarva másokat is belevonni esetleges kellemetlenségekbe, személyes felelősségemre adtam meg a kért választ. Kijelentettem ugyanis, hogy egyhangtí határozatot itt kimondani nem lehet, mert én nem szavazok az első helyen jelöltre. Erre te emelkedtél szólásra, helyeselve a főispán kimondott határozatát, én pedig hiába tiltakoztam újólagos felszólalásomban az ellen, hogy itt már határozat mondatott volna ki, pedig állitásom helyes voltát kétségtelenül bizonyította azon körülmény, hogy a főispán úr mindkettőnknek megadta a szót, ami kimondott határozat után lehetetlen lett volna, hiába tiltakoztam az ellen, hogy egyhangú határozat mondassék ki, midőn szavazás nem is lett elrendelve, a „műkiabálók" sokassága lehurrogott, az elnöklő főispán pedig ezek által felbátorítva, most már csakugyan kimondotta a törvénytelen határozatot. Nos hát kedves bátyám, bocsáss meg, de nem volt igazad. Az ide vonatkozó törvények ugyanis kétféle eljárást ösmernek : 1. Olyat, mely szavazás elrendelése nélkül és 2. Olyat, mely szavazás elrendelésével történik. • A szavazás nélküli eljárás eredményeként, ha ellenvetések is voltak hallhatók, kimondhatja az elnök, hogy a határozat meg hozatott: vagy Akkor, már beesteledett, elment hazulról. És ment egyenesen a posta felé. És befordult azon a kapun, a melyen több, mint két esztendeje lépett ki utoljára, mikor hasztalan kérte a póstáskisasszonyt, hogy bocsássa szabadon az ő egyetlen fiát. Csöndesen haladt végig az udvaron. Kopogtatás nélkül nyitott ajtót és megállt a küszöbön. Azok meglepetten pattantak föl az asztal mellől, a melyen már égett a lámpa. Az öreg ur, az ajtóban állva, a fiára nézett, a ki csak állt az asztal mellett és önkénytelen mozdulattal kapta meg a felesége kezét. — Vártalak — mondta halkan. A fiu nem felelt. — Vártalak — ismételte hangosabban az öreg. — Tudom — felelte csöndesen a fia. — Hét napig vártalak. — Tudom. — Nem jöttél! — Nem — felelte a fia és magához ölelte az asszonyt. Az öreg egy pillanatig még ott állt az ajtóban, azután belépett és a kezét nyújtotta a fiának. — Ha jöttél volna — mondotta neki halk, de kemény hangon, mialatt ez lehajolt, hogy kezet csókoljon az apjának — ^kénytelen lettem volna rá, hogy a cselédekkel veresselek ki. De látva a fiatal asszony szemében föllobbanó rémületet, mosolygósra derült arccal, meleg lángon, sietve tette hozzá: — De tudtam jól, hogy — nekem kell értetek jönnöm! % ha ilyenek nem történtek azt, hogy a határozat közfelkiáltással hozatott meg. Ilyen határozat azonban csak kisebb jelentőségű tárgyakban, első sorban választások megejtésénél hozható. Fontosabb kérdések eldöntésénél azonban a törvény szavazást, főbenjáró kérdéseknél pedig pláne névszerinti szavazást rendel el. A határozat pedig csakis az ily eljárás után mondható ki szótöbbséggel, vagy egyhangúlag. Amidőn tehát az elnöklő főispán úr, a múlt közgyűlésen azt a kérdést telte fel, hogy mondhat e ki egyhangú határozatot szavazás elrendelése nélkül, többé nem arról volt szó, hogy ki lesz az alsódadai járás főszolgabirája, hanem arról, hogy alkothat e precedenst arra, hogy majdan főbenjáró kérdéseknél is mondhasson ki egyhangú határozati eredményt anélkül, hogy szavazást rendelt volna el. Végeredményűi legyen szabad tehát, kedves bátyám, még egy kérdést intézni hozzád. Váljon majd ha a főispán úr, mint ahogy ez a jelenlegi körülmények kőzött várható, egy napon rendeletet fog kapni a kormánytól, hogy támogattassa a vármegyék államosítását a megye megnyilatkozása által és készíttet egy alkalmas határozati javaslatot, melyet egy „megbízható támogatója" által beadat és „műkiabálóval" megéljeneztet, hogy azután szavazás elrendelése nélkül kimondja, miszerint Szabolcs vármegye közönsége egyhangúlag megszavazta, tehát te is megszavaztad a vármegyék államosítását, akkor is helyeselni fogod a főispán eljárását ? Ugy-e bár nem? Hanem meg fogod felebbezüi a törvénytelenül hozott határozatot. Most pedig, midőn e sorokat olvasod, bizonyára gondolod magadban, hogy én is helyesebben ienném, ha már a jelen kérdést oly fontosnak tartom, ha felebbeznék. De én ezt nem tehetem, mert meggyőződésem szerint,"' eredménynyel felebbezni csak oly hatósághoz lehet, mely a tőrvényt magára nézve is minden körülmény között kötelezőnek ismeri. Az oly kormányhoz azonban, mely alkotmányos alap nélkül vállalkozott alkotmányos állam kormányzására, vagyis a nemzeti jogok "letörésére, mely a törvény állal tiltott időben oszlatta fel a tőrvényhozást, hogy igy törvénytelenül elrendelt választásokra szerezze meg magának a szükséges törvényhozási többséget, egyszóval oly kormányhoz, mely a törvényt csak te reád, én reám, meg a többi kapcabetyárokra véli