Nyírvidék, 1910 (31. évfolyam, 25-55. szám)

1910-08-14 / 31. szám

31-ik szám. N Y I R V I D É K 1910. augusztus 14. 3 titják, hanem azokat a kisebbeket, amelyekben a szúnyogoknak ilyen ellenségeik nincsenek: a nyári esőzések idején képződő kis tócsákat, a kerti vizmedenceket, az ereszcsatorna alatt álló vizpshordókban levő vizet. Ezekben fejlődik ki zavartalanul a szúnyogok raja. Ezeket keresik fel a szúnyogok ivadékaik számára. Ezekben fejlődnek ki a petéből a szárnyas alakig 10—12 nap alatt. Egy közönséges esővizes hordóra elegendő egy kanálnyi petróleum. A petróleum a viz színén úszik. A szúnyoglárvák és bábok — amelyek egy-egy ilyen hordóban sok ezer számmal találhatók — lélekzés céljából gyakran feljönnek a viz szinére. Ámde mihelyt a petróleummal érintkeznek, végük van. Pár perc alatt a vízben levő összes lárvák és bábok elpusztulnak. Bizonyos időközökben megismételve a petróleumnak a víz szinére való permetezését, amely a vizén szivárványos szint öltve terül el, teljesen kilehet irtani a szúnyogokat: ha ezt az eljárást mindenki megteszi. Ezért kellene a szúnyogirtást hatóságilag szervezni. Ha a hernyóirlás, a peronoszpora elleni védekezés hatésági irányítás és ellenőrzés tárgya lehet, miért ne lehetne az a szúnyogirtás is? Hiszen itt az emberek egészségéről, munkaerejéről, sőt életéről van szó. Még pedig nem egyesekerői, hanem sokakéról! Talán mindnyájunkéról. A függetlenségi p&t közgyűlése, Ma délelőtt fél 11 órakor tartotta a szabolcsvármegyei függetlenségi 48-as part közgyűlését gróf Vay Gábor elnöklésével. A közgyűlés első tárgya a főispáni installáció kérdése volt. Gróf Vay Gábor elnök kérte a közgyűlést, bogv a párt magatartását illetőleg a közgyűlés tegyen indítványt. Meskó László dr. a függetlenségi pártnak az installáció alkalmával való magatartását illetőleg a régi szokás alapján ugy találná leghelyesebbnek, ha semleges álláspontra helyezkednék. A párt hivatalosan a beiktatási ünnepségen magát nem képviseli szónokot nern állit s a párt tagjainak szabad akaratára bízza, hogy az ünnepségen részt vesz-e, vagy sem. Szíkszay Pál azonosítja magát dr. Meskó László állásfoglalásával. hát, a hat ökör még nem került meg. Kend elmehet. * * * Midőn Lefantit kivezették, a szomszéd kis szobából a nagy termetű Klemm Justin csendbiztos lépett be. — Jól megnézte Justin ? — Ezer közül megismerem. — Ugy gondoltam, hogy innen — s kezével a halasi iratokra ütött — megmondhatnám, hogy hova fog menni először ez az ember — ugy akartam, hogy ott várja be maga. De még sem merem. Csak kövesse tehát, de meg ne sejtse, hogy követi. — Csak tessék rám bizni. * * * Másnap reggel a csillagbörtön kapuján kilépett Lefanti István s midőn pár lépést tett vissza nézett. Mintha attól félne, hogy vissza hívják. Könnyebbülten sóhajtott fel és elindult. A városból kiérve a halasi útra fordult. Előtte egy magas termetű üveges lót haladt. Csakhamar utóiérte és együtt haladtak tovább. — Hova zatyafi ? — Csak Kizskőrőzsre, o'tand mondják nagy jég vóta, és sok jeget bevert az ablak. — Én is Kiskőrösre megyek. — Áhá. Akkor maga összemegy. — Talán együtt megyünk ? — Na igen, maga meg én megyünk össze, egy helyre Kizskőrőzsre. És mentek, mentek együtt az üldözött, meg az üldöző. Mert az üveges tót