Nyírvidék, 1910 (31. évfolyam, 1-24. szám)
1910-05-15 / 20. szám
20 ik szám. N Y I R V I D É K 1910. május 15. 3 íme, a rendező-bizottság mindent megtesz a majális sikere érdekében, a pontos kiszolgálásról gondoskodik a vendéglős, szórakoztatásról a zene . . . tehát egyik részről elkövetnek mindtnt az eredmény érdekében — most csak az van hátra, hogy a másik réserői, a közönség részéről ugyanazt tapasztalják a rendező-bizottság tagjai . . . Ezt különben fölösleges is mondani, hisz' a SÍ ülők legdrágább kincséről, a gyermekről van szó! Magister. Szabolcsvárinegyei gazdasági egyesületi közlemény. A kassai cs. es kir. 6. hadtest hadbiztossága a kerületéhez tartozó csapatok részére 1910. okt. 1 tői 1911. szept. 30-ig szükséges tűzifa és kőszén szállítására vonatkozo értesítést megküldte. Az egyes állomások szükséglete, valamint a szállításra vonatkozó részletes feltételek a gazdasági egyesület titkári hivatalában megtekinthetők. Egy-két tanuló lapunk könyvnyomdájába fizetéssel azonnal íelvétetik. ÚJDONSÁGOK. Telefon szám 139. — Mikszáth estély. A Szabolcsvármegyei Bessenyei-Kör folyó 1910. évi május hó 17-én kedden,este8 órakora Korona-szálló dísztermében estét rendez a következő műsorral: I. 1. Dr. Várady Antal: Mikszáth. Szabad előadás. 2. Mikszáth: Bede Erzsi. Előadja: Aczél Ilona úrhölgy a Nemzeti Szinház művésznője. 3. Mikszáth: Ügyes-bajos ember. Előadja: Szerémi Zoltán, a vigszinház művésze. II. 1. Mikszáthról és egyéb költemények. Sajtó alatt lévő uj verseskönyvéből fölolvassa: Szabolcska Mihály. 2. Míkszáthnak egy rajza. Előadja: Aczél Ilona úrhölgy. 3. Mikszáth: Kaszát vásárló paraszt. Előadja: Szerémy Zoltán. Jegyek válthatók május hó 21-től május hó 17-én este 6 óráig a Ferenczi-féle könyvkereskedésben s este 7 órától kezdve a pénzhálószobákul hajdani kicsiny szűk, végtelenül hangulatos és bájos, végtelenül tiszta, barátcellákat használni, — anachronisztikus villamvilágitással . . . s hajdani refektóriumban költeni el a luncheöt s dinnert . . . Nagy, ives ablakok a piciny, vasrostélyos nyílások helyett ... A kicsiny kápolnában még celebrálnak olykor misét; az udvaron gyönyörű, még a XI. századból való chiosiro (nyilt oszlopcsarnok) melynek minden egyes, végtelenül finom márványoszlopa megbecsülhetetlen értékű muzeumi kincs . . . Végigsétáltam a kerten — s a főkertész egy óriási narancsfaágat tört le — ott nyomban elfogyasztottuk az illatos csodagyümölcsöt . . . Miért van oly messze Tirpákia! — sóhajtottam; — miért is nem küldhetek haza egy ilyen narancsfaágat . . . Mert bizony, hogy micsoda ize, zamata, illata van egy frissen szakított érett narancsnak — arról fogalmunk sincs itthon, — ha ládaszámra esszük is . . . Szomorúan bucsuztunk el a Cappuccini szíves gazdáitól és szidtuk a gonosz portást, — miért is vette el a kedvünket, akármilyen szűken eltöltöttünk volna egy éjszakát — ha csak ott maradhattunk volna ... Az árak is elég mérsékeltek voltak. Mikor leértünk a lépcsőn, — még elég korán volt — átöltöznünk sem kellett az ebédhez — még hosszabb sétát tettünk a város körül a tengerparton. — Sehol sem lengedezett ugy felém a Középkor szellője; — sehol én Italiát ugy meg nem értettem, mint Amalfiban. — Ugy éreztem magamat, — mintha az angol Wells fantasztikus „Időgépe" nélkül is — a Múltba utaztam volna vissza . . . Napoliban a hirhedt, régi, szük utcákkal párhuzamosan halad tárnál, és pedig az emelvénytől jobbra és balra eső első és második sorban s a középszékek első és második sorában tagnak 6 koronáért, nem tagnak 8 koronáért; az emelvénytől jobí ra és balra esö harmadik és negyedik sorban s a középszékek ötödik és hatodik sorában tagnak 5 K-ért, nem tagnak 7 K-ért; az emelvénytől balra eső többi sorokban, továbbá a középszékek