Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1911-03-05 / 10. szám

10-ik szám. N Y I R V I D É K 1911. március 5. 13 Szabad liceum. Cholnoky Jenő előadása. A szabaá líceumnak február 25-dikén volt ebben az időszakban immár negyedik sorozaton kívüli előadása. Cholnoky Jenő doktor, a kolozsvári egyetem kiváló professzora, tartott egy minden izében sikerült fényes előadást a sarkvidékekről. Cholnokyt, a tudós geographust és geológust, ismeri és méltányolja nemcsak a magyar, de a külföldi tudományos világ is. Nemcsak mint utazó és felfedező, de mint rendszerező tudós is jelentékeny eredményekkel gazdagította a tudományt. De Cholnoky Jenő rengeteg tudománya mellett nemcsak művész, hanem ennivaló kedves, kedélyes ember is. Nem azok közül a tudósok közül való, akik egy szakba temetkeznek bele s azonkívül mindent lenéznek; se azon közé nem tartozik, akik a művészien könnyed előadásban a tudomány profanizálását látják. Cholnokyt, ha útra kel, akár Kínába, Mandzsúriába, akár a zordon éjszak tájai felé, nemcsak a földek és vizek, hanem az emberek is érdeklik nyelvűkkel, vallásukkal, életmódjukkal, gondolkozásukkal egyetemben, s amit a hivatott kutató éles szemével megfigyel, amit a komoly tudás logikájával rendszerbe foglal, azt a belső tartalom és érték minden kára nélkül a legelmésebb causeur könnyedségével, ötletességével, elmésségével tudja előadni. Országszerte ismert neve a mi szabad líceumunk előadó termébe is oly nagy közönséget vonzott, hogy már mozdulni is alig lehetett; pedig azok, kik a társadalom érdékeit bizonyos aggódó szeretettel tartják szem előtt, már hetek óta mondogatták, hogy publikumunkat a bálok és esték már teljesen kimerítették A szombat délutáni közönségen, hála Istennek, nem láttam semmiféle kimerültséget, jó kedvvel és nagy érdeklődéssel jött s alig várta, hogy az előadás megkezdődjék. Hát egyszer csak meg is kezdődött s tartott félhattól félnyolcig, a legfeszültebb, de egyáltalában nem fárasztó érdeklődés mellett. Cholnoky ajkáról folyt a szó, betöltve a nagyterem minden zugát, a vásznon egymást váltották a legpompásabb képek, jórészben az előadó saját művés?i felvételei, a közönség pedig csak ugy szívta magába a szót és lelkét átadta egészen a változó képek változó hangulatainak. Közbe közbe jóizü kacaj támadt a hallgatóság soraiban Cholnoky egy-egy elmés ötletének, jóizü mondásának a nyomában. Ezekre ő maga azt szokta mondani, hogy álomkór elleni iniectiók, valójában pedig egy éles, gazdag elmének, derült, barátságos kedélynek csillogó sziporkázásai. A vége az volt, hogy a közönség sok szépet és érdekeset tanult és látott s utóljára is frissebb volt, mikor tapsolva, éljmezve felkelt a helyéről, mint akkor, amikor érkezett. Egyszóval igen tanulságos, igen kedves este volt. Cholnoky az előadás után nem sokáig időzhetett városunkban, s bár a Korona-szállóban a város által tiszteletére rendezett vacsorán mindenki kérte, hogy ne siessen olyan nagyon, nem volt maradása. A telhetetlen főváros még az ő általa felfedezett földgázt is elakarja szivni a derék erdélyi magyarok elől s ez ellen a pogány terv •llen dolgozni, izgatni kell; Cholnoky pedig nem az az ember, aki mindent másokra biz. De ide kell iktatni azt az igéretét, hogy nemsokára ismét ellátogat hozzánk, mert szereti városunkat s a Sóstóért annyira lelkesedik, hogy még a vizet is szeretné megfüröszteni. — Március 15-dikének megünneplése dolgában e hó 2-dikán délután 4 órakor értekezlet volt a városházán, melyet régi szokás szerint Májerszky Béla kir. tanácsos, polgármester hívott egybe. Az értekezlet megállapította az ünnep programmját, még pedig akként, hogy a megnyitó beszéd tartására fölkérték Májerszky Béla polgármestert, az ünnepi beszéd elmondására dr. Bartók Jenő ref. lelkészt, ünnepi költemény megírására és elszavalására pedig dr. Lukács Tihamér ügyvédet. Fölkérik a közreműködésre a városi dalárdát is, s az ünnepélyen való megjelenésre a különböző testületeket. Az ünnepély jó idő esetén a városháza