Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1911-03-19 / 12. szám

10 13-ik szám. N Y I R V I D É K 1911. március 26. A főgimnáziumi ifjúság ünnepén Leffler Sámuel igazgató mondott lelkes beszédet. Alkalmi szavallások s ének után Klár Béla VIII. oszt. tanuló olvasta föl az idei Kossuth pályázaton dijat nyert munkáját Széchenyiről, mely fényes tanúbizonyságot tett ez ifjú jeles képességeiről, de egyúttal kivált belőlünk kozmopolita hangjánál fogva bizonyos szomorúságot is. # * * A nyíregyházi polgári leányiskolában a következő műsorral ünnepelték meg március idusát : 1. Szózat. Énekli a daloskör. 2. Ünnepi beszéd. Tartja Orsovszky Margit 4/b. o. t. 3. Előre. Irta : Tóth Kálmán. Szavalja Garay Etelka 3/b. o. t. 4. Ezer év után. Melodráma. A Szavalati részt előadja Mitternacht Berta 4/a. o. t. Zongorán kiséri Fuhrmann Margit. 5. Magyar nóta. Irta: Lampérlh Géza. Szavalja Bakoss Ella. 6. Kuruc dalok. Irta: Kacsóh Pongrác. Énekli Wengritzky Mariska 4/a. o. t. Zongorán kiséri Szikszay Sári 3/a. o. t. 7. Petőfi. Irta: Ábrányi Emil. Szavalja Hvaszta Jolán 3/b. o. t. 8. Kossuth induló. Énekli a daloskör. * * * A Napkori állami elemi iskola tanuló ifjúsága március 15-én megünnepelte. Délelőtt 8 órakor a tanuló sereg tanitó vezetése mellett résztvett a gör. kath. templomban tartott Isteni tiszteleten honnan a gör. kath. iskola növendékei csatlakozásával viszatért az állami iskola helyiségébe, hol 9 orakor kezdetét vette a tanuló ifjúság ünnepe. Az iskola igazgatója lelkes szavakkal nyitotta meg az ünnepélyt, a nap jelentőségét Pávay András tanitó méltatta, közben a növendékek kiválló sikerrel előadott hazafias költemények s énekekkel gyönyörködtették a jelen voltakat. Kik örömmel vettek részt a szépen sikerült hazafias ünnepélyen. * * * Március 15 Apagyon. Apagyon a község minden rendű és felekezetű lakosa, értelmisége s s közégi elöljárósága lelkesedéssel ünnepeltéi meg március 15-ikét, ezt a — törvényszerint ugyan sajnos nem, de — a szivünkbe és lelkünkbe kitörölhetetlen betűkkel irt törvények és érzések szerint nagy nemzeti ünnepet. Az ünnepély a református templomban folyt le s hálaadó istentisztelettel kezdődött, melyen Szabó Aladár lelkész mondott alkalomszerű hála imádságot. Azután a iskolás gyermekek folytatták az ünnepélyt, ugyancsak a templomban tanítóik vezetése és rendezése mellett. Már a gyermekek szavalatai s orgona kiséret mellett szabatosan előadott ének is meglepték a közönséget, a mi a könnyekig való meghatottságig, fokozódott akkor, amidőn Tóth Zsigmond tanitó és Fülöp Vilma tanitó kisasz szony orgona kiséret mellett növendékeikkel együtt előadták a hazafias ünnepely keretébe tárgyánál fogva nagyon is beleillő, „A haza" cimü melodrámát. — Dicséret és elismerés illeti meg e helyen is tanítóinkat azért a lelkes fáradozásért, kitartó türelmes munkáért, melylyel ezt a darabot ugy betanulták és betanították, hogy nem csak ritka élvezetet nyújtották a mi leikeinknek, de hathatósan fokozták ugy az iskolás gyermekek, mint a közönség szivében a hazaszeretet magasztos érzetét. Azt tapasztalom, hogy az iskolás gyermekekre, az