többi sorában tagnak 3 K, nem tagnak 5 K; A 7. sz. kis páholy ára tagnak 20 K, nem tagnak 30 K; a 6. sz. nagy páholy ára tagnak 25 K, nem tagnak 35 K; a 1. számú páholy ára tagnak 18 K, nem tagnak 25 K; Számozatlan ülőhely ára tagnak 2 K, nem tagnak 3 K. Műsor a pénztárnál 30 fillérért kapható. Kellemetlenségek kikerülése végett kérjük és figyelmeztetjük ugy a bérlőket, mint az egyes estékre szóló jegyek tulajdonosait, hogy ha jegyeiket nem tagokra akarják átruházni, szíveskedjenek az árkülönbséget a titkárnál, vagy a Ferenczi-féle könyvkereskedésben kiegyenlíteni ; továbbá, hogy tévedések és félreértések kikerülése végett ki-ki jegyét az estén a rendezőknek mutassa föl. A Kör ezúttal t. tagjainak szives tudomására hozza, hogy a Nemzeti Szalon a Körnek ajándékozta Telkessy Valériának 300 korona értékű képét. 17-én az este alatt kisorsolja. — A Kör e célból 300 drb. 50 filléres sorsjegyet bocsát ki ; a sorsjegyek kaphatók Dr. Popini Albert főtitkárnál vagy a Ferenczi-féle könyvkereskedésben, vagy este a pénztárnál. — Schurina István emlékezete. Szép, kegyeletes emlékünnepély folyt le a nagykállói r. kath. temető sírkertjében. Schurina Istvánnak, a nagykállói áll. főreáliskola, illetve gimnázium volt igazgatójának szép síremléket állítottak tanítványai. ismerősei és barátai. A gyűjtés megindítása Zoltán Istvánnak, a nagykállói járás főszolgabirájának az érdeme. A koszorúkkal borított simái Dudinszky Emil, a nagykállói áll. gimnázium igazgatója beszélt. Szép szavakban méltatta elődjének érdemeit, kire hálás kegyeletlel emlékeznek vissza mindazok, akik hozzá közel álltak. Majd az elmúlás gondolatát fejtegette, amely fölé azonban diadalmasan kerekedik az élő emlékezet. Dudinszky igazgató beszéde után Seress József, Nagykálló város főjegyzője beszélt. A város nevében átvette a síremléket s ünnepélyes Ígéretet tett, hogy annak a férfiúnak, — aki a közéletnek egyik hasznos tagja s érdemeinél fogva a városnak díszpolgára volt, — a síremlékét mindenkor szerető kegyelettel fogják megőrizni. Ezzel a kegyeletes ünnepség — melyen testületileg jelent meg a gimnázium tanári kara s amelyen a a modern Via Roma; az Örök Városban az Ókor ölelkezik minden korral; a Forum, a Colosseum mellett építő állványok, — és láthatóan lüktet az élet friss ereje. — Firenze művészi Emporium; Renaissance palotái között, — az Arno egyik partjáról a másikra bódultan szaladgál a szegény halandó, akinek tulkevés idö jutott a csodálatos műkincsek tengerén átevezni . . . Venecziában tulsok az idegen — álombeli szépsége olyan álom, amit mindenki köteles átálmodni . . . Pompei custodek őrizete alatt az eltemetett Ókor hü muzeuma; halott képmás — halotti maszk; — Amalfi — mintha a lefolyt századok érintetlenül hagyták volna, — az élő Középkor! Csodálatos érzéssel néztem a sziklapart egy-egy merész hajlatán ezeket az erőditvényeket, bástyákat a szaraczén hóditások idejéből s abból a korból, a mikor Amalfi diktált a tengeren s Pisának, Genovának diadalmas vetélytársa volt ... Az alkony — s mult dicsőség aranyrománcában ragyogott a város; — a bíboros aranyban égő bércormokon a sötét várromok gyászos fekete szint váltottak, — és minden ház — minden sarok —• és minden ember — csodálatosan festői,— érdekes, — és középkori volt . . . Sehol sincs annyi koldus, — annyi lazzaroni s ott ődöngtek az alkonyfényben, — atavisztikus méltósággal redőzvén maguk körül koldusrongyaikat . . . Amalfiban nagyon meleg van; a forró nap és szél s a tenger sós párája — no meg a végtelen nyomorult táplálkozás szántják ugy a bőrt az arcukra; s mert a nép ravasz, kapzsi, — alattomos — és főleg szegény, — a hamar bekövetkező senilitás tényleg lemezteleníti ez indulatokat és innen van város intelligentiája