Nyírvidék, 1910 (31. évfolyam, 25-55. szám)

1910-10-23 / 41. szám

158 39-ik szám. N Y I R V I D É K 1910. október 9. gyakorlottságra valló felszállása, ugy hogy Debreczenben ennek a kiváló fiatal aviatikusnak minden kétséget kizárólag sikerülni fog a repü lés csodával határos és izgalmas látványát bemutatni. A rendezőség értesítése szerint Blanchard debreczeni felszállása október 30-án vasárnap délután lesz. Az újításokkal megkonstruált Blériot gép megérkezett Debreczenbe s a nyúlási katonai gyakorlótéren épített hangárban van elhelyezve. A gyakorlótéren lesz a felszállás, ahova kényelmes közlekedésről gondoskodott a rendezőség. A helyárak igen alacsonyak, ugy hogy városunkból érdemes átrándulni Debrecenbe erre a ritkaságszámba menő alkalomra. A kényelmes vasúti összeköttetés folytán a repülés után a városunkból Debrecenbe menő közönség még aznap hazautazhatik. Ajánljuk azok figyelmébe Blanchard felszállását, akik a mai kor legnagyobb csodája iránt érdeklődnek. ÚJDONSÁGOK. Telefon szám 139. A miskoJcz tiszapoiffári vasút. E cim alatt a Pesti Hírlap e hó 21 diki száma a következőket közli: Ujabb időben erősen foglalkoztatja a közvéleményt a mozgalom, mely olyan vasúti összeköttetés érdekében indult meg, hogy Magyarország déli része direkt összeköttetésbe hozassék Észak-Magyarországgal. A mozgalom gócpontja délen Nagyvárad, valamint Kolozsvár, Temesvár, északon pedig Kassa, Igló, Eperjes városok, melyek közül egyik másik már hivatalosan is foglalkozott a kétségkívül életrevaló és nagyfontosságú tervvel. Érthetetlen azonban a terv kivitelének módja, mely szerint a vasút Miskolczot mellőzve, Kassától Hidasnémeti, Szerencs, Nyíregyháza, Debreczen és Nagyváradig létesíttetnék s itt csatlakozást nyerne egyrészt Kolozsvár, másrészt Békéscsaba, Arad és Temesvár felé. A konkrét indítvány, melylyel az érdekelt városok országos akcióra készülnek, óhajtandónak tartja, hogy addig is, mig a hidasnémeti— szerencsi és debreczen—nagyváradi helyiérdekű vonalak a gyorsított forgalomra be lesznek rendezve, a kormány egy ideiglenes közvetlen relációt nyújtana Kassa és Nagyvárad között Miskolcz, Szerencs, Nyíregyháza, Debreczen és Püspökladányon át. E kérdéssel behatóan és állandóan foglalkozik a miskolczi kereskedelmi és iparkamara is, azonban a realitások mezején maradva, nem téveszteti meg magát a szertelenségek által. Legközelebbi feladatnak tekinti ugyanis a miskolcz—tiszapolgári vasút megépítését, mert ezt a kőzszükség követeli, de sürgős azért is, mert Debreczennel ujabb s az eddiginél rövidebb vonalat nyer s mivel Debreczen és Nagyvárad között Derecskétől már épül, sőt befejezéshez közeleg a vasút építése. Az uj vonal tehát, a régibb kész vasutat beletudva, volna: Kassa— Miskolc—Tiszapolgár—Hajdúnánás—DebrecenDerecske—Nagyvárad, holott ma a helyzet kővetkező : Kassa—Miskolc—Szerencs—Nyiregy háza— Debreczen—Püspökladány—Nagyvárad A kereskedelmi és iparkamara értesülvén a debreczen—hajdúnánási helyiérdekű vasút igazgatóságának tervéről, mely szerint a hajdunánás— tisztapolgári vasúti összeköttetés legközelebb megvalósíttatnék s e vasút folytatásaként e vonal tovább építtetnék a Tisza áthidalásával Nyékládházáig vagy Mezőcsátig, — a vasút létesítése érdekében legmesszebbmenő támogatását ajánlotta fel, amenyiben a tervezett vonal ugy a helyi, mint az országos érdeknek megfelelően vezettetnék és építtetnék meg. Ez az érdek pedig — mint a kamara hangsúlyozza — abban csúcsosodik ki, hogy a vonal Tiszapolgártól közvetlenül vezettessék Miskolcz állomásig. E vonalvezetésnek igen sok előnye van: A sajómenti népes és gazdag vidék közvetlen kapcsolatba hozatik egyfelől Miskolccal, amely ez országrész domináló központja, másfelől a tiszántúli részekkel, amelyek természetes piaca a debrecen—füzesabony—tiszapolgári h. é. vasút megnyitása előtt Miskolc volt. Az uj vasúttal ez ismét helyreállíttatnék s ami a fő, a miskolc—tiszapolgári