Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1911-04-02 / 14. szám

10 13-ik szám. N Y I R V I D É K 1911. március 26. sok vették kezdetöket 8 megbízottnál s máig már 500 tagja van a szövetségnek, a tisztviselők választása pár nap múlva lesz megejtve. Végül a dalárda a „Szózatot" énekelte. A népgyűlés 5 óra után oszlott szét teljes rendben. B. — Margit! A szerelmes ilju nem ejti k nagyobb bensőséggel ezt a nevet, mint.a hölgyek, amikor a Földes féle Margit-crémről van szó. Hogy a Földes-féle Margit Grém olyannyira népszerű toilettcikke lett a hölgyközőnségnek, azt elsősorban annak köszönheti, hogy . gyö nyörű tiszta, fehér szint kölcsönöz az arcnak, mindennemű íiszlálalanságot, szeplőt, mitessert, májfóltot és pattanást eitávoiit és emellett ab szolute ártalmatlan. A hálás négy-öt napi hasz­nálat utan már tökéletes. Ára: kis tégely 1 korona, nagy tégely 2 korona. Kapható minden gyógyszeitarban és drogériában Késziti és pós­tán kü'di Földes Kelem n gyógyszerész, Arad 2i8—2—1 — A háztartás. Tizenhetedik évfolyamának második negyedébe lép április l-én a magyar asszonyok közlönye a Háztartás. Erőben meg­gyarapodva, nívóban emelkedve prezentálodik az Urayné Hantaller Lüly szerkesztésében megje­lenő lap. Rovatai felölelik a divatot, kézimunkát, szépségápolást, egészséggondozást, a kertészetet, gazdaságot, baromfitenyésztést, szőlészetet, mé­hészetet, a konyhát a kamarát. A rovatokon kivül van a lapban novella, vers, regény és rejtvény. A lap előfizetési ára mérsékelt: egész évre 12 korona, fél évre 6 korona, negyed­évre 3 korona. A kiadóhivatal (Budapest Aréna ut 68.) kívánatra szívesen küld ingyenes mutat­ványszámot. — Berger-féle hygieniai gyógyszappan 18C8 óta forgalomban van; és nem lehet azon cso­dálkozni, ha számtalan értéktelen utánzattal találkozunk. A Berger-fele szappan c?ak akkor valódi, ba rajta, kivül az ismert védjegy min­den cimkén piros fölirattal a következő ceget viseli : G. Hell & Comp. Kapható minden gyógyszertárban és drogeriaban. — Friss idei liptói turó, naponként friss érkezés, Hoffmann Adolf üzleteiben. — Gyakori panasz olyanoknál, a kiknek has­hajtót kell használni, hogy „nekem ez vagy az a szer nem használ." Ez a panasz a valódi Ferencz J.izsef keserü­vizné! nem állj i meg a helyét, mert ez a világ­hírű gyógyító ásványvíz, ha megfelelő adagot használunk, bármily természetű embernél elö tudja a kivánt hatást idézni. Erős, hirtelen el­dugulásnál a reggeli előtt egy borospohárra való Ferenc József vizet kell meginni s ezt egy óra múlva meglehet ismételni. Ennek a szük­ségessége azonban csak ritkán következik be. A forrásnál palackozott és kereskedésekben árusított igazi Ferencz József keserűvíz megfelelő adagolásnál sohasem fog lehangoltságot, elő­idézni, m'nt más hashajtóknál gyakran előfordul. Általánosságban egy fél boros pohárnyi is ele­gendő. Érzékenyebb természetű egyéneknél már ennél kise bb adag is előidézi a kivánt hatást. Sándor Rezső ékszerész telefon száma 252. m" 4~ 2 — A böjti idény alkalmából a n. é. közön­ség szíves figyelmébe ajánljuk a Papp Géza cég csemege juhturó különlegességét, mely alig néhány hét alatt — kellemes ize által a nagy­közönség általános megelégedését érdemelte ki. Nevezett turó teljesen friss fölözetlen juhtejből különös uj módszer szerint készül. Zsúr után. (Színhely: Virág Gábor lakása. Zsúr után Tan. Este tizenegy óra. Virág és felesége az ebédlőben vannak, ahol az asztalon, mint egy vert hadsereg, elszórva, ren detlenül hevernek az ételmaradékok és búsan álldogálnak a félig, vagy egészen üres borosüvegek és poharak.) Virág: (Krisztus kínszenvedését kifejező arccal nézi az embertelen pusztilás romjait, majd a dühtől remegő hangon, mély meggyő­ződéssel kiállt