Nyírvidék, 1910 (31. évfolyam, 1-24. szám)

1910-04-17 / 16. szám

13-ik szám. N Y I R V I D É K 1910. március 27. 1

7 megvalósítania. Most pedig nézzük, mit szólnának a legsürgősebb ós legszükségesebb teendő< az egyesület, mielőbbi kifejlesztésére, gyors felvirágoztatására. Már meglévén az< nekar, legközelebbi teendő az énekkar szervezése, hogy ez a jövő s?ezon folyamán már zenekarral együttesen szerepeljen nagyobb szabású müvek, oratoriumok, misék stb. előadásában. A vezetőség — mint hallom — szeptemberben megalakítja a vegyeskart, melybe már eddig is számos jelentkezés történt és biztosra vehető, hogy zeneegyletünk mihamaiább egy hatalmas énekkarral is fog rendelkezni, mely a zenekarral együtt oly szép zenei előadásokat fog produkálhatni, aminőt meg városunk közönsége nem é'vezett. Halaszthatlan teendő a meglevő zenekar kifejlesztése, mind több fúvóssal leendő kiegészítése. E célból a Budapesten tanuló nyíregyházi egyetemi ifjúság felkéretett lúvóhangszerek tanulására. Az ifjak erre vállalkoznak is, csaK hangszerekkel kell őket az egyletnek ellátnia. Ha ezeket rendelkezésükre bocsátják, a jövő tanévben megkezdhetik a tanulást és 1—2 év alatt szorgalommal annyira vihetik, hogy hazakerülve hasznos tagjaivá válnak a zenekarnak. A fuvóhangszerek beszerzésére fordított anyagi ádozat bőven meg fog térülni, mert addig a zenekarnak idegen fúvósokkal kell kiegészítenie magát, ami tetemes kiadásokat igényel. Hasonlóan fontos s mielőbb foganatosítandó az egyleti zeneműtár, könyvtár berendezése, mert e nélkül a zene és énekkar rendszeres és tervszerű működést, szép műsort nem produkálhat. Erre, vidéken annyival is inkább szükség van, mert itt a zenemű kereskedésekben mi választék, sem állhat rendelkezésűnkre, az esetről-esetre való beszerzés pedig nagy nehézségekkel és idő veszteséggel jár, ami gazdag zeneműtár berendezése esetén mellőzhető. A zeneművekkel kapcsolatosan a szükseges hangszerek és egyéb zenei felszerelések is beszerzendők. Fokozatosan szaporítani kell a zenei előadásokat. A nyilvános (zenekari) hangversenyeken kívül a már említett házi (zártkörű) hangversenyek rendezendők, melyeknek műsorán viszont a kamarazenének adandó a nagyobb, a főszerep. Végül, amidőn már minden szükséges kellék meglesz és az egyesület saját helyiséggel is fog rendelkezni, megvalósítható a zenei működés 3-ik fontossága, a klubszerű zenei összejövetelek tartása. Ezek célját és tárgyát zenei kérdések megbeszélése, zeneirodalmi folyóiratok figyelemmel kisérése és zenei becscsel biró művek megismerése, illetve ismertetése képezendi. Ezen bizalmas összejöveteleken az egyesület tagjai különböző zeneműveket adnak elő, s lehetőleg mellőztetni fog mindenféle produkció jellege, teljesen háttérbe szorulván, kik és hogyan műkődnek, miulán ez előadásoknak célja főleg és elsősorban a 2ene, legkiváltkép a kamarazene-irodalom minél több termékének eljátszása, ismertetése. Ami azonban nem zárja ki azt, hogy a működő tagok búzgalma és zenei képzettsége folytán az ezen összejövetelekén ismertetett zeneszámok előadása magas színvonalra ne emelkedhessék. Minthogy a zeneegylet a komoly, örökbecsű zenének mentől szélesebb körökben való ismertetését tűzte feladatául, idővel olyanok részére ingyenesen is hozzáférhetővé kell tennie hangversenyeit, kik személyes viszonyaiknál fogva nincsenek abban a helyzetben, hogy a hangversenyekre járjanak. Igy a szegényebb tanuló ifjúság részére esetenként bizonyos számú szabadjegyet kell a tanintézeteknek rendelkezésre bocsátania, — valamint a nép számára is — az orsz. symphoDikus zenekar mintájára — néhány filiérryi belépti dijakkal előadásokat rendeznie. Természetes, hogy az ismertetett nagyszabású művészeti programm megvalósítása tetemes