Nyírvidék, 1910 (31. évfolyam, 1-24. szám)

1910-05-01 / 18. szám

196 20-ik szám. N Y I R V I D É K 1910. május 15. Szávay Gyula kamarai titkárnak, valamint Szik­szay Sándor gazdasági titkárnak az elhangzott buzdításért, miután a kamara hajlandó átvenni a kongreszus rendezését, igy biztosítva látja a fényes sikert. Ezek után az elnök a gyűlést bezárja. A vármegye tavaszi közgyűlése. E hó 10-dikén, kedden tartja meg a vár­megye törvényhatósága tavaszi rendes közgyű­lését, Mikecz Dezső alispán elnöklete alatt. A közgyűlés -- eltekintve a megindult választási mozgalmak természetszerűen érdek­lődés ébresztő befolyásától — népesnek ígér­kezik azért is, mert néhány törvényhatóság átiratai nyomán politikai vitára is kilátás van. A tárgysorozat érdekesebb tárgyai közül közöljük a következőket: Alispáni időszaki jelentés. A vármegyei házipénztár 1909. évi zárszá­madása. A honvédelmi miniszter rendelete a m. kir. honvédségi Ludovika akadémián megüre­sedett grófButtler-féle alapítványi helyek betöltése tárgyában. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter válasz­irata, a vármegye közönsége által az állami beruházási hitel terhére kérelmezett vencsellő — sárospataki törvényhatósági közút kiépítési módozatairól. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közönsé­gének megkeresése az országgyűlés képviselő­házában f. évi március hó 21-én történt botrány elitélése tárgyában a képviselőházhoz intézett feliratának hasonszellemü felirattal leendő támo­gatása iránt. Selmecbánya és Bélabánya szab. kir. városok törvényhatóságának megkeresése a parlament munkaképességének helyreállítása tárgyában a képviselőházhoz intézett feliratának pártolása iránt. Turócvármegye közönségének az általános egyenlő, titkos és községenkénti választói jog ellen a képviselőházhoz intézett s pártolás végett megküldött felirata. Udvarhelyvármegye közönségének a képvi­selő választói jog miként való megalkotása tárgyában az országgyűléshez intézett s pártolás végett megküldött felirata. Szepesvármegye törvényhatósági bizottsá­gának a városi tiszti orvosoknak arcképes igazolványnyal való ellátása érdekében intézett átirata. Pozsony vármegye törvényhatósági bizott­ságának a néptanítóknak arcképes igazolványnyal való ellátása érdekében intézett átirata. Alispáni előterjesztés a szolgabiráknak kihá­gási ügyek tárgyalására való meghatalmazása tárgyában. A vármegye alispánjának előterjesztése a nyírbátori járás fősorozási polgári elnökének Bogáthy József elhalálozása folytán szükségessé vált megválasztása iránt. Elefánthy soványító gyógymódja csakhamar meg­szabadított (a túlságos szí kárságtólAztán pl a következő hirdetés: „500 K-át fizetek annak, aki nekem 1000 koronát ad." stb. Távolról már hallani lehetett a vonat dü­börgését. Balkezü hirtelen invitálni kezdte az urakat, hogy keressek föl. Természetes, hogy az urak nem mentek, mert nem ment el az eszük. Nemelyek előtt talán lélektani, mások előtt Haeekel-féle világproblémának tetszhetik az eset, pedig a magyarázat igen egyszerű. Balkezü, bár nős ember, 2 K-val megveszte­gette a Gsaposné mellett ülő drégeli Vargát, hogy helyet cseréljenek. Most aztán az urak megmondták volna a feleségének, menten kiütött volna a testvérharc. Ezt akarta a különben is békés természetű Ágoston elkerülni. Amint az utasok fölültek a vonatra s az állomás díszes épülete eltűnt, köny jelent meg mindnyájuk szemében, sajnálván az elmúlt kelle­mes napot s váltó (értékpapír) lázzal gondolván arra a napra, melyen a szíves vendéglátást viszonozni kell. Tóbiás pedig megfogadta, hogy soha többé pricseszt nem huz, kirándulásra nem megy s mihelyest pénze lesz (mikor lesz az?) azonnal