Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1911-04-16 / 16. szám

12 17-ik szám. N Y I R V I D É K 1911. április 23. — Lesz-e vásárcsarnok Nyáregyházán. Ugy látszik, hogy Magyarország városai tudatára ébredtek annak, hogy a nyilt piacok nem felelnek meg többé a modern igényeknek, főként a köz­egészségügyi követi lményeknek. Ene mutat, hogy egymás után foglalkozni kezdenek a vásár­csarnokok léte-i'ésével. Legközelebb Debreczen és Szeged városa szerezték be a vásárcsarnok terveit, a napokban pedig egy sokkal kisebb alföldi város: Békésgyula intézett köriratot az ország nagyobb városaihoz, kérve vásárcsarnokra vonatkozó adatokat. Ez a megkeresés Nyíregyháza városához, is megérkezett. Májerszky Béla polgár­mester sajnalatti»l tudatta, hogy Nyíregyházán vásárcsarnok nincs. Bizony legfőbb ideje Inne hogy Nyíregyháza is foglalkozzék már ezzel a nagyfontosságú kérdéssel. — Köszönetnyilvánítások Ehrenfeld Márton ur 10 koronát adományozott az izr. nőegyletnek. Fogadj* érte az Elnökség hálás höszönetét. * Juháss Ferencz ur Kemecséről 1 kor. 80 fillért küldött lapunk kiadóhivatalába a Kossuth­szobor alap javára. R ndeltetési helyére jut­tattuk. * A nyiregyházi ág. hitv. ev. elemi iskolákba járó szegénysorsu gyermekek felruházására a Szabolcsvármegyei Népbank mint Szövetkezet tekintetes igazgatósága 30 koronát adományozott A nagylelkű adomanyért szegénvsorsu tanulóink íieveben őszinte háláját f>jezi ki Ruhmann Andor, igazgató-tanito. * A Leányegylet részére a Szabolcsvármegyei Népbank 20 koronát adományozott, miért hálás köszönetet mond Szlaboczky Márta elnök. — Hasvéti vonatok. Holnaptól kezdve 30 ig bezárólag a Sóstóra és a Telepre külön vonat járatokat állított be a kisvasú ak igazgatósága. A helyi és Iávo.sági forgalom valtozailan mar d, kivéve a Városmajorból eddig 11 óra 52 perckor indult vonatot, mely nem fog közlekedni. Az új járatok a Megyeház előtti al oma.-ról 6-51, 7 51, 11-36, 4'09. 5 54 órakor indulnak, a Sóstóról pedig: 7'3.!, 8'22, 12 12, 4-31 es 6-40 órakor. — Kitüntetés. A király — mint lapunk zártakor ertesülünk — Ssikszay Sándor gazd. egyesületi titkárnak, a közgazdaság s különösen a vármegyei gazdasági egyesület jubiláris kiállí­tása körül szerzett érdemei elismerésül a Fe­rencz József rend lovag keresztjét adományozla — Változás a kisvasutaknál. A távolsági vonatok Nyíregyháza város belső területén f év május hó elsejétdl a következő feltételes megálló helyeken nem fognak megállani: Gőz­fürdő, Szabolcs utca, Széchenyitér, Városháza, Bob-utca, lennis-pálya, Erdei megálló. A helyi és sóstói vonatokra e rendelkezés természetesen nem vonatkozik. A városház előtti eddigi megállót május hó elsejétől a Bethlen Gábor (Szent mihalyi) utca sarkára h-lyezik át, s a szerencsetlensegek meggátlásara a vonatok az utcatorkolatokba eső megállóhelyeken mindig a közelebbi utcasarok­nál állanak meg. — Tanulmányutí ösztöndijak. A deb­receni kamara a következő ösztöndijakra hirdet pályázatot: 1. Egy 600 koronás ösztöndíj (állami), melypt külföldön műhelyben-, tanfolyamon vagy szak­iskolán tanulni kivánó iparos ifjú kaphat. Folyamodók igazolni kötelesek, hogy katonai kötelezettségüknek már eleget tettek. Kereskedő ifjak ily tanulmányuti ösztöndíjért, pályázaton kivül, szintén folyamodhatnak. 2. Két egyenként 300 koronás, Szabó Kál­mán elnök nevét viselő (kamarai) ösztöndíj, hasonló célból. Egyik iparos, másik kereskedő ifjút illet. Palyázati határidő : május 15. — Színház Kisvárdán. Május 25-én él­vezetes szinhazi evad veszi kezdetét Kisvárdán. Heves szatmári kiváló szintarsulata kezdi meg ekkor 6 hétre tervezett működését. — Uj okmány bélyegek. A kincstár uj okmánybelyegeket bocsát ki, a melyek nem olyan papíron készülnek, mint amilyenre a mostaniak vannak nyomva, hogy minél nehe­zebben lehesen azokat hamisítani. A bélyegek­hez szükséges újfajta papirost most gyártják. Az uj okmánybélyegek, melyek nagyobbak lesz­ntk mint a mostaniak, a folyó év nyarán ke­rülnek forgalomba. — Vasút köteles a sertéseket megitatni. A Kúria 516—1010, sz. alatt kelt döntvénye tel­jes kártérítésre kötelezte az alperes vasutat azon okból, mert a szállításra felvett sertéseket