Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1911-04-02 / 14. szám

12-ik szám. N Y I R V I D É K 1911. március 19. 3 lopás után fizetett kincstári ellenőrzési illeték jellegével bir. Különösen áll ez azokra az esetekre, mikor a biiiágolás egyezségi uton magánál a pénzügyőrségnél történik s a középfokú hatóság a megtörtént zsebeléshez csak jóváhagyó fejbólintással járul. Még a copfos Ausztria is, melytől mi átvettük a jövedéki büntelő eljárásnak ezt az avult rend szerét, legalább némiképpen javított ezeken az állapotokon, amennyiben ugyanis ott már ma a bírságok nem a felfedező és tettenérő pénzügyi közegeket illetik. Ideje volna már, hogy a mi törvényhozásunk is foglalkozzék azzal az égető kérdéssel, melylyel képviselőházunkban évekkel ezelőtt Hegedűs Lóránd foglalkozolt, de azóta közéletünk hivatott tényezői teljesen elhanyagolnak. Országos tűzoltó gyűlés Nyíregyházán. Az „Országos Magyar Tűzoltó Szövetség" elnöksége és választmánya jött össze f. hó 25 és 26-án Miskolcon, hogy előkészítse a folyó évi junius 5. és 6-án Veszprémben tartandó országos nagygyűlés és verseny tárgyait. Az alkalom, mely Miskolczra hozta össze hazánk tűzrendészetének lelkes vezetőit, a borsodvármegyei tűzoltó szövetség megalakítása is volt, s mivel az országos tűzoltó szövetség mindig más és más városban szokta tartani elnökségi és választmányi gyűléseit, az elnökség örömmel ragadta meg az alkalmat, hogy nemes törekvésében Borsod vármegyét támogassa. Március 25-én az országos szövetség elnökségi és választmányi gyűlése zajlott le, gróf Széchenyi Viktor országos szöv. elnök vezetése mellett, — mely gyűlésen résztvettek az alőadókon kivül a vármegyei szövetségi elnökök és tisztek mintegy 40 tag, az ország tűzoltóságainak legszámottevőbb tagjai. A szabolcsvármegyei tűzoltó szövetséget s Nyíregyháza városát Dr. Konthy Gyula szövetségi elnök képviselte, ki az 1914-ben tartandó országos tűzoltó nagygyűlésnek és versenynek Nyiregyházán leendő, tartására vonatkozó meghívását Nyíregyháza város képviselőtestületének terjesztette az elnökség elé. Mint a napilapokból olvasható volt, az 1914. évi nagy gyűlés érdekében már más városok is tettek lépéseket, a választmány azonban gróf Széchenyi Viktor elnök azon kijelentése után, hogy: „Mikor annak a város képviselő testületének szabályszerű meghívása, van előttünk, mely város tűzoltósága a magyar tűzoltóságnak a külföld előtt is nagy dicsőséget szerzett, azt mi nekünk örömmel kell fogadnunk!" — egyhangúlag elhatározta és javasolja az országos közgyűlésnek, hogy az 1914-ben tartandó országos tűzoltó nagygyűlés és verseny Nyiregyházán tartassék. Örömmel vette az elnökség tudomásul, hogy Nyíregyháza város áldozatkészsége, tűzoltóit az elmúlt évben, egy mai kor igényeinek megfelelő laktanyával látta el s gróf Széchenyi Viktor, Dr. Ováry Ferencz elnökök Brener Szilárd orsz. szöv. főtitkár megígérte, hogy f. évi szeptemberben tartandó felszentelési ünnepélyen részt vesznek. Tűzrendészetünk fejlesztése olyan kevés támogatással találkozik általában, hogy részükről mindent meg kell ragadni s megbecsülni a cél érdekében, s igy mi is fokozoU örömmel, s igaz magyar vendégszeretettel várjuk körünkbe a magyar Országos tűzoltó szövetség vezetőségét, s majdan annak minden tagját. Megbíró. A Szabolcsvármegyei Tanítóegyesület választmányának folyó év április 5 én, Nyiregyházán, az ág. ev. központi iskola helyiségében délután 4 órakor tartandó rendes gyűlésére. Tárgysorozat: 1. Elnök időszaki jelentése. 