Nyírvidék, 1910 (31. évfolyam, 25-55. szám)

1910-11-06 / 43. szám

4 39-ik szám. N Y I R V I D É K 1910. október 9. A 3. §. hatóságot emlit s azt mondja, hogy ez a „hatóság" kiterjed mindenkire. Mi ugy tudjuk a 4. §. dacára, hogy már az urasági hajdúra és főbérlő szakácsnéjára sem terjed ki. A 21. §. temérdek jogot enged gyakorolni s kötelességeket követel teljesíteni. A járási írnokok, számvevők, állatorvosok és fináncokon kezdve ezernyi felettesek tanúsítják azt, hogy ez csak chimera. Hogy az 55. §. szerint a falusi bíró, ki igen sok helyen egy jámbor analfabéta, vagy (az ott elsorolt esetekben) még a bírónál is analfabétább hites személye, miért van a községi legtöbb autonom szervezet élére inkább állítva, mint a közigazgatást hajnalhasadástól napestig teljesítő, annak minden ágában egyedül járatos nyolc gimnáziális osztályt és fél akadémiával felérő tanfolyamot végzett községi jegyző? Hogy az 56. §. értelmében lehet-e minden sürgős alkalommal minden községi képviselőt előre meghívni? . . . hogy az 59. §-ban említett fegyelmi és a 60. §-ban megjelölt széksértési ügyben jogát az elnök főleg kisközségekben gyakorolta-e valaha, merte-é gyakorolni az ő komja, sógora és vejével szemben? . . . nyilt kérdésnek hagyjuk. De hogy még a 68. §-ban említett és soha nem látott közgyámot és az iskolázott orvos és jegyző elibe helyezni, a 66. §-ban a jegyző 400 forintban szánalmasan megszabott fizetésének 600 forintra való felemelését a törvényhatóságokra, — 67. §-ban a segéderők kirendelési jogát az alispánokra bízni legenyhébben szólva naivitás volt; mivel ezen jogával élni legtöbb esetben helyiérdekek és összeköttetések miatt egyik fórum sem akar s minden ilyen kérdést elodáz — az bizonyos. A 68. §-ban biztosított joga a képviselőtestületeknek főszolgabírói önkénnyel szemben nullával egyenértékű s ez a §. annyi visszaélésre és panaszra adott okot, hogy miatta a választási rendszer, ha a jövőben sem ejtik el, biztosan nevezhető lesz kinevezési rendszernek, melyen pedig az egész államosítási kérdés sarkallik. - (Folytatjuk.) Szaboicsvármeyyei gazdasági egyesületi közlemény. A kassai m. kir. gazdasági akadémián a jövő 1911. évben szeszfőzői tanfolyam tartatik es pedig: 1911. január 5-töl 20-áig gazdatisztek és szeszgyártulajdonosok részére. 1911. február 1-étöl április 15-éig szeszgyár vezetők részére. Bővebb felvilágosítással szolgál a gazdasági egyesület titkári hivatala. ÚJDONSÁGOK. Talsfon szárei 139. Exercitus hunyaricus. Ez az önálló magyar hadsereget jelenti. Azt a hadsereget, ami ma nincs. Micsoda leményteljes felbuzdulás kisérte az 1902—1906. években a katona követelésekért folytatott nemzeti küzdelmet. Micsoda diadalérzet szállta meg az egész nemzetet, mikor a koalíció 1906-ban kormányra jutott. Az optimisták azt hitték, hogy a nemzet minden vágya teljesedésbe fog menni. Mintha csak egy szép álom lett volna az egész, ugy eltűnt a kép. — Megmaradt a sivár valóság, és a nemzet ma távolabb áll katonai követeléseinek megvalósításától, mint valaha. Sehol de sehol hang, ami ezt követelné! Azok a régi törvények, amelyek a nemzet katonai jogait biztosítják, mintha csak krétával lettek volna irva, ugy kitöröltettek, a gyakorlatban ugy elsikkasztották őket. A látszat az, mintha a nemzet feladta volna a jogait. Az „exercitus hungaricus'-ról ugy beszélnek, mint valami muzeumba való régiségről. Nem árt ezeket a jogainkat biztosító régi törvényeinket kissé feleleveníteni és a nemzet emlékezetébe vésni. Nem uj dolgok talán ezek, de nem lehet elég sűrűn hivatkozni reájuk, hogy a nemzet minden rétege megismerje őket és ne hagyja feledésbe menni. Mert ma céltudatosan és könnyen feli merhető tendenciával azt a jelszót bocsátották világgá, hogy hagyjunk fel „a meddő közjogi harcokkal.