Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1911-04-09 / 15. szám
13-ik szám. N Y I R V I D É K 1911. március 26. 9 az állami tanítók ügye, holott a mi sebeink nein kisebbek, s kívánságaink nem kevesblé jogosultuk, s a missió, mit teljesiiünk nem kevesebb, sőt nem leszek szerény leien, s nem túlzok, ha azt mondom, hogy inkább nagyobbak s mégis mi vagyunk a mostoha gyermekek. E?.t szeretném én a nagy társadalom tudatába átplántálni, akkor biztosabbnak tartanám a győzelmet. Ezzel azonban korán'sem akarom a visszariadó! fújni, csak a biztosabb győzelem rémé nyében említettem fel. A z igaz ügyért való lelkesülés buzdító hangjai visszhangra találnak az én öreg testemben levő fiatal lelkemben is. Egyet azoDban feltétlen szükségesnek, sőt elengedhetetlennek tartok, nevezetesen a testvéries együtt érzést. Ne mcndja közülünk senki: én meg vagyok elégedve, én nem óhajtok az én békés tűzhelyemből kimozdulni, hadakozzanak az elégedettlenek. Jelmondatunk ez legyen: „Mindnyájan egyért s egy az egészért." Adja Isten, hogy újjy legyen ! Gyűlésünkön megjelent Dobó Sándor, a tanítók egyik, nagyrabecsült vezérférfia, a Tanítók Lapja szerkesztője. Elhozta váratlanul a szomorú hirt, hogy dr. Erőss Lajos szeretett püspökünk meghalt. Elnök azonnal intézkedett, hogy az egyesület fejezze ki részvétét táviratban a gyászba borultaknak, s a veszteség fölölti fájdalom ott borongott az arcokon a gyűlés lefolyása alatt. A kisebb ügyek elintézése után áttért a gyűlés a tulajdonképeni tárgyára; az alapszabály módosításra. Alapjában véve elfogadta az egyesület megoszlása előtti alapszabályt, csak néhány lényegtelen módosítást eszközölt rajta. Ezután Filep Endre tartott felolvasást az elemi isk. fegyelem tartásról. A nagy figyelemmel hal iga'ott tanulságos értekezésért jegyzőkönyvi köszönetét fejezte ki a gyűlés. Majd számos irdiivany tárgyaltatolt. Gyűlés uian köz-;béd volt, hol kedves hangulatban lelkesítő pohárköszöntők hangzottak el, éltetvén az * lnököt es Dobot. Crias dineito, Egy felvidéki legény katonasor előtt nősült. Elvett egy Mari nevü leányzót, a ki szép is volt, fiatal is volt, szóval mindenféleképpen menyecskének való volt. A tüzhelyalapitás után egy hónapra Mihályt besorozták és elvitték három esztendőre. Mari otthon maradt. A minap meglátta valaki. Két apró gyerekkel volt a menyecske. — Kié ez a két gyerek Mari? — kérdezték a menyecskét. — Hát kié volna ... Az enyémek. — Hm. Hiszen . . . nincs itthon az urad. A menyecske vállat von. — Nincs. De — ír néha. Alkalmi czipővétel egy pár linóm fekete női cipő frt. 180, egy pár finom barna női cipő frt. 2"20, és ilyen arányban az összes férfi és női cipők csak amig a készlet tart Hübscher Márkusz üzletében, Barzó hentes mellett. 248-1-1 ÚJDONSÁGOK. Telefon szám 139. Munkásházak. A vármegye tőrvényhatóságának a mult hó 7-dikén tartott rendkívüli közgyűlésén a Dombrádon létesítendő mnnkásházak kérdésével kapcsolatban dr. Meeössy Béla, aki mint volt földmívelésügyi miniszteri államtitkár s a munkásházak építéséről s?óló 1907. évi 44. t.-cikk megalkotója e nagyfontosságú kérdésnek bizonyára leghivatottak magyarázója, nagy tetszéssel fogadott beszédben ismertette ezt a kérdést s általános óhajtásra a ,Nyírvidékiben is megírta az e kérdésre vonatkozó tudnivalókat. A szociális, közegészségügyi és általános nemzeti szempontból is nagyjelentőségű ügy érdekében Mikecz Beeső alispán a következő buzdító felhívással fordult az illetékes hatóságokhoz : A f. évi március hó T-ik napján tartott közgyűlésben Dombrád községben létesítendő munkásházak ügyének tárgyalása alkalmával, a törvényhatósági bizottság által