az ajtó felé): Pfuj! Éhes gaz­emberek ! Virágné (csitítja): Az Istenért, hallgass. f Virág: Hagyj engem! Igenis, azok. Vagy azt hiszed, hogy nem koplaltak előre két napig, csak azért, hogy aztán nálunk telezabálhassák magukat ? Virágné: Hát ebben igazad van. Virág: No látod? Virágné: A Buzogányiné pláne. Emlékszel, hogy milyen gúnyosan dicsérte a sültet? Virág : Ne is említsd nekem azt az asszonyt. Elönt a méreg, ha rágondolok. Nahát ... ha egyszer „megmarkolhatnám a máját!" Virágné: Még ő mer hencegni. Múltkor is éhesen mentünk el tőlük. Virág: Nem tudom, hogy miért flancolnak az ilyenek? Mindenki tudja róluk, hogy nyakig ülnek az adósságban. Virágné: Én megfigyeltem, az utolsó zsuron is kölcsönkért evőeszközöket adlak az asztalra. Virág: Hisz ez régi dolog. A szabónál öt­száz koronával tartoznak és nem tudnak firetni. Virágné: Az a legutálatosabb az ilyen nép­ségnél, hogy mindenkit lekrilizálnak. Az ő zsurjuk a legsikerültebb, az ő szalonjuk a legelőkelőbb, az ő toalettjei a legszebbek, az ő kalapjai pá­ratlanok. A többiek mind smucíg templomegerek előttük, akiknek hétköznap alig van betevő falaljuk, — de azért mégis versenyezni mernek velük. Virág: De azért jól esett a híres Buzogányi urnák az az ötven forint, amit ugy kunyerált ki tőlem tegnapelőtt. Virágné : Mit ? Te adtál neki ötven fotinto! ? Virág: Na hallod ? Csak nem bolondultam meg, ennek a niemandnak ! ? Virágné: Hát? Virág: Ajánltam neki a Sternt és az adott. Virágné: A balek. Virág: Az. Virágné: Különben nem sajnálom tőlük, legalább lesz betevő falatjuk. Virág: Igazad van. (Aludni mennek. Egy félóra multán már mindketten ágyban vannak. Lelkükben lassan elülnek a zsúr izgalmai. Már az elpusztított kincseket is elfelejtik.) Virágné : (az ágyban): Gabi! Virág (álmosan): Nos, mit akarsz? Virágné: A tejesasszony már mindennap zaklat a pénzéért. Két hónappal tartozunk neki. Virág: Holnap el kell küldeni az ezüst evőeszközöket a zálogházba. (Mindketten elalszanak.) CSARNOK. büntetés. Irta: Sárkány Imréné. — Mondd csak Miklós, hogy mulattatok Váriékná! ? sok vendég volt ? miről folyt a tár­salgás ? — Sok mindenről, de legtöbbet tárgyaltak Dernőyről Mindenki azt akarta tudni, mért nem házasodik meg és miért lett nőgyűlölő P Nagyon sajnáljak, hogy az agglegények táborába szegő­dött. Az is nagyon bosszantja, különösen a hölgyeket, hogy Dernőy Káldyékat kivéve sehová sem jár. — Szegény Laci nem nagyon örülne, ha tudná, hogy ily nagyon foglalkoznak vele. — Dernőy nemcsak igen csinos férfi, de kiváló hivatalnok, és vagyonos ember is, én nem csodálom, ha érdeklődnek iránta. Káldynak pedig ő a legkedvesebb barátja, azután a szép Káldyné is nagyon kedves asszony ; természetes, hogy jól érzi náluk magát; mért ne menne gyakran hozzájuk? Azt is nagyon emlegették, hogy Káldyné­nak udvarol. — Az semmit sem bizonyít, olyan szép asszonynak, mint Káldyné, szívesen udvarol az ember, nincs benne egyéb veszedelem, mint hogy jól összeszidja az illetőt, ha átlépi a határt. — Tudja Káldyné, hogy D?rnőyvel emle­getik a nevét ? Megmondtam neki a múltkor, jól meg­nézett, aztán kacagni kezdett, és azt mondta, jól van, majd teszek róla, hogy elhallgattassam őket, magának pedig köszönöm, hogy ilyen jó indulattal van irántam. Megszorította a kezemet és másról kezdett beszélni. — Ki ne lenne szívesen ilyen édes asszony körében ? ügy látszik Káldynéra hatással volt a figyel­meztetés, mert mikor Dernőy ismét'meglátogatta őket, már ott találta a szép Etelkát, kit mint Káldyné nővérét mutatták be neki. Dernőy nagyon meg volt lepve, soh'sem hallotta, hogy Káldynénak nővére van. Az a gyanú ébredt fel benne, hogy Káldyné nem minden cél nélkül hozta most nővérét ilyen hirtelen magához, őnkénytelen eszébe