Nyírvidék, 1910 (31. évfolyam, 25-55. szám)

1910-10-09 / 39. szám

39-ik szám. N Y I R V I D É K 1910. október 9. 5 Ezen rövid ismertetés után áttérek azon jótéteményekre, amelyekben az 1910. év folyamán a Szabolcsvármegyei tanítók reszesültek. Az 1910. év aug. 25-én Budapesten tartott osztó-bizottsági ülésen és 26-án tartott közgyűlésen: Orsovszky Gyula egyesületi elnök és Ozvald József egyesületi főjegyzővel jelen •oltam. 100—100 kor. segélyt kaptak: Bacskay István r. k. nyugalmazott tanitó Kisvárda, 24 éves tag, 2-szer részesült jótéteményben. Stoll Ernő ág ev. tanitó Nyíregyháza, 11 éves tag, 1-szer részesült jótéteményben. A budapesti tanítók házába felvétettek havi 22 korona fizetésre : Balogh Béla ref. IV-ed éves joghallgató. Apja: Balogh János kisvárdai nyug. állami isk. igazgató, 27 éves tag és 1 drb 50 kor. részesjegytulajdonosa, 5 szőr részesült jótéteményben. A szabolcsvármegyei tanító-egylet szobaalapitványára havi 22 korona fizetésre Kopniczky János r. k. 3-ad éves orvostanhallgató, apja Kopniczky János józsefházai szabolesmegyei tanitó, 7 éves részesjegyes tag, 2-szer részesült jótéteményben. Gonda Mihály izr. 1-ső éves gyógyszerésztanhallgató. Apja: Goldberger Sámuel nagykállói tanitó, ez évi részesjegyes tag, havi 54 kor. fizetésre. A kolozsvári tanítók házába: Sipos Sándor 1-ső éves egyetemi hallgató. Apja: Sipos Péter nyíregyházi városi napdijas irnok havi 70 kor. fizetésre. Ez évben kiosztott segély: 1 tanitó gyermek á 200 kor. . . . 200 kor. 38 , . „ 100 , 3800 „ 1 . , 55 . . . . . 55 . 2 . „ „ 40 ..... 80 „ 47 tanitó és tanitó özvegy á 100 kor. 4700 , 1 » . » » » 55 » 55 . 5 » n „ . „ 50 , 250 , Összesen: 9140 . Ösztöndijat nem kaphatott: 44 tanitó gyermeke, segélyt „ „ 58 . és tanitó özv. A budapesti tanítók házába felvétetett. Ingyenes helyre : 1 tanitó fia. Havi 10 kor. fizetésre 7 „ . r> 22 „ » 28 „ „ „ 22 » alapítványi helyre . . 37 „ . , 34 „ fizetésre 12 „ „ . 44 „ 12 „ „ . 54 „ 26 „ 64 . . 9 „ „ Összesen: 132 „ „ A kolozsvári tanítók házába: Ingyenes helyre: 6 . , Havi 10 kor. fizetésre 9 . . „ 22 „ „ lo „ » » 22 , alapítványi helyre. . 19 „ „ . 34 . fizetésre 9 „ 44 11 » » » yj . , 54 , . 27 „ „ 64 1 . n » x » » , 70 „ „ . • 1 , „ Összesen: 97 . » Meg kell még említenem, hogy a helyi gyűjtő bizottság részére a nyíregyházi takarékpénztár, Szabolcsi-bank, Kölcsönös segélyző egylet minden évben 20— 20 kor. adományoz. Ezekben számoltam el az „Eötvös-alap" ez idei működéséről. Vajha e gyűlésen megjelent azon kartársaim, kik még nem tagjai az „Eötvös-alapnak," sietnének tagjai sorába lépni. Lennének a Szabolcsvármegyei tanítók e téren is példaadók. Adja Isten, hogy ugy legyen 1 A gyűlés folyamán az „Eötvös-alap" tagjai sorába léptek: Fábián Ferencz nyíregyházi, Grünvald Lajos demecseri, Gáspár Vilmos és Beregszászi Nagy József császárszállási, Antal András ujfehértói tanitók. Elnök felhívja a tagok figyelmét a választmány alábbi határozatára: Akinek tagsági dija a 10 koronát meghaladja, az összeg per utján lesz behajtva. Járáskör köszönetet szavaz Nyíregyháza város polgármesterének a terem átengedéseért. Elnök a gyűlést berekeszti. Délben közebédre jöttek össze a tanitók a nagy Korona vendéglő csinos udvarán. Délután a „Gazdasági kiállítást" tekintették meg, ahonnan tapasztalatokkal meggyarapodva tért kiki haza otthonába, az iskolába, hogy ott a hallottakat és látottakat tanítványai javára fordítsa. A gyűlés lefolyásáról szóló tudósítás ezzel Jbe van fejezve^ Szabolcsvármegyei gazdasási egyesületi közlemény. A kiállításról fennmaradt targysorsjáték nytreménytárgyai, valamint más eszközök és anyagok október 14-én szabadkézből, 15-én pedig árverés utján fognak az egyesület hivatalos helyiségében tladatni. ÚJDONSÁGOK. Telefon szám 139. A veszedelmes ellenség. Napjainkban még mindig vannak emberek, akik erősen hisznek az égi testeknek az emberiség életére való befolyásában s meg vannak győződve, hogy