utasíttattam, hogy ismételten hívjam fel a t. Cim figyelmét arra, hogy a járásában, illetve a vezetésére bízott községben igyekezzék odahatni, miszerint a gazdasági munkások részére, állami támogatás mellett munkásházakat építsenek. Majdnem szükségtelennek tartom felemlíteni, azon rendkívüli fontos s köztudomásu indokokat, melyek a munkásházak építését kívánatossá teszik, s épen ezért elegendőnek vélem, ha röviden rámutatok, hogy ez által a gazdasági munkás — otthont szerezve — földhöz köttetik s hazáját nem lesz hajlandó oly könnyen odahagyni, mint tette eddig, s egész erejét lekötve, igyekszik a hazája földjéből részére jutott maroknyi ingatlant családja részére megszerezni. De rendkívüli fontossága van e munkás házaknak közegészségügyi szempontból is, mert az egész napi mezei munkában kifáradó munkás egészséges, tiszta levegőjű lakásban pihenheti ki fáradalmait, s töltheti örvendező családja körében szabad idejét, s ezáltal nem csak a szülék egészsége biztosabb, hanem életük is inkább hosszabbodik, a gyerekek között pedig megszűnik azon rendkívüli halandóság, mely most az összezsúfolt, legtöbször egészségtelen kigőzölgésü lakásoknak tudható be. Nem kétlem, sőt erős meggyőződésem, hogy a t. cim át van hatva a munkásházak építésének kiváló horderejétől, s látja annak culturá lis, nemzetgazdasági és társadalmi áldásait, állása tekintélyének felhasználásával is odahatni fog, hogy ily munkásházakat minél több köz ségben minél nagyobb számban állítsanak fel. Felhívom azért, hogy ugy társadalmi érintkezései alkalmával, mint hivatalos eljárása közben igyekezzék a község vezető embereit eme magasztos célnak megnyerni, s megismertetni velük, hogy az 1907. évi XLVI t. c. rendelkezései szerint mily kedvező feltételek mellett s a község teljes megterheltetése nélkül építhetők e munkásházak fel. Részletesen magyarázza meg, hogy a munkások saját erejükből képtelenek lakásviszonyaikat kedvezőbbé alakítani, s rá vannak utalva arra, hogy a telek beszerzéséhez és a ház felépítéséhez szükséges összeget a község maga vegye fel, s nyújtsa azt kölcsönképen az építtetőknek, — kik is a kölcsön adott összeget az állami hozzájárulásból (mely rendszerint a felvett összeg törlesztése és kamatának fedezetére 2°/o szokott lenni), valamint az évi u. n. lakbér cimen fizetett pénzből fogják törleszteni, vagyis a község más terhet nem vállal magára a munkásházak létesítésénél, mint a felvett töke törlesztési részleteinek pontos befizetésére vonatkozó kockázatot, — a melynek biztositékául ott áll a ház — és ezzel kapcsolatban a felvett kölcsön hová fordításának ellenőriését, végül a törlesztési részletek beszedését. Végeredményéin tehát a község mást nem tesz, mint megfelelő állami támogatás mellett olcsó törlesztéses kölcsönt közvetít a munkásoknak s utóbbiakat a maga hitelképességének a révén hitelképessé teszi megfelelő családi házak építésére. Fel kell hívnom figyelmét még azon lényeges körülményre is, hogy az érdekeltek részére a létesítésre vonatkozó felméréseket, vázlatokat, terveket és egyéb okmányok terveit a földmivelésügyi kormány az államkincstár terhére díjtalanul elkészítteti, s hogy az összes okmányok, szerződések s a felveendő kölcsönre vonatkozó jogügyletek bélyeg- és illetékmentesek, s végül, hogy a munkásházak 20 évig mindennemű állami, törvényhatósági és községi adónak fizetése alól mentesek, mely időn belül a munkásházak céljaira felhasznált területen italmérési engedélyt kiadni nem szabad. Ha mindezeket, valamint a gazdasági munkásházak felépítéséről szóló 1907. évi XLVI. t. c. és az ennek végrehajtása tárgyában kiadott 67000 —907. számú