Nyírvidék, 1910 (31. évfolyam, 1-24. szám)

1910-02-20 / 8. szám

8-ik szám. A vármegye rendkívüli közgyűlése. Zászlóbontás az alkotmányvédelemre. Politikai viszonyainknak az uj kormány kinevezése által szinte átmenet nélkül beállott feszültsége az erjedtségből szinte fölrázta a magyar társadalmat. Meglátszott ez a 15-iki közgyűlés képén is: a zsúfolásig megtelt nagytermen s azon a lázas érdeklődésen, amelylyel a törvényhatósági bizottmány tagjai a közgyűlés megnyitását, az események bekövetkezéséi vártákPár perccel 10 óra után nyitotta meg a közgyűlést Mikecz Dezső alispán, jelezvén megnyitó beszédében a rendkívüli közgyűlés összehívásának szomorú szükségességét, a mielőbbi állásfoglalás kötelességét az uj kormánynyal szemben, kijelentvén, hogy a vármegye tisztikara a törvényes alapról letérni nem fog. Sípos Béla főjegyző felolvasta ezután Darányi Ignác volt földmivelésügvi s gróf Apponyi Albert volt közoktatásügyi miniszterek búcsúzó levelét. A közgyűlés a nevezett volt miniszterekkel szemben elismerésének és köszönetének adott kifejezést. Ezután került a sor gróf Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök leiratára, a melyben tudatja a törvényhatósággal az uj kormány megalakulását. Az állandó választmány e leiratra a következő javaslatot terjesztette a közgyűlés elé : „Szabolcsvármegye közönsége a gróf Khuen-Héderváry Károly elnöklete alatt megalakult, kormánnyal szemben, mely a törvényhozásban párttal nem rendelkezve vállalkozott a kormányra és a képviselőház bizalmatlansági szavazata után, költségvetési törvény meghozatala előtt a törvényhozó testület elnapolása s igy a törvényszerű ellenőrzés meghiúsítása által alkotmányellenes térre lépett, bizalmatlanságát lejezi ki és kijelenti, hogy ezen kormányt a maga részéről támogatásban nem részesíti. Bizva a váimegyei tisztikarnak tapasztalt hazafias érzésében és törvénytiszteletében, törvényeinkre való hivatkozással elvárja egyúttal a vármegye közönsége a zöldbe hajló tenderen . . . Elértem a terrazzát, — éppen akkor lövelle ki a nap utolsó sugárkévéit a Solaro mögül s ezek hízelegve ölelték körül a két magános, száműzött, meiancholikus sziklát a bűbájos tengeren . . . Tenger és égboltozat — mintha valami más, szebb planétáról kölcsönözte volna ezeket a tündéri, halvány színeket, — míg lent, a látóhatáit égő rózsaszínű felhőkoszoiu övezte — s a part virágos pázsitja is sohasem látott élénk zöld színben pompázott . . . Némán, mozdulatlanul állottam ott, egyetlen vágygyal: bárcsak beinná lelkem örökre ezt a képet . . . Mintha varázshatalom szemsugaraimat feloldhatatlan csomóra kötötte, bogozta volna azokkal a világító, vörösen izzó aranysziklákkal össze — prdig szemlátomást rabolta el az esthomály — Meseországból kölcsönzött pempájukat . . . Bone sera — Signora! — Ijedten rezzentem össze — s láttam, hogy nem vagyok egyedül . . . Alacsony, fekete kis emberke állott mellettem — s elfojtott köszöntése ulán, lögtön biza'maskodó beszélgetést kezdett velem „Gyönyőiü a naplemente ugy e? — És ha láthattam volna, milyen érdekes volt az arcom így, elmélyedve, — a sötét, orientális arcom, ebben az arany világításban . . . Én csak a Faraglionikat néztem, — ő meg engem. . . . Vájjon nem engedném-e meg. hogy lefessen engemet, ő festő, — itt van a „Studió'-ja — ebben a kis ósteriában, a Via Tragara végén, Signora Carmelánál, nem nézném-e meg a képeit ? — Mikor e szóáradatot befejezte — roppant ud\ ariasan sajnálkoztam, hogy már nem maradok Capriban annyi ideig, hogy lelestfcessen, és meg_ ígértem,hogy a „Studio"-ját okvellenülmegfogom nézni — máskor, most bizony már haza kell mennem, meglehetősen későre jár, — a „cousineom' — vár és aggódni talál, ha