2. Jegyzőkönyv hitelesítés. o. Szabolcsvármegye kir. tanfelügyelőíégének több rendbeli megkeresése. 4. Járásköri gyűlések jegyzőkönyveinek bemutatása. 5 A tanitócgjesületek országos szövetségének felhívása. 6. Bírálóbizottság jelentése s annak Ítélete alapján, Reizmann Jenő ur 200 kor. pályadijá nak és 50 korona jutalomdijának kiadása iránt intézkedés. 7. Pályakérdés és vitatételek kitűzése. 8. Az egyesületi pénztár állásáról s tagsági dijak befizetéséről jelentés. 9. Az Eötvös-alap országos egyesület helyi gjüjtő bizottságának jelentése. 10. A tanítók házában létesítendő második 4000 kor. szobaalapitvány ez évi részletének megállapítása és kiutalása. 11. Eí évi rendes közg) ülés helyének és határidejének kitűzése. 12 Indítványok tárgyalása. Kelt Nyiregyházán, 1911. március 30 án. Orsovszky Gyula, elnók. Ozvald József, főjegyző. ÚJDONSÁGOK. Telefon szám 139. Dr. Erőss Lajos er. ref. püspök halála. Dr. Erőss Lajos, a tiszántúli ev. ref. egy házkerület püspöke, mult hó 26-án Debrecenben elhunyt. Mély fájdalom tölti el szivürikf-t a szomorú hírre, hogy a vihar pusztító ereje isméi egy alkotásra kész nagy embert, egy erős tölgyet döntött a föld porába. Az élete fáklyájának utolsó fellobbanásában (a végrendeletében) is lelki nagyságát muUt'a. Egyszerű, puritán ember volt: igazi kálvinista. A modern áramlatok az ő nemes egyszerűségéből nem téritették ki, mint annyi mást. „Gyászruhát, divatos fátyolokat én érettem sonki se viseljen" — rendeli el 8 nappal a halála előtt. „A külső gyász nem jelent semmit, sőt gyakorta a szív észlelek igazi gyászának hiányát leplezi.* „Hasztalan koszorúkra ne költsön senki" — rendeli tovább. Minek tépjék le az élő virágok ezreit, miért haljanak meg a kedves virágok, mikor ők is élni akarnak. „Legfölebb tíz percig tartson az ima és szóljon az a nagy Istenhez és ne legyen az az i mbereket szemkáprázatba ejtő okoskodás" — rendeli. „Több és más beszédet nem akarok" — rendeli, a kérleli, etlen és végrendelkező utolsó akaratának tiszteletet parancsoló határozottságával. Ebben is a nemes egyszerűség nyilvánul meg, mely annyira jellemezte életében is. Az ő tiszta lelke irtózattal tiltakozott az ilyen alkalmakkor összehordott szóvirágkoszoruk, feltűnési és szereplési viszketegségben szenvedő emberek nagyhangú beszédei ellen. A kerület az elhunyt püspök halála alkalmából a következő gyászjelentést adta ki: A B. F. R. A. „Eleseit a mi fejünknek koronája" e szavakkal jelentjük a tiszántúli kerület mélységes gyászát és fájdalmas érzéssel tudatjuk, hogy szeretelt püspökünk Erőss Lajos a theologia doktora, elebb kémeri, földesi, püspökladányi lelkész, később a rendszeres theoiógia tanára Debrecenben, végre a Tiszántúli Ref. Egyházkerületben püspök s m'nt ilyen debreceni lelkipásztor, egy heti súlyos betegség után folyó hó 25-én, áldott életének 55 ik, nagy sikerrel folytatott püspöki hivatalának 3-ik évében, minden jok fájdalmára váratlanul elhunyt. A megboldogult püspököt, megmásithatatlannak irt végső akarata szerint, minden külső gyászpompa és koszorúk mellőzésével folyó hó 28-án kedden délelőtt 10 órakor, a debreceni nagytemplomban tartandó rövid imádsággal te metjük és délután 2 órakor a püspökladányi ref. temetőkertbe teszszük végső nyugalomra. Az Ur adta őt nekünk, az ür végzésében kell megnyugodnunk. Az ő munkája nem volt hiába való közöttünk. Ai ő neve és emlékezete fent marad nálunk. (I. Korinthus 15. 