Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1911-01-08 / 2. szám

íyháza, 1911, XXXII. évfolyam, 2, szám. vasárnap, január 8. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. ÍISfizstési (eltétetek: Egész évre 8 kor., Fél évre 4 kor., Negyed évre 2 kor., Egyes szám ára 20 fillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: YÁROSHÁZ-TÉR 6. S2AM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. A nyilt-téri közlemények dija soronként 60 fillér Apró hirdetések 10 szóig 40 fill., minden további szó 4 fillér. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. A mszamdorlás. Azt tapasztaljak, hogy azok, akik­nek sikerült néhány dollárt összeszedni és Amerikából hazajönni, itthon vágyj méregdrágán vesznek földet, vagy pedig tétlenül nézik a napot és várják a jó szerencsét, mindaddig, mig a dollárok elfogynak, amikor is aztán ismét ke­zükbe veszik a vándorbotot. Sokan, bogy kivándorolhassanak, valósággal álügyletek utján zálogba ad­ják itthoni házukat lelketlen uzsorások­nak, akik papir-.son 700 — 800 koronáért; a házat megveszik, ugy hogy a vissza­vándorló ugyanezért az árért megint átveheti, ha hazajön ígea ám, de mikor már itthon van, az uzsorás a dupláját fizetteti vele a kikötött vételárnak. Persze a szegény ember mit tehet mást, vagy fizet, vagy ismét kivándorol. A gazdakörök hivatása az ilyen eseteket irgalom nélkül leleplezni. Ennek az állapotnak semmi más oka nincs, mint az, hogy népünk szer­vezetlen és nem tudja, mikor mit kell tennie. Ezért határozta el a Magyar, Gazdaszövetség, hogy ezeknek a vissza­vándorlóknak ügyét kezébe veszi, szer­vezi és irányitja a földvásárlást, a föld­bérlő szövetkezetek alakítását és már; Amerikában igyekszik ottani megbízottja 1 utján a hazavágyókkal érintkezésbe lépni. Amerika nagy területe azonban szinte lehetetlenné teszi, hogy ezt az ö.-szekötő kapcsot minden visszaváa­dorlóval megtaláljuk. Az itthoniakhoz fordulunk tehát, akik állandóan leve­leznek a kintlevókkel és kérjük őket, világosítsák fel kintlevő honfitársainkat, hogy a Magyar Gazdaszövetség minden visszavándorlónak rendelkezésére alT, aki hozzáfordul és hogy a föl drní verésügyi minisztérium a Magyar Gazdaszövetséget bizta meg azzal is, hogy a kivándorol­takat állami telephelyeken .elhelyezze, illetőleg, hogy elhelyezésük tárgyában á kormánynál javlasatokat tegyen. Világosítsák fel őket arról is, hogy a Magyar Gazdaszövetségnél igen sok eladó birtok van bejelentve és hogy a Szövetség amerikai megbízottja Skotthy János (New-York 555 West 170 Street) részletes fölvilágositással szolgál minden kivándorolt magyarnak. A visszaváudorlást szervezni egyik e a legfontosabb feladatoknak. És hogy ez a feladat teljesíthető legyen, ahhoz min­den magyar kisgazda közreműködésére szükségünk van. Azt akarjuk, hogy a visszavándorlók ne kerüljenek lelketlen üzérek karmai közé és hogy ismerkedjenek meg a Ma­gjar Gazdaszövetség működésével, amely­ről alább fogunk szólani. Jelenlog is igen termékeny és jutá­nyosán megkapható állami telephelyek vannak fentartva az Amerikából vissza­vándorlók számára és a szerződést a kivándorolt helyett bármelyik hozzátar­tozója, mint megbízott megkötheti az állammal. Nem mulaszthatjuk el, hogy tapasztalataink alapján arra a ferde felfogásra is reá ne mutassunk, amely igen gyakori, hogy t. i. a visszavándorlók némelyike keveseli a telephelyet és több parcellát óhajt jegyezni, mint amennyit lehet és inkább nem vesz semmit, mint annyit, amenuyi szerinte nem elég Ez két okból helytelen eljárás. Először azért, mert a telephelyek ugy vaunak kihasítva, hogy azoknak jövedelméből egy család megélhessen, másodszor pedig azért, mert ha a visszavándoló elfog­lalja a telephelyet, később sokkal keve­sebb nehézséggel szerezhet hozzá még egy parcellát, mint azonnal. Röviden összegezve az elmondotta­kat: a visszaváudorlást szervezni, cél-i irányossá tenni az a feladat, amelyre ai Magyar Gazdaszövetség vállalkozott és 1 melyet csak úgy oldhat meg, ba ebben 1 minden érdekelt segíteni igyekszik neki. E helyen kell megemlékeznünk az állami parcellázások, illetve telepítések teltételeiről, amelyeket a vi*szaván­dorlóknak ismerni szükséges. A telephe.ly megvásárlása céljából kötendő szerződések feltételei ugyan az egyes telephelyek sajátos viszonyainál fogva változnak, mégis általánosságban e feltételek a következők: Az állam mindenek előtt megkí­vánja a telepestől, hogy kifogástalan előéletű legyen. Az tehát, aki a Magyajc S2orolmosek még as smborok ?,,, Irta: CZÓBEL MIN KA. Szép lány volt hajdan, szeme tüz-zsarátnok, • Rózsás az ajka, keble, válla hab, Mosolya édes. Aki közelébe Férkőzhete, az volt a boldogabb. Mindenki nézte, mindenki szerette, Divatból, avagy hiven, igazán? O csak játszott előbb, majd szeretett is, Mig végre asszony lett a szép leány. Nyár volt körülte, de majd őszre hajlott, Ezután már csak emlékeknek élt, Évek multával ezek is bágyadtak, A szerelemről már nem is beszélt. A serleg kiürült, ő földre ejté, Hogy elfogyasztá élet tüz-borát, Ki tudja élvezte-e, vagy csak tűrte Gyorsan muló évek csöndes sorát ? Álomban élt, de egyszer szerelemről Szólnak előtte . . . szive megremeg, Szeme feleszmél, kíváncsian kérdi: Hát szerelmesek még az emberek? Párisi levél, Kedves Szerkesztő! Mivel áll itt be a saison ? Ez most a kér­dések kérdése. Ha budapesti nyelvjárással irnék tán igy folytatnám : mivel be kell állnia. Pedig | hát azza ! kezdődik a dolog, hogy az elegáns világ vis zabelyezi rezidenciáját ide a fürdők­ből, a impagne'-ból, a vidékről. A IÍ ivészek visszaszállingóznak. Megnépesül az utca. Igyik ragyogó toilett a másikat, egyik ragyogó szépség a másikat éri. S az élet nagyobb intenzivitása rányomja bélyegét a színházak és mulatóhelyek, a cafék és restaurantok arcára. Szép vagy érdekes arcot vagy a nagy testi jó­lét, vagy a nagy lelki szenvedések tarmelnek. Igy aztán a gazdag világ is, hol a jólét uralko­dik, szolgáltat szépségeket, meg a művészvilág is, hol a lelki élmények és szenvedések domi­nálnák. Persze ha valakinél testi jólét s lelki szenvedések összetalálkoznak, ott a tökély. S csodálatos 1: az elegáns világ inkább szép nőket, a művészvilág inkább szép férfiakat pro­dukál. A gazdag világ erősebb férfiakat, a művészvilág erősebb nőket. S az ellentétek rendszerint megtalálják egymást. A nyárspolgár familia is kibúvik odvából s ugyanazon kaféban a nap ugyanazon órájában ugyanannyi feketét vagy absynthet fogyaszt. Apiopos. Az absynth fogyasztást betiltanák, de attól félnek, hogy akkor még több fogynék titokban. Idegen is sok jön saisont látni a nagy párisi menageriába és szaporítja a saison figu • ráinak a számát. Érdekes látványt nyújt a Luxemburg-park, ahol egy bizonyos, a [társadalommal harcban álló kaszt szerelmi életének egy része lefolyik. A sötétség országából, Oroszországból, s a másik sajnálatraméltó náció hazájából Spániá­ból összesereglett politikai üldözöttek, anarcbis ták s több effajta bohó utópisták és túlzók itt szörik idylljeiket a .demimond" rosszabb bőr­ben levő tagjaival. A hordozható székek egy csoportba verőd­nek s egy-egy férfi társaságnak központja egy vagy két nő, s folyik a tarsalgás egy csomó nyelven. Vérbeli, párisi kép ez. De nemcsak a más országok társadalm kiközösitettjei találnak és találtak itt mindig jó hazát, hanem más népek nagy szellemei közül is sokan, akiket az otthoni dohos levegő legalább is olyan erővel űzött kifelé, mint a salakot, a jelszavakon lovagoló elvakult tömegét a társadalmak jogos önvédelme. Hogy csak egy párat említsek. Heioe, a lángszivü német költőt is ide hajtotta a német szükkeblüseg, mert sok igazat meg mert mondani honfitársainak. Wilde Oszkár, a mult század legigazibb iró­müvésze, a szép f&natikusa is itt talált pihenőt, mikor az angol nagyképűség oly rémesen bün­tette egy botlását ; néha oly gyönyörű bűnbá­natot egy harminc éves fogságból kiszabadult bűnös sem tesz, mint amilyet ő a „De Profun­dis"-ában. Mert nagyon igaz, hogy büntetni már ré­gen tudu.ik, de engesztelődve megbocsátani még sokáig nem tanulunk meg. S igazuk van a művészeknek, mikor idei sereglenek. A művészet az élettel egyidős, mert az ember mihelyt élni kezdett, rögtön fölismerte az élet hiányos voltát, tökéletlensegét s keresett egy szebb, egy megtisztult életet, amely vigaszt ad a valóért, amelyet a valóuól, de attól füg­getlenül saját maga teremthet mindenki, aki művész. S a szép a leginternacionálisabb áru. Mai Hzárnunk 10 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents