Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1911-04-30 / 18. szám

« iittVIDÉK 1911. április 30. Kossuth-téren föl volt áliitva többek között egy század huszárság lóháton a városháza előtti úton is, melynek parancsnoka valamelyes moz­dulatot végeztetvén a századdal, felrugtatott az aszfalt jardára, mire az ott levő rendőr leza­varta a járdáról a közönséget. — Színház. Ma — vasárnap — este külö nös, szokatlan es mindenképen erdekes művészi esemény színhelye lesz a színház. Bihari Ákos, a Vígszínház jó nevű tagja mint előadó művész fog bemutatkozni a nyíregyházi közönségnek. Bihari ezen valóban klaszikus előadásaival már a külföld magyaroklakta nagyobb empo­rumaiban is becsületet és dicsőseget szerzett a magyar szineszetnek, itthon pedig országos hírű, nemes es bátor vállalkozásával — legelső művészek sorába emelkedett. Mai estélyét nagy szeretettel ajanljuk a közönség figyelmébe. Az előadás este 8 órakor kezdődik. Rendes szin házi helyárak. — Adó kivető bizotságok. Az 1911—1912. évekre az adó kivető bizottságok névjegyzéke a következő : Nyíregyházán : Einök : Imre János, r. tagok : Eötvös Pál h. elnök, Surányí István, Gécy Adám, Antal János. Póttagok: H. Schlichter Gyula, Engei Adolf, dr. Szabó László, Major István. Kisvárdán. Elnök: Szaláncy Bertalan, ren­des tagok: dr. Szmrecsányi László h. elnök, Radó Adolf, Erőss György, Halasi Mór. Pótta­gok: Lovászi Gyula, Vadász Móricz, Böjtös Árpad, Kerekes József. Nagykállóban. Elnök: Lévay Sándor, r. tagok: Koczogh Ferenc h. elnök. Gödény Sán­dor, Kertesz István, Nánássy Andor. Póttagok : Morgenstern Lajos, Mandel Hermán, Erényi Sándor, Bereczki József. Nyírbátor. Elnök : Balogh Ferenc, r. tagok : Hitter Lajos h. elnök, Mandel Dezső, Deme Ignác, Poiacsek Lajos. Póttagok: Goldman Ár­min, Dr. Buday Gyula, Bilia György, Zsindely János. Tiszalök: Elnök: Bagdy Imre, r. tagok: Szomjas Gusztáv h. elnök, Rab József, Sőrés János, Reichmann Izidor. Póttagok: Neuwirth Jónás, Angyal Simon, Szilágyi Kálmán Lissauer Ignác. — Számozott sörös poharak. A tüdő vész és egyéb ragályos kórok tovaterjedésének meggát­lására a belügyminiszter valamennyi törvény­hatósághoz rendeleíet intézett, amely szerint elrendeli, hogy korcsmákban es vendéglőkben a poharak elcseréiését elkerülendő, a sör csak számozott poharakban mérhető. A rendelet szerint 1912. év január hó elsejeig minden korcsmát és vendéglőt, szigorú büntetés terhe alatt, ily számozott poharakkal • kell felszerelni. — A népszámlálás. 20,850.700 az 1910. december 31-iki népszámlálás eredménye, ennyi a magyar birodalom, Szent István koronája országainak népessége. 20,850.700. Több, mint amennyit a nagy kivándorlás és az egyes vidé­keken graszszáló egyke-rendszer mellett reméltünk, kevesebb, mint amennyinek lennie kellene, ha e „íejjel-mezzel" folyó Kanaán minden fiának megadná a mindennapi kenyeret s ha erős és nemes fajunk szaporodását nem szorítanák vissza. Az 1900-ban megszámlált 19,354.700 lélekkel szemben az emelkedés 1,596.600, vagyis 3. szá­zalék. Ennyi az. amit a népszámlálás eredmé­nyéről eddig tudni lehet. A többi még isak sejtelem, csak következtetés, de — örömmel jelezzük — nem szomorú perspektívát nyújtó következtetés. Meg van ugyanis állapítva már az egyes megyék népessége, de nincs még készen a nemzetiségi statisztika. És abból, hogy a leg­nagyobb szaporodást mutató megyék élén a majdnem tiszta magyar vármegyék vezetnek, sejteni lehet, hogy a nemzetiségi statisztika, az államalapító magyar fajnak dicsőséges előnyo­mulását fogja hirdetni. A történelmi és értelmi hegemónia mellé i gy az eddiginél is méltóbb társul fog szegődni a számbeli hegemónia. És ez — minden nagy nyomorúságunk között is — biztató sugárként fog bevilágítani nemzetünk jövendőjébe. — Felhivás Szabolcs vármegye gyár. iparosaihoz. A kereskedelemügyi m. kir. Minister a Budapesten fennálló m. kir. közlekedésügyi muzeum fejlesztésének előmozdítására különös súlyt helyezvén, felkérem Szabolcs vármegye gyáriparosait, hogy az emiitett muzeum gyűjte­ményének gyarapítására mindazon birtokukban levő mintákat fényképeket, rajzokat, grafikonokat, könyveket, anyagokat stb., melyeket nélkülöz­hetnek, s a melyek a muzeum igazgatósága által alkalmasnak találtatnak (esetleg tulajdonjoguk fantartásával a muzeumba helyezik el. Ezen tár­gyak csupán költségek megtérítése nélkül enged­hetők át a közlekedési muzeumnak. Nyíregyháza, 1911. április 28. Bodor Ármin s. k. kir. kerületi iparfelügyelő. — 350 arató. Kisbereznán 350 jóravaló arató munkás ajánlkozik arató munkára a bér­feltételek az ottani munkás közvetítőtől tudhatók meg. — Díjmentes távirat a vasúton. Sokan nem tudják, hogy a vasúti állomásokon felejtett tár­gyakért a következő állomásokon a kárt szenve­dett elveszett tárgyakért díjmentesen táviratoz­hatik s a leszállási állomáson a forgalmi szol­gálatot teljesítő hivatalnok, ha a fél jelentkezik: köteles jegyzőkönyvet felvenni az elveszett tárgy­ról s távirat utján intézkedni, annak visszaszer­zése érdekében. — A Sóstó vendéglője ina vasárnap zene­szó mellett megnyílik. — Próbabál. Alföldy Károly és fn László a „Korona"-szálló dísztermében május 6-án táncvizsgát rendez. Belépti díj: személyenként 2 korona. A páholyok a nagyérdemű közönség­nek a rendes belépő jegyek megváltásával állanak rendelkezésre. Jegyek előre válthatók : Jakobovits Fanny k. a. dohánytőzsdéjében és este a pénz­tárnál. — Mibe került a népszámlálás ? A népszám­lálás nagy munkaját az egész országban 32000 népszámlalo biztos végezte, a kin?k működését 8000 ellenőr vizsgálta felül. A népszámlálás költsége az állam részéről 1,250.000 koronába került, mig tiz évvel ezelőtt csak 800.000 koro­nába < — Sáray Elemér a Pannoniában. Sáray Elemér városunk közkedvelt volt cigányprímása, aki most Budapesten aratja a babérokat, hosszabb időre szerződött a Pannónia kávéházhoz és már május l-én hétfőn este gyönyörködhetünk rég nélkülözött művészi játékában, amelyet bizony nem pótolt nekünk még eddig egyik itt vendég­szerepelt cigányprímás sem. — Adófelszólamlás. A közadók kezeléséről szóló 1883 : XLIV. törvénycikk 29. § ának 2. pontja értelmében a III-ad osztályú keresetadót, bányaadót. valamint a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adóját illetőleg, az adókivetés