ilyen hazafias ünnepélyek tartása különösen, ha a gyermekek magok is szerepeinek az ünnepélyen — rendkívül nemesítő hatással van, ha az az ünnepély megfelelő gonddal, komolysággal és körültekintéssel rendeztetik. Mert nem csak a haza szeretet szent érzését gyökereztetik meg a fogékony gyermeki szívben anynyira, hogy az később ottan terebélyes fához hasonlóan teljes szivét, egész valóját kiirthatatJanul betölti, de az ünnepélyen általok is előadott hazafias költemények, szavalatok, összhangzatos éneklések nemesitik a növendékek szivének érzéseit, mivelik leikeink gondolatait. Az igy nevelt növendékekből aztán remélhetőleg a hazának nemesen érző, józan gondolkozású, a szeretett haza földéhez, még a megpróbáltatásuk és nyomorúságok között is tánlorithatlanul ragaszkodó, s ebből kifolyólag kő • telességüket hiven teljesítő hasznos polgárai lesznek. — Vajha azért minden tanitó a nevelésnek emez irányára, a hazafias nevelésre, a honszeretet fejlesztésére is behatóbb, odaadóbb gondot fordítana, felhasználva az e célra rendelkezésére álló alkalmakat, mert nekünk, magyaroknak kiválóan nagy szükségünk van a hazafias nevelésre. Lelkes hangulatban lefolyt ünnepélyünket aztán Szabó Aladár lelkész alkalomszerű záró beszéde fejezte be s a zsúfolásig megtelt templom közönsége felemelő, magaszitos ünnepi érzésekkel s gondolátokká! oszlott szét. * * * Polgáron szintén szép ünnep keretében áldozott a közönség a nagy nap emlékezetének. Az ünnep a Korona-szálló nagytermében folyt le a következő programmal: 1. Hyuinus. Éaekli a közönség az Uri Zenekar kíséretével. 2. Rodostó. Színdarab egy felvonásban. Irta: Fényes Samu. Előadja: a Füredi Miksa társulata. 3. Ünnepi beszéd. Mondja Bánkövy Kornél. 4. Talpra magyar. Irta: Petőfi Sándor. Szavalja: Mátray Gyula. 5. Talpra magyar. Énekli: a Tiszapolgári Dalkör. 6. Kuruc Dalok. Játsza az uri zenekar. 7. Fel magyar nép. Irta: *** Szavalja: Szép Gyula. 8. Ébresztő. Énekli: a Tiszapolgári Dalkör. 9. Március 15. Alkalmi színmű. Irta : Ábrányi Emil. Személyek : Öreg honvéd Keller Antal, Ilonka Óváry Rózsika. Sándor Füredi Jenő. 10. Hazádnak rendületlenül. Énekli a közönség. 11. Záróbeszéd. Tartja: M. Molnár József főbiró. 12. Rákóczi induló. Já'sza az uri zenekar. * * * Rakamas 1911. március 15 Mint már évek hosszú sorai át is ez évben is községünk főjegyzője az oroszlán rész a mai nap megünneplésében. Ma délután 2 órakor a képviselőtestület, d dárda, tűzoltóság a község házától zeneszó mellett a Kossuth szoborhoz vonultak. Ottan a község főbírája Perger János ur a község közönsége nevében a szobrot megkoszorúzta. Ezután a helybeli dalárda Bugyi Endre tanitó ur vezelé e alatt a Hyrnt.uszt eléneklése után Ekker Mihály jegyző ur lelket emelő szavakkal ecsetelte a mai njp történetét, az ünneplő közönség teljes ovátiója mellett. Ezután igazán meglepő volt az iskolás fiuk és leányok szavalata, melyért a tanitó urak és tanítónőket a legnagyobb elismerésben kell részesítenünk, kik is vállvetve igyekeznek a legnemesebb menő kritikát is kiálló eredményeket is fel mutatni, a mit minden nagyítás nélküi szól va el is értek. Nem