Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1911-05-21 / 21. szám

6 24-ik szám. N Y I R V I D É K 1911. junius 11. holott ez a választás eredményét, mely már úgyis eldőlt volt, aligha befolyásolta. A másod­helyen jelölt megyei tisztviselő megszégyenítése tehát elkerülhető lett volna. A törvényhatóság azon tagjai, kik a hatal­mat mindenkor támogatni szokták, ezúttal két­ségtelenül felösmerve a felsőbb akaratot, har­sogó lármával kezdték éljenezni az első helyen jelöltet, mig a másik tábor, érezvén hogy kisebb­ségben van, csöndesen viselkedett. Az elnöklő főispán úr ekkor a következő­ket mondotta: „Ezek után azt hiszem, hogy kimondha­tom a választás egyhangú eredményét ?" Én, tudva azt, hogy nekem ehez éppen annyi jogom van, mint bármely más bizottsági tagnak, ekkor szólásra jelentkeztem s nem akarva másokat is belevonni esetleges kellemetlensé­gekbe, személyes felelősségemre adtam meg a kért választ. Kijelentettem ugyanis, hogy egyhangtí ha­tározatot itt kimondani nem lehet, mert én nem szavazok az első helyen jelöltre. Erre te emelkedtél szólásra, helyeselve a főispán kimondott határozatát, én pedig hiába tiltakoztam újólagos felszólalásomban az ellen, hogy itt már határozat mondatott volna ki, pe­dig állitásom helyes voltát kétségtelenül bizo­nyította azon körülmény, hogy a főispán úr mindkettőnknek megadta a szót, ami kimondott határozat után lehetetlen lett volna, hiába til­takoztam az ellen, hogy egyhangú határozat mondassék ki, midőn szavazás nem is lett el­rendelve, a „műkiabálók" sokassága lehurrogott, az elnöklő főispán pedig ezek által felbátorítva, most már csakugyan kimondotta a törvénytelen határozatot. Nos hát kedves bátyám, bocsáss meg, de nem volt igazad. Az ide vonatkozó törvények ugyanis két­féle eljárást ösmernek : 1. Olyat, mely szavazás elrendelése nél­kül és 2. Olyat, mely szavazás elrendelésével tör­ténik. • A szavazás nélküli eljárás eredményeként, ha ellenvetések is voltak hallhatók, kimondhatja az elnök, hogy a határozat meg hozatott: vagy Akkor, már beesteledett, elment hazulról. És ment egyenesen a posta felé. És befordult azon a kapun, a melyen több, mint két esz­tendeje lépett ki utoljára, mikor hasztalan kérte a póstáskisasszonyt, hogy bocsássa szabadon az ő egyetlen fiát. Csöndesen haladt végig az udvaron. Kopogtatás nélkül nyitott ajtót és megállt a küszöbön. Azok meglepetten pattantak föl az asztal mellől, a melyen már égett a lámpa. Az öreg ur, az ajtóban állva, a fiára né­zett, a ki csak állt az asztal mellett és önkény­telen mozdulattal kapta meg a felesége kezét. — Vártalak — mondta halkan. A fiu nem felelt. — Vártalak — ismételte hangosabban az öreg. — Tudom — felelte csöndesen a fia. — Hét napig vártalak. — Tudom. — Nem jöttél! — Nem — felelte a fia és magához ölelte az asszonyt. Az öreg egy pillanatig még ott állt az ajtóban, azután belépett és a kezét nyújtotta a fiának. — Ha jöttél volna — mondotta neki halk, de kemény hangon, mialatt ez lehajolt, hogy kezet csókoljon az apjának — ^kénytelen lettem volna rá, hogy a cselédekkel veresselek ki. De látva a fiatal asszony szemében föl­lobbanó rémületet, mosolygósra derült arccal, meleg lángon, sietve tette hozzá: — De tudtam jól, hogy — nekem kell értetek jönnöm! % ha ilyenek nem történtek azt, hogy a határozat közfelkiáltással hozatott meg. Ilyen határozat azonban csak kisebb jelen­tőségű tárgyakban, első sorban választások meg­ejtésénél