udvarán, ellenkező esetben a Korona-szálló emeleti nagytermében lesz megtartva. Este a Koronában közvacsora lesz, melynek rendezésével Oltványi Ödön és Trák Géza tanácsosokat bizta meg az értekezlet. — A Kossuth szoborra kiirt pályázat határideje a mult hó 28-dikán délben lejárván, a szobor bizottság ugyanaz nap délután 3 órakor Mikece Beeső alispan elnöklete alatt ülést tar tott, melyen a bizottság tagjai igen nagy számban jelentek meg. Az elnöklő alispán bejelentvén, hogy a határidőig 31 pályamű érkezett, megalakították a bíráló bizottságot a következőleg: a vármegye részéről id. Kállay András, Seikseay Pál, a város részéről Májerszky Béla, dr. Meskó László, a művészek részéről Bezerédi és Róna szobrászok, továbbá a mérnök es épitész egyesület s a műépítészek egyletének egy-egy tagja. A bitáló bizottság elnöke M\kec» Beeső alispán, a szobor bizottság elnöke. A biráló bizottság ma vasárnap ül össze s hétfőn délután fogja valóseinüleg kihirdetni a pályázat eredményét. A pályázó szobor tervek e hó 7-dikétől kezdve 14 napon át, a vármegyeháza nagytermében a közönség részéről megtekinthetők. — A vármegyei tisztviselők drágasági plUéka. Szabolcsvármegye törvényhatósága a mult évi december hó 29-én tartott rendkívüli közgyűlésében dr. Meskó László és társai biz. tagok indítványára, a vármegyei alkalmazottak javára, az 1911. évre drágasági pótlékot szava, zott meg, még pedig a VI., VII. és VIII. fizetési osztályban levőknek a fizetés 5*/»-át, a IX. és X. fizetési osztályuaknak lO'/t-ot, s a XI. fizetési osztályban levőknek és a szolgáknak 15*/#-ot. A dijnokok, szolgálati idejők szerint a javadalmak 5, 10 és 15%-ában lettek volna reszesitendők, a fizetéstelen közig, gyakornokok pedig kaptak volna 100—100 koronát. A törvényhatóság e mintegy 25000 koronát kitevő összeg fedezetéül a milléniumi alapot jelölte ki, melynek 40,000 korona készpénz vagyona van, évi bevétele (2°/» pótadóból, kamatból és kölcsön visszafizetésből) 35,600 kor., évi kiadása pedig 26,200 korona. A vármegye törvényhatóságának e határozatát a belügyminiszter megsemmisítette, még pedig — dacára annak, hogy az alap feleslegébői, az alap rendeltetési céljának minden veszélyeztetése nélkül a 25,000 korona kifizethető lett volna — azon a kényelmes és sablonos alapon, mert nem tartja megengedhetőnek, hogy a fedezetűi kijelölt alap rendelkezésétől eltérő célokra igénybevétessék és így ezen kulturális céloktól elvonassék, mely célok szolgálatára annak idején létesítve lett. Ez az okoskodás azonban még nem állhat, mert a vármegye által létesített milléniumi alkotások költségeire fölvett kölcsön 25,000 koronát tevő annuitását s a múzeumi igazgató évi 1200 korona tiszteletdiját, a milléniumi alapra kivetett 2*/* pótadó évi 32,000 korona után befolyó bevétel már egymagában is bőségesen fedezi, s így az évi feleslegekből idáig már tőkésített 40,000 koronából, a tisztviselők drágasági pótlékára megszavazott 25,000 korona, az alap rendeltetési céljának minden veszélyeztetése nélkül ki lett volna fizethető. Mondanunk sem kell, hogy a belügyminiszternek az az elutasító határozata a vármegyei tisztviselők körében nagy és jogos elkeseredést keltett. — A szabad líceumban legutóbb dr. Klékner Károly kórházi sebész-főorvos és BaUa Jenő városi pénzügyi tanácsos tartott előadást. Mindkét előadót nagy figyelemmel hallgatta az érdeklődő közönség, mely nemcsak gyönyörködött a magas színvonalú, szép előadásokban, de kétségtelenül gyakorlati hasznot is meríthetett azokból. A jövő csütörtökön Balla Jenő folytatja a ,Közigazgatási ismeretek* köréből vett fejtegetését, Leffler Sámuel fögimn. igazgató pedig lélektani előadásainak sorozatát kezdi meg. Ezen előadásra ingyen jegyek folyó hó 6-ától, hétfőtől kezdve kaphatók Ferenczi József könyvkereskedésében és a liceum elnökénél. Ugyancsak e hét szombatján, március 11-én, délután 5 és fél órakor mutatja be dr. Konthy Gyula városi orvos-főnök a Balaton vidékit mintegy másfélszáz vetitett kép kíséretében. Erre az előadásra ugy a