valami magasabb, szinte megfejthetetlen viszony létezik, a csodás természeti jelenségek és az emberiség élete között. Az ilyen emberek községeket, sőt nem ritkán egész vidékeket uralnak befolyásukkal, ami akkor érvényesül különösen, ha a dolgoknak egymást követő láncolata valahogyan kedvezni látszik theoriájuknak, s utólagos jövendőléseikre a beteljesedés hímes szőnyegét vonja. Lehetetlen őket a babonaságból kigyógyítani. „Dejszen, uram" — dicsekedett egyik a minap — „megmondtam én már a tavaszon, mikor az üstökös itt volt, hogy nem megy el szépen ez az esztendő fejünk fölött. S ehol ni, itt a kolera." (!) A lényeg igaz; az üstökös is itt volt, a kolera is itt van ; de a kolera okát nem az üstökösben, hanem Oroszországban kell keresnünk, amely hely tudvalevően állandó fészke a kolerának, úgy mint a pestisnek s más efféle ragályos betegségeknek. Innen került Romániába, ahol ügyesen eltitkolták a dolgot, mert hát első az üzlet! Dunai hajósok aztán felhozták hozzánk, Mohácson leszálltak szénrakományért, érintkeztek a szén munkásokkal s látogatásuk emlékéül ott hagyták a kolerát. Ezt az eljárást folytatták aztán felfelé a Dunán Regensburgig s ahol kiszálltak, mindenütt elszórták a bacillusokat. Innen van, hogy kolera megbetegedés eddig csak a dunamenti falvakban és városokban fordult elő. A hatóság ugyan mindeu lehető óvintézkedést megtesz a terjesztés meggátlására, de a mi jó magyar népünk még most is szeret ellene szegülni a felsőbbségnek, bárha saját érdekét veszélyezteti is. Igy pl. 1893-ban egyik községben inficiálódott egy kút, minek következtében a körüle lakók, akik ittak belőle, kolerában pusztultak el. A hatóság neszét vévén a dolognak, a kútat lepecsételte. Másnap ujabb megbetegedés történt, mert a még egészségesek feltörték a kútat. Ilyesfajta erőszakos kijátszás előidézhetné azt, hogy a Tisza vize is inficiálódik s igy a kolera elterjed az Alföld minden részén, sőt felnyomulhat a ruthének és a tótok közé, ahol aztán irgalmatlan pusztítást vihetne végbe. Am most már nem olyan veszedelmes, mint volt csak 1866-ban vagy 1873-ban is, mert tudunk ellene hathatósan védekezni. Az első fődolog tudni azt, hogyan terjed a kolera bacillus. Föltétlen biztossággal meg van állapítva, hogy a kolera bacillus levegő utján nem terjed. Ez főben járó dolog és ennek tudása nagyon megkönnyíti a védekezést. Hanem magunkba szedhetjük a fertőző csirákat első sorban a kolerás beteggel való érintkezéssel, azután táplálék útján. A kolerás beteget könnyen meg lehet ismerni. A bacillus fészke a gyomor, ahova bejutva hangyamódra elszaporodik s izgatja, marja, pusztítja a gyomor belső részét annyira, hogy a legvehemensebb hányás és hasmenés veszi elő a beteget; ez természetesen rengeteg vízvesztéssel jár, ezért a vérkeringés lassúbb lesz, a beteg arca elkékül s szinte ijesztővé válik; elmaradhatatlan tünet még a görcs is, különösen a lábikrákban úgy, hogy ezek egyesülve a legrövidebb idő alatt végeznek az emberrel. Ami a beteggel való érintkezést illeti, az ember természetesen óvatosságból kerüli a vele való foglalkozást. De ha akár vérszerinti kötelékeinél, akár hivatalánál fogva kénytelen ilyen beteggel foglalkozni, okos védekezéssel elkerülheti a betegséget. Itt is első és fődolog, hogy olyan háznál, ahol kolerás beteg van, enni vagy inni semmi szin alatt sem szabad. Azután desinficiálni kell a ruhánkat. Erre nézve legegyszerűbb eljárás ez : a ruhát borszeszbe mártott kefével kell alaposan lekefélni; a cipőt 1 promille sublimát oldattal bekenni, talpát lúggal lemosni. Sokkal nagyobb fontosságú és eredményeiben messze kiható jelenséggel bir kolera idején a táplálkozás, elsősorban a gyümölcs evés, különösen városon, ahol az élelmi cikkek legnagyobb része a piacról kerül a konyhára. De viszont a védekezés a legegyszerűbb és a legszegényebb családnál is kivihető, ha tudjuk, hogy a kolera bacillus már elég alacsony hőfoknál is elpusztul, pl. hogy