hozható. Fontosabb kérdések eldöntésénél azonban a törvény szavazást, főbenjáró kérdéseknél pe­dig pláne névszerinti szavazást rendel el. A ha­tározat pedig csakis az ily eljárás után mond­ható ki szótöbbséggel, vagy egyhangúlag. Amidőn tehát az elnöklő főispán úr, a múlt közgyűlésen azt a kérdést telte fel, hogy mond­hat e ki egyhangú határozatot szavazás elrende­lése nélkül, többé nem arról volt szó, hogy ki lesz az alsódadai járás főszolgabirája, hanem arról, hogy alkothat e precedenst arra, hogy majdan főbenjáró kérdéseknél is mondhasson ki egyhangú határozati eredményt anélkül, hogy szavazást rendelt volna el. Végeredményűi legyen szabad tehát, kedves bátyám, még egy kérdést intézni hozzád. Váljon majd ha a főispán úr, mint ahogy ez a jelenlegi körülmények kőzött várható, egy napon rendeletet fog kapni a kormánytól, hogy támogattassa a vármegyék államosítását a me­gye megnyilatkozása által és készíttet egy al­kalmas határozati javaslatot, melyet egy „meg­bízható támogatója" által beadat és „műkiabá­lóval" megéljeneztet, hogy azután szavazás el­rendelése nélkül kimondja, miszerint Szabolcs vármegye közönsége egyhangúlag megszavazta, tehát te is megszavaztad a vármegyék államo­sítását, akkor is helyeselni fogod a főispán el­járását ? Ugy-e bár nem? Hanem meg fogod feleb­bezüi a törvénytelenül hozott határozatot. Most pedig, midőn e sorokat olvasod, bi­zonyára gondolod magadban, hogy én is helye­sebben ienném, ha már a jelen kérdést oly fontosnak tartom, ha felebbeznék. De én ezt nem tehetem, mert meggyőző­désem szerint,"' eredménynyel felebbezni csak oly hatósághoz lehet, mely a tőrvényt magára nézve is minden körülmény között kötelezőnek ismeri. Az oly kormányhoz azonban, mely al­kotmányos alap nélkül vállalkozott alkotmányos állam kormányzására, vagyis a nemzeti jogok "letörésére, mely a törvény állal tiltott időben oszlatta fel a tőrvényhozást, hogy igy törvény­telenül elrendelt választásokra szerezze meg ma­gának a szükséges törvényhozási többséget, egy­szóval oly kormányhoz, mely a törvényt csak te reád, én reám, meg a többi kapcabetyárokra véli alkalmazandónak, mig maga fölötte áll — nem. Ezért igyekeztem én ez ügyet a törvény­hatóság keretében véglegesen elintézni, de saj­nos — egyedül maradtam. Teljes tisztelettel, öcséd Vay Gábor. Május 20-án szombaton kezdte meg Zilahi Gyula debreceni igazgató az idei évadot Nyír­egyházán. Bemutató előadásul Lshár világhírű operettje a Cigányszerelem kerül szinre még pedig Komlóssy Emmával, (a ki vendége lesz az idei idénynek), a főszerepben. Azonkívül bemu­tatkozott a teljes operett, együttes élén Zilahi­néval, Jakíibfi Jolánnal, Rónai Herminnel, to­vábbá: Horváth Torma, Deési, Borbély, Ligeti és Nádorral. Az első heti műsor következőleg lett meg­állapítva : Szombaton 20 án bérletszünet, bemutató előadás Cigányszerelem. Vasárnap 21-én, délután: Piros bugyelláris. Este páratlan b. Cigányszerelem. Komlóssy Emma fellépte. Hétfő, 22. Cigányszerelem, páros bérlet. Komlóssy E. fellépte. 23-án kedden: Kuruzsló (újdonság). A drá­mai együltes bemutatója (a címszerepben Thury Elemérrel) páratlan bérlet. 24-én szerdán Komlóssy Emma fellépte. Nebántsvirág, operette (páros bérlet). 25-én, csütörtök délután : Iglói diákok. Este : Komlóssy Emma fellépte Bobherceg operette (páratlan bérlet). 26 án péntek {páros bérletj Komlóssy Emma és Zilahyné fellepte Bőregér, operett. 