anyagi áldozatokat fog igényelni, amiket az egyesület a saját erejéből aligha lesz képes meghozni. De nem kell csüggednünk. — Vároiunk minden nemes célért lelkesülő közönsége, zene-maecenásai kellőleg méltányolni fogják a zer.eegylet tevékenységét és örömmel áldozzák filléreiket a zenekultura oltárára. Csak a jó példával kell előljárni! Ha más városok előtudták teremteni a szükséges anyagi alapot zeneegyesületük fenntartására, Nyíregyháza város műpártoló közönsége is tudni fogja kötelességét. Nálunk a társadalom támogatása még anyn yival inkább indokoltabb, mert a tagsági díj — azon szempontból indulva ki, hogy a zeneegyletnek a legszerényebb viszonyos kőzött élők is tagjai lehessenek — aránytalanul kisebbek, a nyújtott előnyök hasonliihatatlanul nagyobbak, mint bármely zeneegyesületnél. Mig ugyanis vannak egyesületek, melyeknél a tagdíj évi 16 korona s ennek ellenében a tag csupán mérsékelt áru jegyre tarthat igényt a h ingversenyeken, — addig a mi egyesületünknél a tagdíj 8 korona — s ezért nem egy mérsékelt áru, — hanem két szabadjegyet élvezhet a tag. Vagyongyűjtésre tehát az egyesületnek kilátása nem lehet, sőt a rendes bevételek még a kiadasokat is alig fogják fedezhetni, pedig ezek az egylet fejlődésével egyre emelkedni fognak. Filharmonikusaink méltó önérzetből nem fordulhatnak nyiltan u közönséghez támogatásért, hanem ennek önszántából kell adakoznia, ily módon is kifejezest adva annak, mennyire mél tányolja derék zenészeink érdemes munkásságát. Támogassuk is őket s akkor a legszebb kilátásokkal nézhetünk további eredményes működésűk, városunk zenekultúrájának jövője elé. Az anyagi támogatásnak magától a zeneegyesü et pártoló tagjaitól kell kiindulnia akként, hogy ne vegyék igénybe díjtalanul a javukra biztosított szabadjegyeket, hanem váltsák meg ne m tagok módjara a különben is olcsó áru helyeket, valamint necsak a minimalis 8 korona dijat, hanem tehetségükhöz mérten többet is fizessenek az egylet gyámolitására. A nagyközönség is fizessen felül a rendkívül mérsékelt (1 K-ás) helyárakra. Maeceuásaink, zenebarátaink és tekintélyes pénzintézeteink, melyek úgyis annyit áldoznak kulturális célokra — tegyenek az egyesület javára nagyobb összegű adományokat, alapítványokat, segélyeket. — Végül helyén való lenne, ha a zeneegyesület fels^ei e lései javára — miként ez ily egyesületek megalapításánál rendszerint szokásos — általános gyűjtés rendeztetnék. Buzgó és önzetlen fáradozással hassunk oda, hogy ez egyesület kitü zött nagyszabású működése művészeti programraját kellő anyagi eszközök birtokában akadálytalanul és mielőbb megvalósíthassa és zenekultúránkat oly magas színvonalra emelje, meiyért országszerte irigyeljenek bennünket. — Adja Isten, hogy ugy legyen ! Es;y zenebarát. Egy-két tanuló lapunk könyvnyomdájába fizetéssel azonnal 1 elvétetik. ÚJDONSÁGOK. Telefon szám 139. — Egyházmegyei közgyűlés. A középszabolcsi ref. egyházmegye folyó hó 12-én Nyíregyházán a vármegyeháza dísztermében tartotta rendes tavaszi közgyűlését. Előző délután a szokásos előértekezleten megtárgyaltattak a tárgysorozat nevezetesebb pontjai. A közgyűlést Görőmbey Péter esperes magas szárnyalású imával nyitolta meg, majd felolvastatott eseményekben gazdag időszaki jelentése. Fontos egyházi érdekű közügyek kerültek tárgyalásra, ezek közt a rohamosan fejlődő ref. leányinternátus tovább fejlesztésének kérdése s alapszabályainak módosítása. A gyűlés a legnagyobb simasággal és méltósággal folyt le s déli 12 órára az egész tárgysorozat letárgyaltatott. A gyűlésen— melyet a nagykorona éttermében társas ebéd követett — világi részről ielen voltak Gencsy Albert főgondnok, gróf Dégpnfeld Pal, Mezőssy Béla nyug. államtitkár, Mikecz Dezső alispán, Szikszay József, Nánássy