Nyírvidék, 1910 (31. évfolyam, 1-24. szám)

1910-02-13 / 7. szám

3 7-ik szám. N Y I R V I D É K 1910. február 13. uralkodnak sem a szabadkőművesség templomában, sem n aguknak a szabadkőműveseknek sziveben. — Ez utóbbiak, egyes kivételektől eltekintve, éppenséggel nem gyakorolják ezen erényeket. Az igazság nem honol a páholyokban, és a szabadkőművesek nem ismerik. A szabadkőműves szövetkezetben korlátlan uralmat gyakorol a hazugság, csakhogy az igazság leple alalt, a hiszekeny tömeg ámítására. — A valóságban — biztositok róla mindenkit — a szabadkőművesség tényieg vallásos szö\elkezel ; céljn a harc mindtn vallas, főkép a kalholikus vallás ellen és ennek megst mmisitése, hogy annak helyébe lépjen. Profánus. A szabolcsYármegyei tanitó-egyestilet köréből. A Tanító-egyesület 1909. november hóban tartott közgyűlésén a bíráló-bizottság megtette jelentései a beérkezett pályamunkákról. A birá lat felolvastatván, a több kitüntető munka közül a dijat „A munka nemesit" c. jeligével ellátóit dolgozat nyerte. Szerzője : Vargha Ferenc tanitó A munkát egész terjedelmeben ilt közöljük: Pályatétel: Az iskolai nevelés lefolyása a gyermek egyéniségére. Kifejtendő benne : Mi által nyerheti meg és tarthatja ébren a taniló növendékei tiszteletét, szeretetét és bizalmát. Ennek hatása a nevi lésre, tanitásra és az életre. Irta : Vargha Ferenc. 1. Pár szó a nevelés fontosságáról. Minden magyar tanitó érzi, miszerint nagyon is elérkezett az idő, hogy a népiskolai neveléssel behatóbban foglalkozzunk és mintegy elibe he lyezzük a tanításnak. Azt hiszem ennek a tudata inditja a tanitó egyesületeket arra, hogy ujabb időben inkább nevelési, mint tanilási tételeke tűzni k ki pályamunkául így van ez heljesen, mert nevelés nélkül nincs műveltség, vallásosság, erkölcsösség, becsületesség, nincs hazaszeretet, egyszóval nircs élet. E néikül az ember nyomoiult. váz, olyan mint a test a lélek nélkül. Kepes-e nevelés nélkül felnőtt ember a nemesebb eszmékért, ideákért küzdeni? Nem! A nevelés az, a mi az embert tmbené teszi. Vájjon az emberiségre és nemzetekre nézve melyik brldrgilóbb; a sok romanio, — a mely a titokzatos napisten: Milhros szentelye volt egykoron . . ." A Nap országába jöttem, — gyógyulást keresni, — illő tehát, hogy elzarándokoljak oda, ahol valaha oltára állt . . . Titkos szentélye most az én szentélyem lett . . . órákig üldögéltem ott csendesen, egyedül . . . Nem zavart senki ; ha jöttek is turisták néha •— körülnéztek: Aóh yps . . . veiy wonderful . . . indeed . . . vagy: Das ist aber sehőn, — és hála Islernek, rögtön visszafoidúltak ismét . . . Mylhras! Egykor ennek a pogány vallásrak mélységes és raiv költeszete csodás hatást gyakorolt rám . . . emléke élt lelkemben még s fölelevenedett most, amint ott ültem a sziklavilágban a déli nap tüzes sugáikévéiben . . . „A lélek, mely isteni eredetű — menten m nden földi szennytől, — alászáll, vagy lesü lyed önmagától, — a testek nehezedésénei fogva, melyet a kéjnek titkos vágya idéz elő egyetlen földi gondolat súlya által; megrészegedve egy csöpp méztől, amely e feledteti vele az Örök Fenyességet !" — De nem egyszerre és mm hirtelenül történik az. hogy a lélek a tökéletes axiyaglalanság állapotától — veszendő sáralakot ölt magóra. „A bukás fokozatta." — Celsius szerint nagy létra, vagy lépcső vezetett le a földre a menyből — kétszeres megállapodással, hol minc megannyi ajtó nyilolt. Ez ajtók a Planétát. A szerint, a mint a lélek egyikből a másikba ereszkedik alá — ugyanazon serrendben \esziti el eiedei dő tisztaságát és egymásután ölti fel az anyagiság tökeletlt Dségeit. . . . Meglelik, és megnő az égi testek anyagától; minden sphaera láthatóbb és érzékelhetőbb anyagot kölcsönöz neki; ugyanannyi halált szenved, mint a hány \ilágon áthalad, — mig végre bukásról-bukásra elér oda, arra a helyre, amelyet az „Élet Világának" neveznek. Minden planéta fölruházza a földi léihez szükséges