Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1911-01-08 / 2. szám

12 3-ik szám. N Y I R V I D É K 1911. január 15. r Szabolcs siarvasmarhatenyésztéséröl. ) Ezelőtt 20—25 évvel történt, hogy a nyugati, főképpen pedig a vöröstarka marha az Alföldön is divatba jött és számos olyan gazdát ismertem, ki azzal velie kiéheztetett és degenerált magyar marháját megjavítani, hogy azokat vöröstarkával keresztezte. Nem kereste, hogy a vöröstarka marha tenyésztéséhez milyen feltételek szükségesek; elcsenevészett magyar teheneihez egy, drága pénzen vásárolt és a maga helyén valószínűleg jobb sorsra érdemes nyugati bikát bocsátott és azt hitte, hogy ezzel egy olyan univerzális tenyészetnek veti meg az alapját, mely az annak nyújtott tengeriszár és tőrekért a magyar marha igavonoképességévei a nyugati tejelő képessége és gyors fejlődesével fog fizetni. A két teljesen különböző tenyészirányt képviselő vér összevegyítésének természetszerű leg más eredménye nem lehetett, minthogy egy olyan se hus-, se halproduktum származott belőle, mely mig egyrészről a tüdővesz melegagya lett, másrészről a vöröstarka tejelő és hustermelőképességét távolról sem vette at. Elvesztette a magyar marha nyühetetlen egészségét és szívósságát anélkül, hogy a piros tarka kiváló tulajdonságaiból bármit is megszerzett volna. A legtöbb könnyelműen experimentáló gazda az első évek tanulságain nem okult; tovább keresztezett és jószágát tovább more patrio takarmanyozta mindaddig, mig gulyája nem korcs, hanem csupa korcsszülöttekből állott. A legutóbbi évekre tehető csak az öntudatra való ébredés. Rájöttek, hogy az itteni szélsőségekre hajló csapadék es klimatikus viszonyok, valamint flóra, az évszázadok óta itten akklimatizált magyar marha tenyésztését teszi indokolttá. Ezen igazságot nem dönti meg azon kevés kiváló pirostarka tenyészetünk virágzása sem, melynek tenyésztői az ő speciális gazdasági viszonyaikat kiváló szakértelemmel és nagy ügyszeretettel a szimmentháli marha által hasznosítják. -Am ál nagyobb érdemet szereztek az állattenyésztés terén Szabolcsmegye azon gazdái, kik okos konzervaiizmussal a kipróbált és a mi viszonyainkat kitűnően szolgáló magyar marhát el nem hagyták, hanem a tenyészegyedek rigorózus kiválasztása és okszerű takarmányozás által olyan gulyát produkáltak, mely azokat országosán elsőrangúvá teszi. Igaz, hogy a magyar marha teljes kifejlettséget jóval hosszabb tenyészidő alatt éri el, mint a pirostarka, de ugy gondozási, mint takarmányozási igénytelensége folytán nem okoz gazdájának kifejlődése befejeztéig a rövidebb fejlődési idejű pirostarkánál több költséget. Ezen jó gulyákban nevelt magyar marhák fejlődésük befejeztével a test masszivitását illetőleg bátran felveszik a versenyt a pirostarkával, a lassú fejlődés pedig olyan tömör csont- és izomállagot teremt, mely egyedüli oka annak, hogy a világ legjobb igásmarhájává válik. A Nyirpgyházán tartott jubiláris kiállításon mutatták be Szabolcsvármegye gazdái az utóbbi 20 esztendei munkájuk eredmenyét es bátran áilitha'juk — hiszen a legindifferensebb szakértői helyről nyert ezen állításunk bizonyítást — hogy magyar gulyáikkal olyan közgazdasági kincset produkáltak, melyre az egesz ország büszke lehet. A kiváló tenyészetek közül a legkiválóbb a Klár Gusztáv nyirjesi gulyája. A gulya nem régi. Harminc éve csupán, hogy tulajdonosa annak alapját megvetette ; de megalapítása óta valóságos szenvedélylyel dolgozott annak tökéletesitesén. Maga volt mindig és ma is maga a szamadó gulyása és amennyire szerelmes a jószágába, épp oly kérlelhetetlen szigorú