Andor bnácsbirák, Gencsy Ferenc a balkányi egyház főgondnoka, Mezőssy László e. megyei világi főjegyző, Mikecz István és dr. Katonka Bertalan egyházmegyei jegyzők. — Vay Gábor gróf a nyirbogdányi választókerület 48-as és függetlenségi-párti képviselőjelöltje, a mult vasárnap kezdte meg körútját a kerületben, valóságos diadal útban látogatva meg idáig Kemecse, Pátroha, Nyirtass, Kék, Demecser, Gégény, Sényő, Kyirtét, Napkor, Oros, Pazony, Tura, Székely és Apagy községeket, Mezőssy Gusztáv, a kerületi 48-as és függetlenségi párt elnöke, gróf Vay Ábrahám és ifj. Szalánczy Ferenc társaságában. A körutat Kemecsén kezdte meg, hol 9 én délelőtt összegyülekeztek a kerület községeinek vezető emberei tanácskozásra s délután tartotta meg gróf Vay Gábor programmbeszédét, magával ragadva hallgatóit. Mezőssy Gusztáv és ifj. Szalánczy Ferenc beszéltek még a függetlenségi zászlóhoz való hűségre buzdítva a választókat. — Másnap — 10-én délelőtt Pátrohán tartotta meg Vay Gábor gróf programmbeszédét, üdvözölvén előzőleg Kolonnay Dániel ref. tanitó által, délután pedig Nyírtasson, hol fehérruhás leányok virággal fogadták s Kovách Zsigmond ref. lelkész üdvözölte, majd Kutka Andor g k. lelkész mondott a programmbeszédért köszönetet. Másnap délelőtt Kéken a demecseriek 60 tagu bandériuma fogadta gróf Vay Gábort, s Nagyváthy Ferenc ref. lelkész üdvözölte. A programmbeszéd elmondása után hosszú menetben vonult át Demecserbe, ahol már a gégényi választók 40 tagu bandériuma s virágot hintő fehér ruhás leányok fogadták s Balogh Ferenc ref. le.kész mondott köszönetet a hatalmas programmbeszédért. — 11 -én délután Gégénybe vonult át gróf Vay Gábor, hol Vass Mihály ref. esperes intézett hozzá magas szárnyalású üdvözlő beszédet s a programmbeszéd elmondása után a község választó polgárainak köszönetét tolmácsolva. Egy napi pihenés után 13-án Sényőn, Nyírtéten és Napkoron mondotta el gróf Vay Gábor programmbeszédét; Sényőn Csatáry Zsigmond ref, lelkész, Nyírtéten Adorján István ref. lelkész, s Napkoron Solcs Gyula g. k. lelkész által üdvözöltetve. Másnap Oroson Leviczky Emil g. k. tanitó, Nyirpazonyban Gönczy István ref. lelkész, Nyírturán Nagy Béla ref. tanitó üdvözölték gróf Vay Gábort s ünnepibe öltözött lányok virággal fogadták. 15-én Székelyben és Apagyon mondott programmbeszédet Vay Gábor gróf, az utóbbi községben Szabó Aladár ref. lelkész üdvözölte. Ma vasárnap d. e. Kótajban, délután Bujon mondja el programmbeszédét, 18. és 19-dikén Gáván, Berczelen, Paszabon és Ibrányban. A körút további programmja még nincs megállapítva. — Kitüntetés. A király, a földmivelésügyi miniszter előterjesztésére Mihályi Imre törvényhatósági állatorvosnak a főállatorvosi címet adományozta. — Választás a városnál. A Nyíregyháza városnál megüresedett Il-ik aljegyzői állást e hó 15 én töltölte be a képviselő testület. A választó közgyűlést Mikecz Dezső alispán vezette, kit küldöttség hivott meg a megjelenésre. Az aljegyzői állásra ketten pályáztak Krcsah Lajos és dr. Bencs Kálmán, kiket a kandidáló bizottság ebben a sorrendben jelölt is. Benyújtott kérelemre Mikecz Dezső alispán elrendelvén a szavazást, dr. Bencs Kálmán kapott 119, Krcsah Lajos 50 szavazatot s igy II-ik aljegyzőül dr. Bencs Kálmán választatott meg. Tanyasi bábákul Tóth Szilárdné és Delinyi Gáborné választattak meg. — Tanáregyesület közgyűlés Nyíregyházán. Az Országos Ágostai Hitvallású Evangélikus Tanáregyesület, az idén, a közgyűlését Nyíregyházán, május 17., 18. napjain fogja megtartani. A közgyűlést előkészítő rendező-bizottság pénteken délután tartott ülésében megalakult Balla Jenő, egyházi felügyelő és Leffler Sámuel főgimn. igazgató kettős elnöklete alatt. A fogadó, elszállásoló, ebédrendező, kirándulást rendező