alkalmával megállapított adó­összegek mérve ellen benyújtott felebbezések elintézésére a nyíregyházi kir. pénzügyigazgató­ság székhelyén alakítandó adófelszólamlási bi­zottsághoz elnökül a magy. kir. belügyminiszter Martinyi József főgimnáziumi nyug. igazgatót, rendes tagokul: Dr. Prok Gyulát (alelnök), Ru­zsonyi Pált, Márkus Károlyt, Bleuer Lajost, pót­tagokul: Gsengeri Kálmánt, Kovács Andrást, Halasi Jánost és Kálnay Endrét nevezte ki. — Cirkusz Gazdag városunkban időzik és már tegnap megkezdte érdekfeszítő előadásait. — Újítások a vasutasok egyenruháján. A Máv. igazgatósága elrendelte, hogy azok a jelenleg altiszti fokozatban levők, kik érettségi, vagy ennek megfelelő képzettséggel birnak s jelenleg külsőleg föl nem ismerhetők, akik a tiszti tan­folyamra aspiránsok, megkülönböztetésül a zubbony ujjain, az ujjak alsó szélével párhuza­mosan körülfutó s elől fölfelé álló csúcsban összeérő vörösszinü selyemcsikkal ellátott sárga selyempaszományt tartoznak viselni. A tervezet már kész, csupán a miniszter jóváhagyása van hátra s akkor a vasutasok is állásuknak meg­felelő csinos egyenruhát kapnak a jelenlegi régi, nem megfelelő helyett. — Lemosható gallér. Jelentéktelennek látszó dolog ugyan, de mivel tömegcikk a gallér, jó vállalkozásnak mondható a Budapesti Bank égisze alatt meginduló Continental részvény­társaság. A társaság 875 ezer K alaptőkével alakult és mindenféle kemény fehérneműt, gallért, ingmellet, kézelőt stb.-t bocsát áruba, amelyeket egyszerűen hideg vízzel lemosva, eredeti tisztaságában és fényében ragyogtatja a fehérneműt. — Harmadik osztály a gyorsvonaton. Az utazó közönség és főként a kereskedelmi utazók körében nagy örömet fog kelteni Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter ujabb terve, hogy a gyorsvonatokon is fognak III. osztálya kocsik közlekedni, természetesen korlatolt szám­ban. Azonkívül bizonyos vonatkerületekre szóló bérletjegyek is fognak kiadatni és a bérlet je­gyek tekintetében igy éppen a turisztikára és a kereskedelmi utazasra való tekintettel is jelen­tős reformokat fognak éle.b léptetni. Az ide­vonatkozó előmunkálatok mar igen előhaladtak. De több nagyobb szabású reformról is lesz szó a vasúti személydij szabasok terén. — Gyászrovat. Vettük és mély részvéttel közöljük a következő gvás? jelentést: özvegy dr. Nagy Vilmosné szül. Konkoly Thege Gizella, ugy a saját, mint gyermekei Nagy Miklós, ifju br. Nagy Vilmos, dr. Nekám Lajósné szül. Nagy Gizella, Nádossy Györ*yaé szül. Nagy Erzsébet, Pintér Lászlóné szül. Nagy Edith', valamint az összes rokonság nevében mély fásdalommal jelenti, hogy felejthetlen férje, a legjobb atya, nagyatya, testvér és rokon alsószopori dr. Nagy Vilmos kir. tanácsos, kir. közjegyző munkás élete 61, és boldog házassága 35-ik evében folyó évi április 24 én reggeli 3 órakor hosszas szenvedés után jobblétre szen­derült A megboldogult hült tetemei április 26­án délután 3 órakor fognak a Deák Ferencz utcai gyászházban az ágostai evang. egyház szertartása szerint megáldatni s a komáromi ref. temetőben levő családi sírhelyen örök nyuga­lomra helyeztetni. Komárom, 1911 április 24. napján. Drága