a vas­uii közegek szállítás közben nem itatták meg, s n miatt töbh sertés az uton elhullott A ma­rasztaló Ítélet irid>ki a kővetkező: „Az 1888 évi VII. törvényc.kc végrehajtására vonatkozó 40.000—88. sz' földmivelési min. rend. 85 §-a szerint a vasút a s/a lilásra átvett sertéseket minden 24 órában megitatni iartozik ; ennek elmulasztása tehát vétkes gondatlanságát meg­állapítja, mely alól a torgalom nigysága, gyor­sasága vagy tévedés nem mentesítheti. Ennek következményeiért a vasút teljes kártérítéssel tartozik, noha az áru átvétetett." — A szoc-iáldemokrata párt évi jelentése. Most jelent meg a magyarországi nemzetközi szocziáldemokrata párt jelentése az 1910. évről. Sok minden hiányzik ebből a füzetből, ami az előző évi jelentésekben mii.t poíitiv eredmény szerepelt. Vidéki mozgalomról egyáltalán nagyon kevés szó esik a füzetben Ugy látszik, hogy a vidéki elvtársak megelégelték már a hiábavaló herce-hurcát. A hangzatos jelszavaknak már nem ülnek fel. De hát mit akar a szocziáldemokrata párt vezetőfége a mezőgazdasági munkásoknál elérni, hogyha már az iptri munkásság sem igen dől be a maszlagos világmegváltás eszméjének. Kitüni* a jelentésből, hogy a párt 104 jelöltet állított a legutóbb képviselőválasztások alkalmá­val. Arról azonban hallgat a krónika, hogy ösz­szesen hány szavazatot kapott az országban a 104 szociálista jelölt ur. Csupán az van meg­említve, hogy két jelölt 300 szavazatot kapott. Ám az átlagosan nyert szociálista szavazatok számát egy-egy jelöltre 8 — 14 szavazatban lehet megállapítani, amit természetesen elhalgat a jelen tés. Kitűnik a jelentésből, lugy a pártadófizetés is megfogyatkozott. A jelentés húszezerre teszi azok számát, akik pártadot fizettek. A vidéki szervezetek a központot megillető résznek még csak egyharmadát sem küldték be. A szocziál­demokrata párt gazdasági helyzete is alászálló­félben van az előző évek jelentéseihez képeit. A bevétel 1910-ben 624 877 korona volt, ezzel szemben a kiadások 629,610 koronára rúgtak. Jellemző, hogy pártagitációs csokra 102 ezer koronit költött el a párlvezetőség. Ilyen aus­piczíumok között megy a magyaroszági szoczi­aldemokrata párt a Szoboszlóra összehívott húsvéti nagy kongresszus elé, amelyen nyélbe akarja ütni az agrarszocziálizmus tervét egy hang zatos agrárprogrammal. — A járványos száj és körömfájás gyógyítása Egy vidaki bérgazdaságban, hol az állomány 60 fejőstehénből és 60 jármosökörből áll, da­cára az óvóintézkedéseknek, kiütött a száj- és körömfájás. Az állatok gyógyításához láttak. A gyógyszer a spiritusz (szesz), volt. Az állatok derekát spirituszszal bekentek. A patak közé spirituszszal megitatott kócot húztak s ezt még háromszor le is öntötték. Az állatok szájába naponta háromszor 40•/• os pálinkát öntöttek. 2—3 nap múlva az állatok teljesen kigyó­gyultak, jó étvágygyal ettek, a tejelés csak nagyon keveset apadt. Állat nem pusztult el. Most van a borjazás s a borjuk mind életképes, szép állatok. A lőgyeket langyos vizzel mosták és vazelinnel kenték. A baj ily gyors lefolyása csakis a gyógykezelésnek köszönhe'ő, mert a szomszédoknál, ahol a vész épp oly mértékben lépett fel, mint ott, a teljes gyógyulás 10—20 napig is eltartott. — Papok üzleti vállalatok élén. Pesti Napló e hó 9 számából. Megírtuk, hogy a római szent­szék eltiltotta a papokat az üzleti vállalatok és pénzintézetek vezetésétől, de ennek a rendel kezésnek az érvényét két esztendőre felfüggesz­tette Magyarországon. A magyar püspökök külön utasításokat is adnak papjaiknak erre vonatkozólag. Vaszary Kolos biboros hercegprí­más hetedik számú körlevelében már közli ebeket az utasításokat. Többek között ezt mondja: Az apostoli szentszéknek felhatalmazása alapján megengedem ezennel főegyh zmegyém lelkészkedő papságának és áldokzópapjainak, hogy 1913. év. április 1-éig a pénzintézeteknel, valamint a fogyasztási és hitelszövetkezeteknél viselt felelős tisztjeiket (elnöki, igazgatói, titkári, pénztári tisztségeiket) amennyiben azok ellátá­sára ezen időközben a'kalmas világi férfiú nem található, megtartsak. Meg kell azonban kíván­nom a következőket : Azon lelkészek vagy áldozópapok, akik a szóban levő