Klemm Justin volt. * * Ifjú Kállay András indítványozza, hogy a párt részéről a főispán beiktató közgyűlésre küldessék ki egy szónok, a ki a párt álláspontját kifejti. Uray Miklós elfogadja Kállay indítványát, mert szükségesnek látja, hogy az ellenzék hangja megszólaljon az installáló közgyűlésen. Szonrjas Gusztáv is szükségesnek találja a felszólalást, de teljesen tárgyilagos szempontból. Vay Gábor gróf elnök felteszi a kérdést Kállay indítványára. A közgyűlés többsége ifjú Kállay András indítványát nem fogadja el, hanem hozzájárul Meskó László javaslatáho?, melyszerint a párt a beiktató közgyűlésen magát nem képviselteti, szónokot nem küld ki, a közgyűlésen való megjelenést pedig a párttagok szabad akaratára bízza. Áttért ezután a közgyűlés a párt hivatalos lapjának a 48-a,s Szabolcsi Hírlapnak az ügyére s a lap szerkesztőjének előadása alapján, kimondotta, hogy azzal a közönyösséggel szemben, amelylyel a vármegye függetlenségi érzelmű közönsége a lap lemaradása iránt viseltetett, annak további fentartását szükségesnek nem tartja. TANÜGY. Értesítés. A nyíregyházi ág. h. evang. főgimnázium kebelébe az 1910—11-ik tanévre szeptember hó 2, 3, 4 ik napjain irjuk be a tanulókat. A felvétel az iskola dísztermében d. e. 8 órától 11-ig, d. u. 2—5-ig történik; vasárnap, szeptember 4-én csupán délelőtt. Az egyes osztályokba való fölvételre min dig az előző osztály sikeres elvégzéséről szóló bizonyítvány jogosii. Az V-ik osztályba belépő tanuló szülője, vagy gyámja köteles előzetesen bejelenteni, hogy fia, illetve gyámoltja a görög nyelvet fogja-e tanulni, vagy a görögpótló tanfolyamba kívánja őt felvétetni. Csak azt nem értette Justin, tiogy miért megyen Lefanti Kiskőrösre, holott, az ő cserénye a halasi határban van. Akkor eszébe jutott a Laucsik mondása, hogy ő megtudná mondani, hova fog menni legelőször Lefanti, vagyis ez azt jelentette, hogy sokkal sürgősebbnek tart valamit elintézni, mielőtt cserényét meglátná. Pedig Klemm csak azért nem Halast nevezte meg uti céljául, nehogy Lefanti gyanút fogjon s véletlenül azt a helyet mondta, ahova a halasi uton kell menni s mégis a Lefanti uti céljául is egyezett. * * Útközben Lefanti megbarátkozott a furcsa tóttal. Szekeret is fogadott s már délután Kiskőrösön voltak. Ott káromkodott a tót, hogy őt becsapták, hisz alig látni betört ablakot, aztán még azokat se akarják becsináltatni, mert jó meleg juniusi idő van. Lefanti megtudta, hogy akit ő keres már nem Kőrösön, hanem Cebe pusztán lakik, ott számadó juhász. A kesergő tótnak azt mondta Lefanti, hogy jöjjön ő is ki a Cebe pusztára. Hiszen azt akarta a tót is, de nem mohóskodta el a dolgát. — Mit csinálom én pusztán? Számadó lakja gunyhóba be, neki nincs ablak. — Igaz, de onnan elmehetsz Vadkertre, meg tovább, hátha arra sok ablak van betörve. — Magleheti, megleheti. Nekem ez van mesterséged. Hát nem bánok, de csak tied lábakon, mert szekér engem elfáraszt. Jobb tied lábadon járni. — Persze gyalog megyünk. A puszta nincs messze. Azért jól besötétedett, mire a pusztára értek. A számadó gunyhója előtt égett a tüz. A Az évi 60 korona tandíj fele, ugyancsak egyéb mellékdijak mindig a felvétel alüalmával fizetendők ; fizetési halasztást engedélyezni nincs jogom. Felvétel előtt s-eptember