megveszi a „Pesti Müveit Társalgó"-i. Matlák József. Alispáni jelentés az ököritói szerencsétlenség áldozatai hátramaradottjai részére kiutalt segély tárgyában. Alispáni jelentés a vármegyei közműve­lődési alapról ujabb szabályrendelet alkotása tárgyában. A számonkérőszék jelentése a tisztviselői kar tevékenységéről. J A vármegyei egészségügyi bizottság javas­lata Gergelyffy Endre és társainak Nyiregyháza városban egy VII-ik gyógyszertár felállításának engedélyezése iránt beadott kérelmére. Tisztiügyészi vélemény Balkány községnek a nagykálló—nyiradonyi h. é. vasút segélyezése tárgyában hozott határozatára. Tisztiügyészi vélemény Karász községnek a kisvárda—nyirbaktai h. é. vasútra megszavazott 30000 korona segély tárgyában hozott határo­zatára. Tisztiügyészi vélemény Anarcs községnek a kisvárda—nyirbaktai h. é. vasútra megsza­vazott 6000 korona segély tárgyában hozott határozatra. Tisztiügyészi vélemény Nyirjákó községnek a kisvárda—nyirbaktai h. é. vasútra megsza­vazott 6000 korona segély tárgyában hozott határozatára. Tiszti-ügyészi vélemény Encsencs község­nek a nyirbátor—érmihályfalvai h. é. vasút létesítésének 10000 korona segélylyel leendő előmozdítása tárgyában hozott határozatára. A vármegyei főorvos javaslata Szatmárvár­megye közönségének Nyirvasvári és Őr községek közegészségügyi beosztására vonatkozólag. A ligetaljai járás főszolgabirájának előter­jesztése a vármegye bizottsági tag választó kerület székhelyének Nyiradonyból Nyiracsádra leendő áttétele tárgyában. Tiszabüd község elöljáróságának kérelme a vármegye bizottsági tagválasztó kerületből való szétválasztása tárgyában. Nyírbogát község kérelme a megye-bizott­sági tagok választása tárgyában Nyirbogátnak Nyírbátortól való elválasztása iránt. A nyirbaktai körjegyzőséghez tartozó köz­ségek képviselő testületeinek kérelme a kör­jegyzőség ketté választása iránt. Nyiregyháza rend. tan. város képviselő­testületének a város uj szabályozási és város bővítési tervének elfogadása tárgyában hozott határozata. Nyiregyháza r. t. város képviselőtestületének a szervezkedési szabályrendelet módosítása s a tisztviselők és egyéb alkalmazottak javadalma­zásának rendezése tárgyában hozott határozata. Nyiregyháza r. t. város képviselőtestületének a Kossuth Lajos szobor-bizottság kiegészítése tárgyában hozott határozata. Nyiregyháza r. t. város képviselőtestületének a nyíregyházi villamossági részvénytársasággal a villamos világításra fennálló szerződés módo­sítása tárgyában hozott határozata. Nyiregyháza r. t. város képviselőtestületé­nek a Városház-tér rendezése tárgyában hozott határozata. Polgár község képviselőtestületének villany világítás bevezetése tárgyában hozott s felebbe­zéssel megtámadott határozata. Egy-két tanuló lapunk könyv­nyomdájába fizetéssel azonnal tef­vétetik. ÚJDONSÁGOK. Telefon szám 139. Az utolsó nemesi felkelés. Országos ünnep. Ismét ujabb, nagy és emlékezetes évforduló megünneplésére készül az egész ország népe. Ez az országos ünnep, mely az utolsó nemesi felkelés hü tükrét helyezi a nemzet elé, egyben rehabilitálni óhajtja abban részt vett apáinkat, kiket gyávasággal vádolt és bélyegzett meg gyűlöletes ellenségünk: Ausztria. A mult évben volt száz éve annak, hogy egész Európán győzedelmesen vonult keresztül a francia kard ; Napoleon lábainál feküdtek a legnagyobb birodalmak. Az újkori világhódító a Habsburgok trónját is le akarta dönteni; a megsemmisülés vesze­delme fenyegette Ausztriát. I, Ferenc császár fegyverbe szólította a magyar nemességet trónja megmentésére, Auszt­ria védelmére. A harc kimenetele ismeretes; Napoleon megsemmisítette az osztrák haderőt és Ausztria csúfos vereséget az insurgensekre