Nyírvidék, 1910 (31. évfolyam, 1-24. szám)

1910-03-06 / 10. szám

10-ik szám N Y l R V I D É K 1910 március 6. 3 a nevelés nagyobb fontosságát, hanem előtérbe helyezik a tanítást, a tudást. A lélek nevelését pedig másodrendű dolognak tartják. Azt elhiszem és aláírom, hogy a tanítóra nézve kényelmesebb, ha évek hosszú során egy és ugyanazon osztályt vezeti, de mikor a jövő nemzedék biztos alapjának megadásáról van szó, ez nem jöhet számításba, mert már említém: nem a tudás és ismeretek tömkelegére van szüksége a gyermekeknek, hanem nevelésre. A felmenő rendszer mellett a tanitó 4 5 évig van növendékeivel, ezen idő alatt befejezi az alapozást és azt hiszem, bátran engedheti szárnyra őket. Ezen idő alatt megnyerheti minden egyes tanítványa bizalma

1, ha pedig ez megvan, az eredmény nem maradhat el. Ez a rendszer segítségére lesz a tanítónak a nevelésnél és részben már célszerűségénél fogva is biztosítja majd a nevelés sikerét. Ez volna kívánatos az elemi népiskoláknál. Nem tartoznak ide azon helyek, ahol egy tanitó működik, mert ott még a hat osztály vezetése mellett is nevelés tekintetében több eredményt mutatnak fel, mint az osztott iskolákban. (Folyt, köv.) Táncmulatság öt megyével. Egy a maga nemében páratlan, kiválóan jól sikerült mulatság zajlott le a napokban a .Korona"-szállóban. Két napon keresztül a .Korona" egy előkelő, fess és vidám mulatozásnak volt szír helye. A közős, honvédhuszárezredek, az equitátió nőtlen tisztjei a vármegye uri fiatalságának egy része rendezte a mulatságot ; céljuk volt az ezen és a közeli vármegyék bálozó közönségét egy kedélyes mulatságra összehozni, minők néhány szomszéd megyében már pár év óta divatosak. A rendezőség a legnagyobb buzgalmat és fáradozást fejtette ki a társaság egybehozása és a bál sikere érdekében. És fáradozása nem volt hasztalan, mert a mulatság oly remekül sikerült, oly nagyszámú előkelő közönség jött össze, minő évek hosszú sora óta nem volt Szabolcsvármegyében és jóval felülmulta a legjobb, legsikerültebb mulatságokat is, mintegy folytatásául szolgált az idei farsang kitűnő zártabb nyert útlevelet, de ezek közül csak 13913- róll tudják, hogy kivándorolt. Ezt az eltérést azzal magyarázzák, hogy azok közül, kik útlevelet kaptak, néhány, időközben megváltozott viszonyai miatt nem képes menni, a legnagyobb rész azonban csak azért vált útlevelet, hogy muto gassa, dicsekedjek vele. Ha a faluban egy ember útlevelet mutogat, ami pár koronájába került, egyszerre hírnévre tesz szert a helységben. Olyanféle állapotok ezek, mint a milyeneket Daudet ir a Provenceról, hol egy Afrikaba készülő vadászt olyan tisztelettel és csodálattal könnyeznek, mintha már diadalmakkal vissza is tért voina onnan. Másik magyarázata a dolog-\ nak az, hogy sokan csak azért szereznek utle-A velet, mert ilyen módon vélnek megszabadulni a katonai szolgálattól. Az alispán szerint a kivándorlást a tótok kezdtek meg s az ő hazaküldött pénzeik és sikereik csábították Amerikába a magyarokat is. Azóta megszakítás nélkül, állandóan folyik a kivándorlás, s annak legjobb reklámja a visszaérkezetteknek pénzzel telt zsebe. Évente nemi kevesebb, mint 2 millió koronát küldenek Ame-» rikából a megyébe. Annyira hatassal van ez a j kivándorlásra, hogy 3 évvel ezelőtt eltiltották! ezen adatok nyilvánosságra hozatalát. Minden kétségen felül áll a magyarországi hivatalos köröknek a kivándorlással szemben elfoglalt álláspontja. Nemcsak a magyar büszkeséget sérti a mozgalom, de a gazdasági viszonyokra is súlyos hatással van. Ebben a megyében annál is inkább veszedelmes a kivándorlás, mivel a galíciai zsidók beözönlése mind nagyobb mérveket ölt. körű mulatságainak, melyek a Sátoraljaújhelyen rendezett fényes bállal kezdődve, a Debreczen, Nagyvárad, Beregszász uri fiatalsága által rende?ett mulatságokon folytatódva, nálunk nyertek igen s?ép befejezést. Résztvettek e mulatságon igen sokan Zemplén-, Bereg-, Bihar-, Szatmárvármegyék, Budapest, Debreczen szép leányai, fess táncosai közül. Az egybegyűlt gyönyörű szép leányok, menyecskék, a kitűnő hangulat, pazar jókedv, a jó cigány, a díszes, elegáns berendezés, mind egy kiváló jól sikerült mulatság bizonyságai. Maga a nagyterem a mulatságra igen szépen fel volt diszitve szőnyegekkel es déli növényekkel, mig a mellette levő kisterem intim szalonnak volt berendezve, az egyes szögletekben csoportosított kényelmes pamlagok és foteuillek kellemes pihenő helyet nyújtottak a táncban elfárudt pároknak, maga a terem falai és padozata perzsa szőnyegekkel voltak gazdagon borítva és az előkelően berendezett terem hangulatát emelte az „Aranykereszt"-drogeriából beszerzett Grab Apple és Orchidea illatszerek diszkrét illata. Az egyes szünetek közben ide vonult a társaság és itt helyezkedett el a reggeli órák alatt, amidőn is az elegáns teremben összejött bájos leányok és menyecskék festői csoportja, körülrajongva a frakkos és egyenruhás urak gárdájától, a zene andalító hangja mellett valóban megragadó volt, elbűvölő látványt nyújtott. 26-án este volt a tulajdonképpeni bál, fél 10 óra körül gyűlt össze az előkelő, szép társaság, ez alkalommal a rendezőség a láncoló hílgyekrek igen izlesesen kiállított táncrenddel kedveskedett, mely e.egáns csontlegyezőből és a hozzáfűzött bőrkőnyvecskéből állott, ibolyacsokorral diszitve. , Kilűnő hangulatban folyt le ezen szép mulatság, kimerithetlen volt a tánc és a jókedv és bizony éppen a másnap délelőtti tizet ütötte el az óra, midőn az utolsó párok is abbahagyták a táncot, a cigány letette a vonót és pár ólára megszűnt a vigalom zaja, hogy már a kora délutáni órákban ismét folytatódjék. Délután 3 órakor a társaság nagy része a „Korona"szálló éttermében jött össze társasebédre; csakhamar ismét felhangzott a cigányzene és egymásután kezdtek hozzá a párok a délelőtt elhagyott tánc folytatásába és mintha még az éjjeli tánc tartana, oly jókedvvel folyt esti 7 óráig. Este a nagyteremben társasvacsora volt, ennek végeztével kezdetét vette a morzsabál, mely még nagyobb vígsággal, mint az előző éjjelen, remek hangulatban reggel nyolc óráig tartott. Még jóval tovább, előre nem láthaló ideig tartott volna a szüntelen jókedv mellett lefolyt mulatság, ha a mamák parancsszava (bálokban az a döntő szó, ez ellen nincsen felsőbb fórum) véget nem vetett volna a mulatságnak. A más megyékből jött társaság a másnapi délutáni és esti vonatokkal utazott el, délben a Koronában, délután a cukrászdában jőve öss?e, hol a kitűnően sikerűit mulatságok utáni kellemes hangulatban telt el az idő; hisszük, hogy a körünkből eltávozott kedves vendégeink egy valóban jól sikerült mulatság emlékével tértek otthonukba, meggyőződve arról, hogy Szabolcsban is lehet igazán jól mulatni. A zenét a mulatságokon a rövid pár év alatt híressé lett és közkedvelt Kiss Béla debreceni cigányprímás és zenekara szolgáltatta remek, fáradhatlan játékával, növelve az eddig is már igen nagy népszerűségét; a „Korona* szálló bérlője ez alkalommal kitett magáért, az előzékeny, pontos kiszolgálás kifogástalan volt. Résztvetlek a mulatságon: Artner Kálmánné, Bay Sándorné (Bihar), Bertalan Tivadarné (Bereg), Bulyovszky Gusztávné (Zemplén), Czibur Lászlóné, Dienes Lajosné (Szatmár). dr. Dohnál Józstfné, özv. Elek Ernilné, Görgey