kritikával üzi a tenyészegyedek kiválasztását. Az eredmény nem maradt el. Egyik kiváló szakértő gazdatársunk a 63 darabból kollektiót megszemlélvén, következőképpen nyilatkozott: .Lehetséges, hogy az országban még van ilyen, de hogy ennél különb nincsen, azért jót állok." Szikszay Sándor. *) A Köztelek legutóbbi száma 4 jól sikerült felvételű képpel illusztrálva közli ezt az ismertetést. ::: Legeredményesebbek a :: :: : Nyírvidék hirdetései ! G-iax dinetto. X-nek pere volt Y-al. X. megbukta, természetesen : dacára minden igazának. Pár nap múlva találkozik X. B-vel. — Megdöglött a vizslám — mondja X. sóhajtva. . — S mi baja volt? — Én vagyok az oka. A földre dobtam egy tszéki ítéletet, a kutyám játékból befalta s az olyan rossz volt, hogy megdöglött tőle. — Ugye a Y. féle perben ? . . . — Igen. — Csodálatos. Y. azt mondta, hogy neki es/y beteg macskája volt s azt a bizonyos Ítéletet alá tette s masnapra a macskának kutyabaja se volt. * A végitélet, azt hiszem Az lelt, más nem lehet: Remeny nélkül keli szeretni, Vágy tüzében elepedni, Annak, aki vétkezett. * Pisztoly töltve, distanc kimérve Szekundások szive remeg: Husz lépésről hátha találnak? Oh mért nem adtunk negyvenet ? Felesleges volt aggodalmuk, Mig tanácskoztak, azalatt, Mindkét párbaj hős félve-lopva, Tíz-tíz lépést hátrább haladt. * Két deli vőfély hívogatott a másnapi lakadalomra, de mert a meghívottak egy-egy pohárka szesszel tisztelték meg, nagyon hangosak voltak. Sőt a szembe jövő csendőröket sem vették semmibe, akik aztán bekísérték őket, de nem Nyíregyházára. Szaladt nyomban a két vőfély apja, meg a két örömapa ügyvédhez, hogy szabadítsa ki a gyerekeket. Az felolvasta a nehéz §-t de azért megpróbálja. A négy apával ki is kötött hatalmas összeget. És ment. Akkorra már a vizsgálóbíró ki is hallgatta a gyerekeket, meg is irta a szabadlábra helyezést. Akkor az ügyvéd valamelyik írnoknak rimánkodott, hogy legalább fél óráig késsen azzal a rendelvénynyel, mert máskép vége a tekintélynek. És sietett vissza az irodájába, ahol remegve várt a négy ember. — Sikerült! szólt az ügyvéd. Félóra múlva jönnek. Azok majdnem a lábait is csókolták. <1 fózs. és körjegyzők egyesületének Közleménye. Tisztelt Kartársaki Korunknak egy lelkes gárdája felvetette — mint a hozzátok is megküldött felhívásból tudjátok — egy országos jegyzői bank 5.000,000 tőkével leendő megalapításának eszméjét. Második oly nagyszabású kísérlet ez, amely testületünk ugy anyagi, mint erkölcsi súlyának tokozását célozná. Az egyik volt az „Uj Politika" cimü napilap létesítésének eszméje. Ez csecsemő korában elhunyt A másik lenne, ezen részvénytársaság megalakítása, mely amannál nem kevesebb jelentőségű. Ha részvétlenség miait ezen eszme sem valósulhatna meg, örök időkre le kell mondanunk arról, hegy egyebet tehessünk, mint amit most cselekszünk : a sopánkodás, az elégületlenség és zúgolódás negativ munkáját Felkérjük tehát Testületünk minden egyes lelkes tagját, hogy az e tárgyban ide mellékelt meghívóval kitűzött közgyűlésen megjelenni, a részvényeket jegyezni s a szabályszerű dijakat — hogy az postára lehető legyen — elhozni szíveskedjék. Kartársi üdvözlettel Gyüre, 1911. január 3. Tóth Gyula, e. főjegyző. Tóth József, e. elnök. Meghívó Szabolcsvármegye községi- és körjegyzők Egyesületének f. év és hó 11-én d. e. 10 órakor Nyíregyházán, a Vármegyeház kistermében tartandó rendkívüli közgyűlésre s ezt megelőzőleg d. e. féltiz órakor tartandó választmányi ülésre. TÁRGY: 1. Községi- és körjegyzők országos bankjának megalakitásabani részvétel módozatainak megállapítása. 