alkalmazandónak, mig maga fölötte áll — nem. Ezért igyekeztem én ez ügyet a törvényhatóság keretében véglegesen elintézni, de sajnos — egyedül maradtam. Teljes tisztelettel, öcséd Vay Gábor. Május 20-án szombaton kezdte meg Zilahi Gyula debreceni igazgató az idei évadot Nyíregyházán. Bemutató előadásul Lshár világhírű operettje a Cigányszerelem kerül szinre még pedig Komlóssy Emmával, (a ki vendége lesz az idei idénynek), a főszerepben. Azonkívül bemutatkozott a teljes operett, együttes élén Zilahinéval, Jakíibfi Jolánnal, Rónai Herminnel, továbbá: Horváth Torma, Deési, Borbély, Ligeti és Nádorral. Az első heti műsor következőleg lett megállapítva : Szombaton 20 án bérletszünet, bemutató előadás Cigányszerelem. Vasárnap 21-én, délután: Piros bugyelláris. Este páratlan b. Cigányszerelem. Komlóssy Emma fellépte. Hétfő, 22. Cigányszerelem, páros bérlet. Komlóssy E. fellépte. 23-án kedden: Kuruzsló (újdonság). A drámai együltes bemutatója (a címszerepben Thury Elemérrel) páratlan bérlet. 24-én szerdán Komlóssy Emma fellépte. Nebántsvirág, operette (páros bérlet). 25-én, csütörtök délután : Iglói diákok. Este : Komlóssy Emma fellépte Bobherceg operette (páratlan bérlet). 26 án péntek {páros bérletj Komlóssy Emma és Zilahyné fellepte Bőregér, operett. 27-én szombat (páratlan bérlet) újdonság Karenin Anna, színmű. 28-án vasárnap, Karenin Anna, színmű. Színházi élet. Pénteken érkezett meg a debreceni színtársulat személyzete. Itt van már körünkben Komlóssy Emma is, a bájos operett diva. Zilahy Gyula élelmességének köszönhető, hogy a főváros ez igazán dedelgetett művésznője több es'en fogja gyönyörködtetni a nyíregyházi közönséget. Czigányszerelemben Zilahyné S. Vilmával karöltve igazi tökéletes művészettel ragadja el a magyar szinészvilág e két kiválósága a közönséget. Az egész színházi évad bizonyos intim meleg hangulattal kezdődik. A közönség rendkívüli szeretettel és érdeklődéssel fogadta a színtársulatot. A szombati első megnyitó előadásra a jegyek már mind elkeltek. Az első bérletes előadás vasárnap lesz. Vasárnap délelőtt 10 óráig a páratlan szelvénybérlok jegyeiket kiválthatják, azontúl a nagy közönség rendelkezésére bocsátja az igazgatósag. A páros bérlőknek első bérletes előadása hétfőn lesz, ugyancsak a Gzigányszerelem. Lehár e sbger operettjében pompás szerepeket játszanak meg Horváth Kálmán, Torma Zsiga, Jakabffy Jolán, Kardoss Géza, Dési, Borbély Sándor és Nádor. Vasárnap délutáni előadás. Vasárnap délután félhelyárakkal 4 órai kezdettel a Piros bugyelláris r.épszinmü kerül szinre. Nyíregyházán a délutáni előadásoknak mindig meg volt a maga publikuma. Az idén azonban valószínűleg fokozottabb érdeklődés lesz a délutáni előadások iránt, amennyiben az igazgatóság kiváló gondot kíván fordítani a délutáni előadásokra, mert programba vette, hogy a délutáni előadások éppen olyanok lesznek minden tekintetben, mint az esti előadások. Az első délutáni előadásra Piros bugyelláris, e kedves kiváló népszínműt tűzte ki az igazgató. A sok szép magyar dal és táncz, a jóizü magyar népélet alakjai bizonyára nagy közönséget fog vonzani a színházba. ÚJDONSÁGOK. Gulya, ménes. Ez a Hortobágy izű cím csalódást fog okozni azoknak, a kik valami jó falusi zamatot, vagy délibábos hangulatot várnak tőle. Egészén másról lesz itt ázó. Gyakran tapasztaljuk, hogy hatalmas gulyákat, csordákat hajtanak végig a városon és pedig a főtereken, főutcákon. Gyönyörűség ilyenkor hallgatni az ostorok szilaj pattogását, kolompok méla kongását, gulyás bojtárok, hajcsárok szapora káromkodását és nézni, a mint a sok bozontos, bús tinó óklelőzik, dulakodik egymással, sőt itt-ott neki is szalad a jámbor járókelőknek, a ki történetes;n utján esik. Tanúi voltunk egy izben, hogy egy Oros felől Ujfehertó irányába igyekező gulyát behajtottak az Orosi utcán a városba, s a főtérre jutva nagy ügygyei bajjal terelgették be az Iskola-utcába, onnan a Debreczeni utcába, holott Oros felől a vásártéren keresztül sokkal rövidebb lett volna az ut, s a mi fő, a gulya nem kolompolta volna keresztül kasul a várost. Ha már a városi tehenek porfelhőit el kell tűrnünk, legalább az idegen gulyákat kellene valamiképen megrendszabályozni. Hajdanában a városszéli utcákat „gulyahajtó"-nak nevezte a köznyelv. Ha igaz, hogy a nép szava Isten szava, akkor igen könnyű szerrel megoldható a kérdés. Egyszerűen ajánljuk az ügyet a Főkapitány Ur figyelmébe és biztosra vesszük, hogy ha egyeb • bői nem, traditio tiszteletből vissza, fogja álliI tani a régi gulyahajtó utcák szabályát. HaJd | járjanak a tisztelt tinók és csikók a külső utcá! kon, még ha kerüléssel is, de a város belsejében gulyának, ménesnek semmi helye. Ostoros.