Nyírvidék, 1910 (31. évfolyam, 25-55. szám)

1910-12-04 / 47. szám

44 ik szám. N Y I R V I D É K 1910. november 13. 3 dinamikus igénybevételeknek — ha megfelelőiem kons-truáltatnak — mint a kőlépcsők. Ha tehát szabályként állítjuk fel, hogy ttűebiztos

u anyagból kell a lépcsőt készíteni, ugy a mai, erre megfelelő anyagot lenne helyesebb előírni, a vasbetétes beton (műkő) lépcsőket, amelyek ha meg is repednek, (bár ez a tüz hatása alatt nem mindig fordul elő), veszélyt nem rejtenek magukban, mert tartó elemük a beléjük ágyazott vasanyag, amely a szakadást nem könyen engedi bekövetkezni. A főlépcsők karszélességének minimuma 1*25 m.-ben sok. Idézzük itt is Palócéi tanáit: ,Nem kellene azonban 1*30 m. lépcső szélességi minimumot megszabni, mert hisz a berlini rendszabály is megelégszik l'OO m.-rel." A lépcsőfokok osztásvonalára nézve nem azok közepét irnók elő, hanem a faltól mert 45 cm. méretet, mert az a vonal az, amelyet az ember önkénytelenül is követ, ha patkó, csiga, vagy köralaku lépcsőn halad. A több lépcsőre nézve itt is helyes lenne a berlini rendszabály rendelkezését követni, amely szerint a lépcső, az épület bármely pontjától 25 m. távolban kell, hogy elérhető legyen, s ha a távolság nagyobb, ugy több lépcső alkalmazandó. A „felülvilágító*-k a fedelsikon túlterjedő tömör falra fektetendők, s vasvázasan készítendők. A tömör fal mellé még a tűzbiztos jelzőt is oda tennők, mert ma, sok oly felülvilágító van, amely deszkafalon áll, tűzbiztosnak pedig egyáltalán nem mondható. A folyosók szélességét 1*00 m.-ben megállapítani felesleges, ha a kevésbbé kényelmes köelekedésü mellék lépcsők karszélessége 95 cm.ben van megállapítva. Tudvalevőleg terhek hordására a melléklépcsők szolgálnak, s ha 95 cm. széles lépcsőkaron közlekedni lehet, nem megokolt ennél nagyobb méretet előírni vízszintesen fekvő folyosókra. A ,kémények,tűzhelyek* szabályozása után a ,füstölő kamrák

1

1, ,sütőkemencék" megállapításai következnek. Rendkívül fontos szakasza a tervezetnek az „árnyékszék, pöcegödör.* (76. §.) Taláü ennek tárgyalása e lapok hasábjaira nem is egészen való, mégis annyit megemlíteni óhajtunk, hogy a tervezet a biologikus szenyviz tisztító telepeket kizárni látszik, amikor a foecaliák kivezetését a közcsatornákba, meg nem engedi. A foecaliák eltávolításának kérdése és áltaában a 76. §-ban tárgyalt kérdés jobb, helyesebb megoldást kíván, azért e szakasz megfelelő átdolgozása, az esetleg tehető javaslat megtétele nagyon kívánatos, sőt felette fontos, épen ezért ennek a kérdésnek megoldásaként nem tekinthetjük a 76. §-t, habár az általánosságban helyes intézkedéseket tartalmaz is. A sertés ólak az I. és II. övezetből 1 éven belül semmi esetre sem távolithatók el Nyíregyházán. Azokra nemcsak 1 évig, de még hosszabb ideig is szükség leend, azért a szakasz (78. §.) eme rendelkezése még kikapcsolandó lenne. XIV. Fejeset. „Lakóépület és réteei*-ről szól. A 81. §. „Önálló lakás helyiségei*-t állapítja meg, mely szerint önálló lakás egy szoba, konyha, kamra és closetből kell, hogy álljon. E szerint minden lakáshoz külön closet lenne építendő, holott a 76. §. szerint 2 ilyen lakáshoz kell egy closet. Ezek méretének megállapításánál mellőznők a 0,8

