Nyírvidék, 1910 (31. évfolyam, 25-55. szám)

1910-11-20 / 45. szám

45-ik szám. N Y I R V I D É K 1910. november 20. 3 ző.je." — — Igy beszél egy modern magyar vezér. Beszélni beszélhet, de nem érezhet így magyar ember. A Bethlen, Bocskay, Rákóczy és Kossuth Lajos korában nem volt-é a nemzet tényezője a hatalomnak? És nem volt-é ellentét nemzet és hatalom között ? Hiszen éppen a hatalom közössége válik rendszerint az ellentétek forrásává! -s. Nyíregyháza város uj építési szabályzata. Kritikai ismertetés. Irta: Pisszer János. Azt a kérdést tettük fel, hogy vájjon jó lesz-e szólani a mérnöki hivatal kibővitéséről ? A szabályzat IV. fejezete, a „Tényleges építkezés és ellenőrzés"-ről, adja meg erre a feleletet, meg az, ami ebbből hiányzik. Szól e fejezet (36—40 §-aiban) a „Kitűzés", az Építési tervek és kitűzési igazolvány kéznél tartása", „A falazás megkezdésének bejelentése", az „Engedély nélküli vagy engedélytől eltérő építkezés" és „Változtatás a terven" cimü szakaszokban mindarról ami az építkezések megkezdésével és folytatásával kapcsolatos, de csak a 38 §-ban emliti meg érintőleg, hogy a mérnöki hivatal gondoskodik „a felügyelet rendszeres gyakorlásáról." Mi a felügyelet rendszeres gyakorlását szigorúan körülírva állapítanék meg; mert például, hogyan lehetne megállapítani az engedély nélküli építkezéseket, ha a mérnöki hivatal csupán az engedélyezett építkezések rendszeres felügyeletével van megbízva? A rendörségnek minden építkezést, még a javításokat is, ott ahol erről tudomást szerez, nyomban jelenteni kellene a mérnöki hivatalnak, amely viszont megvizsgálni tartozik, hogy azokon a helyeken valóban engedélyhez nem kötött, vagy másfajta építkezés folyik-e, mert az építtető bizonynyal engedélyezéshez nem kötött javítást végez, ha a laikus rendőri közeg, az engedély előmutatását kéri és olyant előmutatni nem tud az építtető. Holt bizonyos, hogy ahhoz a munkához nem kell Még azon éjjel Nagykőtösön volt. Megtudta, hogy onnan tömegesen csak a pancsovai töltés munkálatokhoz távoztak, de onnan már vagy húszan visszatértek. Akik az utolsó 3 nap alatt jöttek vissza, mind előállíttatta. Mintegy 12-en voltak. Klemmnek rögtön feltűnt az egymás mellett álló Karsai Laci és Bogár Jancsi. — Mikor jöttetek haza? — Tegnap hajnalban. — Hogy utaztatok ? — Gőzösön. — Nem mondtok igazat, ti lóháton jöttetek, ti öltétek meg a kikindai kocsist. — Nem is látiuk. — Vetkőzzetek le. Hej, a 200 kilométeres lovaglás nyomait az egy éj, egy nap nem tüntethette el. Nem lehetett tagadni. — Karsai fogta — szólt Bogár. — Bogár vágta el a nyakát — toldotta meg Karsai. — Mert jót tett veletek — dörgött rájuk Klemm — előre! Mikor a templom mellett hajtatott Klemm a két rabbal, éppen akkor lépett ki az ajtón násznép kíséretében egy uj pár. A vőlegény feje be volt kötve. A két rab elfordította fejét. A becsületes, munkás Bodnár Ferkó és Szabó Anna volt az uj pár. engedély, ugy az épittető, mint a rendőri közeg szemével — mint laikus szemmel — tekintve. Ha azonban a mérnöki hivatal vizsgálatot tart, ugy az megtudja állapítani, ha vájjon engedélyhez kötött építkezésről, átalakításról, vagy javításról van-e szó. Ilyen rendőri jelentéseknek elintézése, a mérnöki hivatal hatáskörébe utalandó. De nem látjuk a szakaszok közt kidomborítva, az építkezések nyers állapotában való vizsgálatok mikéntjét! Pedig fontos dolog, hogy az épületek ilyen vizsgálatoknak is alá vettessenek ! Ha már most összegezzük a mérnöki hivatal teendőit, olyan képet nyerünk; amelynek áttekintésére és rendszeres elvégzésére az azon foglaltaknak, a mérnöki hivatal mai szervezete már nem képes. Ugyanis: a beérkező tervek alapos megvizsgálása, a kitűzések, az ellenőrzés, az engedélyezés során tanács ülésen részvétel, jelentések szerkesztése, helyszíni szemlék; útépítések, ezek kitűzése, ellenőrzése, elszámolása ; a városi épületek jókarban tartása felett a felügyelet kigyakorlása. az ott folyton készülő munkák ellenőrzése, elszámolása; a város által építendő épületek terveinek elkészítése, költségelőirányzat készítése, e munkák állandó ellenőrzése, vezetése, elszámolása; csatornák építésével kapcsolatos mindennemű teendők ; mindezek tetejébe pedig még, pl. ha véletlenül egy kilincs rossz valamely laktanyában, még oda is a mérnöki hivatal citáltatik ki, oly tág munkakör, — nem is említve a még ezeken kivüli teendőit a hivatalnak, — hogy azt egy mérnök és egy műszaki tiszt alaposan ellátni nem tudhatja; ilyent e hivataltól még kívánni sem igen helyes, de talán nem túlzás a kijelentés, hogy ezt megkívánni nem is lenne szabad! Valaminek rovására kell, hogy menjen az ilyen túlterhelés. Helyeseljük a VI. fejezetet, azonban az ellenőrzésnek hatásosabb kigyakorlásáról gondoskodást kérünk, ha a hivatal bővítése utján válnék is ez lehetővé! úgy hisszük, ma már erről szólani, szükséges! A VII. Fejezet, a „Bontások kórüli eljárásiról szól (41. 42. §.). A bontást be kell jelenteni, s azt igazolvány nélkül megkezdeni nem szabad. Az eljárási szabályok közt levő d) pontot csak az esetben tartjuk fenntartandónak, ha a lebontott épület helyébe uj épület emelése nem vétetett tervbe, mert nem tartjuk szükségesnek a régi pinceüregek betöltését, ha azok esetleg felhasználhatók az uj épület pincéje számára. A VIII. Fejezet. (43. 44. §.) „Állványozás és óvóintézkedések." címe alatt a címben foglalt kérdést szabályozza. Itt intézkedést kérünk az állványok által elfoglalt közterületek használati dijának megállapítására, amelyek esetleg övezetenként változók lehetnek. Az állványok által elfoglalható területről igazolvány lenne kiállítandó, vagy nyugtatvány a lefizetett díjról, ahol az elfoglalható terület nagysága ki legyen tüntetve ellenőrzés céljára. IX. Fejezet. ,,Szomszédok érdekei, köztárgyak, leletek. 45. §. „Szomszédok érdekei, közös határfal.