Miklósné, Hauer Jenőné, Hertelendy Béláue, Jáimy Andrásné (Szatmárj. Jármy Miklósné, Kauzsay Tiborrié, Kubinyi Istvánné, Koczogh Józstfné, László Imréné, Mauks Józsefné, Mauks Juliska (Zemplen), L; Molnár Gusztávné, Mikecz Dezsőné, Mezőssy Gusztávné, Nadányi Miklósné (Bihar), özv. Nozdroviczky Jenőné, Oehm Tivadarné, Schvartzer Ödönné (Bereg), Skenderovits Tamásné, Szent-lmrey Tamásne, Síunycgby Ferenczné, br. Splényi Viktorne, Szikszay G\örgjné, özv. Tasnády Dezsöné, gróf Vay Gáborné, Witland Miklósné, Zoltán Istvánné. Leányok : Bay Katica (Bihar), Bertalan Margit (Bereg), Bodó Rózsi, Bulyovszky Ilonka (Zemplén), E ek Szandrin, Miss Hollen, Jármy Lenke PS Margit ^zatmár), Jármy Gizella, Kállay Helenke, Kubinyi Ella, Mezőssy Katica, Mikecz Katica és Jolán, Nadányi Lina (Bihar), Schvartzer Alice (Bereg), Somossy Katóka, Wester Lilly (Debrecen), Zoltán Boriska, Zoltán Erzsike. Fdülfizetlek az Országos Gyermekvédő Liga javára, melynek coljaira a mulatság tartatott : Bertalan Tivadarné 40 koronát, Nadányi Miklós 50 koronát, gróf Vay Gáborné 16 koronát, Jármy Miklósné, Jármy András, Mezőssy Gusztáv 10—10 koronát, Mikecz Dezső 7 koronát, Zoltán István 5 koronát. Jegyét megváltotta özv. Bisthy Barnáné 10 koronával. A kegyes adományokért ez uton mond köszönetet a rendezőség. CS-rardíziettó. Fiút vártak — természetesen — és már élőre tervezgették, hogy Thass-nak fogják keresztelni. A vén cseléd, az öreg bútor váltig csóválta a fejét: „hogy még ő ilyen fiu nevet nem hallott. Hisz' falu név ez! Hogy inkább ne is fiu szülessik!" Mikor a Gólya a ház nyitott ablakán berepült, a férfi nem volt otthon. De már mintha előre tudta volna, bekiállt a kapuból hazatérőben : — Na Máris, itt van már Thass ? Az öreg Máris már tudta, hogy ikrek születtek, két legény egyszerre ; oda szól egy pillanatnyi gondolkodás után rosszkedvűen : — Meg, meg! De nemcsak Thass, — ha' Pátroha is! . . . * Régen volt, de igaz és jó história történt a legutóbbi népszámláláskor Bogáton. A számlálást egy öreg jegyzői írnok vegezte egyik községi esküdttel. Eljutottak munka közben a falu végre is, ahol a tapasztó Zsiga cigány lakott a purgyéival a purdeban. Kérdik a Zsigát: — Van e feleséged Zsiga ? — Van kérem, de csak ugy lakunk együtt ! Összenéz a két összeíró. Feleségnek van rubrika a fene nagy nyomtatványba, dehát Zsigának nincs hites felesége és mégis be kell írni valahova az asszonyt is. De hova ? Már-már összetörték a csürhejárást, m kor felkiállt az irnok! — Ehun la, ide irjuk ! És be is irták az asszonyt — mint ma is látható — a Jársalkodónö" cimü rovatba. A kisvasút sineit, illetőleg „alépitményét* javítgatták a mult heteken. A mint a homokot hányták ki a kocsikból egy vidéki bácsi megkérdezi jó mondásairól ismert G. urat. — Ugyan kérem mit csinálnak itt ezek? — Mit, válaszol G. Fizetik az osztalékot. Egy-ket tanuló lapunk könyvnyomdájába fizetéssel azonnal felvétetik. ÚJDONSÁGOK. Telefon szám 139. Közgyűlési naptár. A nyíregyházi önkéntes tűzoltó egyesület rendes közgyűlését folyó évi március 12-én délután 5 órakor tartja. A Rakamaz és Rakamazvidéki Kölcsönös Segélyző-Egylet mint Szövetkezet közgyűlését 1910. évi március hó 13-án tartja. A nyíregyházi iparos olvasókör 1910. évi március hó 13-án délután 3 órakor tartja meg évi rendes közgyűlését. A Kereskedők és Gazdák Köre rendes közgyűlését március hó 13-án délután 2 órakor tartja. Prológ. Irta: Patak Károly. A nagykállói gimn. internátus hó 5-iki mulatságán előadta: Béress Katica. Mikor, pár héttel ezelőtt, a Szajna hulljj elöntötték Párist és a közveszedelem der hidege megt'agyasztotta az, emberek