20—28.) — PUspökváíasztás. A tiszai ág. hitv. evang. egyházkerület, Zelenka Pál halálával megüresedett püspöki szckének betöltésére végbement második szavazásnál beadott szavazatokat a mult hó 28-án, kedden bontotta fel az e célra kiküldött b izoitság, amehnek vármegyénk és városunk minden köreiben nagy lelkesedéssel fogadott eredménye szerint pü«| ökké Geduly Henrik nyíregyházi lelkész választatott meg, Bmint ezt lapunk legutóbbi számában már jelentettük is. Beadatoit összesen 367 szavazat; ebből 6 szavazatot a bizottság érvénytelenített (mind a 6 Gedulyra esett) A beadott 361 érvényes szavazatból Geduly Henrik kapott 210-et, Terray Gyula 151 et. S igy Geduly Henrik 59 szavazattöbbséggel választatott meg a tiszai ág. ev. egyházkerület püspökévé. A beadott szavazatok a kerülethez tartozó egyházmegyék szerint a következőleg oszlott meg : Egyházmegye 1 ^ » 2 S « % $ O * a "> H » Árva Brassó Gőmör Hegyalja Kishont Liptó Sáros Szepes Tátra alja Tiszavidék iskolák 12 24 84 30 32 32 'í 40 46 | 24 34 9 >> 3 £í -a a> & Ö-szesen 367 £ <o H adatott 8 24 10 74 20 j 10 18*. 14 28 34* 32 14 20 8 -216* 151 4 6 14 10 14 1 Jegyzet * 4-érvénytelen * 2 érvénytelen 6 érvénytelen — A Nyírvizszabályozó társulat márc. hó 29-én dr. Mezőssy Béla elnöklete alatt választmányi és érdekeltségi közgyűlést tartott. A gyűlés legfontosabb tárgya a társulat telkének a város Széchenyi-utcai sarok telkével való elcserélése volt. A közgyűlés 93 szavazattal 16 ellen elhatározta, hogy a cserét elfogadja, a két részről felkért és elfogadott vegyes szakértő bizottság érték megállapítása szerint. A város javára eső 19513 korona értékkülönbözet fedezésére a társulat készpénz vagyonát jelöli meg és a telekcsere, illetve eladás és vételnek keresztülvitelért, a szerződések jogerős megkötésére a társulat elnökét, teljes hatáskörrel megbizza és felhatalmazza. A város a Nyírviz társulat jelenlegi házát a polgári leányiskola kibővítésére fogja felhasználni, a'Nyírviz-társulat pedig az u. n. Szarvas-épület helyén emeletes bérpalotát épít, alól üzlethelyiségekkel. A palotában természetesen a Nyírviz-társulat hivatalos helyiségei is elhelyezést fognak nyerni. — A Duna—Tisza csatornáról szóló hozzánk már későn érkezett „tollrajzokat" sajnálatunkra már csak lapunk jövő számában adhatjuk. — A szabad líceumban a sorozatos előadások véget értek, amennyiben Leffler Sámuel főgimn. igázgató is, dr. Sróbl Vilibald elmekórházi igazgató ís befejezte a lelki élet köréből vett fejtegetését. Mindkét előadást nagy tetszéssel fogadta a hálás közönség. Az idény utolsó rendkívüli estéjét f. hó 6-ik napjára, csötörtökre, tűzte ki a líceum, amikor dr. Pröhle Vilmos főgimn. tanár, egyetemi magántanár Japánról fogja második és befejező előadását megtartani. Erre az előadásra, melyhez mintegy 80 színes vetített kép járul, s a mely este 8V» órakor kezdődik a főgimnázium dísztermében, belépőjegyek személyenként 1 koronáért a Ferenczi féle könyvkereskedésben és a líceum elnökénél válthatók.