27-én szombat (páratlan bérlet) újdonság Karenin Anna, színmű. 28-án vasárnap, Karenin Anna, színmű. Színházi élet. Pénteken érkezett meg a deb­receni színtársulat személyzete. Itt van már kö­rünkben Komlóssy Emma is, a bájos operett diva. Zilahy Gyula élelmességének köszönhető, hogy a főváros ez igazán dedelgetett művész­nője több es'en fogja gyönyörködtetni a nyír­egyházi közönséget. Czigányszerelemben Zilahyné S. Vilmával karöltve igazi tökéletes művészettel ragadja el a magyar szinészvilág e két kiváló­sága a közönséget. Az egész színházi évad bi­zonyos intim meleg hangulattal kezdődik. A közönség rendkívüli szeretettel és érdeklődéssel fogadta a színtársulatot. A szombati első meg­nyitó előadásra a jegyek már mind elkeltek. Az első bérletes előadás vasárnap lesz. Vasárnap délelőtt 10 óráig a páratlan szelvénybérlok je­gyeiket kiválthatják, azontúl a nagy közönség rendelkezésére bocsátja az igazgatósag. A páros bérlőknek első bérletes előadása hétfőn lesz, ugyancsak a Gzigányszerelem. Lehár e sbger operettjében pompás szere­peket játszanak meg Horváth Kálmán, Torma Zsiga, Jakabffy Jolán, Kardoss Géza, Dési, Bor­bély Sándor és Nádor. Vasárnap délutáni előadás. Vasárnap délután félhelyárakkal 4 órai kez­dettel a Piros bugyelláris r.épszinmü kerül szinre. Nyíregyházán a délutáni előadásoknak mindig meg volt a maga publikuma. Az idén azonban valószínűleg fokozottabb érdeklődés lesz a dél­utáni előadások iránt, amennyiben az igazgató­ság kiváló gondot kíván fordítani a délutáni előadásokra, mert programba vette, hogy a dél­utáni előadások éppen olyanok lesznek minden tekintetben, mint az esti előadások. Az első dél­utáni előadásra Piros bugyelláris, e kedves ki­váló népszínműt tűzte ki az igazgató. A sok szép magyar dal és táncz, a jóizü magyar nép­élet alakjai bizonyára nagy közönséget fog von­zani a színházba. ÚJDONSÁGOK. Gulya, ménes. Ez a Hortobágy izű cím csalódást fog okozni azoknak, a kik valami jó falusi zamatot, vagy délibábos hangulatot várnak tőle. Egészén másról lesz itt ázó. Gyakran tapasztaljuk, hogy hatalmas gulyákat, csordákat hajtanak végig a városon és pedig a főtereken, főutcákon. Gyö­nyörűség ilyenkor hallgatni az ostorok szilaj pattogását, kolompok méla kongását, gulyás boj­tárok, hajcsárok szapora káromkodását és nézni, a mint a sok bozontos, bús tinó óklelőzik, dula­kodik egymással, sőt itt-ott neki is szalad a jámbor járókelőknek, a ki történetes;n utján esik. Tanúi voltunk egy izben, hogy egy Oros felől Ujfehertó irányába igyekező gulyát behaj­tottak az Orosi utcán a városba, s a főtérre jutva nagy ügygyei bajjal terelgették be az ­Iskola-utcába, onnan a Debreczeni utcába, holott Oros felől a vásártéren keresztül sokkal rövi­debb lett volna az ut, s a mi fő, a gulya nem kolompolta volna keresztül kasul a várost. Ha már a városi tehenek porfelhőit el kell tűrnünk, legalább az idegen gulyákat kellene valamiképen megrendszabályozni. Hajdanában a városszéli utcákat „gulyahajtó"-nak nevezte a köznyelv. Ha igaz, hogy a nép szava Isten szava, akkor igen könnyű szerrel megoldható a kérdés. Egyszerűen ajánljuk az ügyet a Főkapitány Ur figyelmébe és biztosra vesszük, hogy ha egyeb • bői nem, traditio tiszteletből vissza, fogja álli­I tani a régi gulyahajtó utcák szabályát. HaJd | járjanak a tisztelt tinók és csikók a külső utcá­! kon, még ha kerüléssel is, de a város belsejé­ben gulyának, ménesnek semmi helye. Ostoros.

Next

/
Thumbnails
Contents