a megevésre szánt kenyeret desinficiáljuk, elegendő lesz, ha megpirítjuk, más ételeket pedig megfőzünk. A bor, sör, pálinka és más szeszes italoknak nagyobb fokban való élvezése csak növelheti a bajt, amennyiben a gyomor ellenálló képességét gyöngíti; mert a gyomor az általa fejlesztett savval öli a baktériumokat, míg a szeszes italok olyan savakat hoznak létre a gyomorban, melyek a kolera bacillusoknak éltető elemei. A legajánlatosabb ital ilyenkor a forralt viz, melynek lúgos izét citromlével, ecettel vagy borral el lehet venni. A gyümölcsöt illetőleg meg kell jegyeznünk, hogy sokan pl. nálunk is, ahol nyoma sincs a kolerának, gyümölcsöt abszolúte nem esznek ; elvégre az óvatosság sohasem árt, de a túlságos óvatosság fölösleges olyan helyeken, ahol a gyümölcshöz idegen nem férhetett, ahol tehát az inficiálódásnak a lehetősége is ki van zárva, mert téves felfogás az, hogy a gyümölcs termeli a kolera bacillusokat. Ellenben annál nagyobb elővigyázattal kell élnünk a piacról vásárolt, vagy bárhonnan szállított gyümölcs fogyasztásánál, mert ezek magukra szedhették a fertőző csirákat akár a sok kéztől, akár a kosártól, akár abból a sokszor kriminálisán piszkos, undort keltő pokrócból, vagy zsák darabból, amelyen a piacokon árulni szokták. Az ilyen gyümölcsöt csak dinsztelve szabad fogyasztani. Széltében el van terjedve az a felfogás, hogy a kolerás időben elpusztultak negyedrészének halálát a félelem okozta. Ezt téves felfogásnak kell tartanunk, meit félelemből még soha senki sem kapott kolerát, s nem is kaphat soha, mert a félelem nem lehet sem létrehozója, sem fenntartója a bacillusoknak. Ez eljárások, mig egyrészt az orvosi tudományok bámulatos előrehaladásáról tesznek tanúságot, másrészt hatalmasan elősegítik azt, hogy a legveszedelmesebbnek tartott ellenség megszégyenülten kénytelen tőlünk távozni. Lichnis. — 1 Oktéber 6. | nak gyászos évforduló napján az idén a ref. templomban volt a gyász-istenitisztelet, mert az ág. evangélikusok templomában — az ott folyamatban levő átalakítási munkák miatt nem volt megtartható. Ott voltak a gyász-istenitiszteleten Vay Tibor gróf főispán és Mikecz Dezső alispán vezetése alatt a vármegyei tisztikar, Májerszky Béla polgármester vezetése alatt a városi tisztikar, Kovács István kir. törvényszéki elnök vezetése alatt, a kir. törvényszék, kir. járásbíróság és kir. ügyészség tisztikara, a kir. pénzügyigazgatóság tisztikara Ekkerdt Elek pénzügyigazgató vezetése alatt, a még élő 48-as honvédek s a főgimnázium s a polgári fiu- és leányiskola s a ref, elemi iskolák növendékei. A gyász-istenitisztelet keretében dr. Bartók Jenő mondott megható imát. — Kinevezés. A király Fehér Károly szolnoki kir. törvényszéki jegyzőt a nyíregyházi kir. ügyészséghez alügyészszé nevezte ki. — A leányegylet estélye. Örömmel veszi bizonyára mindenki a hirt, hogy a leányegylet a hosszú nyári pihenés után újra megkezdi kedves és élvezetes estéit, ujult erővel fogva hozzá áldásos munkájához. Mint értesülünk, e hó 28-án tartják meg nagyszabású megnyitó előadásukat: a .reklám-estét", melynek keretében szines eleven képek es táncokban mutatják be legelőkelőbb kereskedőink reklámjait. A kereskedők semmiesetre sem fogják megbánni, hogy e célra áldozatot hoztak, nemcsak mivel egy szép cél érdekében történt, de a közönség is bizonyára honorálni fogja áldozatkészségüket és bizonyára örökre emlékükbe vésődnek ezek az ügyesen kieszelt, bájos, élő reklámok, melynek bemutatására a város legbájosabb nagy és kis lányai, legügyesebb nagy es kis fiai vállalkoztak s mely mindenesetre a leányegylet reklámja is lesz. — Jegyzőválasztás. A nyirtassi községi jegyzői állásra Bérezik Árpád gyulaházai jegyző választatott meg, az ekként megüresedett gyulaházai jegyzői állásra Mikecz Mihály oki. jegyző lett helyettesítve. — A sóstói építkezés ügye most már a megvalósulás stadiumába lépett. A bontásokat már megkezdik. Az árlejtés pedig meg van hir-