túrisztika, mint a nyaralás érdekében szintén a legjobb indulattal hívjuk fel olvasóink figyelmét. Az előadások szabad bemenettel, ingyen látogathatja a nagyérdemű közönség. — Dús vadász-zsákmány. Gróf Dessewffy Dénes és gróf Dessewffy Béla zubnói (Zemplénmegye) vadászterületein február hó 22-től 26-ig terjedő vaddisznó vadászat volt, melyen három vadász vett részt. Gencsy Albert, gróf Pálfify László és Szomjas Gusztáv. A vadászat olyan eredménnyel végződött, amely példátlan a vadászat történetében, ugyanis terítésre került 35 darab vaddisznó, közte 12 darab hatalmas példány. Gróf Pálfify László egy lőállásból 5 darabot, egyből 4-et ejtett, mig Gencsy Albertnek 2 jó kant sikerült elejteni, mesteri lövéssel, áthatolhatlan sűrűségben. A zubnói vadászterület Zemplénmegye északi részén terül el és vadgazdagsága a kimélet és gondozás folytán rendkívüli, ugy számbelileg, mint a vadak fejlettségét tekintve. Festői szépségű vidék, gyönyörű ős bükkösökkel. A nemes grófok jószívűségét pedig semmi sem jellemexheti jobban, mint az a körülmény, hogy az elejtett vadak nagy részét a szegény rusznyák nép közt osztották szét. — A nyírvíz-szabályozó társulat uj palotája cimü a .Nyírvidék' mult számában megjelent közleményünk, mint arról megbízható forrásból értesülünk, annyiban módosul, hogy a dr. Mezőssy Béla egyhangúlag elfogadott indítványára ez idő szerint még nem egy ui palota építése lesz a társ. közgyűlésnek javasolva, hanem az, hogy azon esetben, ha Nyíregyháza városa a polgári leányiskolát kibővíteni s e célból a társulat baltelkét megszerezni óhajtaná, ezelől is e balteleknek a jelenben a polgármester által lakott városi baltelekkel való elcserelése elől el ne zárkózzék. Égy bérháznak ezen a helyen való felépítéséről, amelyen természetesen a társulat is elhelyezkednék, — később lesz szó. — Országos állatszámlálás. A m. kir. központi statisztikai hivatal 1911. február hó 28-iki állapot szerint országos állatszámlálást tartat. Ez ügyben széjjel is küldötték már a kimutatás tervezetet, melynek 158 rovatát kell minden gazda igás és hasznos állatjáról kitölteni. A számlálást március hó 1-től 15-ig kell elvegezni — Dobos Imre főszolgabíró nyugalomba vonulásának hírét lapunk legutóbbi számában közreadtuk már. A tisztviselői nyugdijválasztmány e hó 2-dikán, Mikece Dezső alispán elnöklete alatt tartott ülésében tárgyalta a nyugdíjaztatás iránti kérvényt, s tekintettel 34 évi szolgálatára s e hosszú idő alatt a törvényhatóság érdekében kifejtett tevékenységére, azt a javaslatot fogja tenni az e hó 7-dikére összehívott közgyűlésnek, hogy Dobos Imre főszolgabíró nyugdiját fizetésének teljes ősszegében, évi 5400 koronában állapítsa meg. Dobos Imre főszolgabíró helyét a májusi rendes közgyűlésen fogja betölteni a törvényhatóság. valamint az ő helyének betöltése folytán megüresedő tisztviselői állásokat is. — Képkiállítás. Ijjász-Jaczik Gyula festőművész gyűjteményes képkiállitása ma délelőtt 11 órakor nyílik meg a városháza dísztermében. A belépődijakból befolyó jövedelmet a kiállító a helybeli két jótékony nőegyletnek ajánlotta fel. A kiállítás március 15-ig lesz nyitva és ma 50 fillér, a többi napokon 40 fillér belépődíj mellett tekinthető meg. A szép kiállítást ajánljuk az érdeklődők figyelmébe. — Ipartestületi táncestéi/. A nyiregyházi ipartestület rendezésében február hó 28-án farsang utolsó napján lezajlott táncestély méltán nevezhető az idei farsang szenzációjának. A rendezőség fáradhatatlan válvetett követő anyagi és erkölcsi siker nagysága felülmúlt minden várakozást, fényesen demonstrálva a nyiregyházi iparosoknak mint társadalmi tényezőnek nagy jelentőségét. Már nyolc óra előtt megkezdődött a közönség gyülekezése s még fél tízkor is folytonosan özönlött a mulatni vágyó lány és asszonysereg a bejáratok felé úgy, hogy csakhamar szűknek bizonyult a Korona nagy terme. És amikor Balog Laci ráhúzta az első csárdást a jókedvű {fiatalság mindjárt táncra perdűlt és abba se hagyta ki világos-ki virradtig. Szeretném *