Nyírvidék, 1910 (31. évfolyam, 25-55. szám)

1910-10-02 / 38. szám

38-ik szám, N Y I R V I D É K 1910. október 2. 3 A székesfehérvári honvéd zenekar, mely a mezőgazdasági kiállítás alkalmából tartózkodott •árosunkban, Frycsaj Richárd karnagy vezetése alatt szintén igen sikerült előadásokkal gyönyörködtette a közönségei. Ezek után senki se fog csodálkozni azon, hogy a tapsoló, hálás közönség egyáltalan nem érezte magát megzsaroltnak. Huszonkettő. A szünidei kirándulásunkról.*) Azt hiszem, mindnyájan egyet értünk abban, hogy a XX. század a gyermekek korszaka. Mind nyájan kivétel nélkül ismerjük ama nagyszabású mozgalmakat, melyek megindultak az utóbbi években: a gyermekek védelmére, a gyermek tanulmányozásra, az elhagyott és szegény gyermekek közös élelmezésére, kiruházására, a napközi otthonokban való együtt tartására stb. Hasábos cikkeket irnak napilapok és szaklapok egyaránt, ezen közérdekű pedagógiai kérdésekről, melyek tanitot, szülőt, iskolahatóságot és a társadalom minden rétegét a legközvetlenebbül érdekelnek. A társadalom legújabb mozgalma, a gyermekek szünidei üdülésére vonta a gyermekbarátok figyelmét és ma már évrőlévre nagyobb és nagyobb számban küldik a gyermekeket a kijelölt helyekre, hogy testben és lélekben erősödjenek és kellemes pihenés után folytathassák tanulmányaikat. Valóságos sorozás folyik a fővárosban, a tavaszi hónapokban. Egymásután jönnek a gyermekek a sorozó bi zottság elé, mely a legszánalmasabb testalkatuakat, a legjobban üdülésre szorultakat választja ki az üdülő telep számára. Ha magunk elé varázsoljuk azt a képet, mely egy ilyen bizottság működése környezetében a jelenlevők fölvételéről kialakul, valóságos szánalom kell hogy elfogja mindnyájunk szivét, szánalom és együttérzés. Együtt kell örülnünk azon gyermekekkel, kiket hogy úgy mondjam besoroztak és együtt kell éreznünk azok kimondhatatlan fájdalmát, kiket nem találtak olyan gyöngének vagy elcsigázottnak, hogy a megszo ritott számú üdülők helyét véle töltsék be. Igen is igy van ez a fővárosban itthon minálunk és igy van ez külföldön minden nagyobb városban. Ha elgondoljuk, hogy milyen jótéttmény ez, önkéntelenül is kérdeznünk kell: bát vájjon a vidéki gyermekeknek nincsen szüksége üdülésre? Nézzünk csak be egy kissé az iskolába, háDy meg hány sápadt arcú, vézna testalkatú gyermek kelt bennünk szánalmas érzéseket. Hat ezekre nem férne rá egy kis nyári pihenés? Avagy ezeknek elegendő az, hogy ha nem kell iskolába menniök és ez már magában véve üdülést jelent nékik ? Vagy a vidéki társadalom nem bir elég érzékkel aziránt, hogy ezen fontos kérdésekben támaszt nyújtson es megoldásukat sürgesse?! Ilyen és más hasonló gondolatok adták a tollat a kezembe, amidőn a helyi napilapnak f. évi május 28-iki számában felvetettem a kérdést: nem lehetne-e Nyíregyházán is szünidei üdülőtelepet létesíteni. Rámutattam, hogy a gyermekek testi nevelésének problémájával nemcsak papiroson kell foglalkozni, hanem végre kísérletezni kell és tényekkel igazolni, hogy az iskola elsősorban gondozza a gyermeket és nem ismer szünetet ebben, aminthogy a gyermek fejlődése is egy olyan folyamat, amelynek a napok növekedésével kell lépést tartania, de sohasem szabad szünetelnie. Említett hírlapi cikkemben felvétettem az eszmét, talán jó volna, ha minden iskola egybe gyüjtené azon növendékeit, akiknek nincsen módjukban a nyarat idegenben tölteni, de rá vannak utalva arra, hogy 10 havi kemény szellemi munka után üdülést nyerjenek. Ezekkel nap-nap után tegyünk kirándulásokat az erdőbe, a közeli rétre, népkertbe, ott pedig vidám játék és énekszó mellett töltsék a gyermekek szabad idejüket, részint magukra hagyva, részint pedig tanítójukkal együtt játszva. A módozatok itt nem biroak lényeggel. Ezek részletkérdések, melyek a helyi viszonyok szerint mindenütt másképen alakulnak. Az eszme a fő, *) A