tisztségeik további viselését elke­rülhetetlen szükségesnek tartják, erről a főegy­házmegyei hatoságnak folyó évi junius elsején múlhatatlanul jelentést tegyenek. Oiy pénzintézeteknél, fogyasztási vagy hitel­szövetkezeteknél, amelyekn 1 a felelősseggel járó tisztségben levő íelkeszek és aldozópapok továbra is megmaradnak, azonnal, még április folyamán pé.nztárvizsgáiat ejtendő meg, melynek eredmé­nyéről az illető pénzintézet vagy szövetkezet igazgatósága vagy telüjyelőbizottsága részéről is aláiit kimutatás terjesztendő a főegyházme­gyei hatóság elé, ugyanc;ak folyó év junius elsejeig. A kimutatást annak jelzése mellett kell elkesziteoi, hogy az intézet vezetésében és va­gyoni kezelesében semmi hiány vagy rendetlen­ség nem fordul elő és hogy a vezetés vagy kezeles folytán ai illető intezetet semmiféle kár vagy per nem fenyegeti. Azon lelkészek és áldozópapok, akik az adott viszonyos között felelőséggel jaró tisztsé­geik viselését elnem kerülhetik, minden mádon törekedjenek arra, hogy alkalmas világi férfiadat keressenek és kepezzenek ki, akikre e tisztségek a népnél bizalmat gerjesztő módon álruházha­tók legyenek és aki az illető intezet további fenmaradását és működését ugyanoly szellem­ben es irányban biztositsái. Smmi sem akadályozza azonban, sőt lel­kipásztori kötelességnek tekintendő, hogy a papság a szövetkezetek alapításában, terjeszté­sében es felügyeletében a hí veknek tanacsával és közreműködésévé! segitségere-legyen és hogy, mint a szövetkezetek felügyelő bizottságának a tagja, értelmi képzettségét a nép rendelkezésére bocsássa. — A Duna.Tisza csatorna ügyében a Hie­ronymi Karoly kereskedelmi miniszter már elké­szítette a 7 § ból álló törvényjavaslatot és azt már legközelebb benyújtja a parlamentnek. A Hoszpoizky Alajos miniszteri tanácsos által ki­dolgozott terv szerint a csatorna a soroksári Dun.-ágból indulna ki és Csongrádnál torkolna a Tiszába. A csatorna Peszér es Adacs község­eken keresztül délkeletnek haladva, Kecseméttől délre a monostori pusztán fordulna kelet felé Csongrádnak. A csatorna magas vezetési rend­szer alapján létesíttetnék akként, hogy több tar­tanyra oszolva, ugy a dunai, mint a tiszai ol­dalon lépcsőzetesen nyerne kiképzést, amelynél az egyes tariányok közötti összeköttetést a kamarazsilipek végzik. A csatornának vizzel való el.átása a Duna felől szivattyúzással törté­nik, de a talajvíz is táplálni fogja a csatornát. Vizének fenékszélessége 18 méter, melysége 2 es fél méter, a csatorna szelessége a rendes hajózási vizszinben 28 méter, a fél méter duz­zasztható vizszinben pedig 30 meter. Ez a sza­badvonalon találkozó 650 tonnás uszályoknak egymás mellett va.ó kényeim.>s elhaladását biz­tosítja. A vontató utak a csatorna mindkét oldalán 3 és fél méter szélesek. A csatorna egész hossza 141*1 kilometer, amelyből ásott csatornara 1265 kilométer esik. A budapest— csongrádi csatorna a mesterséges viziuthoz fű­ződő követelmények tekintetében csak ugy emel­kedik teljes jelentőségére, ha a Maros folyót Piskiig hajózhatóvá teszik, ennek a vizszabá­lyozásnak költsége a földmivelési tárca terheli. A csatorna 46 es fél millió koronába kerülne. Ez összeget 6 evre elosztva folyósítják, amely idő alatt maga a csatorna is elkészülne. A mi­niszter a csatorna közgazdasági jelentőségét abban látja, hogy a vizén való szállításnál a tonnakilométer 1 fillérbe kerül, mig a vasúti szál'itásnál 4 fillérbe. — Kovács Margit angol- és francia női divat terme május 1-től Közép-utca 21. szám alatt lesz. 257 3-2 — 1000 kiló cukorka, csokoládé és hús­véti tojás érkezett Papp Géza csemege üzletébe. Ajánljuk a n. é. közönségnek már saját érde­kében is ezen nagy raktár megtekintését. — Pege Károly a Pannoniában. Pege Károly hírneves budapesti cigány primás szombaton este megkezdette több napra terjedő hmgversenyet a Pannónia kávéházban. — Szó'lí tulajdonosok f.gyelmebe ajánljuk Mácsáriszky Lijos ismert n-jvü pomolo^us szak előadásait, amelyek e hó 20- és 22-éa d. u. 5 orakor lesznek megtartva a városháza nagyter­mébe! Az előadások ingyenesek Ismertetve lesz a szőlő tőke fej képzés, metszes és a peronos ­pora elleni védekezes.

Next

/
Thumbnails
Contents