Nyírvidék, 1910 (31. évfolyam, 25-55. szám)

1910-10-30 / 42. szám

168 39-ik szám. N Y I R V I D É K 1910. október 9. „A kérvény tárgyalása" (21. §.) nem ugy mint eddig történt, hanem előzőleg szakbizottság által fog megejtetni, melynek javaslatával együtt fog a kérvény a tanács elé kerülni. Örömmel olvassuk: „Ha a tervezett épités az utca, út vagy tér eléktelenitését okozná, az engedély megtagadása javasolandó." Uj és helyes intézkedés, hogy az épittető, a tervező, a kivitelért felelős szakértő és a szomszédok is meghívandók az építési bizottság tárgyalására. A vállalkozó szakértő meghívása azonban csak az esetben történhetik meg, ha már a kérvény benyújtásakor ismert annak neve, ellenesetben a 19. §-nál emiitettek állanának fenn. Az építési állványok és építési anyagok számára szükségelt közterületek megállapítására is kitérj esztendőnek mondja e szakasz az épitő bizottság javaslatát, melyet még megtoldanánk azzal, hogy e közterületek használatáért fizetendő dijakat is állapítsa meg a bizottság. Ne legyen „Csáki szalmája" minden épités előtti terület a harmadik szomszédig és az út közepén túl is terjedőleg. Ezt a dijat a vállalkozó legyen köteles lefizetni. E szakasznál még megállapítandó lenne, hogy mennyi idő alatt hozandó meg ez engedély megadása, vagy megtagadásának határozata. „Az engedély kiadása, érvénye" (22. §.) szerint, ha felebbezés vagy előterjesztés nem adatott be, a kézbesítéstől számított 15 nap alatt érvénybe lép és 1 évig bír hatálylyal. Ha felebbezés vagy előterjesztés adatott be, ugy az építkezés felfüggesztetik. IV. fejezet. Szakértő alkalmazása. A 23. §-hoz („Szakértő bejelentése

u) hozzátenni valónk lenne. Nagyon gyakori eset, hogy kontárok építenek fel épületeket, s a felelős szakértői tisztet néha barátságból, máskor — s ez a gyakoribb eset, — néhány forintokért u. n. „védömester"-ek vállalják magukra. Igaz ugyan, hogy a kereskedelmi miniszter kinyilatkoztatta már leiratban, hogy az, aki nem jogositott valamely munkálat teljesítésére, az büntetendő cselekményt követ el, ha mégis épít jogosulatlanul, s hogy az, aki e büntetendő cselekményt nevével fedezi — bűnsegéd és szintén büntetendő. Az ily munkálat, illetve építkezés azonnal beszüntetendő lenne ; azonban vajmi ritkán ellenőrzi ezt a rendőrség, úgy, hogy talán sehol a kontármunka szép virágai és hajtásai nem tenyésznek oly buján, mint épen Nyíregyházán; épen azért javasoljuk a 23. §. következő fogalmazását: „Az építési engedélyt igénylő összes munkák végrehajtására szakértőt kell alkalmazni, kit a kérvényező az építési hatóságnak az építkezés megkezdését megelőzőleg bejelenteni s egyben igazolni tartozik azt, hogy az illető munkálatok teljesítésére vonatkozó szerződés a bejelentett szakértővel köttetett meg. A szakértő igazolni tartozik, hogy az illető építési munkák végrehajtásához megkívánt képesítése és iparengedélye van. Ennek kimutatása nélkül az épités meg nem kezdhető." A szakasz ilyen módosítása mellett reméljük a kontárkodások megszüntethető voltát. A leány-egyesület „reklám estélye." A Nyíregyházi Leány-Egyesűlet 1910. nov hó 8. és 9-én szerdán és csütörtökön Reklám estét rendez. Műsor: Katonásan. Vígjáték 1. felvonásban. Irta : Andreánszky Jenő. Személyek: Gárday Albert nyug. huszárőrnagy Dr. DemjénJ. ) özv. Berendy t°