u E szakasz szerint, ha valamely építkezés másként foganatosítható nem lenne, csak ugy, hogy az állványok a szomszéd telken készíttessenek, ugy a szomszéd azt tűrni tartozik, valamint azt, hogy a munkások a szomszédos telken járhassanak, de az esetleg okozott károkat az építő szomszéd megtéríteni, a rongálásokat helyreállítani köteles. Közös határfal esetén szakbizottság állapítja meg a fal hova tartozását, ha ez nem sikerül, a fal közepe képezi a határvonalat. Az egészségre ártalmas gödrök a szomszédtól 3 méterre, a kúttól 8 méterre helyezendők és redváthatlanul kiszitei dők. Uj kutak a szomszédtól 3 méternyire, az előbb említett gödröktől 6 méternyire furandók Nem találunk magyarázatot az előbb említett 8 és 6 méter e, miért nem 6 méter, vagy 8 méter mindkét esetben ? Közös kutak a mesgyevonalon megszüntetendők, ha egyik szomszéd a mesgyén építeni kíván. Az alacsonyabb ház kéményei a magasabb ház kéményeivel egy magasságra, közös költségen huzandók fel, ha az alacsonyabb kémény 1 méterre van a határvonaltól. Nem tartjuk méltányosnak a költségek közössé tételét, hanem azt, hogy a kémény tulajdonos az anyagot, az építkező a munkát adja, mert az anyag amúgy is tulajdonává fog válni a kéménytulajdonosnak, ha magasabbra építi házát. Igazságosnak azonban ezt sem, mert, pl. ha egy magasabb ház tövében épül alacsonyabb ház, úgy az utóbbi saját költségén épiti fel kéményét a magasabb kéményekkel egyenlő magasságra. Igy saját érdekében, a költségeket maga viseli. 46 §• Köztárgyak, ház- és telekszám. E szakasz védelmébe veszi a közös tulajdont képező u. n. köztárgyakat, megállapítja az ideiglenesen eltávolítandó köztárgyak eltávolításának idejét 3 napban, ha ezek az építkezés útjában állanának, s azt, hogy ezek visszahelyezéséről a tulajdonos tartozik gondoskodni, különben használati engedélyt nem. nyer. Igazságtalan intézkedés ez utóbbi, mert ha valamely épület egyébként teljesen lakható állapotban van, azért megtagadni a használati engedély kiadását, mert a házszám, vagy telekkönyvi szám nincs felszegezve, vagy az útburkolat kijavítva, igazán megokolatlan és méltánytalan. Tessék megbüntetni a telektulajdonost, vagy a vállalkozót, de egész légióját a pereknek felidézni a házszám ki nem szegezése miatt, talán mégsem hozzánk méltó dolog. Hiszen igy fogva fel a dolgot, nem lenne lakható az az épület, amely előtt új burkolat készül, abból ki kellene költöztetni a lakókat is. Nem abszurdum? 47 §. „Leletek" Ha valamely ásatásnál (pincetömb v. alapárok ásásnál) kőkoporsó, csontváz, érem stb. találtatnék, a szakértő köteles ezt azonnal bejelenteni a mérnöki hivatalban s a leletet megőrizni. Nem találunk e fejezetben intézkedést arra, hogy ki, melyik szomszéd tartozik kerítést készíteni a mesgye vonalon, pedig fontos ennek is megállapítása. Kérünk erre megfelelő szakaszt e fejezetben, minthogy az ide tartozik, ha a szomszédok érdekeit védeni kívánjuk. A X. fejezet, a „Használati engedély, jókarban tartás"-ró\ szól. Valamely épületet használatba venni, csakis a hatósági vizsgálat kedvező eredménye után szabad. Használati engedélyért, a használatba vétel előtt 30 nappal kell kérvényt benyújtani, a dijak lefizetésével együtt. Engedély nélkül használatba vett helyiségek rendőri segédlettel is kiürithetők. Nem helyeselhetjük a 30 napi terminust, amikor pl. Budapesten is csak 15 nap van előírva. Minden épületet, kerítést, kutat stb. fenállása ideje alatt jó karban kell tartani. Elhanyagolt épületek kijavítását a hatóság elrendelheti ; esetleg ha rozzantak, azok lebontását, a tulajdonos költségére foganatosíthatja. (Folyt, köv.) ::: Legeredményesebbek a :: :: : Nyírvidék hirdetései !