0/i.»& m.-t. e helyett inkább az ennek a méretnek megfelelő l'OO m

2-t irnók elő, mert előfordulhat, hogy épen nem sikerül elhelyezni 0'80 m. széles és 1*25 m. h. helyiséget, hanem talán 0*90 m. szélest és 1*15 m. hosszút, amely pedig szintén megfelel. A helyiség magasságok megállapításánál ha az I. övezetben elfogadható is a 3-00 méteres minimum, a II. övezetben már ezt felesleges lenne előírni, hiszen Budapesten is különbség van e két övezetben a magasságoknál, pedig ott egyéb tekintetben a két övezet nem különbözik sokban egymástól. A II. övezet helyiség magasságok 280 m.-ben, a III.—VI. övezetekben pedig 2'60 m.-ben lehetnének fixirozhatók. A 82. §. ,Elszigetelő réteg* helyes rendelrendelkezése, de még a 83. §. is, (,Ablakok*) a XII. fejezetbe lenne beillesztendő. A veranda méretre nézve meg kell jegyeznünk, hogy az fenn nem tartható, illetve a szélességi méretet másként kell megállapítani. Ugyanis a tervezet szerint á veranda szélessége nem lehet nagyobb mint a lakhelyiség magasságának fele. Ha tehát 380 m. szobamagasságot veszünk fel, ugy a veranda szélessége 1-90 m. lehet csak. Nem vonjuk kétségbe, hogy a helyiségek megvilágítása szempontjából helyes lenne e meghatározás ; de viszont ezzel egy csapásra megszüntetnők a verandák és különösen a Nyíregyházán kedvelt folyosók alkalmazását. Azok sokszor 3'5 m. szélesen is készíttetnek és gyakran előszobául szolgálnak. A 84 és 85. §-ok, — a mosókonyhák, konyhák, éléskamra, műhelyek és műtermek lakóházakban, — szerintünk is helyes intézkedéseket tartalmaznak, azonban a 86. §-ban. a padlás lakás feltételeinek megállapításánál nem ragaszkodnánk a facement fedéshez, mert hiszen ha ugy tetszenék bárkinek, bádogtetőt is alkalmazhatna, — meit az is tűzbiztos, — avagy eternit fedés'. A 87. §. szól az „ütlethelyiségek, ráktárak*ról, megállapítván, hogy a bérházakban levő üzlethelyiségek szilárd és tűzbiztos elkülönítéssel építendők ; könnyen égő, rothadó, bűzös anyagok és termékek árusítására szolgáló üzle tek a lakások lépcsőitől elkülőnitendők. Könynyen égő folyadékok raktáraiban gondoskodni kell olyan vasrácscsal biró gödörről, hova az összes folyadék levezethető legyen. Helyes intézkedés, hogy élelmi cikkek eladására szolgáló üzletek padlója vizáthatlan anyagból készítendő. (Folyt, köv.) Nyílt levél dr. Mezössy Béla úrhoz, mint a nagykállói választókerület országgyűlési képviselőjéhez. Méltóságos Urunk! A II. országos középiskolai tanári kongresszus határozata értelmében bátorkodunk a végrehajtó-bizottság által a tanárok sérelmeit és kívánságait tartalmazó füzetkét a mai postával Méltóságodnak megküldeni s egyúttal itt, a nyilvánosság előtt, Méltóságodnak védelmét kérni fenyegetett érdekeink számára és támogatását súlyos sérelmeink elhárítására. Ha jóakaró figyelemmel méltóztatik átolvasni érveinket, lehetetlen, hogy meg ne győződjék Méltóságod azoknak jogosságáról. Az elv, melynek jegyében uj terheket akarnak a tanárság vállaira rakni, az egyenlő teherviselés elve. Mi jól tudjuk, hogy a demokratikus államrend eszméje ellentétben van bizonyos társadalmi rétegek kiváltságos helyzetével. Nem is áll tőlünk semmi sem távolabb, mint hogy privilégiumokat, jogtalan előnyöket követeljünk magunknak más társadalmi