földmivelésügyi miniszteri rendeletben foglaltakat az arra hivatott tényezőkkel megismerteti, ugy bizonyára nem fognak azok a munkásházak építése elé akadályokat gördíteni, — söt okvetlenül lesznek olyanok is, kik e nemescél érdekében a kötelességét teljesítő hatósági tagokkal vállvetva igyekeznek a sötét, szük, kellően soha nem szellőztetett, csak nehezen fűthető nyirkos lakások helyett, oly lakásokat biztosítani a velük egy községben lakó s arra érdemes és ráutalt munkásoknak, hol megtanulják a hazai földhöz való ragaszkodást, a magán tulajdon tiszteletét és megbecsülését és a hol megelégedett, boldog családot fog szeretett hazánk erős támaszaként eltartani és ápolni. Nyíregyháza, I9ll. április 4. Mikecz Dezső, alispán. — A szabad líceumban folyó ho 6-an dr. Pröhle Vilmos főgimn. tanár, egyetemi m. tanár tartott előadast Japán történetéről, irodalmi és politikai viszonyairól. A mélyen járó, szigorúan tudományos fejtegetés méltó kiegészítése volt a tanár ur első előadásának, mely Japán földjéről és népéről szolt. Nagyon szépek voltak a líceum állal megszerzett színes vetített képek is, mélyek hiven kisérték a tartalmas szöveget. A líceum munkásságának első időszaka ezzel az előadással véget ért s már itt jelezzük, hogy az évi eredményről részletesen fog beszámolni a liceum vezetősége. — Geduly Henriknek a tiszai ág. evegyházkerület püspökévé történt megválasztását e hó 4-én Szentiványi Árpád kerületi felügyelő vezetése alatt 16 tagu küldöttség adta hivatalosan tudtára a megválasztott püspöknek, átadva neki szép beszéd kíséretében a megválasztásáról szóló jegyzőkönyvet Délben a küldöttség tagjait Geduly Henrik vendégeiül látta a Koronában. — Esklivö. Dr. Orient Gyula orvos-doktor, gyógysz. doítor, tiszti orvosi allásra kép. orvos, oki. gyógysz., egyetemi tanársegéd, a gyógysz. gyak. tanfolyam tanara és fogorvos Kolozsvárott, vasárnap tartja esküvőjét Keresztessy Sárikával Nyíregyházán. — Buttler-alapitvány. A vármegye májusi tavaszi közgyűlésén a Ludovika-akadémián a jövő iskolai evvel megüresedő egy Buttler-féle alapítványi hely betöltésre kerül. A pályázati kérvényeket május 2-ig kell beadni a vármegye iktatóhivatalánál. — Hivatalvizsgálat Mikecz Dezső alispán, Fejér Imre t. főügyész kiséreteben e hét folyamán kedden a nyiracsádi, csütörtökön a nagykállói pénteken a dadai alsó járás főszolgabírói hivatala ügy- és pénzkezelését vizsgálta meg. — ipartestületi közgyűlés A nyíregyházi ipartestület április hó 13-án délelőtt 10 órakor a városháza nagytermében XXVI. rendes évi közgyűlését tartja, melyre a testület összes bekebelezett tagjai tisztelettel azzal hívatnak még, hogy amennyiben a jelzett! napon a tagok határozatképes számban nem jelennének meg, a közgyűlés f. évi április hó 18 án délelőtt 10 órakor a városháza nagytermében fog megtartatni, mikor is a jelenlevők számára való tekintet nélkül hozatnak határozatok. Tárgysorozat: 1. Az elöljáróság évi jelentése s az 1910. évi zárszámadás és vagyonmérleg előterjesztése. 2. Az 1911. évi költségirányzat megállapítása. 3. A testületi tisztikar váíasztása. 4. Nyíregyháza város tanácsának 13774/910. sz. irata az iparos tanulók nappali oktatása tárgyában. 5. Határozat hozatal a felett, hogy az ipartestület tulajdonát kepező 25000 kor. készpénz kamatozás végett az ipartestületi hítelszővetkezetnel hagyassék-e meg továbbra is, vagy pedig gyümölcsöztetés végett más pénzintézetnél helyeztessék-e el? 6. T n_J » LI_ m Családi okok miatt azonnal m Tudakozódni lehet Csikós Po- W •300 haZ Í dad<i JÓka Í" UtCa (K8rt eU'» Í I • |B,UI, W 4. számú haz. = szobafestőnél, Vay Adám utca 34. szám. *