vasút a máv. hálózattal s jelesül ennek miskolc—budapesti, miskolc—füleki és miskolc—kassai vonalaival közvetlen összeköttetésbe jut. Ennek előnyös forgalmi kihatását a Tiszapolgárra befutó tiszapolgár—debreceni vonalra, indokolni is fölösleges. A miskolc— tiszapolgári vasút közvetlen Miskolcra való bevezetése esetén Szirma, Sajópetri, Sajólád, Ónod, Poga, Nagycsécs, Sajószöged, Sajóörös, Tiszapalkonya népes és eleven községek maguk is igen erős személy- és áruforgalmat adnak, amint ezt a mai közlekedés is igazolja. Miskolcra támaszkodva, oly menetrend állapitható meg a két emporium, Miskolc és Debrecen között, mely az ujabban ébredő észak—déli összeköttetes vágyának legjobb, tehát egyedül megfelelő utjamódja, mert Miskolc és Debrecen főállomásokkal való kapcsolatnál mellőzve van kisebb állomásokhoz és igy rossz menetrendekhez való csatlakozás. Ami a tervezett vonalnak Tiszapolgár és Mezőcsát között való kapcsolatát illeti, ez ellen ugy országos szempontból, mint a szóban forgó érdekeket tekintve, a leghatározottabban állást kellene foglalni, mert e vasúti kapcsolat a tiszapolgár—debreceni vasutat zsákutcába viszi s elveszíttetnék az előny, amit az uj vasút, a két nagy város s igy az ország nyerne a miskolc—tiszapolgár—debreceni vonallal. Hozzákőttetnék az uj vonal egy másik vicinális rossz menetrendjéhez, a személyforgalom kihasználására tehát teljesen alkalmatlan, s ami még ennél is rosszabb, az árudijszabásnak lehetetlen gátjai támadnának, mivel a Tiszapolgár felől beáramló aruknak vagy viszont egy másik vicinális vonalon kellene átfutniok, mig a máv. vonalra jutnak. Községet nem érintene, tehát elvesztené, illetve meg nem hódithatná a gazdag Sajóvölgy községeit. — A város költségvetése. Nyíregyháza város képviselete a héten pénteken délután kezdi meg a város 1911. évi költségvetésének tárgyalását, melynek nyomtatott pildányait már széjjel is osztották a képviselet tagjai kőzött. A költségvetés végeredménye a közköltségnek az ez idei 62 százalékról 72 százalékra való felszökése. Városunk rohamos fejlődésének a következménye ez, de nagyrésze van ebben az eredményben a multak mulasztásainak is, mert csak is igy magyarázható meg, hogy dacára annak, miszerint az 1911. évb^n már a pusztai birtokok: a Sima és Királytelek után a közköltség egész összege lesz fizetendő, ami körülbelül 18—20.000 korona több bevételnek felel meg, a közköltség százaléka mégis 62-ről 72-re emelkedett. A költségvetés indokolásából érdekesnek tartjuk közölni itt a következőket: A költségvetés tervezetének külső alakja és beosztása azonos az 1910. évi költségvetésével. A számszerű eredményekben azonban lénye ges eltérések mutatkoznak. A rendes bevételek 783544 koronáról 818369 korona 81 fillérre, a rendkívüliek 74350 koronáról 84150 koronára s ekként a bevételek összesen 857894 koronáról 902519 korona 81 fillérre emelkedtek. A rendes kiadások 935269 korona 10 fillérről 1093689 korona 65 fillérre emelkedtek, a rendkívüli kiadások 155285 korona 50 fillérről 108162 koronára apadtak; és igy az összes kiadások 1090,554 korona 60 fillérről 1.201,851 korona 65 fillérre emelkedtek. A bevételek és kiadások egybevetése után mutatkozó s községi pótadóból fedezendő hiány az 1910. évi 232660 korona 60 fillérrel szemben 299331 korona 84 fillér. Minek fedezetéül — jóllehet az állami adó alap jelentékeny emelkedést mutat, főként a pusztai földbirtokok eddigi kedvezményének megszűnése következtében, községi pótadó cimén a földadó után 72% ; a többi adók után 73

1/a°/e lesz kivetendő, szemben az 1910. évi 62, illetve 6t