tovább is késedelmeskedem, és nagyon kedvesen búcsúztam el tőle, — de szedegettem is ám a lábamat s ugyancsak kotródtam hazafelé az elnéptelenedett Via Tragarán. Rúzson yi Pálné. N Y I R V I D fi K vármegye hazafias lakosságától, hogy a jelen alkotmányellenes kormányt törvényeink szellemével meg nem egyeztethető önkénles adófizetés és a hadseregbe önként való belépés utján támogatni nem fogja s e végből elrendeli, hogy a községekben ezen határozat közhírré tétessék." Zugó éljenzés követte a határozati javaslat felolvasását, mire a főjegyző leiolvasta gróf Vay Gábornak következő kapcsolatos indítványát : „Szabolcsvármegye közönsége a jelenlegi politikai helyzet mellett fennforogni látván annak szükségét, hogy az 1906 évben feloszlott alkotmány védő bizottság újból megalakittassék: ennek tagjaiul gróf Des sewlfy Aurél, gróf Dessewffy Dénes, gróf Dessewffy Béla, gróf Forgách László, gróf Pongrácz Jenő, gróf Vay Gábor, gróf Vay Ádám, gróf Vay Tibor, Bory Béla, Ferenczy Bertalan, Görömbey Péter, Szikszay Pál, Petrovics Gyula, Szabó Miklós, dr. Meskó László, dr. Kállay Tamás. Mezőssy Gusztáv, Somogyi Gyula, Uray Miklós, Hrabovszky Guidó, Kállay Lipót, dr. Mezőssy Béla, Nánássy István, Dessewffy Aurél, Gencsy Albert, dr. Korniss Ferencz, Oláh József, Borbély Gáspár, Haas Ignácz, Liptay Béla, id. Okolicsányi Lajos, Propper Sámuel, Bleuer L.ajos, Darvas István, Veres Ferencz, Várady István, P. Szabó Balázs, Moravek Gusztáv, ifj. Okolicsányi Lajos, gróf Dessewffy Miklós, Kállay András, Lázár Kálmán, dr. Jósa András, Tóth József, Klár Guszláv, Geduly Henrik, Jármy Miklós, dr. Bodnár István, gróf Dégenfeld Pál, Diner Gyula. Erőss György, Groák Sándor, Gaál Elek, Halasi Mór, Hajdú Gyula, dr. Horváth József, Jármy Márton, Kállay Emil, Lévay Sándor, Nozdroviczky György, Orosz Miklós, Paulusz Márton, Patay József, Szentmiklóssy Sándor, Szalánczy Bertalan, Vass Mihály, Megyery Géza, ifj. Kállay András, Liptay Jenő, Bekény Gyula, Szomjas Gusztáv, Mikecz Miklós bizottsági tagokat, a vármegye alispánját, fő- és aljegyzőit, fő- és alügyészeit, a járási főszolgabirákat, a vármegye főorvosát és főlevéltárnokot, a vármegye árvaszéki elnökét és ülnökeit, s végül Nyíregyháza város polgármesterét ezennel megválasztja. Határozatilag kimondja továbbá, hogy a jelenlegi alkotmányellenes kormány által kinevezendő főispán fogadásától magát teljesen távol tartani kívánja, s a vármegye hazafias érzésű lakosságát felhívni rendeli, hogy a kinevezendő főispánnal Nyíregyházára való megérkezése alkalmával leendő fogadtatásáról magát távol tartsa, illetve a fogadtatásban való részvételtől lehetőleg óvakodjék." Gróf Vay Gábor rövid, de gyújtó hatású beszéd kíséretében jelenti ki az állandó választmány javaslatához való csatlakozását s indokolja meg indítványát. — Ha a jelenlegi helyzetet figyeljük — úgymond többek között — önkéntelenül is agyunkba tódul a vér és szinte elvesztjük higgadtságunkat. Amellett vagyok, hogy ismét a lehető legnagyobb tárgyilagossággal, de a vármegye közönsége gondolkodásának megfelelő egyöntetű határozatot hozzunk. Ezért üdvözlöm az állandó választmány bölcs javaslatát s ajánlom kapcsolatos indítványom elfogadását. A zajos éljenzés lecsillapulása után Kállay András szólalt föl, 67-es politikai pártállása szempontjából okolva meg az állandó választmány javaslatához s gróf Vay Gábor indítványához való csatlakozását. Kállay András nagy figyelemmel hallgatott beszédét lapunk külön mellékletén közöljük. 1910. február 20. 