osztályok rovására. De ép úgy ellentétben állónak tartjuk a demokrácia fogalmával és egyenesen antiszociális irányzatnak kell minősítenünk azt a törekvést, hogy egy 3000 tagból álló státust, melynek kezébe van letéve Magyarország egész jövendője, egy költségvetési indokolás keretében, régi tőrvényekben gyökerező és másfél század óta élvezett jogaitól megfosszanak, állítólag az egyenlő teherviselés nevében, valójában a tiszta üzletszerűség szempontjából.A teheremelés dolgát a kormány a fizetésrendezés fejében a tanárság részéről nyújtandó ellenszolgáltatásnak minősiti. Hogy hogy fest ez az ,ellenszolgáltatás", arról érdekes képet mutatnak a kis ,Káté"-ban összeállított adatok. Röviden csak annyit említsünk meg, hogy a tervezet értelmében egy decennium múlva a papiros szerint a tanárságnak egy harmada vollaképen pedig 19°/o-a a VII. fizetési osztályba, miniszteri titkári rangba kerül (és ezt jelentette ki a pénzügyminiszter ur olyan szörnyű nagy vívmánynak) s ennek a 19°/o-nak kedvezőbb előremeneteléért kell a többi 81°/o-nak is munkában é-° szolgálati időben uj megterhelést magára vállalnia. Hogy a mi heti 18 óránk nem 18 órát jelent, hogy a szabadságnapokat nem lehet aprópénzre felváltani és hogy a 30 évi szolgálat nem annyira a tanárnak, mint inkább az iskolának az érdeke: az immár közhely. A tanárság tudatában van annak, hogy a maga érdekeinek védelmében lulajdonkép a nevelés ügyéért és magának a nemzeti kulturának a jövőjéért harcol. Ugyanezen oknál fogva mi nem hivatkozunk Méltóságod politi-ai pártállására és tevékenységére, mely természetszerűen magával hozza olyan mozgalmak támogatását, melyek az általános drágaság közepette egyes mellőzött társadalmi osztályok helyzetének javítására irányulnak. Mi nem a politikushoz, nem a pártemberhez fordulunk, hanem a magyar emberhez és a kulturemberhez. Ami sebet mi rajtunk ejtenek, ami keserűséget a mi lelkünkbe oltanak, azt, félő, hogy a magyar kultura gyenge szervezete fogja megsinyleni. Ajánlván a kis füzetkét és a később megküldendő memorandumunkat szives figyelmébe, bízunk benne, hogy meggyőződvén ügyünk igazságáról, fenntartás nélkül fogja azt Méltóságod magáévá tenni s aniiak érdekében hathatós szavát fölemelni. Nagykálló, 1910. december hó 1. A nagykállói áll. gimnázium tanári kara: Braun Ádám, s. k. Kocsis Lajos, s. k. dr. Galambos Dezső, sk. Labdavszky János, s. k. Jancsó Géza, s. k. Patak Károly, s. k. Szegvári Gyula, s. k. Giardinetto. Biró: Nincs-e rokonságban, haragban stb. valamelyik féllel ? Tanú: Nem haragszom én egyik rokonomra se. Biró (folytatva): és itt aztán a vádlott fejbe ütötte magát ? Sértett: Nem itt kérem alásan, hanem a krumpli földön. Biró : Nincs-é rokonságban a felekkel ? Tanú: Sógorok vónánk, mert amig a katonaságnál vótam, elszerette a szeretőmet. * Biró : Mit tud mentségére felhozni ? Vádlott: Nem is tudom, mert eddig sose avatkozott hozzám semmi, de akkor valami a sugalatomba vót, oszt elcsavarta az eszemet. * Elnök: Maga itt most nem törvénybiró, hanem tél. X.: Nem félek én itt se. * Tanú: Hát kérem én éjjeli őr vagyok és azért, amikor a lármát hallottam, nem mentem oda. * A titok csak egynél titok, Rejtett forrás, melyből csupán Még egyetlen ember ivottTitok, kettőnél patak,