hárította, ezeket állította pellengére és vádolta meg gyá­vasággal. Osztrák források nyomán irt történelmi munkák egész sorozata izáz esztendőn keresztül kompromittálta a magyar nemzet vitézi bátor­ságát, sőt akadtak magyar történetírók is, akis egyetértve az osztrák felfogással, az u'olsó ne­mesi felkelést nemzetünk és hazánk szégyenére állították be a világtörténelembe. Ausztria, mely a mult évben nagy ünnep­ségek rendezésével adózott az 1809 iki háború­ban elesett osztrák katonák emlékének s a csatát vesztett János főherceget ugy igyekezett feltüntetni, mint a legjelesebb hadvezért, megis­mételte vádjait: gyávasággal bélyegezvén meg a magyar insurgenseket. Magyarorsiág hazafias vármegyéi ez év május havában a Győr melletti Kísmegyeren rendeznek országos ünnepséget az utolsó ne­mesi felkelés emlékezetére s ennek az ünnepély­nek az ad rendkívüli díszt, hogy egy olyan történelmi munkát ad a nemzet kezébe és az egész müveit világnak, amely a száz éven át — osztrák forrásból eredőleg — kompromittált insurgenseket rehabilitálja. Az utolsó nemesi felkelésben részt, vett vármegyék dr. rugonfalvi Kiss István győrvár­megyei főlevéltárost bizták meg az insurrekció történetének megírásával. Kiss István dr. nagybecsű munkája most került a könyvpiacra, amelynek csak egyetlen hibája van, hogy t. i. nem adták ki az összes müveit nemzetek nyelvén, megismertetve azokat az utolsó nemesi felkelés igaz történetével. Lapunk szük tere — sajnos — nem en­gedi, hogy a rendkívül becses, siinte szenzáció­számba menő hatalmas történelmi munka anyagát kellően ismertessük és méltassuk, azt azonban mint örvendetes tényt, le kell szögez­nünk, hogy az abban felhalmozott források szerint megjelölt adatok, okmánnyal igazolt tények, meg­döntik az osztrák történelmi irodalom hazugságait és egész Ausztriának szemébe vágja megbízha­tatlanságát, a történeti igazsagok meghamisítását. Alig jelent meg a nemzet becsületét köze­lebbről érdeklő munka, mely nyomasztó érzéstől szabadította fei a nemzetet. Az országos ünnepélyt rendező vármegyék méltóbb, szebb emléketnem állíthattak apáink­nak, mint hogy a gyávaság bélyegét róluk le­véve, a történeti igazságnak megfelelően átutal­ták azt annak, akit megillet — az osztrák haderőnek. Az utolsó nemesi felkelés nevezetes év­fordulót ez év május havában ünnepli meg az ország és nemzet. Ez az ünnepély most már fényes lehet, mert az utolsó nemesi felkelésben részt vett apáinknak az elismerés pálmáját nyújtja, ezred­éves dicsőségünket régi fényében ragyogtatja az insurrectió története. Az ünnepélyen, mely — mint már emii­tettük — a Győr melletti Kismegyeren, a döntő ütközet színhelyén lesz, képviseltetik magukat az insurrectióban részt vett összes vármegyék s igy Szabolcsvármegye is. — Országos ev. tanárgyüiés. Vasárnapi számunkban közöltük, hogy az orsz. ev. tanár­egyesület május hó 17 és 18-án nálunk tartja ez évi közgyűlését. Az érdekesnek és tanulsá­ságosnak ígérkező gyűlés programmja a követ­kező : 17-én, kedden délelőtt 9 órakor a közép­iskolai szakosztály ülése a főgimnázium dísz­termében. Elnök Fischer MikUs, az iglói ág. h. ev. főgimnázium igazgatója. Délután 3 órakor a főiskolai szakosztály ülése a főgimnázium igazgatói szobájában. Etnök dr. Masznyik Endr$, a pozsonyi egyetemes theologiai akadémia igazgatója. Délután 3 órakor a tanítói szakosztály ülése a főgimnázium VlII-ik osztályának tan­termében. Ideiglenes elnök Papp József, a soproni ág. hitv. ev. tanítóképző igazgatója. Délután 37s órakor a polgári iskolai szak­osztály ülése a főgimnázium tanári tanácskozó termében. Ideiglenes elnök Mikolik Kálmán polg. isk. tanár (Budapest).

Next

/
Thumbnails
Contents