emlékét kegyelettel őrizzük! Beliczay Bélené szül. Nagy Bírta Konkoly Tíiege Kálmánné szül. Nagy Antónia Nagy Akos Mol­nár Józsefné s ül. Nagy Etelka Kurucz F. Ká­rolyné szül. Nagy Margit testvérei. Nádossy Gizella Nádossy Erzsébet ifj. Nádossy György Nékám Sándor Nékám Lijos Pintér István Pin­tér Gizella Nagy Miklós unokái, dr. Nékám La­jos Nádossy György Pintér László vejei. Nagy Miklósné szül, Síinnvei Merse Zsótia menye. Beíiczay B.'la Konkoly Tuege Kálmán Kurucz F. Károly dr. Konkoly Thege Bilázs Konkoly Thege Elek sógorai. Eketyukodi Gyene István, szolnoki Jármy Miklós és neje cserneki és tárkeői Dessewffy Matild, ugy magok mint gyermekeik Gizella, Miklós, Judith és Tibor, eketyukodi özv. Gyene Zsígmondné Szegedy Anna ugy magok mint az egész c-alad nevében fájdalomtól megtört szívvel tudatják, hogy a szerető és szeretett feleseg, a legjobb és legkedvesebb gyermek, testvér, meny és rokon eketyukodi Gyene Istvánné szolnoki Jármy Katica, életének 23 ik, boldog házassá­gának 3 ik évéhen rövid szenvedés után 1911. éi április 28-ikán történt elhunytát. Megbol­dogult drága halottunk kihűlt tetemei tolyó hó 30-án délulán 2 órakor fognak a porcsa'mii családi sírkertben a rom. kath. anyaszentegyház szertartása: szerint beszenteltetni és örök nyu­galomra elhelyeztetni. Porcsalma, 1911. április 28. Emléke közöttünk örökké élni fog ! — Hirdetmény. Nyíregyháza rendezett ta­nácsú város központi választmánya közhírré leszi, hogy a nyíregyházi országgyűlési választók­nak az 19i2 ik évre érvénnyel bírandó ideigle­nes névjegyzéke a kihagyottak névjegyzékeivel együtt a városházán a központi választmányi, egyszersmind városi főjegyző hivatalos helyisé­gében a f. évi május hó 5-től 25-ig közszemlére tétetik azon kijelentéssel, hogy az a kitűzött határidőben és helyen naponként reggel 8 órá­tól déli 12 óráig mindenki által megtekinthető, délután 2 órától 6 óráig lemásolható. A név­jegyzék kiiagazitása iránti kérvények május hó 5 — 15-ig adhatók be, az ezekre telt észrevételek pedig május hó 16 tói 25-ig fogadtatnak el a városi iktató hivatalban a hivatalos órák alatt. — Érdekes újítás katonáéknál. A honvédel­mi miniszter arról ertesitette a vármegyék s a városok közönségét, hogy az idén az őszi fegy­vergyakorlatokon kivül május 15-től junius 11­ig is tartatnak fegyvergyakorlatok s megengedi a nem tényleges állományú legénységnek, hogy a behívott kontingens számon kivül keresetéhez, illetőleg foglalkozásához képest a bevonulás neki megfelelőbb idejét térelmezhesse. — Nyaralók figyelmébe. Az előzékeny és pontos kiszolgálásról ismert Papp Géza fiatal fűszer és csemege kereskedő hézagpótló ujjitá­sáról számolunk be ezúttal az Ó szőlőben és a sóstói uti szőlőben nyaraló uri közönségnek. — Nevezetesen a fenti cég minden nap estéjén egy emberét kiküldi azon uri helyekre, kik nálla akarnak vásárolni rendelvény felvétele végett, igy a megrendelt áruk másnap reggel pont 8 órára lesznek díjmentesen házhoz szállítva ! — A Magyar Nemzeti Múzeum Igazga ­tósága ezúton is felkéri a nagy közönséget, hogy a vidéken országszerte dívó népszokások-

Next

/
Thumbnails
Contents