Nyírvidék, 1910 (31. évfolyam, 1-24. szám)

1910-01-16 / 3. szám

4 3-ik szám. N Y I R V I D É K 1910. január 16. Fényesen bizonyítja ez azt, hogy dicső őseink a meghódított népeket vallásukban, a rómaiaktól átszármazott temetkezési szokásaikban, az obulusnak fogak közé való helyezésében nem háborgatta. Nem falta fel a meghódított népeket. Birka türelmiiek voltak őseink, éppen olyanok, amilyenek még máig is vagyunk, mert hát kunyorálva várunk alamizsnát. Az értelmileg, számszerűleg, anyagilag mélyen alattunk álló oláhok, rácok, bulgárok, montenegróiak nem kunyorálták, de követelték önállóságukat, talpát senkinek sem nyalták; egyszóval összetartottak, tehát érvényesültek is. Önérzetes népek ezek! mig a magyar azt hiszi, hogy csak kegyelemből van ezer éves hazájában megtűrve. Sirhatnám, ha valaki Deákról, Tisza Kálmánról, Apponyiól, gróf Andrássy Gyuláról, de még Kossuth Ferencről is azl kürtöli, hogy nem rajonganak hazánk függetlenségének kivívásáért. Csak két párt van köztünk magyarok között, t. i. a kunyoráló és a követelő párt több árnyalatokra széttépve erőérték nélkül. Szemben velünk oláhok, rácok, tótok, horvátok, szászok között mi magyarok tojás-táncot lejtünk. Hála Istennek, ma már úgylátszik, hogy a bécsi 400 éves beolvasztó politika végre-valahára minden igaz magyar embert egy „magyar pártba" fog összepofozni, a szetreászk, zsivio, hurrah, dreimal hóchchal szemben. Opasno je van se nagnuti! Nyíregyháza, 1910. január 11-én. Dr. Jósa András. Nyíregyházi kiáltás és a háziipar. Hirtelenében nem is tudom, hogy miképen fogjak hozzá e téma fejtegetéséhez. Bizonyára mindenki tudja, hogy e szó háziipar mit foglal magában. Hiszen annak fontosságáról és jelentőségéről annyit irtak már, hogy mély gondolkozásba ejti az embert, vájjon van e még olyan valami, ami az egyesek figyelmét e téren kikerülte volna. E téren való hosszú kutatásaimból, továbbá háziiparról irt szakkönyvekből és cikkekből azon positiv következtetést vonhatom le, hogy a háziipart nemcsak fejleszteni, hanem hathatósan támogatni kell. Felmerül tehát most az a kérdés, hogy kik legyenek elsősorban azok a tényezők, akiknek e téren teljes erejükből munkálkodniok kell ? Egyszerű és világos a felelet; a női egyesületek. Ezeknek kell tehát első sorban a háziipar terjesztését program pontjukba felvenni; amelynek fejlesztését a háziipari tanfolyamok rendezésével hathatósan előmozdíthatja. A háziipar, hogy mily fontos ága az ipari termelésnek, azt talán nem is kell terjedelmesen fejtegetnem. Hiszen mindenki tudja, hogy a rendszeres háziipar nemcsak jobb, hanem biztos megélhetést biztosit sok ezer, meg ezer olyan családnak, kik műveltségűknél fogva tagadhatatlanul a középosztályhoz tartoznak, de a mai nehéz megélhetési viszonyok folytán nem képesek lépést tartani azokkal, kiket a sors jobb anyagi viszonyok közzé juttatott. Bizonyára nem kis jelentőségű tényező a háziipar abból a szempontból is, hogy hazánk fajnépességét annyira csökkentő kivándorlást is némileg apasztja. Amint már emiitettem, tehát első sorban a női egyesületek és a leányegyesületek volnának hivatottak a háziipar folytonos fejlesztésére. Szerény nézetem szerint a háziipar fejlesztését nagyban előmozdítanák a háziipari zmrtk rendezésével, hasonlókép a jelenleg annyira divatját járó thea zsurok mintájára. A háziipar általános megkedvettetésére nem elegendő egy-egy buzditó cikknek a megírása, hanem tettekkel kell előmozdítani és támogatni. Hogy miképen érhetjük el leginkább s legkönnyebben a háziipar általános megkedveltetését, erre nézve azt tanácsolnám, hogy