is képviselve volt — veget ért. — Felvétel a honvédhadapród iskolákba. A vall. és kőzokt. miniszter megküldötte a kir. tanfelügyelőségnek a m. kir. honvédhadapród iskolákban az 1910—1911. tanévben betöltendő helyek pályázati hirdetményét. Akiket közelebbről érdekel, a tanfelügyelői hivatalban (Kossuthutca 3á. sz.) megtekinthetik, az összes tudnivalók azonban a „Tájékoztató a m. kir. honvéd hadapród iskolákba való fölvételre pályázók részére" c. tüzetben olvashatók, mely a pécsi és nagyváradi honvédhadapród iskola parancsnok-áfánál díjtalanul kapható. — A közsési polgári leányiskola folyó hó 7-én este rendes-, 8-án félhelyárakkal színházi előadást tartott ez iskolai kirándulási alap gyarapítására. A teljes bevétel 992 kor. 80 fill kiadás 455 kor. 38 fill; tiszta jövedelem 537 kor. 42 fill. Ez alkalommal megváltották jegyeiket: Dr. Meskó László 10 K; Juhász Etele 2 kor. 40 fill ; Ferlicska Rezső 1 kor. 20 fill; felülfizettek: özv. Czuker Henrikné és Kéry József 2—2 kor; N. N. 1 korona. Fogadják a szives adakozók ez uton hálás köszönetünket. Előadásunk sikerét nagyban előmozdították Dokupil Gyula és Murányi Géza urak, akik e rendezésben segédkeztek. Fáradozásukért fogadják ez uton is köszönetünket. Gáspár Gézáné, igazgató. — Vay Arnold báróné hangversenye. Özv. báró Vay Arnoldné szül. Mikes Sarolta grófnő európai hirü zongora-művésznő folyó evi május hó 7-én Nagyváradon a városi Árvaház és a Tüdőbetegek Üdülőhelye javáta fényes hangversenyt tartott. A nagy művésznő a budapesti I. kerületi honvédzenekar kíséretével Mozart A-dur zongora hangversenyén játszotta utolérhetetlen nagy művészettel. — Halálozás. Kálmáncai Kálmánchelyi János földbirtokos 76 éves korában Rétközberencsen elhunyt. — Lemondás. Okolicsányi Dezső, a kisvárdai járás főszolgabirája vm. tb. főjegyző Kisvárdán a Casinó egylet elnöki, az önkéntes tűzoltó társulat főparancsnoki, valamint a felsőszabolcsi tiszai ármentesitő társulatnál viseit véleményező bizottsági tisztségeiről lemondott — A helybeli róm kath. elemi iskola szépen sikerült madarak és fák napját rendezett tegnap az erdőben. Mivel a pár nappal előbb megtartott ág. ev. iskolai hasonlócélu kirándulás annyiban balul ütött ki, hogy a gyermekek napsütötte, árnyéktalan helyre vonultak, hogy ez a kivonulás e szem po nt bó l is sikerüljön, maga az, hogy annyi képtelen torzalak imbolyog ott . . . Egykor görög gyarmat volt: ó-görög vér folyik még ereikben — és gyermekkorukban ideális ó-görög vonásokat viselnek, — az igazságos Természet kárpótlása gyanánt, a később elkövetkező aljas rútságért . . . Jó messzire sétáltunk a tengerparton s helyenkint, ahol egy utca nyilt befelé, — mert persze Amalfi legszebb része a tengerparti faoade, — bepillanthattunk az óriási hegyek közé, melyek kulisszaszerüleg csoportosulnak egymás mellett és felett . . . Egészen Atraniban voltunk, mely Amalfi egyik külvárosa. Mindenütt hullámtörő gátak a házak előtt; a XIII. és XIV. században óriási áradások voltak itt s a tenger elnyelte az alsó házsorokat . . . Most is látni házakat, melyeknek földszintjét ostromolja a tengerár . . . Átrani rendkívül érdekes. Egészen fölé hajlik egy óriási fekete szikla s a templom előtti terrazzáról utcákat látni mélyen lent ... És emberek laknak még ott, azokban a rettenetes, dohos, fojtó levegőjű lakásokban! . . . Mint Amalfiban mindenütt, — ragyogó szinek — és szemétdombok az utcán ... A fölséges tenger, a narancskertek mellett aljas piszok . . . üde tengeri brise, — és helyenkint : névnélküli bűz ... És először, mióta Italiában időztünk, — először, mióta Lussinból eljöttem, éreztem ott Atraniban a forró napsugárban itt előbb nyiló narancsvirágnak — semmi máshoz nem hasonlítható édes illatát . . . Ruzsonyi Pálné.