2. Esetleges indítványok. Gyüre, 1911. évi január 3-án. Tóth Gyula, e. főjegyző. Tóth József, e. elnök. Felhívás előfizetésre. Lapunk e száma második lévén ez esztendőben, tisztelettel kérjük az előfizetések megújítását s a lap járatásáért járó esetleges hátrálékos dijak beküldését. Az előfizetések megújítására s a hátrálékos összegek befizetésére lapunk mai számához utalvány lapokat mellékeltünk. Tisztelettel A „Nyirvidsk" kiadóhivatala. ÚJDONSÁGOK. Telefon szám 139. — Cégjegyző változás. Tisztelettel tudatjuk, hogy Jóba László, a Jóba Elek cég eddigi üzletvezetője az üzletből kilepett. A könyvnyomda és könyvkötészet szakszerű vezetésével Weisz Manó bízatott meg, a céget pedig Jóba Elek jegyzi. A midőn ezt szíves tudomásul közöljük egyszersmínt ajánljuk, uj alapokra fektetett nyomda és lapvállalatunkat, a nagyközönség figyelmébe. Jóba Elek utódai könyvnyomdája és könyvkötészete, Nyíregyházán. — Újévi Üdvözlések. A vármegye tisztikara újév napján testületileg tisztelgett Mikecz Dezső alispán előtt s Sipos Béla főjegyző tolmácsolván a tisztikar jó kivánatait, különösen azért a jóindulatért és tevékenységért mondott az alispánnak köszönetet, amellyel a tisztviselői kar anyagi érdekeit előmozdítani igyekezett. Mikecz Dezső alispán megköszönvén az üdvözlést s biztosítván a tisztikart továbbra is teljes jóindulatáról, a vármegye főispánjához vezette a tisztikart, kifejezést adva előtte a tisztikar ragaszkodásáról s kérve jóindulatu támogatásáv a jövőben is. Gróf Vay Tibor főispán meleg köszönetet mondva az üdvözlésért, biztosította a tisztikart tamogatásároi. A városházán Bogár Lajos főjegyző vezetése alalt tisztelgett a tisztikar Májerszky Béla polgármester előtt. — A kir. itéló' tábla elnöke Nyíregyházán. Porubszky Jenő, a debreceni kir. ítélő tábla elnöke, segéd titkára kíséretében, a mint halljuk, december 30-án Nyíregyházán járt. Megvizsgálta a munkásbiztositási választott bíróság elnökének ügykezelését, amelyet rendben talált s a délutáni 2 órai vonattal, miután a kir. tszék elnöke és több biró társaságában a Korona vendéglőben megebédelt, székhelyére visszautazott. — Geduly Henrik a Bibliáról f. hó 12-én csütörtökön tartja első előadását a Szabad Líceumban. Az élet könyvének e szakavatott ismertetése mindnyájunk régi óhaja, az előadó egyénisége pedig előre is a leteljesebb siker reményére jogosít fel. Ilymódon biztosra vehetjük, hogy tartalmilag nagyon tanulságos estében lesz részünk ; hogy pedig külsőleg is gyönyörködtető legyen az előadás, arról a Liceum gondoskodott, magára az első előadásra 70 darab szines diapozitív képet bocsátván a lelkész ur rendelkezésére. Ezek a képek, mint világhírű művészek alkotásainak reprodukciói szinte megelevenítik a szent könyv alakjait és jeleneteit s rendkívül hathatós támogatói a szöveg megértésének és megtartásának ; a Liceum hatalmas vetítőgépén kétségtelenül a legnagyobb mórtékben érvényesülni fognak. A közönség figyelmét azzal a kérelemmel hívjuk fel a Szabad Líceumnak ezen első külön előadására, szíveskedjék belépő-jegyét 1 koronáért idejekorán megszerezni, mert csak 200 hely áll a látogatók rendelkezésére. Jegyek Ferenczi József könyvkereskedésében kaphatók; ugyanott, valamint a Bessenyeikör főtitkáránál s a Szabad Liceum elnökénél hat előadásra szóló bérletjegy is váltható 6 koronáért. Az előadás helye a főgimnázium diszteime; kezdete este 8V2 orakor. A sorozatos ingyenes előadást ezen külön este miatt egy héttel későbbre halasztja az elnökség. — Oyászrovat. Ózv BleuerMórné áldásdus élete 63. évében Budapesten december hó 31-én