9/o-kal. A költségvetési hiány és ezzel kapcsolatban a községi pótadó °/o-ának ilyen nagyobb mérvö emelkedését több körülmény idézi elő. Okai ennek részben az egyes jövedelmi ágazatokban mutatkozó kevesbbedések, amelyek az illető rovatoknál lesznek felemlítve. Tulajdonképpeni oka azonban a város házipénztárával szemben fokozódó igények s az ezek következményeként előálló kiadási többletek. Az 1911. évi költségvetésben előforduló ezen emelkedések szintén a részleteknél lesznek felemlítve. E helyütt kell azonban reámutatni arra, hogy minden illetékes tényezőnek fokozo tt éberséggel és előrelátással kell foglalkoznia a helyzet komolyságával és keresni azokat az eszközöket és módozatokat, amelyek a költségvetési hiányok további emelkedésének elejét vegyék. Két irányban van szükség különös gondoskodásra. Az egyik, az ujabb, nem jövedelmező, vagy nem elkerülhetlenüí szükséges kiadások körüli óvatosság: a misik a jövedelmek fokozása. Mint minden haladó városban, ugy a többi városoknál is rohamosabban fejlődő Nyíregyházán kétségkívül számos uj igény támad fel és keres kielégülést. Ezen igenyek támasztásánál azonban soha sem szabad megfeledkezni a kérdésnek arról az oldaláról sem, ha vájjon az igény kielégítése nem jár-e olyan terhekkel, a melyek végeredményében a községi pótad ó emelkedését vonjak maguk után ? Az indokolás rámutat azután azokra a jövedelmi forrásokra, melyek helyes kezelés mellett fokozhatok s ilyeneküi a fogyasztási adókat, a vásárhelypénzt stbi nevezi meg. Ez azonban nagyon veszedelmes expediens, mert nagyon könnyen arra vezethet, hogy városunk szinte tűrhetetlen megélhetésij viszonyai mág inkább rosszabbodni fognak. — Halottak napja. Hervadó virággal, hunyó napsugárral bucsuák az ősz. Friss, üde, pompázó virágdíszbe, csillogó gyertyafénybe öltözik a temető az ősz bucsuzóján, a szeretet ünnepén. Az örök szeretet melege borítja fénnyel, illattal a sírokat, melyeknek sorai oh be megnövekedtek tavaly óta! Van-e, aki útját állja az enyészetnek, aki megkísérli visszaszerezni az életnek azokat, akiket a halál megjegyzett ? Megjegyzett arcukon csalóka rózsákkal, gyermekeknek, ifjaknak kínos szenvedésével. Gazdagok kincseiből, szegények filléi-eiből kell felépülni a hajléknak, ahol visszaadják az életnek a halál jegyeseit s mig a temető országátjárjuk, nevelje szivünkben az emberszeretet virágát a kedveseink fölött érzett fájdalom. Gondoljunk a betegekre, akik még megmenthetők, a tüdővészesek ezreire, kik szerte az országban félve, remélve várják uj szanatóriumok felépülését, ahol gyógyulást találhatnak. Csak egy virágszálat kérünk a temető kapujában, egy gyertyácska árát, nem lesz azzal pusztább, sötétebb a sir, de uj élet fakad nyomán, áldás a megmentettek ajkain. — Az apagyi Evva család 300 éves jubileuma. A szabolcsvármegyei Apagy község f. évi október hó 15-én fényes ünnepségnek színhelye volt. Ugyanis abból az alkalomból, hogy a községet és a hozzá tartozó birtokokat 1610 okt. 15-én, vagyis épen 300 évvel ezelőtt az apagyi Evva családnak adományozta az akkori magyar király. Apagy község e történelmi tény felelevenítése és az apagyi Evva családdal való históriai összetartozásának megerősítése céljából e hó 15-én ünnepi díszközgyűlést tartott, melyen Apagy község és az Evva család történetét tárgyalták, s annak emlékét jegyzőkönyvileg megörökítették. Az Evva családból több országos nevü férfiú került ki az idők folyamán s egyaránt kitűntek, ugy a közpályán, mint a társadalmi és magán élet mezején. A jelenben élő nemzedék tagjai és pedig Evva Lajos földbirtokos székesfővárosi bizottsági tag, a budapesti népszínház volt intendánsa, író és operett fordító, ennek fiai dr. Evva Ferencz fővárosi ü?yvéd, ifj Evva Lajos földbirtokos. Továbbá Evva Pál földbirtokos, enn^k fia Evva István t. főszolgabíró és földbirtokos. Id. Evva Ferencz földbirtokos. Továbbá Evva András volt kir. kúriai bíró és földbirtokos gyermekei, dr. Evva Ernő ügyvéd, Evva Ödön földbirtokos, Boruth E'emér koszorús költőnk özvegyének Evva Ottiliának fiai Boruth Aidor, hírneves festőművész s még a családnak számos egyenes és oldalági leszármazottjai elhatározták, hogy Apagy községnek egy jelentékeny összegű alapítványt tesznek, melynek kamataiból a köz-