la

n' | Gyuláné Fráter Juliska. ) unoka húgai Kiss Irén. Lengey Emil miniszteri titkár Rokosini Antal. Huszár Elemér hírlapíró — Rangony Károly. Gyuri, inas Gárdaynál — Neszli Gáspár. Idő jelenkor. Hely : Gárday lakása Moskovszky Souvenir de Vienne, Magyar dalok, Zongorán játssza Fuhrmann L'li. Reklám képek táncokkal. A tánczenét zongorán játsza Kovács Árpád. 1. Kép. Debreczeni Nizzai virágcsarnok reklámja. Virág tündér — — — Klár Erzsi. Net'elejts — — — Dohnál Olguska. Rózsa — — — — Eckert Bözsi. Margaret — — — Krasznay Ili. Gyöngyvirág — — — Murányi Mariska. Pelargoniutn ) — — — Sainyoghy Erzsébet ) — — — Szunyoghy Mártha. II. Bartschné reklámja. Szereplők: Kalap modellek: Jóba Berta, Kertész Ella, Fuhrmann Lili, Sexty Ilona. Masamód lányok: Friedmann Judith, György Ida, Wassermann Nellike, Róth Böske, Seiff Marcsa, Róth Erzsébet. III. Arany-kereszt drogueria reklámja. Szereplők: Margit créme — — — Sarlay Margit. Hollandi kislányok: Vicsenty Márta, Prok Magdus, Hlatky-Schlich ter Margitka, Oltványi Mariska, Nagy Margit, Fráter Irma. IV. Haltenberger Béla reklámja. Szereplők: Mosónők: Szavotha Emma, Sexty Lily, Vertse Pipi, Lórencz Gitti, Oíáh Gizi, Ébrey Jolán,'Pöppel Vilma. Hohe Vilmos reklámja. Szereplők: Kukta: Kemény Pisti, Lipthay Pisti, Moskovics Jenő, Pataky Magda, Vertse Mártha, Vicsenty Sári, Oltványi Zoltán. VI. Eisler Károly reklámja. Szereplők: Vevők: Gyurcsány Ilon, Garay Mariska, Lipthay Duci, Barthos Tamás. VII. Mence Henrik debreceni játékkereskedő: Szereplők: Jézuska — — — Stockinger Jancsika. Angyal | — — — • Bozán Ilon. „ I — — — Hankovszky Mariska. Rózsapiroskai — gróf Hoyos Margitka. Bébé / — Lichtmann Irén. Pojáca } — Thoroczkay Dodóka. Éneklő baba l — Tahy Juci. Mese tündér / — Barzó Etta. Baba — — — Gsengery Lily. Magyar baba — — Fráter Ilon. Magyar dalok, énekli Békefiné Ungár Margit, zongorán kiséri Kovács Árpád, VIII. Hoffmann Adolf reklámja. Szereplők: Szakácsnő — — — — — — Iskolás gyermek: Tóth Piroska. Bán Erzsike, Czerovszky Ilona, Sándorffy Pista, Kazimir Pali, Bankó Lajos, Miskolczy Kálmán. Kávés nénike : Gyurkovits Gizela, Vertse Mártha, Sándorffy Olga Ébrey Maliid, Lidák Mariska, Papp Erzsike. IX. Weisz Jakab debreceni czipész reklámja. Szereplők: Suszter inasok: Szakolyi Pisti, Ébner Irén, Eckert Bözsi, Bleuer Miklós, Klár Elek, Geiger Anna, Gaál Pálma. X. Törley József és Társa pezsgögyáros reklámja. Szereplők: Spanyol tánczosné — — Ernyei Jánosné Hölgy — — — — — Oláh Margit Ur — — — — — — Sipos Ferencz Szőlő — — — — _ Rotchild Klára Ördög nő — — — — _ Kiss Mártha Ördög — — — — — Klár György Bohóc í — — — — — Erdős Laczi > l — — — — — Roósz Géza Policinelli — —- — — Kecskés József XI. Ungár Lipót szőnyegáruháza és Sándor Rezső ékszerész reklámja. Szereplők: Arab vezér — — — — Illés József Arab táncosné: Sarlay Erzsi, Eisler Piroska, Flegmann Anna. Szolga: Krasznay László, Móritz József, Dohnál Jenő, Kecskés József. A díszletek legnagyobb részét Kovács Béla festő és praeparator készítette. Az előadás kezdete pontosan este 7 órakor. Helyárak: Földszinti páholy 12 korona, Emeleti páholy 12 korona, Földszinti zártszék 3 korona, Erkély ülés I. sor 2 korona, többi sor 1 korona 