hó 1-én a javító-, pótló-, esetleg magánvizsgálatokat tartjuk meg. Tanévmegnyitás szeptember 5-én, hétfőn d. e. 9 órakor. Rendes tanitás kezdete i>-án, kedden reggel 8 óraicor. A tanitás osztatlan lesz; d. u. nem tanítunk. A tápintézet szeptember elején nyílik meg ; ebbe vallásfelekezeti különbség nélkül vesszük fel a tanulókat. Tápintézeti felügyelő : Moravszky Ferenc, főgimnáziumi tanár, kinél a befizetések eszközölhetők. Minden egyéb iskolai ügyről készséggel szolgálok felvilágosítással. Nyíregyháza, 1910. augusztus hó. Leffler Sámuel, főgimnáziumi igazgató. ÚJDONSÁGOK. T®Se*®n szám 139. A főispán beigtatása. Gróf Vay Tibornak Szabolcsvármegye főispáni székébe való beigtatása a hagyományos dísszel és ünnepségek között fog végbemenni. A főispán, mint azt lapunk legutóbbi számában már jelentettük, 16-ikán, kedden reggel Kisvárda felől reggel 8 óra 46 perckor érkezik kíséretével a vasúti állomáshoz, ahol Májerszky Béla polgármester fogadja. Az üdvözlés után a menet a következő rendben vonul be a városba: Három lovas rendőr nyitja meg a menetet ; azután a főkapitány kocsija következik, melyet Nyíregyháza és vidéke népies uandériuma követ, majd 12 díszruhás hajdú után jön a vármegye zászlójával az uri bandérium, melynek tagjai Orosz Miklós vezetése alatt a következők : Gencsy Ferencz, báró Horváth Ferencz, Kállay Emil, Kállay Miklós, ifj. Korniss Ferencz, Orosz Sándor, Petrovay János, Szalánczy Bertalan, Szunyoghy Ferencz, báró Vay László, gróf Vay Miklós. Az uri bandériumot közvetlenül a város uj diszfogatán, a polgármester kíséretében gróf Vay Tibor főispán követi, majd az idegen törvényhatóságok képviselői s a többi résztvevők fogatai. A menet a városháza előtt elvonulva, a vármegyeháza előtt állapodik meg, ahol a vá

r, vacsorát készítették. Jo bárány pörköltet. Alig hiszem, hogy a saját nyájukból volna az a bárány, vagy ha abból van is, a tulajdonos tudta nélkül került az üstbe. Hanem azért a számadó is, a négy bojtárja is megesküszik, ha kell, arra, hogy a gazda nyájából egy darabka sem hiányzik. A pásztor tüz jó vezetője volt Lefanti és társának. Még jó messze voltak a gunyhótól, mikor a hat juhászkutya felütötte a fejét, majd mind a hat, mintha parancsszóra tennék felugrott s rohant a Kiskőrösre vezető ut felé, nagy ugatással. A számadó, meg a négy bojtár nagy nyugodtan folytatta az akkor megkezdett falatozást. Majd ha nagy lesz amott a lárma, visszaszólítják a kutyákat. Hanem nem lett a lárma nagyobb, de sőt, mintha a kutyák torkát egyszerre befogták volna, mind elhallgatott. A lárma folytatása nem lepte volna meg a számadót, de a csend meglepte. — Az a valaki ott, érti a mi mesterségünket — mormogta a számadó. S ekkor füttyentett kettőt, egy hosszút, s egy rövidet. A két fütty mintha azt jelentené : barát vagy ? Nyomban egy éles fütty felelt, mintha azt felelte volna : igen. A kutyák csakhamar vissza kerültek, leültek a falatozók körül, elkapkodták a dobált csontokat s mikor a tüz világába két alak lépett, még csak arra sem fordították a fejüket. — Gáspár Miska — szólt az egyik ember. Az ősz számadó nézte a nagy fekete hajú embert, aki megszólította, majd felugrott: te vagy Pista bátyám. A Pista bátyám ekkor volt 62 éves, a Miska öcsém pedig 59 éves, hanem