jutott, hogy az utolsó időben, talán nagyon is hevesen udvarolt a szép háziasszonynak, a miért az, ilyen kerülő uton akarja őt megbüntetni. C-akhogy ő átlát a szitán, nem fogja en­gedni befonni magát, — nem bizony! Mindamellett igen szívesen mulatott Etel­kával. Nyilt őszinte modora, természetes, éles észjárása es szépsége által önkénytelenül meg volt vesztegetve. Etelka tökéletes hasonmása volt nővérének; nem csoda, ha nem tudott reki ellentá Ini. Azonban csakhamar újra gyana­kodni kezdett és elhatározta, hogy semmi áron sem engedi magát két tüz közzé szorítani. Látopatásait igen rövidre szabta, sokkal feszesebb volt a szokottnál és ritkábban is jött. Káldyné mégis elég időt talált arra, hogy Dernőy előtt Etelka vőlegényét jól kidicsérje. Szerinte nem volt szebb, kedvesebb tiszt az egész regimentben, mint Perényi Ákos. Ah! igy hát már menyasszony, gondolla Dernőy megkönnyebbülten, akkor nem érheti szabadságát semmi veszély. Szegény Káldynét pedig ok nélkül gyanúsította. Olyan bűnösnek érezte magát, hogy kedve lelt volna a szép asszonytól bocsánatot kérni. — Ugy-e, Etelka nagyon hasonlít hozzám ? Legalább ez az általános vélemény. — Tökéletesen, mint egyik rózsa a másikhoz. — Ne bókoljon, de mulattassa addig Etel­kát, mig én bejövök, dolgom van a konyhában. Dernőy nagyon szívesen engedelmeskedett, oly jól érezte magát, hogy észre sem vette, hogy sokkal tovább maradt, mint akarta. Most, hogy tudta Etelka mátkaságát, veszélyen kivül gondolta magát. Most már rendesen elment mindennap, és ugy el volt Etelkával foglalva, hogy észre sem vette, ha Káldyné nem volt a szobában, akinek most nagyon sok dolga támadt a ház körül. Káldyné látva a fiatalok közt fejlődő kölcsönös vonzalmit, megsúgta tervét az urának, de az mosolyogva vont vállat, nem igen bízott a sikerben. — Dernőyt én ugy ismerem, hogy nem igen hagyja magát kommindirozni. — Majd meglátjuk, nevetett a szép asszony vidáman, megmutatja a jövő, melyikünknek les?, igaza. Annál édesebb lesz a győzelem, és szi­gorúbb a büntetés. -- Kit akarsz megbüntetni, és miért? — Megfogod tudni, csak légy türelemmel. Káldyné mindennap jobban tapasztalta, hogy minden vonzó erejét elvesztette Dernőyvel szemben, hogy az Etelkát kivéve, se lát, se hall. Ilyen felfedezés nehéz próbára szokta tenni a szép asszonyok hiúságát, sokszor nagy vesze­delemmel szokott járni. De Káldyné mosolyogva tűrte mellőztetését, — boldog volt, látva a két ifju lény öntudatlan boldogságát. Valami nem várt véletlen újra felkellé Dernőy szunnyadó gyanúját. Megkérdezte Kaidy­tol, — mennyi igaz Etelka menyasszonyságából ? Barátjában teljesen bizott, tudta, hogy az a meg • testesült őszinteség. De Káldy sem tudott mást mondani, mint hogy Perényi csakugyan vőlegény. Etelka szülei azonban nem szeretik a katonákat, és azt kí­vánják Perénj iíől, hogy mielőtt határozott vá­laszt nyer — legalább főhadnagy legyen. Etelkát pedig ide küldték a fővárosba hozzájui, hogy világot lásson és mulasson még egy kicsit. Dernőy tökéletesen megnyugodott, egészen átengedte magát érzelmeinek, és mulattatta E'elkát, vagy engedte magát általa szórakoztatni; teljesen megvolt győződve, hogy csak szórakoz­tatják egymást. Ha nagyon soká maradt, Káldyné bizonyos humorral szokta tőle kérdezni: — Hogy van az, hogy most oly kevés dolga van pöreivel, vagy nagyon békeszeretők lettek a kliensei ? Dernőy szórakozottan felelt, nem értette meg a kérdés élét, gondolatai mással voltak elfoglalva. Etelkával igen jól megértették egymást, rendesen egy véleményen voltak, de ha Perényi szóba került, akkor vége volt a békességnek. Dernőy határozott ellenszenvvel nyilatkozott minden katonáról, de különösen Perényiről, akit gyűlölni látszott.

Next

/
Thumbnails
Contents