20 fillér, Karzati ülőhely 60 fillér, Karzati állóhely 50 fillér, tanuló-jegy 60 fillér. Jegyek előre válthatók Jakabovits Fanny k. a. dohány tőzsdéjében és este 6 órától a színháznál. Műsor a színháznál kapható. — Helyreigazítás. A szétküldött falragaszon tévedés folytán szereplő Angyal drogéria helyett Arany — kereszt drogéria olvasandó. ÚJDONSÁGOK. Telefon szám 139. Halottak estéjén. Tekintetem elvész az őszi szürkeségben, majd leszáll a földre. Hangokat hallok, hangokat, melyek csak a léleknek szólanak. Hallgatom a hervadás fajó búcsúdalát. Egyet pattanva válik el a Isvel ágától, lassan hanyatlik lefelé, most viszi a végső üzenetet lehullott társaihoz, hogy kiderül még az a szürke égbolt, nyilik még a rózsa, zöld lesz még a levél. Az egész ősz ünnep, a búcsúzó szivek ünnepe. Ragyogott a mosoly ajkainkon láttára a tavasz virágainak és most fájón elandalgunk a hervadó virágokon. Te is elhagysz? . . . Te is? . . . Elhagy mind. Egyre sáppasztja őket az őszi napsugár, kelyhük ragyogása is csak méreg: a hideg őszi reggel nedves l^hellete. Porfelhő támad, a poros virágszirmok mint kóbor vándorok barangolnak a szélben, ráhullanak ruhánkra, lágyan kopogtatnak ablakainkon: „Fázom, eressz be!" Oh jöjj hát ide hozzám tépett őszi rózsa, hiszen virágot fűzők össze én is, indulok a temetőbe. Elviszlek magammal és ha látok majd sirt, amely jeltelen, mely fölött nem zokog a megemlékezés, az én virágaimmal együtt leteszlek majd arra a sirra, talán aki alatta pihen, kóbor vándora volt az életnek szintén, talán fiatal, talán már akkor is árva, elhagyott. Halottak estéje. Mikor az élet hideg szélben, sárgult falevélben búcsúzik, mi is újra bucsuzunk a megtört szemektől, lecsukott ajkaktól. Osztályosai fájdalmunknak a temetői lombjavesztett akácfái, együtt sirunk velők, mi is vesztettünk mindent. Reményeket takarnak a könyáztatta hideg göröngyök, porrá vált suttogó szivek feledhetetlen dobogása fogad. Megérzik a holtak, mikor ölelkezünk velők. Egyet dobban az anyai sziv: „Nem fáj valami fiam ?" — és a siri mécses lángja magasra felszökik; a szem újra ragyog: „Te jó vagy, megédesíted siri álmomat, téged, egyedül, örökre" — és illatozóbb a virágkoszoru. Mi tudjuk azt, hogy a halál nem tépte el szivünket tőlünk, együtt álmodunk még akkor is, mikor az ő álmuk már őrök. Elhozzuk azért kedvelt virágaikat, könnyes annak minden szirma, zajtalanul rendezzük el a mécseket, hagy pihenjenek, hagy aludjanak. Van-e szebb, mint a virágokban megnyilvánuló bánat, az élet illatos ajándéka a halálnak. Benne van ebben az örökké sötét, önmegadó gondolat, a szomorú sejtésektől vonagló sziv könnyezve nyújtott, leszakított symboluma. Élettel koszoruzzuk meg a halált. Népes a halottak városa. Utain megilletődve járunk, távol marad a lárma, kísérőnk az örök szeretet, megbocsátás, édes emlék csupán. Fáj valami mindannyiunknak. Mindnyájan borultunk kézre, mely áldott, láttunk lecsukódni szemeket, melyekből szeretet sugárzott felénk. Feltőrnek a kőnyek, és hullanak temetői sirra, vagy a lelkünkbe vissza és annál égetőbbek, fájdalmasak ... És a legrettenetesebb, hogy fájdalmunkra nincsen visszhang, körülöttünk minden néma, hallgatag. Csak egy jajszót hallanánk,