* Nem kell nagy fejtörés ahhoz, hogy ezzel csak a nemzet élő és igaz jogait akarják a feledés homályába burkolni és a nemzet figyelmét e kérdésekről elterelni. Mert igenis vannak törvényeink, amelyek ismerik a magyar hadsereget, intézkednek a nemzeti haderőről Az 1741. évi LXI1I. felállítja a 21,612 főből álló rendkívüli magyar haderőt, melyeknek még a tiszteit is a vármegyék nevezték ki. Ezt a 6 gyalog és 2 lovasezredből álló hadsereget „exercitus hungaricus"-nak nevezték. III. Károly 1725-ben „railitia nostra nationalis hungarica"-nak (magyar nemzeti katonaságunk) nevezi a magyar haderőt. 1790 ben törvényjavaslat is készült, hogy' Budán önálló magyar haditanács állittassék fel. Ez időben a magyar csapatokat a törvényeink „legiones hungariae"-nak nevezik. A magyar hadsereget mindig megkülönböztették az exercitus cesaristtól. (Császári hadsereg) A 40-es évekbeli törvények is megkülönböztetik a magyar újoncokból alakított csapatokat. Ismételten kimondották, hogy magyar újoncok csak magyar csapatokhoz sorozhatók. Végül pedig az 1867. évi XII. t.-c. is, melyből pedig leginkább szeretik kiolvasni a nemzetet jogfosztó magyarázatokat, kifejezetten emliti a magyar hadsereget, mint az egész hadsereg kiegészítő részét. Hogy ezek a jogok a delegáció hadügyi vitájában mennyire érvényesültek, arról jobb nem beszélni. Komikusnak mondhatnók, ha nem lenne inkább tragikus, hogy a kormánypárti delegátusok közül az egy Windischgraetz herceg beszélt a nemzeti követelményekről. Annak a Windischgraetz hercegnek unokája, ki 48 ban a magyarok ellen vezette az osztrák hadsereget. Dicséretére legyen mondva a hercegnek, nem akadt példája a kormánypárti képviselők közt. — A leányegylet reklám estéje e hó 8-án és 9-én lesz megtartva. A fényesnek Ígérkező estély iránt nagy érdeklődés mutatkozik. Jegyek még kaphatók Jakabovics Fanny k. a. dohánytőzsdéjében. — Hirdetmény. A képviselőtestület fenti véghatározatával Nyíregyháza város községi választóinak választókerületenként és betűrendben összeáliitott névjegyzékét az 1886 : XXII. t.-c. 39 § a értelmeben közszemlére kitétetni rendeit.e. A fenti rendelet folytán a községi választók névjegyzéke a városházán, a városi főjegyzői hivatalban folyó évi november hó 7—11-ik napjaira közszemlére kitétetik, ahol azt az érdekelt felek a hivatalos órákon belül megtekinthetik s az ellen november hó 12 —16-ik napjain észrevételeket adhatnak be. Kelt Nyíregyházán, 1910. évi november hó 4 én. Bogár Lajos, h. polgármester. — Hálás köszönet. A nyirgyulaji református egyház és a magam nevében szívből fakadt köszönetet nyilvánítok Gróf Vay Tibor úr Szaboicsvármegye áldozatkész, köztiszteletben álló főispánjának azon 100 k. azaz egyszáz korona nagybecsű, kegyes adományáért, melyet a megújított nyirgyulai ref. templom és újonnan épitett lelkészlak felavatási ünnepélye alkalmával a nyirgyulaji ref. egyháznak — jóságos szive által indíttatva — adományozni kegyeskedett. Isten áldását, kegyelmét esdjük a nemes adakozó gróf úrra és becses családjára ! Szolgáljon ez másoknak is buzdító például a közjótékonyság gyakorlásara. Hatvani Pál, ref. lelkész. — A járdák tisztántartása. Kertész Bertalan főkapitány a következő rendeletet bocsátotta ki: Nyíregyháza r. t. város Kgy. 174 és K. 10635—1904. szám alatt alkotott köztisztasági szabályrendeletnek 1 §-a a következőleg intézkedik : „A házak belső és külső részeinek, valamint a házak előtti járdáknak tisztántartása a háztulajdonost terheli, a mennyiben ezen kötelezettségét a bérlőre szerződésileg át nem hárította. A ház, illetve bérleménye mentén elvonuló járdánál a havat, sárt és szemetet télen október 1-től április l-ig, reggel 8 óráig, nyáron április 1 tői október l-ig, reggel 6 óráig eltakarítani, sikamlós időjárás esetén pedig a járdát homok, fürészpor vagy hamuval behinteni s egyáltalában mindazon intézkedéseket megtenni, melyek a közegészség, köztisztaság és közbiztonság érdekében szükségesek, a háztulajdonosok, illetve áthárítás esetén a bérlőknek kötelességévé tétetik. Miután többszöri felhívás, figyelmeztetés