tulajdonságokkal. — Satuinus a számító okoskodást; Jupiter az energiát, a tetterőt; — Mars a heves szenvedélyt; — a Nap a képzelőtehettudományos; de gonosz és erkölcstelen, vagy a kevesebb tudással rendelkező, de erkölcsös és talpig becsületes ember? Melyik ország boldogabb és áll erősebb alapon, az-e mely a tudomány minden terén löbb szakképzett embert számlál kebelében, vagy pedig az, mely több vallásos, erkölcsös és becsületes emberrel nndelkezik? Azt hiszem az utóbbi. Legjobban bizonyította ezt a múltban Franciaország. Amíg po'gárai a vallásosság, becsületesség és erkölcsösség •/ászlói alatt éllek és dolgoztak, boldogok voliak, haladtak n tudomány minden terén; azonban mihelyt ezt a zászlót elhagyták s az erkölcstelenség posványába sülyedtek, az ország talpköve megingott és egyetlen hajszálon függött, hogy nemzetük elnem tünt a földszínéről. A későbbi helyes nevelés volt az, a ini a vegpusz.tulástól megmentette. Viszalertek a régi zászló alá és országuk újra erősödni és élni kezdett; ellenkező esetben talán már nem foglalna helyet Európa téiképén. Hova lett a lómai nép, mi\é sűlyedt az tgykoii hatalmas tőrök nemzet, kiknek hatalmá'ol egesz világ rettegett? Az egyik vég leg eltűnt, a másik alig jöhet számításba. Es mi okozta ezt . . ? A nevelés hiánya. „Minden ország támasza és talpköve a tiszta erkölcs . . és mi biztosítja ezt. az országoknak, mi adja a táplálékot ehtz? Nem más, mint a legelső és legszükségesebb tudomány a nevelés. A valláseri' ölcsös nevelés hiáuya az országok pusztulását eredményezi. A vallástalanok, erkölcs telen, iszákos, renyhe, munkakei ülő, tolvaj, rabló, gyilkos és hazaáruló emberek mind a nevelést nélkülözték. Márpedig, ha ezek száma emelkedik valamelyik országban, ez azt jelenti, hogy feje felett lebeg a halál madara s elpusztulása következik. Nézzünk körül napjainkban és mit latunk ? Nincs nap, de talán egyetlen egy óra sem, a melyben a legborzasztóbb bűn tények nem fordulnának elő. Az öngyilkosságok, a sok lopás, az erkölcstelenség, rágalmazás, becsületsértés stb. sajnos napirenden van országunkban is. A sociálismus terjedése, az isten telenek szaporodása, a vallásnélküliség terjedése, a munkakeiülők ezrei mit bizonyítanak? Nem mást, m'nt a nagytöbbségnek nevelés hiányát. Nem adta meg ezeknek a család a", első táplálékot. A mit pedig az iskola javítani igyekezett a már megmételyezett gyermekek lelken, azt elmosta a későbbi környezete. Hovatovább ezek száma szaporodik, tehát itt az idő, hogy a neveléstudomány mentő angvalalként, kettőztetett erőséget és éreznitudást; — Vénus a vágyat; — AJercur a beszelő-, kifejezőképességet; a Hold a növekedést kölcsönzi neki — ,Mert ami utolsó helyen áll az isbní tulajdonságok között — az a földi létben az életnek első feltétele." Ez a Katabázis. Az Anabázisban a lélek ugyanezen utat teszi fordított sorrendben és planétáról-planétára száll, mindegyiken megszabadulván azon képességektől, melyeket tőlük kölcsönzött — és egymásután vetkezi le anyagiasságának minden alkotórészét — mindaddig, a mig olyanná nem válik — a milyen valaha volt — első anyagtalan állapotában. A Mythracismus e bájos és poétikus dognája egykor igen közel állott ahoz, hogy az őrök Róma hivatalos vallásul fogadja el, mikor ráunt az Oljmpos gondtalan isteneire, — de jöttek a galileai halászok egy másik dogmával, amely kevésbé volt poétikus, — de közelébb hozla egjmáshoz a szenvedő emberszíveket: a Szeietet dogmája, — a Megbocsátás, az Egyenlőség és testvériség dogmája, amely nem titokzatosságból, — csak kényszerítve vonult az Isten szabad ege alól a katakombák mélyébe És Nero vérittas kegyetlenségén át ez a dogma — mert a legemberibb volt — legyőzte végül az összes pogány isteneket. Ott ragyog a kereszt ... a kis kápolna tetején, melyet, szegény hbŐk adakozásából emeltek .... „alla madre del divin amore" — de elhagyatott örökre a Grotla di Mitrommnia s a lépcsőfokok elenyészőben