3 A beszéd elhangzása után a közgyűlés ugy az állandó választmány javaslatát, valamint gróf Vay Gábor kapcsolatos indítványát egyhangú lelkesedéssel elfogadta, jegyzőkönyvében örökítve ir.eg — lvallay András indítványára — gróf Vay Gábor és gróf Dessevvtl'y Aurél érdemeit a főrendiházban való állásfoglalásukért. Tagbelépési felhívás a Nyíregyházi Zenekedvelők Egyesületébe. Van szerencsénk a n. é. műpártoló közönség b. tudomására adni, hogy f. e. február hó 2-án megalakítottuk a „Nyiiegyházi Zenekedvelők Egyesülete"-!, melylyel egy hézagpoiió, működésében messze kiható kulturintezménynyel óhajtottuk Nyíregyháza városát gazdagítani. Célúnk: az általános zenei műveltség terjesztése, a komoly zene névszerüsitése, a zenei eletnek a társadalom utján való szervezése. Minden tényezővel, a társadalom minden tagjával megértttni, hogy a zene nem amolyan „terra incognita", nem olyan elzárt terület, a melyet átlépni, s melynek szépséges virágzásában élvezetet keresni csak „a kiválasztottak privilégiuma". A szakismeretek hiánya, miként más művészeteknél (íesteszet, szobrászát, építészét stb.) ugy a zenénél sem akadályoz a műremekek élvezésében. Szükséges azonban, hogy az illető u. n. művészi érzékkel birjon, hogy ízlését előző gyakorlat, azaz rokontermékek figyelmes szemlélete, s azoknak a legkiválóbb mesterek müveivel való összehasonlítása megnemesitse, lelkét a művészi szemléletre, észlelésre alkalmassá, kedélyét fogékonynyá tegye. A legtökéletesebb remekmüvet is közönyösen fogja szemlélni, hallgatni, a legkiválóbb általános inttVigentiával rendelkező egyén, ha műveltségi köre nem terjed ki « művészetek körére. * A régi hellén világban a művészi érzék közkincs volt. Mindenki képes volt a műremekek megértésére es elvezésére, mert Ízlését kifejlesztette az abszolút széppel való folytonos érintkezés. Nálunk azonban, — legalább a vidéken — bar a képzőművészet és szépirodalom termékeinek megértésében általanos gyakorlattal talalkozunk, — a zenei remekmüvekkel szemben tartozkodast, tájékozatlanságot, sőt a megértés teljes hiányát kell tapasztalnunk. A zene előmintái u. is nem lépnek elénk uton útfélen, mint ez a képzőművészeteknél történik (képtárak, muzeumoK, szobrok, építészeti remekművekben) mely körülmény elzárja a gyakorlat útját. Míg azonban a fővárosi közönség operai és symphonikus zenekarokban, gyakori kamarazene előadásokban s szóloművés^es szereplésében — ha keres — bő alkalmat talál az okulásra — addig a vidéken, hol főleg elfogadható zenekari előadásokkal csak nagy ritkán találkozhatunk — kevesebb alkalom nyilik erre. Ez okból foglalkozni fogunk a zeneművészet remekműveivel, igyekszünk azokat progresziv műsorral közönségünk elé tárni, az egyletünk kebelében alakított zenekar és kamarazene társaságok előadásában méltó kivitelben megszólaltatni és mennél kitűnőbb elömintákat nyújtani a művészi érzék és izlés kifejlesztéséhez. Az egyletünk által (évente 2—3-szor) rendezett hangversenyeken a tagok belépti dijat ntm fizetnek, hanem a tagsági dij (rendes tagoknál 8 K., rkivülinél 4 K.,) avagy legalább 100 kor.-nyi alapítvány ellenében 2—2 illetve 1—1 díjmentes ülőhelyet jogositvák igénybevenni. Tagok felvétel végett a Ferenczi-féle könyvkereskedésben jel en tkexhetnek. Nyíregyháza, 1910. február hó. Hazafias üdvözlettel: Dr. Füredi Lajos, Mikecz Dezső, titkár. elnök. Kivonat az alapszabályokból. I. Az egyesület tagjai tiszteletbeliek, alapítók, pártolók és működők. A tiszteletbeli tagokat a közgyűlés váhsztja. Alapító tag az, aki az egylet pénztárába egyszer- s mindenkorra legalább 100 K-t. készpénzben befizet. Pártoló tag az, aki az egyesület céljait, legalább évi 8 kor. tagdíj fizetésével előmozdítja. Működő tag lehet minden önnálló társadalmi állású egyén, aki arra kötelézi magát, hogy a zene vagy énekkarba közreműködik és legalább 8 kor. tagdijat fizet, hacsak a díjfizetés alól fel nem mentetik.