dacára is azt tapaszíaltam, hogy egyes háztulajdonosok és bérlők a fenthivatott szabályrende • let közölt § -át be nem tartják, ezennel felhívom önökéi, hogy járdáikat a jelzett időben lesepertetni, s állandóan tisztántartani el ne mulaszszák, mert ellen esetben, a fentirt szabályrendelet értelmében fogok eljárni, s a legmagasabb büntetést fogom alkalmazni. Végül egyszersmindenkorra figyelmeztetem a háztulajdonosokat és bérlőket, hogy az eddig szokásban volt s házról-házra eszközölt rendőri figyelmeztetés elmarad, s a jövőben több felhívást kibocsátani nem fogok, miért is a jelen intézkedésem folytán a szabályrendeletben előirt § -át betartani állandó kötelességüknek ismerjék, s gondoskodjanak továbbá arról is, hogy ünnepnapok alkalmával járdájuk még akkor is leseperve tiszta legyen, ha üzletük zárva lenne, mert ha a közegeim által eszközlendő utca vi/sgálat alkalmával azt tapasztalná, hogy ezek után is járdájuk leseperve s állandóan tisztántartva nincsen, minden további figyelmeztetés nélkül a mulasztók neveit ősszeiratom és ellenük a legnagyobb szigorral fogok eljárni — Az Iparfeliigyeió'ségi hivatal Kossuth Lajos utcza 13 sz. alól ideiglenesen, Vármegyeháztér 7. sz. alá lett áthelyezve. — Gyászrovat. Özv. Szentmikióssy Sindorné Leitner Borbála úgy a maga, mint gyermekei: Margit, férjezett Dr. Boldisár Kálmánné es jférje Dr. Boldisár Kálmán, gyermekeik: László és György, valamint Jenő nejével Somlyódy Nandinnal, Barna, András és Boriska, továbbá Leitner András nejével Leövey Bertával és gyermekeik : Berta és Anna nevében is mély fájdalommal jelenti, hogy felejthetetlen férje, a szerető, gondos édesapa, jó nagyapa és rokon Szentmiklóssy Sándor földbirtokom, Szabolcs vármegye törvényhatósági bizottsági tagja, folyó hó 4-én hajnali 2 órakor, életének 66-ik, boldog házasságának 35-ik évében, hosszas szenvedés után elhunyt. A kedves halott f. hó 6-án délután 2 órakor, a ref. egyház szertartása szerint, a szakolyi temetőben levő családi nyugvó helyen fog örök nyugalomra tétetni. Szakoly, 1910. november 4. Legyen áldott emlékezete! — A kamatláb. Ez az átkozott kamatláb, amelyik mindig csak emelkedik. Mondhatnám, hogy ez a kamat, ez a legnagyobb ur: igen nagy lábon él. A mult héten már a bankos is megakadtak vele. Mivelhogy az Osztrák-Magyar bank emelintett egyet rajta, természetszerűleg a többi pénzintézetek is összeálltak s ők is löktek rajta felfelé vagy kettőt. Azaz csak löktek volna. Mert egynémely pénzintézetnél kiderült, hogy már nem lehet emelni. Amennyire lehetett, már eddig felemelték. Tovább nem megy. Hála Istennek, hogy ezt is megérték a váltó adósok, hogy már nem mehet feljebb a kamatláb. — Agarászat. A szabolcsvármegei agarász egyesület agárversenye tegnap szombaton vette kezdetét a nagykállói tarlókon. Részt vesznek a vsrsenyben : Orosz Miklós, (Finyás és Sallang.) Hegedűs Zoltán, (Varázs és Róka.) Patay Tibor, (Szanda, Szipirtyó és Sonka.,) Gráfl Jenő, (Gerle.) Téglássy András, (Torta.) Molnár Gusztáv, (Mellény.) Gencsy Ferencz, (Oitondi Mózes és Varázs I.) Péchy Manó, (Ereszsz és Parádé.) Gyene István, (Sárkány és Kegyetlen.) Borbély György, (Liba, Jegyes, Gyömbér, és Gyémánt.) Kornis Ferencz, (Kedvenc.) Gencsy Károly, (Vihar.) Mészáros Lajos, (Purgó.) Jármy-Szalánczy szöv. (Billencs és Csóka.) Szalánczi Ferenc (Pendely). Kállay Emil (Szerafin és Szomjas). Gencsy Albert (Éjfél). Irinyi Szabolcs (Ördög). Irinyi Csaba (Gyönyörű). — Királysértés. A kassai kir. törvényszék király sértésért 14 napi fogházra ítélte el Német Mihály 26 éves földművest, aki a nyáron a munkácsi vasúti állomás Ill-ad osztályú várótermében brutális durvasággal emlékezett meg a magyar királyról. — Egér invázió. Nagyhalász község elöljárósága azzal a kéréssel fordult a vármegye alispánjához, hogy járjon közbe, miszerint a földmivelésügyi minisztertől valaki szakközeg küldessék ki a község határában réoaes módon