vannak az évezredek súlya alatt, melyek le a mélybe vezetnek Mythras szentélyébe. . . . És csak egy ilyen magános vándor, miután — zarándokol ide, a mystikus, halott sziklavilágba s gondolkozik azon : miért is van az, hogy egyetlen földi gondolat súlya már elég, hegy a tiszla, szeplőtelen lélek alá hulljon a menyből . . . magasból a mélybe . . . ltuzsonyi Pálné. vei lépjen fel és azoknak, kiknek-e tudomány kard a kezökben, forgassák sikeresen a haza megmentésére. Amilyen szükséges a mindennapi kenyér testünk táplálására, éppen olyan szükséges a vallás erkölcsös nevelés az ország fenmaradására és erősitesere. A nevelésnek kertészei az állam minden rendű polgára. Melegágya a család, de virágos kertje az elemi népiskola, éppen azért Magyarországot a jö\őben a nsveléstudomány előharcosai a néptanítók fogják megmenteni. Ugy legyen ! Midőn pár vonással rámula'tam a nevelés fontosságára, nem azért tettem, mintha a magyar tanítók közölt akadna olyan, aki a nevelésnek nem tulajdonítana nagy fontosságot; hanem inkább az indított arra, — amint munkám folyamán ki is tűnik miszerint én a aevelést mindenkor elibe kívánom helyezni a tanításnak. Tettem továbbá azért, mert jelen tételnél ennek előre bocsátását szükségesnek tartottam azon egyszeiü okból, hogy jobban szemünkbe tűnjék az iskolai nevelésnek áldásos hatása a gyermek későbbi életére es hazánk boldogulására. (Folyt, köv.

) Egy-két tanuló lapunk könyvnyomdájába fizetéssel azonnal ielvétetik. ÚJDONSÁGOK, Telefon szám 139. Közgyűlési naptár. A „Nyírbátori Takarékpénztár" rendes évi közgyűlése február hó 13-án délelőtt 10 órakor. A „Kisvárdai Takarékpénztár" közgyűlése február hó 13-án délután 4 órakor. A „Dombrádi Népbank Részvénytársaság" rendes évi közgyűlése február hó 14-én délelőtt lO'/a órakor. A büdszentmihályi gazdasági és kereskedelmi bank r.-t. rendes évi közgyűlése február hó 20-án délelőtt 10 órakor. A Nyíregyházi Takarékpénztár Egyesület rendes évi közgyűlése február hó 13-án délelőtt 10 órakor. Az Ujfehértói Takarékpénztár R.-T. rendes évi közgyűlése február hó 20-án d. e. 10 órakor. A nyíregyházi Ajtó-, Ablak- és Bútorgyár Részvénytársaság rendes évi közgyűlése február hó 13-án délelőtt 11 órakor. A „Tiszalöki Kölcsönös Segélyző Egylet mint Hitelszövetkezet" rendes évi közgyűlése február hó 20-án, vasárnap délelőtt 11 órakor. Az Ujfehértói Népbank részvénytársaság I. évi rendes közgyűlése 1910. évi február hó 27-én délelőtt 10 órakor. — Az evang. vallásos estélyeket rendező bizottság nevében ismételten is felhívjuk az érdeklődők figyelmét arra, hogy az e hó 19-én szombaton rendezendő estély, a melyet fóként dr. Zsilinszky Mihály ő excellenciájának szereplése tesz jelentőssé, — pont félhat órakor kezdődik, de a pénztár az összes bejáratoknál már 5 órakor fel lesz állítva. Az elnökség. — Bírósági társasvacsora. A nyíregyházi kir. törvényszék és járásbíróság bíróság és jegyző, valamint a kir. ügyészség tagjai folyó évi február hó 8-án este tartották meg tánccal egybekötött tártas vacsorájukat a Korona-szálló termeiben. A déli növényekkel gyönyörűen feldíszített termekben a birói és ügyészi karon kivül megjelent ez alkalommal Nyíregyháza város intelligenciájának nagy része, különösen pedig városunk jogász közönsége, úgy, hogy ez estély az idei farsang egyik legfényesebb s legsikerültebb mulatsága lőn. A szellemes társas-vacsora megkezdése előtt az ügyvédi kar megjelent tagjai nevében Dr. Sarvay Elek ügyvéd gyönyörű rózsa csokrot nyújtott át a háziasszonyi tisztet betöltő Kovács lstvónné úrnőnek, mig a társaság többi hölgytagjainak a rendezőség kedveskedett egy-egy ibolya csokrocskával. A társasvacsorát melyen Petrovics Gyula apátplébános magas szárnyalású pohárköszöntőben méllatta a bíróság s különösen annak vezetője Kovács István elnök érdemeit, Magyari Imre debreczeni cigányprímás muzsikája mellett tánc követte, melynek a késő reggeli érák vetettek végett.