szabolcsvármegyei általános tanítóegyesület nyíregyházi járáskörének szeptember hó 21-én tartott ülésén felolvasta Fábián Fertnc. mely a gyermekek vakációi kirándulását ajánlja minden iskolának. Eszmém mellett hűségesen kitartottam. Összegyűjtöttem néhány gyermeket. Eleinte 20-an voltunk együtt. Sorba szedtem őket és kimentünk a szabadba. Igen kellemes idők jártak. A gyermekeknek játékot adtam, én pedig a közelükben olvasgattam. Később, amikor a gyermekek egymást megunták, magam is játéksorba állottam. Ez természetesen uj játékkedvet öntött a kis üdülő társaságba. Énekeltünk, verseltünk,, turuloztunk, tornáztunk, lovacskáztunk, versenyt futottunk, beszélgettünk s mondhatom az a 3—4 óra igen gyorsan pergett le és mi mindannyian kivétel nélkül kifáradva mentünk haza. Délután folytattuk ezt egy távolabb eső helyen. Másnap még messzebbre mentünk. Igy ismétlődött ez napról-napra ujabb helyen és ujabb játékokkal, szórakozási időtöltéssel. Egy hónapig tartott a kirándulás s csak ritkán fordult elő, hogy eső vagy hideg szeles idő megakadályozott volna bennünket. Ezen első kísérletemben igen sok kedves emléket és érdekes tapasztalatot gyűjtöttem. Mindebből pedig a legbecsesebb előttem az, hogy a szünidei kirándulások állandósítását nélkülözhetetlen humánus intézménynek tartom Jó a gyermekek szempontjából. Igen kellemes szórakozás a tanítónak. A szülőkre pedig valóságos áldás. Ha már most hozzáteszem, hogy a tanitó ezen munkáját a gyermekek szülői anyagi irányban is honorálják, azt hiszem, egyáltalában nincs ok arra, hogy a szünidei kirándulások kérdését elejtsük. Nézzük mármost sorban mindazon előnyöket, melyeket ezen kirándulások a gyermekeknek nyújthatnak. A kirándulás igen jól hat a test egészséges fejlődésére. Az összes izmokat erősili, fejleszti a tüdő munkaképességét, szabályozza a vérkeringést, könnyíti a gyomor emésztő munkáját és edzi az egész idegrendszert. A kirándulás ügyessé és könnyűvé teszi a gyermek testét. Kedélyét élénkíti, látókörét bővíti, ;mind az érzékeit erősiti. A látóképesség előnyeit különösen szolgálja. Az iskolában a gyermek szeme a négy fal közzé szorított tárgyakat látja csak. Olvasás vagy irás közben a szem igen közel eső munkát végez. A szabadban ellenben gyakorolja magát a távolságban, miáltal ellensúlyozza az iskola hibáját, mely sajnos, sok rövidlátó embert nevel. Bizony igy van ez nemcsak nálunk, de külföldön is. Bebizonyított tény, hogy ezen bajnak legbiztosabb ellenszere a gyermekek szabad mozgásában feltalálható. Ki van mutatva, hogy Angolországban igen kevés rövidlátó ember van. Mert az angol gyermek csak délelőtt jár iskolába. Délután pedig a szabadban játszik, csolnakázik, szaladgál, szóval szabad mozgást végez. Ezen szabad idejében pedig kellő mennyiségű testi munkával ellensúlyozza a délelőtti szellemi munkát. Elképzelhetjük, hogy az egész szellemét felfrissíti, egész lényét fölélénkiti. íme egy ujabb és igen fontos indok az egyhuzamos tanitás állandósítása mellett. (Folyt köv.) AszabolcsYármegyei tamtó-egyesüIetkörébőL ii. 3. Tóth György ismertette a következő könyveket: Ábécés könyv fonomimikai alapon. Irta : Egri György. Singer és Wolfner kiadása Budapesten. Ára kötve 50 fillér. A vallás- és kőzokt. miniszter által 1906—22200. sz. a. engedélyezve. Vezérkönyv az olvasás és Írástanítás kezdő gyakorlatai használatosabb eljárásaihoz. Az Egri-féle ábécéskönyv tananyag felosztása. Összeállították Gsáky Elek, Jablonkay Géza dr. és Jovicza I. Sándor székesfővárosi tanitók. Singer és Wolfner kiadása. Ára 1 kor. 60 fillér. Engedélyezve 1908—95,189. sz. a. Jelképes betűk az Egri-féle ábécés könyvhöz. Singer és Wolfner kiadása Budapest. Ára: 32 szines tábla és egy betűszekrény ára: 15 korona. A cég ajánlatot tett a tanítóegyesületnek, hogy a Szabolcsmegyében eladott példányok után 10% ot küld az egyesületnek. A já ráskör köszönetet mond Tóth György tanítónak a részletes ismertetésért. Az Egri-féle ábécés könyvet a járáskör tagjainak figyelmébe ajánlja. Király Imre ismertette: a Szépirás-tanitó cimü vezérkönyvet és füzeteket. Dr. Baló József közreműködésevei irta ifj. Merényi Lnjos székesfővárosi tanitó. Kiadó: Károlyi György Budapest V. Dorottya-utca 10. sz. A vezérkönyv ára 50 fillér. Egy-egy füzet — 6 füzet tartozik egybe — ára 6 fillér. A járáskór ajánlja tagjainak a szépirástanitó cimü füzeteket. 