kell külön említenem a dalárdánk lelkes vezetőjét, a ki mindent el követ, hogy sikert mutathason fel s meg is mutatta, hogy iá radozásait siker koronázta. Igazán szép és lélekemelő volt az iskolás gyermekeknek az iskolába vissza menése, s hallgatva, hogy azok a földről alig kiemelkedő apró kis gyermekek milyen szépen s miiyen lelkesen énekeltek a legszebb hazafias dallok éneklése mellett vonultak vissza iskoláikba, szinte hihetetlennek tűnik fel, hogy ilyet i.tten produkálni lehessen. Nem tudunk mi elég elösmeréssel lenni, úgy a kezdeményezés mint a keresztülviteléért. * * * A genuai magyar diákok egyesülete is kegyelettel megünnepelte március 15 díkének évfordulóját. Marton Gyula egyesületi elnök megnyitó beszéde után Máday neuchateli egyetemi tanár tartott előadást a demveratiáról Magyarországon és Pittard Ödön ügy /éd magyarországi benyomásairól. A szép ünnepet a Szózat eléneklésével fejezték be. ÚJDONSÁGOK. Telefon szám 139. A Kossuth-szoborról. A Kossuth-szobor pályázat ügyében a döntés is megtörtént már, ami mindenki előtt ismeretes. A beérkezett pályaművek, mintegy 31 drb. 30 művész alkotása. Ugy számbelileg, mint kvalitás dolgában ' ez igen szép eredménynek mondható. A szobor kivitelére előirányzott összeg 40000 korona volt. Hogy a pályázó művészek ezt a nagyon is fontos dolgot figyelembe vették-e avagy nem ? azzal itt részletesen nem foglalkozhatunk. Tény az, hogy a beérkezett pályamunkáknak úgyszólván legszámottevőbb részét a zsűri e miatt ejtette el, s választott a művek közül olyat, amely 40000 koronából előállítható. Hogy már most az igy kiselejtezett szobrokból a zsűri a pályadíj nyertes Betlen Gyula szobrát választotta ki, az szinte természetes, mert ez a mű látszik leginkább olyannak, amely 40000 koronából is megvalósítható. Azonban igy az egész szobor pályázat meddővé vált, mert abból a számottevő s jogos elismerést érdemlő munkák egyszerűen kimaradtak. Azt hisszük, sőt tudjuk, hogy a pályázati felhívásban a szobor költségei pontosan fel voltak tüntetve, s igy azon csodálkozunk csak, hogy ezeknek dacára mi indíthatta az egyes művész urakat arra, hogy a megállapított szerény összegen jóval többe kerülő munkával pályázzanak ? Voltak olyanok is, kiknek munkájáról azt hallottuk, hogy 200,000 koronába kerülnének ! 40000 koronából bizony monumentális művet nem kívánhatunk, s nagyon helyes lett volna, ha a vármegye és város szélesebb körű gyűjtést indítva várt volna addig, mig a szobor költségeire 100 — 120,000 korona összegyűl. S dacára annak a sok féle irányban társadalmilag is erősen megadóztatott közönség, nagyobb akció esetén valószínűleg szívesen áldozott volna még többet erre a célra, mert bizonyos az, hogy nem adakoztak még mindazok a minket közelebbről érdeklő Kossuth-szoborra, akik a Tisza Kálmán szobrára már áldoztak, elég számottevő számmal és összeggel. Megelégedéssel olvastuk a Nyírvidék mult heti számában a nyertes pályamű kritikáját, s nézeteinket azzal a bírálattal teljesen osztjuk. A szobor elhelyezését illetőleg tény az, hogy egy monumentális nagy méretű és magasságú szobor, közvetlenül a városháza előtt, ott ahol arra helyet szántak s a parkírozással már mintegy ki is jelöltek, nem állhat. Az a távolság ami a városháza és a szobor között lenne, kicsi ahoz, hogy egy nagyszabású mű arról az oldalról élvezhető lenne. A park ezen rondószerü kivágását, tehették volna azonban ugyanezen főtengely ut másik végébe is, s igy ha erre a helyre került volna egy szobor, úgy azt mind«n oldalról élvezhetnők. A mint tehát a szobor pályázat szerintünk meddő, épen ilyen meddő dolog lenne már most a pálya munkákat külön-külön bírálat tárgyává tenni. S ha már hatalmas nagy szoborral nem örökíthettük meg iegnagyobbunknak emlékét, kívánjuk, hogy az a szerényebb mű is legyen megoldva minden tekintetben kifogástalanul. K. I. — Protestáns vallásos estély Kisvárdán. Harsányi István ev. ruissió lelkész, dr. Bartsch Bila egyházfelügyelő és Werner Gyula igazgató buzgólkodása folytán Kisvárdán is megkezdődnek a vallásos érzést ápoló estélyek s e hó 26-án tartja az otc megalakult evangelikus missiói egyház ilynemű első vallásos estélyét a következő műsorral: 1. Közének. 2. Megnyitóbeszéd ós ima tartja Harsányi István missiói lelkész. 3. Quartett. Előadja az alkalmi férfi négyes. 4. Miért olyan kevés napjainkban a boldog? Szabad előadás tartja Paulik János nyíregyházi ev. lelkesz. 5. Jézus imája Béry Gyulától. Szavalja Ligeti Ede nyíregyházi ev. segédlelkész. 6. Gályarabok éneke. Előadja az alkalmi férfi négyeskar. 7. Berekesztő ima mondja Harsányi István. 8. Közének. Az estély délután Vs6-kor kezdődik s színhelye a polgári iskola rajzterme. A bemenet mindenkinek szabad. Az elnökség a legközelebbi napoiban szétküldi a meghívókat. Nyíregyházáról a mint halljuk többen szándékoznak átrándulni ezen vallásos esíélyre. — Bessenyei-Kör. A Szaboicsvármegyei Bessenyei-Kör folyó 1911. évi március hó 20-án hétfő este 8 órakor az Országos Szimfóniái Zenekar és Kűn László karnagy közreműködésével a Korona-szálló dísztermében estét rendez, melyre tagjait és az érdeklődő közönséget tisztelettel meghívja. Műsor: I. 1. Goldmark: Sakuntala-nyitány. 2. Hándel-Martucci: Suite. II. 1. Buttykay: ^z ünneprontók. '2. Csajkovszky: 3-ik szimfónia. Az összes számokat előadja Kun László karnagy vezetésével az Országos Szimfóniái Zenekar (60-an.) A műsor egyes számai alatt a terem ajtajait zárva tartja a rendezőség. Jegyek válthatók március hó 15-től március hó 19-éii este 6 óráig a Ferenci féle könyvkereskedésben s este 7 órától kezdve a pénztárnál és pedig a középszékek első és második sorában tagnak 6 K-ért, nem tagnak 8 K 50 f.-ért; a középszékek harmadik és negyedik sorában tagnak 5 K ért, nem tagnak 8 K ért; a középszékek ötödik és hatodik sorában tagnak 4 K-ért, nem tagnak 7 K-ért; a középszékek többi sorában tagnak 3 K-ért, nem tagnak 5 K-ért; a 7. és 5. sz. kis páholy ára tagnak 20 K, nem tagnak 30 K; a 6. és 4. sz. nagy páholy ára tagnak 25 K, nem tagnak 35 K; az 1. sz. páholy ára tagnak 18 K, nem tagnak 25 K. Számozatlan ülőhely ára tagnak 2 K, nem tagnak 3 K. Műsor a pénztáinál 30 f.-ért kapható. Kellemetlenségek kikerülése végett kérjük és figyelmeztetjük ugy a bérlőket, mint az egyes