a női egyesületek rendezzenek hetenként egyszer, esetleg többször háziipari szabad tanítást. Mindazon hölgyek pedig, akik valamely ügyes munka tudásának birtokában vannak, ismertető előadásokat tartsanak, továbbá válasszanak tagjaik közzül háziipari értékesítő bizottságot. Ezen értékesítő bizottság feladatát képezze, hogy hetenként tartson háziipari zsurt, s ezen kézimunka és egyéb ipari tárgyakra árverezést. Bizonyára felesleges is mondanom, hogy a mi hölgyeink és leányaink mindenben elég szellemesek és ügyesek, rájönnek ők későbben mind arra, hogy miképen lehet a háziipari munkát értékesíteni. A háziipar fontosságit a nő önálló megélhetésének szempontjából is tárgyalva, arra a fontos meggyőződésre kell jutnunk, hogy csak a háziipar képes ezt neki biztosítani. Gössler Gusztáv porosz kultuszminiszter a nő önálló megélhetésének kérdéséről 1881. év február 17-iki birodalmi gyűlésen a következőképen nyilatkozott: „Egyedül a háziipar azon tényező, mely a nő becsületes megélhetését leginkább biztosítja." Hogy a háziiparról szóló jelen cikkemet közreadom az igen tisztelt olvasó közönségnek, azt csupán azon célból tettem, miután a háziipar alapos megindítására és egyúttal értékesítésére most nyilik a legnagvobb alkalom. Bizonyára mindenki előtt ismereretes már, hogy Szabolcsvármegye gazdasági egyesülete 50 éves fennállásának emlékezetére folyó 1910. év szeptember havában jubillaris mezőgazdasági kiállítást rendez. A kiállítás végrehajtó bizottsága ez alkalomból egyik önálló főcsoportnak a háziipart felvette. E főcsoport elnöknője a közérdekért fáradságot nem ismerő gróf Vay Gáborné őméltósága. Ezen főcsoport részére a kilálitás végrehajtó bizottsága nagy áldozat árán egy teljesen különálló pavillont épitet. A résztvevők díjmentesen kiállíthatják háziipari tárgyaikat és hogy a háziiparral foglalkozókat munkájuk további folytatására buzdítsák, elhatározta a végrehajtó bizottság, hogy a kiállítás alkalmából rendezendő tárgysorsjáték részére a kiállított háziipari tárgyakból nagyobb bevásárlást fog eszközölni. Mélyen tisztelt hölgyeim ! A háziipar felkarolásához a helyes irányú lépések, amennyire az a kiállítási végrehajtó bizottságtól telik ugyhiszem megtörténtek, most tehát Önökön a sor, hogy ezen általunk emiitett helyes irányú uton tovább haladjanak. Bizonyítsák be azt a nyíregyházi kiállításon, hogy igenis van Nyiregy házán szorgalom, munkakedv és a rendszeresen fejleszthető hzaiiparhoz szükséges kellék. Stappel Béla, kiállítási biztos. Szabolcsvármegyei gazdasási egyesületi kozleaény. Kendervetó'mag eladás. A kendertermeléshez megfelelő vetőmag beszerzését az 1910 évi vetéshez előmozdítandó és a termelőknek megkönnyítendő, a m. kir. földmívelésügyi minister intézkedése folytán a kincstári birtokon termett illetőleg Olaszországból beszerzett kendermag — mig a készlet tart —• az alább jelzett árakon és feltételek mellett kapható: 1. bácskai magyar, kisgazdáknak 20 kor. nagygazdáknak 25 kor. 2. utántermelt olasz, kisgazdáknak 30 kor. nagygazdáknak 35 kor. 3. Eredeti olasz, kisgazdáknak 40 kor. nagygazdáknak 45 kor. Kistermelőnek tekintetik, aki legfeljebb 10 métermázsa, nagy termelőnek, aki ennél nagyobb menyiségü kender vetőmagot rendel. Egyegy termelő azonban 25 m. mázsánál nagyobb mennyiségre igényt nem tarthat, illetőleg- eredeti olass magból ugyanazon rendelő 10 m. mázsánál nagyobb mennyiséget nem kaphat. Az eredeti mag vételára Budapest vasúti állomásról, az utántermésü és bácskai mag ára a mezőhegyesi és apatini kincstári birtokról ertendő. A szállítási költség a fentjelzett helyekről bármely mennyiség rendelésével a megrendelést terheli. A szállítási költségek csökkentése végett czélszerü, ha a termelők az ugyanazon helyre (vasúti állomásra) irányítandó mennyiséget együttesen rendelik meg. Amennyiben hatóságok, gazdasági egyesületek, gazdakörök nagy szövetkezetek több termelő részére együttesen tesznek megrendelést, az árak megállapítása a szétosztásra kerülő tételek nagysága szerint történik, miért is a megrendelésben egyenként (nevek szerint) részletezni s a hatoságok vagy egyesület által igazoltatni kell, hogy kinek minő mennyiséget fog kiadatni; a megrendelő egyúttal felelős a szétosztásnak a bejelentéshez képest raló foganatosításáért. A k^ndervetőmagra való megrendelések 1910 évi január hó 25-ig közvetlenül a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetéhez intézendők. A megrendelési határidő leteltével a szövetkezet értesiti a*feleket a rendelkezésükre bocsátható mennyiségről s ennek elküldése iránt, a vételárnak vagy a vételár utánvételezésére való felhatalmazásnak 1910. évi február hó 10 ig a szövetkezethez való beérkezése után intézkedik. Ha a vételár vagy az utánvételezésre való felhatalmazás 1910. február 15-ig be nem érkeznék, a megrendelés hatályát veszti. Az együttes megrendelések szintén csak a vételár előzetes beküldése vagy utánvet ,m3llett foganatosíttatnak. Megrendelések csakis egész métermázsára vétetnek figyelembe. Vúgül megjegyeztetik, hogy kisebb mennyiségű olasz utántermésü kendarmasr a fentebbiekkel azonos feltételek mellett kapható. Fenyő tutajfa eladás. A máramarosszigeti m. kir. erdőigazgatóság által a máramarosszigeti és bustyaházai erdőhivataioknál a f. évben letutajozandó, círca 40.000 m.

s fenyő tutajfa f. évi február hó li én tartandó nyilvános versenytárgyaláson fog eladatni. A versenytárgyalásokra vonatkozó résdetes feltételek a gazdasági egyesület titkári hivatalában megtekinthetők. A vármegyei 43-as függetlenségi párt közgyűlése. A szabolcsvármegyei 48-as függetlenségi párt e hó 22-én, szombaton d. e. 10 órakor közgyűlést tart Nyíregyházán, a Korona szálló emeleti nagytermében, Vay Gábor gróf pártelnök vezetése alatt. A pártgyűlés összehívását a képviselőház szinte bizonyosra vehető föloszlatása s ennek következményeként a képviselőválasztások közeli bekövetkezése teszi szükségessé. Ehez képest a párt-közgyűlés legfontosabb tárgya a vármegyei 48-as függetlenségi párt teljes szervezése lesz. Minthogy pedig a vármegyei 48-as függetlenségi párt kötelékébe tartozó párttagok névjegyzéke — régi összeállításának sok tekintetben elavultság! folytán — a szükséges pontossággal nincs megállapítva, ez úton is kéretnek a politikai együttérzés kötelékében levők, hogy e közgyűlésen megjelenni szíveskedjenek. ÚJDONSÁGOK. Telefon szám 139. Farsangi naptár. Jan. 22. A debreczeni sziniiskola vendégszereplése a városi színházban. Jan. 28. A leányegyesület teadélutánja a Korona szállodában. Február 5-én. A jótékony Nőegylet teaestéje a „ Gazdák Otthoná"-ban. Febr. 8. A leányegyesület nagy teaestélye. Közgyűlési naptár. A Tiszalöki Gazdasági bank Részvénytársaság január 23-án délelőtt 11 órakor. Szabolcsvármegyei Népbank rendes évi közgyűlése január hó 30-án d. e. 10 órakor. Szabolcsi Hitelbank rendes évi közgyűlése február hó 3-án délután 3 órakor. Nyírvidéki Takarékpénztár rendes évi közgyűlése február hó 6-án d. e. 10 órakor. Büdszentmihályi Takarékpénztár rendes évi közgyűlése február hó 7-én d. e. 10 órakor. A Tiszadobi Kölcsönös Segélyző-Egylet mint Szövetkezet február 10-én délután 2 órakor.