4. Fábián Ferencz nyíregyházi tanító felolvasta: „A nyári szünidei kirándulásokról* cimü munkáját. Hozzászóltak: Vargha Ferencz nyíregyházi, Nagy Béla nyírturai, Szabó Gyula ujfehertói tanitók. Járáskór az érdekes és vonzóan megirt munkáért felolvasónak jegyzőkönyi köszönetet szavaz. Szabó Gyula javaslata alapján a felolvasott munka egész terjedelmében a Nyírvidékben közzététetik. Felkéretnek a járáskör tagjai, hogy a tárgyhoz legyenek szívesek hozzászólni és hozzászólásaikat a Nyírvidékben közzétenni. 5. Nánassy Gyula nyírbátori tanitó felolvasta: „Az iparos pálya" cimü munkáját. Hozzá szóló Varga György nyíregyházi tanitó szintén írásban dolgozta ki hozzászólását. Járáskör felolvasónak és hozzászólónak elismerését jegyzőkönyvileg fejezte ki. A tárgy időszerűségénél fogva megérdemli, hogy ugy a szépen megirr munka mint hozzászólás a Nyirvidékben közzé tétessék. A járáskör ily értelemben határozott. 6. Dr. Wilt György Szabolcs vármegye kir. tanfelügyelőjének felhívása az állat-madárvédelem tárgyában is napirendre került. Előadó: Kabacska István járásköri elnök, állatvédő egyesületi titkár. A tárgy érdekességénél fogva előadó felolvasását egész terjedelmében közöljük. Melyen tisztelt Közgyűlés! A tankönyv ismertetés — gyakorlati tanitás — az iskolai kirándulás — az ipari pályaköréből — becses engedelmőkkel — elterelem figyelmüket. Ajándékozzanak meg szíves türelmükkel, kísérjenek el a természet néma szenvedőinek körébe. Mi indított arra, hogy jelen gyűlésünkön e tárgygyal is foglalkozzam P Első sorban azon vonzalom, amelylyel az állat és madárvilág iránt viseltetem, másodsorban Szabolcsvármegye kir. tanfelügyelőjének dr. Wilt György urnák hozzám intézett alábbi levele: „Abból az alkalomból, hogy elnöksége alatt a Szabolcsvármegyei Tanitó Egyesület nyíregyházi járásköre folyó évi szept. 21-én közgyűlést tart, felkérem, szíveskedjék az állat-madárvédelem ügyeben ezen a közgyű'ésen ugyanolyan buzgalmat kifejteni, amilyent a tanitó ur részéről eddig is tapasztaltam s aminek az állatmadárvédelem városunkban való felkarolása sokat köszönhet. Szíveskedjék a tárgysorozat keretében a közgyűlés tagjait az ügy felkarolására felhívni, a netán szunyádó lelkesedést szítani és közölni, hogy Önnek ebbeli eljárása az én felkérésemre is történik — azon okból,., mert az ügy felkarolására való buzdítást legkedvesebb kötelességemnek ismerem. Mély tisztelettel: Dr. Wilt György, kir. tanfelügyelő. Tanitó vagyok és mint ilyen kötelességemnek ismerem — és azt hiszem Önök kedves kartársaim velem együtt igy éreznek — hogy ugy az iskolában, mint az iskolán kivül, ahol nemes cél előmozdításáról van szó ennek szolgálatába állani és a nemes ügyet előmozdítani. Igy állottam én az állat és madárvédelem szolgálatába és igyekszem mindenkit — különösen tanitótársaimat — e nemes ügynek megnyerni. Szem előtt tartva e mondást: „Mert csak aki az emberszeretet erényével bir, képes

; részvétet érezni az állatok iránt is. És a ki kegyetlen tud lenni a védtelen állathoz, annál embertársai is hasztalan keresnek könyörületet." Nyíregyházi kartársaim támogatásával megalakítottuk Nyíregyházán 1907. nov. havában az állatvédő-egyesületet. Ezen egyesület megalakítása itt Nyíregyházán első sorban a tanítóság érdeme. És valóban az állat, madár, favédelem alapja az iskolába vezethető vissza. A zsenge: